Igazad van, de amit írsz, az utópia, nagyon is az.
Sokkal többet lehetne kihozni szemét/üvegházgázok ügyben, ha a forgalmi adókulcsokat aszerint határoznánk meg, hogy az adott termék, illetve termelési folyamat mennyi üvegházgázt termel elejétől végéig, a teljes cikluson keresztül. Ez olyan mértékű spóroláshoz vezetne, hogy a mai szemét nagy részét elő se állítanák. 62% pl a csomagolásból ered, ennek 97%-a megspóolható design- és marketingcélú pazarlás. Ez olyan, mint az energiatermelésben a negavattok, csak sokkal durvábban az arányok.
Szemétből kevesebb, mert a hulladék tartalmaz egy csomó szennyezőt, pl vizet, illetve ami a cikkben szerepelt is, hogy sósav keletkezik, ezeknek a kezelése extraköltséget jelent, az optimális energetikai folyamattól is el kell térni miattuk.
De miatt nem kéne a szemetet elégetni, ennek az értelme kifejezetten az kellene hogy legyen, hogy ne kelljen tárolni, elásni, és nyelni a lokális szennyezést amit okoz. Az üvegáhhatásra sem megoldás a szemét elásása, inkább az egész folyamatot zárttá kell tenni, az ember technikai civilizációja a bioszférához hasonlóan zárt rendszerben kéne működnie, külső anyaginputok nélkül, energiainput persze kell, de az ne járjon anyagmozgással.
"Ez jól hangzik, de ha jobban belegondolunk, a huladék elégetése fosszilis energiahordozó."
Akkor, ha tudjuk (megfelelő hatásfokkal) hasznosítani az energiáját. Kíváncsi lennék, hogy szénatom-egyenértékre számolva mennyi energia nyerhető a háztartási hulladékból és mennyi az olajból földgázból, kőszénből, lignitből.
Ez jól hangzik, de ha jobban belegondolunk, a huladék elégetése fosszilis energiahordozó.
Miért is? Mert ha nem égetjük el, akkor a föld alá kerül redukált formában, és csökkenti a felszínen mozgó szabad szén mennyiségét, azon belül is azt ami CO2 lenne.
Az emberiség irtózatos mennyiségű fosszilis ásványt termel ki, és éget el, cserébe viszont ássuk el a szemetünket, amivel meg szenet veszünk ki a körforgásból. Ez valószinűleg sokkal kevesebb tömegre, mint amit kibányászunk, de azért a mérleg része, azzal hogy nem elássuk, hanem elégetjük romlik a CO2 mérleg.
Ez legfeljebb akkor van másképp, ha a szemetet zárt rendszerben, tiszta oxigénnel égetik el, a keletkező co2-t meg lesajtolják a föld alá, akkor még negatív is lehetne a co2 mérlege, mert a mezgazból bejövő légköri co2-t juttatja le a föld alá, tehát nettó C fogyasztó.
Gyakorlatilag a szemét valszeg sokkal durvább lokális szennyezéseket okoz, főleg ha még metán is szivárog belőle, akkor lehet hogy az üvegházhatása is durvább szemét formájában a föld alatt mint co2 formájában a levegőben, de ezt már mérni/számolni kell.
Magyarországon a háztartások annyi hulladékot termelnek egy év alatt, hogy meg lehetne tölteni vele ezer focipályát tízméteres magasságig. Raisz Iván egyetemi docens, az év feltalálója, tudja, mit lehetne tenni, hogy a teljes mennyiség hasznosuljon. Ötletének megvalósulásával Magyarország egy év alatt termelődött kommunális hulladékát annyi metilalkohollá lehetne alakítani, amit ha üzemanyagnak használnánk, elég volna a magyar lakosságnak egy év autózáshoz.
A nukleáris energia segít a klímaváltozás elleni harcban
A globális felmelegedés és az energiaforrások kimerülése miatt elkerülhetetlen az atomenergia térnyerése. Mark Lynas brit környezetvédő szerint ideje, hogy a zöldek is megbarátkozzanak a gondolattal. Az atomenergia környezetbarát, biztonságos és olcsó - írja a fiatal publicista a The New Statesman magazinban.
A nyolcvanas-kilencvenes években a zöldek mereven elzárkóztak az atomenergia felhasználástól. Nem csoda, hiszen az atomreaktor szó hallatán mindenkinek a Three Mile Island-i és a csernobili katasztrófára jutott az eszébe. Az elmúlt években azonban egyre több környezetvédő nyilatkozott úgy, hogy a globális felmelegedés megállítása érdekében újabb atomerőműveket kell építeni. A klímaváltozásért felelős vegyületek legnagyobb része ugyanis a szénerőművekből jut a légkörbe. James Lovelock, a Gaia-elmélet atyja és Hugh Montefiore, a Friends of the Earth környezetvédő szervezet kurátora egyaránt kiállt az atomenergia békés felhasználása mellett. Mindkettőjüket kiátkozták az általuk vezetett szervezetből. És bár Patrick Moore, a Greenpeace egyik alapító tagja is csatlakozott az atomenergia-párti renegátok táborához, a Greenpeace ma is kitart amellett, hogy a biztonságos atomenergia mítosz, ezért a teljes tiltást szorgalmazzák: potenciális atombombának tekintik az atomerőműveket.
