Egyetértek. Nem is az a problémám, hogy nem igazi tehetségkutató, hanem, hogy trashreality. Nem olyan színvonalú számokat adnak elő, nem olyan színvonalon, mint kezdetben. Úgy érzem olcsón akarják megúszni a szombat estét, se a casting rendezőkre, se a zsűrire, se a jogdíjakra, se a zenetanárokra nem költenek annyit, mint kezdetben, és amennyit kellene.
Ha az elmúlt 20+ év kereskedelmi televíziók által kialakított dörzsöltségével ma látnál először egy X-faktor szériát, mondjuk, a kosaraslány évadát, akkor is tehetségkutatónak gondolnád a műsort és akkor is lennének a műsorral szemben elvárásaid? (nem kötekedés, tényleg érdekel)
Szerintem itt tévedünk, hogy ugyanazt várjuk a Megától és a Faktortól is, amit anno vártunk, de azóta minden megváltozott, csak a műsor neve nem és minket ez visz tévútra és okoz amúgy elkerülhető csalódást.
Négy éve a pandémia idején Metropolitan adott egy hihetetlen koncertet, mindenki otthon dalolt vagy játszott a hangszerén a szobájában, és ezt a rengeteg hangot valahogy összebűvölték és on line közvetítették. Ekkor kiderült, hogy a zenekarban és a kórusban is sok a pár, mindenféle, a legtöbb persze a nő és férfi pár volt, de volt több meleg, és leszbikus duó. Ők így élnek, hogy tudja a színház vezetése, a tagjai, a nézői, hogy Joe a brácsás együtt él Simonnal a kürtössel. Jó nekik.
Nemrég volt születésének 100. évfordulója, és az ünnepi rádióműsorban volt vele riport a Kékszakállúról és egy részlet, az Ötödik ajtó. Nem tudom, hogy színpadon milyen volt, de a hangja annyira csodálatos volt, hogy engem napokig foglalkoztatott az a kis részlet. Hihetetlen kifejező erő volt a hangjában. Nekem jobban tetszett, mint Székely Mihály féle rádiófelvétel.
"A legjobb Kékszakállú herceg pedig Melis György."
.
Melis György nagy komédiás is volt, a két egyfelvonásos előadásban (Puccini: Gianni Schicchi / Donizetti: A csengő) szinte lubickolt a szerepekben.
De a Kékszakállú szerepe nekem így valahogy jobban passzol a Kováts Kolos, Polgár László, Székely Mihály típusú operaénekesekhez, amellett, hogy a basszus jobban is "megy" a szerephez, Melis valahogy ránézésre is kicsit olyan vidám, szabálytalan fizimiskájú figura volt.
na, és most valamiért elképzeltem, milyen lenne abban a szerepben a Puskás Peti, mondjuk egy ultramodern felfogású rendezésben... Szerintem nem lenne átütő. :)
Vastagnál árnyalja a képet, hogy milyen elvekhez adja a nevét. És mintha Szekér G. is gyakori látogató lenne a köztévén, bár ez utóbbi persze semmit nem jelent.
Engem nem zavar, szerencsére ma már nem kell nekik rejtőzködni, alibi házastárs, család mögé bújni. Van egy nagyon tehetséges amerikai tenor, pár éve a Metropolitanban a tartotta az esküvőjét egy másik férfival. Foglalkoztatott, népszerű tenor, jó Verdi énekes. Annak ellenére, hogy férfi volt a házastársa egészen kiváló don Carlos. A régi kedvenc baritonom, aki sajnos betegség miatt visszavonult, a menedzserével élt együtt, de a legjobb don Giovanni volt, akit hallottam. A legjobb Kékszakállú herceg pedig Melis György. Nem ezen múlik.
egyetértek. A műsor 14 éves története bebizonyította, hogy a műfaj ugyan tehetségkutató, de nem innen kerültek ki a nagy fesztiválok, vagy arénakoncertek sztárfellépői. Ezekben a műsorokban a versenyzőknek minél színesebben kell bemutatkozniuk, más zenészek siker számaival, a zenei piacon pedig saját arculattal, sajat stílussal, saját repertoárral kellene utat törni. De azt azért elvárnám, hogy a versenyzők jó dalokat adjanak elő, jól, a zsűri pedig szórakoztató legyen, jól fogalmazzanak, érdekeseket, találó dolgokat mondjanak.
Én úgy kezdtem, hogy minden adást megnéztem, aztán márcsak a versenyszámokat, utána márcsak a legjobb műsorszámokat, aztán tavaly már nem találtam egy háromperces számot, amit meg tudtam volna hallgatni. Arra emlékszem, hogy egy semmiféle néven nevezhető színpadi jelenléttel nem rendelkező, nem szép hangú kosárlabdázó győzött.
"Olyan kis csini úrilány lenne, mint a Puskásné volt, de pont annyi köze van a zenéhez, mint művészi kifejezési formához, mint a Boginak volt. 0, azaz nulla. "
.
Egy tehetségkutató show műsorban egy zsüritagnak talán elég lehet annyi, hogy gyakorlott, jó füllel, mint tapasztalt zenehallgató dönt, pontoz, és vitázik a zsűritársaival arról, hogy neki miért tetszett, vagy miért nem tetszett egy produkció.
Mentornak ennél nyilván több kell, valamiféle zenei tudás is, meg úgy általában konyítani kell valamit az előadóművészethez, legalább egy jó kritikusi szinten.
