igen csecse cseh, s bizony nagyon becses e csecse cseh csecse csecse. Táncolj hát, te csecse cseh, ha szól a csacsacsa! még akkor is csecse légy ha csíp a csecse-légy vagy egy vadkacsacsacsa!
Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő- lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. Szomszédságban élt a fösvény Szemere, annak volt egy nőstény szamara. A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szemérmes szamárkönny szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú szamara szemére. Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált? Öszvért!
„Csodás ! Hogy, hogy nem találtam meg eddig ? nem értem. Pedig a sag-nál is oda van téve :)))
Az biztos, hogy a jelenség tökéletesen le van írva. Az is látható, hogy a flesh az nem a marhahús, hanem ilyen értelmei is vannak:”
Csodák csodája! Megtaláltad végre azt, ami addig is ott volt? Kezd szórakoztatni az eltökéltséged, a végén úgy is azt hozod ki belőle, amit előre eldöntöttél. Na mindegy, én is ilyen voltam. Mivel eléggé belebonyolódtál az akkád isten szóba, egyrészt mutatok még néhány hasonló akkád szót, másrészt bemásolok egy részt egy írásomból, amit persze soha nem közöltem, mert magam is komolytalannak tartottam. De lehet, neked tetszeni fog. De ezt már ne itt írjuk, mert nem ennek a topiknak a témája. Átviszem a témát az „Indogermánok voltak-e a szkíták?” topikba, aztán ott válaszolok a feltett kérdésemre is, a csal, csel, csalogányról.
Csodás ! Hogy, hogy nem találtam meg eddig ? nem értem. Pedig a sag-nál is oda van téve :)))
Na, mindernesetre köszönöm, mostmár én is megleltem. S hogy mire mentünk vele ? Sokra. Mégpedig abban az értelemben, hogy a "hús ütése" ez esetben nem a klopfolást jelenti sztem.
Az biztos, hogy a jelenség tökéletesen le van írva. Az is látható, hogy a flesh az nem a marhahús, hanem ilyen értelmei is vannak:
the plesures of the ~ testi gyönyörök, érzéki élvezetek, (the sins of the flesh- a hús bűnei, érzékiség, bujaság)
go the way of all flesh – osztozik minden ember (v. az emberiség közös) sorsában: meghal, (ii)az emberi természetre jellemző gyengeségekkel bír, etc.
ergo: az a hús,ami a lélekhez képest gyenge – lehúz-(súly) az eszmei>erkölcsi>kívánatos állapothoz képest...mintegy "akadályozza, hátráltatja" az embert a kívánatos élet, a tökéletes lelki tisztaság elérésében...a kifejezés szvsz, magában foglalja (fogalmilag) azt a tényt, hogy nem csak fizikailag, de nemfizikailag is ugyanarról beszélünk, arról a súlyról, mely a spirituális lényünkre"akaszkodik", s azt a földi síkra lehúzza.
"Honnan tudod, hogy a su sag milyen ékjelekkel van írva ? Ti. az ePSD nem hozza a su-sag ékiratát. (Nem véletlenül kérdeztem másik rendszerre rá) (Enélkül viszont mindkettő alkalmas rá, az általam mutatott megfelelések okán)"
Onnan tudom, hogy az ePSD-ben pontosan le van írva:
su sag [TREMBLE] (6x: Old Babylonian) wr. su sag3 "to tremble" Akk. zumra nurruţu
Azt hittem a „su sag”-ot megbeszéltük. Leírtam, hogy melyik két ékjelből áll: su sag : to tremble (su [flesh/hús] + sag[beat/ütni], a másik ’su’ (to sink) itt nem használható, ne keverd bele, mert más ékjele van!
Honnan tudod, hogy a su sag milyen ékjelekkel van írva ? Ti. az ePSD nem hozza a su-sag ékiratát. (Nem véletlenül kérdeztem másik rendszerre rá) (Enélkül viszont mindkettő alkalmas rá, az általam mutatott megfelelések okán)
Nem tudok mást, nekem mindig bejön. Mindjárt a sor elején a nagybetűkre klikkelek, aztán jön.