„Az atomenergia-ellenesség a szó szoros értelmében vett hitkérdés a zöldmozgalom számos tagja számára a hetvenes évek óta. A nagy környezetvédő csoportok - a Zöld Párt, a Friends of the Earth és a Greenpeace - harminc éve mereven kitartanak az álláspontjuk mellett. A dicséretes következetesség azonban dogmatikus szűklátókörűségnek is tekinthető" - véli Lynas, aki a saját bőrén tapasztalta az ortodox environmentalisták az inkvizíciót idéző módszereit. Amikor három éve egy cikkében először kiállt az atomenergia mellett, környezetvédők a zöld ügy elárulásával vádolták.
Lynas megérti a kritikusait. Régen az atomerőművek nem csak polgári célokat szolgálták. Az energiaszükséglet kielégítése mellett az állam által is támogatott reaktorok látták el dúsított plutóniummal a hadiipart. Ez azonban - legalábbis a nyugati országokban - mára megváltozott.
A radioaktivitással kapcsolatos aggodalmak részben indokoltak: a sugárzás tényleg rákkeltő - ismeri el Lynas. De az atomenergia egészségügyi kockázataival kapcsolatos félelmeket eltúlzottnak tartja. „A veszély sokkal kisebb, mint azt sokan hiszik." A Three Mile Island-i reaktor környezetében élők például alig voltak a természetes háttérsugárzásnál nagyobb radioaktív dózisnak kitéve: a robbanás miatt négy napi természetes háttérsugárzásnak megfelelő radioaktivitást kellett elviselnie szervezetüknek. És bár a Three Mile Island-i katasztrófa hivatalos vizsgálatok szerint egyetlen emberéletet sem követelt, az általános pánik miatt azonban az amerikai kormány kénytelen volt felfüggeszteni a nukleáris erőművek építését.
Lynas szerint a csernobili katasztrófa is kevesebb áldozatot szedett, mint azt sokan gondolják. A robbanás után 28 tűzoltó és a reaktorban dolgozó munkás halt meg sugárbetegségben. Az északi-tengeri Piper Alpha olajfúró-torony 1988-as katasztrófájában 167-en vesztek oda. Ami pedig a hosszú távú következményeket illeti, a Greenpeace 2006-os tanulmánya szerint összesen 140 000 ember halt meg a csernobili robbanás következtében. Lynas szerint azonban nem hitelesek a Greenpeace számításai: az ENSZ Nukleáris Sugárzás Tudományos Bizottsága által készített jelentés 4000 fehérorosz, ukrán és orosz pajzsmirigy-daganatos gyereket regisztrál, de közülük nagyon kevesen volt a gyógyíthatatlan beteg. A bizottság jelentésének következtetése szerint nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy 20 évvel a robbanás után egészségügyi katasztrófahelyzet alakult volna ki. A WHO vizsgálata hasonló eredményre jutott. Sőt, még azt is megjegyezte, hogy a reaktor 30 kilométeres körzetében, ahonnét kitelepítették az embereket, a környeztet burjánzani kezdett.
Ha megpróbálnánk statisztikai eszközökkel megbecsülni, hogy mekkora veszélyt jelent az atomenergia, akkor arra a következtetésre jutnánk, hogy még mindig ez a legkevesebb kárt okozó energiaforrás - hivatkozik Lynas David MacKay cambridge-i professzor bizarr bizonyítékokra hivatkozó könyvére, amely szerint egy gigawatt energia előállítása során sokkal kevesebb a kockázat, mint az olaj- és a szénerőművek, illetve a biomassza esetében. Az atomenergia előállítási költségei is jóval alatta maradnak az egyéb módon megtermelt energiának. A negyedik generációs reaktorok pedig olyan nagy hatásfokkal működnek, hogy alig keletkezik sugárzó atomhulladék.
És mi a helyzet a globális felmelegedéssel? Az IPCC tekintélyes kormányközi szervezet felmérése szerint az atomenergia előállítása során nem keletkezik több széndioxid, mint a környezetbarát technológiák alkalmazása során. A környezetvédők elsősorban az alternatív energiaforrásokat (napenergia, vízenergia, szélenergia, biomassza) ajánlják. Az alternatív energia azonban meglehetősen drága, és csak a szükségletek töredékét képes kielégíteni. Még ha az Egyesült Királyság leginkább szeles 10 százaléknyi területét szélerőművekkel építenék be, minden déli tájolású tetőt napelemmel borítanának, és minden használható tengerparton vízerőműveket húznának fel, az így előállított energia akkor sem fedezné az ország szükségleteit.