Igen, a módszer ugyanaz. Nekem elkezdi tölteni, majd egy idő után hibát jelez, szétkapcsol, újra indít, szétkapcsol, ha szerencsém van bejön, de csak egyszer, az új betűnél ugyanaz. Lehet böngészőfajtabaj esetleg ? Az enyém Explorer.
Más: én másik jegyzékre is gondoltam a kérdéssel, mert Nálad olyan szavak is vannak, amik az ePSD-ben nincsenek.
Ha már így belementem a szófejtegetéseidbe, én is kérdeznék valamit. A csal, csalás, csalóka, csalfa, csel, cselvetés szavak egy szóbokorhoz tartoznak-e, és mi közük van a csalogányhoz?
Első ránézésben annak tartanám, de nem tanulmányoztam eléggé a kérdést. A Czu-Fo. ennyit segített csupán:
csal...
Mennyiben ravasz, álnok cselekvésre vonatkozik, legközelebbi rokona csel, l. ezt; különben mint hivogatást, csábítást jelentőhöz hasonló a hellen kalew, latin calo, szanszkrit sál (hí), német schellen, stb.
CSAL, (2), fn. tt. csal-t, tb. ~ok. Vékony hangon: Csel. Hamisság, ravasz fogás, hibába, tévedésbe vezető eszköz, mód. Innen: csalétek, csalfaj, csalkert. csalsíp, csalszó, csalvetés, hadi csal. Csalt vet az ellenségnek. Hadi csallal vette meg a várt. A csel közönségesebb használatu.
Eszerint társak, míg a csalogánynál annak "csalogató", "társcsalogató" hangját említi. Én a fészektőli ragadozóelcsalogatásra emlékszem valamikorról...
Eszerint ez is az. De erre még nem vennék mérget, úgyhogy: szabad a gazda.
"Most inkább azt kérdem: tudnál-e olyan elektronikus helyet mutatni, ahol a szavakkal együtt találom az ékjeleket is ? Az ePDS-sel az a komoly gondom, hogy a rendszerem nem hajlandó, - vagy csak "50." próbálkozásra - behozni az ékjeles oszlopot. Így, ott nehézségekkel küszködöm."
Nem tudok mást, nekem mindig bejön. Mindjárt a sor elején a nagybetűkre klikkelek, aztán jön.
(št) ištiniš : ang. ’together’, magy. ’együtt’. Az akk.-assz. szónak nincs hasonló magyar párja.
az -assz.szónak nincs magyar párja ? ha véletlenül feltéve - de udvariasságból meg nem engedve - ezt isztenes/istenes-nek olvasnánk, vajon milyen értelembe bukkannánk ?: Nos, olyanba, hogy az adott személy - szinte - minden rezzenésével Isten útmutatását követi. Mondhatnók: "Istennel együtt lélekezni próbál" ! Nem hasonló ez véletlenül ? De igen, hasonló
together (Országh: 810.o):1. a. együtt, közösen; belong/go ~ együvé tartozik, ~ with ... együtt ...-val, b.) act ~ együttesen jár el etc.
Látható, hogy ~ használati viszonylatai (fogalomköre) arra utal: ebbe beleértik a vkivel való együtt - létet,élést, cselekvést, azaz "szóval gondolattal és cselekedettel"-i rendszereket, tehát nem "két kicsi lego" szintű az eredeti fogalom. Látható, hogy az angol megfeleltetés is hordozza azt a fogalommorzsát, mikor "valaki együvé tartozik valaki mással", esetünkben valaki "azonosul az isteni rendszerrel", vagy "act togedher" saját részéről együttesen jár el Istennel, azaz úgy él, cselekszik,gondol, ahogy Isten rendelte"
Tekintve, hogy a szavakat önállóan, szövegkörnyezetük nélkül közlik a szószedetekbe, könnyű abba a hibába esni: csak az elsődlegesen, és direkte közölt megfelelést tekintjük mérvadónak, helyesnek. Ez hiba ! Megvizsgálva a sumir szó analógiáit, és egyéb esetleges kölcsönkapcsolatait, figyelni kell a megadott megfelelés teljes szótári korpuszára is, hogy a feltárt esetleges belső összefüggések mentén a megfeleltetés választékából is - ha szerencsénk van - rátaláljunk a valszeg.valószínű jelentésre. szvsz.
magyar oldal
Czu-Fo:
ISTENĚS, (is-ten-ěs) mn. tt. isteněs-t v. ~et, tb. ~ek. Isteni tiszteletre, imádásra vonatkozó; jámbor, buzgó, ájtatos. Istenes ének. Istenes életet élni. Istenes jóságok. Istenes emberek, hivek. Vannak ily vezetéknevű családok is. ISTENĚSĚDIK, (is-ten-ěs-ěd-ik) k. m. isteněsěd-tem, ~tél, ~ětt. 1) Istenessé, azaz jámborrá, ájtatossá leszen. 2) Isteni rangra emelkedik, isten gyanánt tiszteltetni kezd. ISTENĚSÍT, (is-ten-ěs-ít) áth. m. isteněsít-ett, htn. ~ni v. ~eni. 1) Valakit jámborrá, ájtatossá tesz. 2) Isten gyanánt tekint, tisztel; helyesebben: istenít. ISTENĚSKĚDÉS, (is-ten-ěs-kěd-és) fn. tt. isteněskědés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Jámbor, ájtatos életmód gyakorlása. ISTENĚSKĚDIK, (is-ten-ěs-kěd-ik) k. m. isteněskěd-tem, ~tél, ~ětt. Jámbor, ájtatos, buzgó életmódot gyakorol. ISTENĚSSÉG, (is-ten-ěs-ség) fn. tt. isteněsség-ět, harm. szr. ~e. Jámborság, vallási buzgóság, ájtatosság.
Tehát a magyarban ez ISTENĚS és viszonylatai mind az Isten parancsolatai és törvényei szerinti életmód (erkölcsi és filozófiai alapállás), azaz religió jelentéssel bír,: mint fent írtuk: Istennel együtt (azonos nemanyagi rendszerben) él. Ha csupán a melléknévként megjelenő formáját nézzük, bátran tekinthetünk a vizes, havas, poros,...az összes e rendszerű szavunkra, a fogalmi viszonylat azonos.
Véleményünk szerint ez valóban nem magyar párja, hanem azonos vele !!!
Az akk.-assz. išten nem istent, hanem ’egyet’ jelent. Az akkád išten szó lehet szóátvétel is, meglehetősen furcsa, és ellentmondásos, hogy az ’egy’ számnevet egészen másképpen írják, mint az egyéb, eggyel kapcsolatos szavakat az akkádok. Például ēdu ’egy, egyetlen, egyedül, egyetlen gyermek’, ēdānu- ’egyedül’, ēdānīu, (ēdēnû) ’egyetlen, egyedi, magányos (ló), elszigetelt’. Az išten-hez hasonló ištēniš szó jelentése: (entirely, completely, together) ’teljesen, teljes egészében, együtt’. Nem elképzelhetetlen, hogy a szkíták az akk.-assz. ištēn szót használták istenük említésekor, mint egy, egyetlent
Nos, itt az látható, mintha a szócikk alapján a helyes megfejtés/azonosítás szembemenne azon levezetéssel, melyet korábban evvel kapcsolatban beírtam. Decsak mintha !!!
Nézzünk két megállapítását: "išten nem istent, hanem ’egyet’ jelent" .... "meglehetősen furcsa, és ellentmondásos, hogy az ’egy’ számnevet egészen másképpen írják, mint az egyéb, eggyel kapcsolatos szavakat az akkádok".
Mire lehet ebből következtetni ? (márha logikát tételezünk fel az eredeti nyelvekben - márpedig nincs jogunk azt kizárni) arra lehet következtetni, hogy KÉTFÉLE "egy" létezett fogalmilag, úgymint létezett az egy, mely a számnévben jelenik meg, azaz minden, ami nem másod, vagy többedmagával áll, az az "egy". ez az ēdu.