„A kérdés tehát az, hogy a globális felmelegedés miatt aggódók készek-e az új helyzetben felülvizsgálni atomenergia-ellenes meggyőződésüket. Tudomásul kell venni, hogy már nem a hetvenes években élünk. A világot fenyegető veszélyek nagyobbak, mint a hidegháború idején voltak. És az atomenergia ma nem a veszély forrása, hanem a megoldás kulcsa" - összegzi a cikket Lynas.
kiváltani a földgázt, amiből korlátozott a beszerezhető mennyiség (és ezért drága)
persze most még nem eléggé drága, még ilyenkor sem... és igen, lehetne ezt akár tartalékban tartott szenes/biomassza erőművekkel is csinálni, de ha olyanom van, akkor az mehetne egyből fűteni is... az atommal a korlát az, hogy nem lehet vele a fűtést nagyobb méretekben megszervezni, mert mindenki fosik tőle, és nem szeretne a közelében lakni, fűteni meg csak közelre lehet
De miért kellene ere a célra atomerőműveket használni akkor, ha arra se használunk eleget, amire való lenne?
A vészhelyzeti felfűtést sok más dologgal meg lehetne csinálni, pl. biomassza-erőművekkel is, de tudod mit, én full elégedett lennék a világgal, ha erre fosszilist használnának, mondjuk földgázt a tározókból, de akár szenet is. Erre és csakerre.
"arról szól, hogy valamilyen mondvacsinált ürüggyel gáztartalékot tudjanak képezni, illetve el tudják a közvélemény, és a világ elől rejteni azt a tényt, hogy a kitermelési kapacitásaik nem feltétlenül elegendőek a téli időszak exportjára"
Elgondolkoztam azon, hogy vajon az ukrán-orosz gázvita mennyire lehet valós, és mennyire fake?
Az oroszok kitermelési kapacitásai végesek, ráadásul a gáz kifejezetten északról, a sarkkör környékéről jön, ahol ilyenkor könnyen lehet hogy kitermelési korlátokat okoz a hideg. Másfelől pont ebben az időszakban kell a legtöbb gáz otthon is, Moszkvát fűteni.
Szóval, logikus arra az eshetőségre gondolni, hogy a gázvita, bár az ukránok tényleg aránytalanul olcsón kapják a gázt, mondjuk hozzánk képest, arról szól, hogy valamilyen mondvacsinált ürüggyel gáztartalékot tudjanak képezni, illetve el tudják a közvélemény, és a világ elől rejteni azt a tényt, hogy a kitermelési kapacitásaik nem feltétlenül elegendőek a téli időszak exportjára.
És egyúttal éreztetni Európával, hogy mennyire kiszolgáltatott. A végén úgyis az lesz, hogy majd megegyeznek a mostanihoz nagyon hasonló struktúrában, az ukránok továbbra is kapják a gázt olcsóbban, és még tranzitdíjat is felszámolnak a az Európába küldött gázért.
Ez dupla nyereség, a kitermelt gázt eladják otthon ahol úgyis kell, a maradék árát meg feltornázzák a külsősöknek.
Nem tudom lenne-e értelme olyan atomerőműveket üzemeltetni, ami kifejezetten csak a téli időszakban megy, pont a mostanihoz hasonló esetek miatt, meg a megnövekvő energiaszükséglet miatt is.
Az évszakos szintű leállítgatás károsítja a működését? Nyilván ez csak akkor érné meg anyagilag, ha annyival hosszabb az élettartama, amennyivel kevesebbet megy egy évben.
Úgy látom, hogy az atomerőművek elterjedésnek a pszichológiai okok (zöldidióták) és más olyajlobbisták tevékenysége mellett a legfőbb gátja a tárolókapacitás hiánya.
ha én atomerőmű-fejlesztő cég lennék, ilyen projekteket is finanszíroznék, mert ez kinyitná a piacot.
Eléggé olcsó,jó hatásfokú. Nem rossz beruházás,egy atomerőművi blokk ennél töbször nagyobb teljesítményű lenne.Jobban beleillik a magyar rendszerbe,és még lesz 10 évünk az erőmű kiváltására.
Zöld hályog.
Így neveztem el ezt a fajta „zöld vakságot”, amit talán a legnagyobb hibának tartok a zöld mozgalmaknál. Abból a – jó szándékú – alapállásból kiindulva, hogy nem erőműveket kell építeni, hanem a fogyasztást csökkenteni, izomból elutasítanak mindenféle energiaforrást. Mi ellen nem tiltakoztak? A vizierőmű és az atomerőmű elég közismert, de a szélerő sem tetszett már többeknek (a madarak zavarásától a barnadelfineken keresztül az epilepsziás rohamokig volt itt már minden). És hát valszeg tiltakozni fognak a lignit erőmű ellen is.
Csakhogy ezek nem azonos súlyúak. Az atomerőműveket hagyni kéne talán, meg a szélenergiát is, mert így a zöldek súlytalanok lettek mára, az „ezeknek semmi se jó” kihúzza alóluk a talajt, és nem marad eszköz a tényleg szennyező energiaforrások leállítására - mint pl a virágfölderőmű.
Az éjszakai kivilágítás nem számít, mert az a fogysztási völgyben van, amikor Paks gyakorlatilag ingyen termel. A karácsonyban az a durva, ami nappal folyik, meg munkaidő után közvetlenül...