...és létezett az EGY, amely csakis, és csakis egyetlen dologra vonatkozott, az Istenre. Hadd idézzem sumirológusunk, Marton Veronika szavait:
" A káld-sumir vallás egyistenű. A többisten-tisztelet azon alapul, hogy az egyetlen, a legfőbb isteni erő a különféle égi tüneményekben másként mutatkozik meg. Ezt az emberek istenalakok formájában igazították magukhoz. Lényege a kozmikus harmónia, annak hite és ismerete, hogy a Világmindenség nagyban és kicsiben azonos elvek alapján müködik. Ez a Földre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a Föld és a földi dolgok megfelelőjének az égben kell lennie." (Marton Veronika A káldeai teremtés-mitosz Matrona - 2009 - Győr)
A korábban általam beírt elemzéssel kimutatható, hogy az akk.-assz. "isten" szó a sumir szóelemek alapján normális összetett szónak minősül sumir nyelven, és hordozza azt a szellemi megszemélyesítést, mely a MINDENT ALKOTÓ-MINDENT KIOLTANI KÉPES fogalommal azonos.
Tehát kétségünk nehezen lehet afelől: ha „két egy" van, és a két egy közül az egyik "egy", a másik a jelek szerint "EGY", akkor ez helyes meglátás.
Ne feledjük el a magyar „egy” betűt sem: ez az "apostoli kettős kereszt", s jelentése "Egy" szimbolikájában Egy az Isten. Ugyanaz a logika, ugyanaz a szóeltérés, ugyanaz a gondolat, s ha tudjuk, hogy Egyház szavunk értelme itt jön elő, hogy "Istenház", akkor azt sem mondhatjuk, hogy mai logika szerint akarunk "visszavetíteni"
(:A TESz 1193-ból említi az első magyar írásos előfordulását az "egyház"-nak, de - jellemző módon - "szent"-nek vélelmezi az értelmét, az embercsoportra való alkalmazását pedig névátvitelnek.Ezek hamis dolgok így, de nem az én dolgom. Mindemellett a nevetséges ótörök vonalat hozza.:)
Ha - örömmel - elfogadjuk a szerző újszerű felismerését (a tárgy szempontjából korszakalkotónak is nevezném) az ősszkíta vonal behozatalával,(mely vonal a szabarokkal folytatódhatott) akkor egyből eszünkbe juthat egy hasonló tünet a magyar nyelvben:
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
angolul:
In the beginning was the Word, and the Word was with God, and the Word was God."
latin:
In principio erat Verbum et Verbum erat apud Deum et Deus erat Verbum
...azaz a magyarban az isteni szóra az IGE FOGALOM LÉTEZIK, míg a többi szóra a szó, a másik nyelvekben a szó, az szó...
s e tekintetben még egy dolgot látnunk kell: a magyarban létezik egy szófaj: az ige...mi is a definíciója ? : cselekvést, létezést, történést kifejező...azaz ugyanarról beszélünk: Isten szava>Isten Igéje: egyúttal a(z) azonnali teremtődés, másként fogalmazva az „ige” az emberi minőség, az „IGE” az isteni minőség - a magyarban. (S ismerjük azt a "közhelyet" - igazságot - is: a szónak teremtő ereje van)
Egy másik "apró" érdekesség evvel (az ige-vel) kapcsolatban:
igen igen [BUT NO] wr. i3-ge-en; i3-ge4-en ""but no"" a „nem”-en kívül-azaz: igen de:kivéve,vmin kívül a but, azaz ha a nemen kívül, akkor: igen
Türelem, lesz rá válasz, csak megvárom vele kisharsányt. De azért Te is elgondokodhatsz rajta, mert ez egy neked való kérdés is volt. A megoldás meglepő lesz, azt gondolom.
"Ha már így belementem a szófejtegetéseidbe, én is kérdeznék valamit. A csal, csalás, csalóka, csalfa, csel, cselvetés szavak egy szóbokorhoz tartoznak-e, és mi közük van a csalogányhoz?"