Nem tudom, hogy ezekbe a magyar tehetségkutatókba beültetett fiatal "sztárok", esetleg korábbi versenyzők mennyire képzettek zeneileg, hiszen sikeres lehet valaki anélkül is, de azért nem véletlenül hozták létre például Pókáék az iskolájukat, nyilván volt rá igény.
Nyilván, ha valaki sok éve van a pályán, és sok időt töltött studiókban, albumok felvételével, csak konyít már valamit a zenéhez, nem csak hallás után felénekli az anyagot... De mondjuk egy-két éve berobbant fiatal "sztárként", zenei előképzettség nélkül...?
Azt konkrétan tudom, hogy például Angliában egy neves iskolában, ahol olyanokat képeztek, mint Imogan Heap, Leona Lewis, Katie Melua, Polly Scattergood, Adele (de még Amy Winehouse is eltöltött ott pár hónapot, aztán persze olajra lépett), az egyik vizsgatantárgy a "Barokk összhangzattan" volt... És nyilván volt még sok egyéb zenei tárgy, a végzés után (bár már közben is) aztán már a studiómunka során gyűjtötték a tapasztalatokat, de megvoltak a megfelelő alapok.
Ma már a Youtube-on, sőt, a Tik-tokon berobbant amatőröknek is terem babér, a digitális világ sok eszközt ad a kezükbe zenék összerakásához is, sőt, most már itt van az AI, a mesterséges intelligencia, sikeres lehet valaki így is, már nem kell éveket tanulni ehhez, ha felkapják, jön a siker, dől a pénz... Nyilván tehetsgég kell hozzá, de a megfelelő alapok hiánya egy idő után probléma lehet... legalábbis egy normális világban.
Aztán, ha egy felkapott húszéves Tik-tok sztárt beültetnek egy tehetségkutató zsűrijébe... Hát nem tudom, szórakoztatóértéke, nézettsége nyilván lesz, és ez az, ami számít, nem az, hogy az onnan kikerülő győztesek legyenek aztán az új Katona Klári, Céline Dion, vagy Adele, vagy éppen Sia.
Lement az évad, a csatorna nézettsége rendben volt, hurrá.
Ez egy logikai ellentmondás. Az, hogy az RTL milyen tehetségtelen, semmit érő celebeket ültetett a zsűri székbe, nem jelenti azt, hogy ez a lány jó lenne a szerepre. Olyan kis csini úrilány lenne, mint a Puskásné volt, de pont annyi köze van a zenéhez, mint művészi kifejezési formához, mint a Boginak volt. 0, azaz nulla.
Pár hete néztem youtube-on egy kb. 1 évvel ezelőtti videót.
Valaki, akit én nem ismerek, de a hozzászólások alapján USA-ban ismert és van zenei múltja, gyors véleményt mondott az aktuális slágerlistáról.
A Flowers volt az első. És az emberünk konkrétan meglepődött, hogy jé, végre zene! Ez volt az egyetlen szám, amire el tudta mondani, hogy van felépített dinamikája, van dallama, van verzé és van refrén.
Amiket írtál, azok közül meghallgattam párat, és oda jutottam, hogy Kygo (with Ava Max) száma hallgatható, ellenben Jason Derulo konkrétan meggyalázza a Stant (és ha már itt tartunk, akkor Didot is).
Az Alibi egy az egyben a Gangsta's Paradise, nem a "motívumaira épül", hanem konkrétan az, csak más a szöveg. Switch Discoék legalább megemlítik a klipjükben Robert Milest...
Szerintem hasonlóan látjuk, én arra akartam rámutatni, hogy míg mondjuk a 80-as években óriási volt a változatosság a könnyűzenei piacon úgy is, hogy természetesen akkor is jelentek meg feldolgozások (amúgy az általam említett Keep Me Hangin' On is egy feldolgozás volt, na de mekkora zene lett az, és mennyi mindent hozzáadott Kim Wilde az eredeti zenéhez!).
Ma elsősorban az arányokkal van baj (a futó slágerek minimum 60-70%-a feldolgozás), és a minőséggel is, mert ezek a feldolgozások inkább csak elrontják az eredeti zenét, nem adnak semmit hozzá, hanem még el is vesznek belőle.
Nagyon jó, hogy említetted Miley Cyrust. Ő azért nem egy feldolgozás-fetisiszta (ellentétben például Jason Derulóval vagy Kygóval). Na de a Flowers-on kívül melyik zenéje ment az utóbbi egy évben a magyar rádiókban? Ment a Jaded, a Used To Be Young vagy a River?
Egyikről se lehetett még csak hallani sem, még mindig a mára már jócskán odakozmált és unalmas Flowers megy, miközben a felsoroltak is ott voltak a toplisták élvonalában, most pedig a Pharrell Williams-zel közös zenéje az aktuális sláger. De nem, a magyar rádiókba nem ez kell, hanem rakjunk be egy teherautónyi lopott zenét, és csináljunk belőlük országos prolirádiót, Miley Cyrus jóval minőségibb új slágereit pedig meg se ismerhesse a hazai közönség.
"A mai könnyűzene romokban hever, nincs új ötlet, több évtizedes zenékből "lopnak", csinálnak újrahasznosított slágert."
.
A régi zenék újra felhasználása, reciklálása sok évszázados szokás, annak idején a szerzői joggal se törődtek, simán feldolgoztak, beemeltek, felhasználtak más által írt dallamokat a zeneszerzők, nem ördögtől való ez, ha a végeredmény jó, hát rajta, csak tessék, senki nem jut pokolra emiatt.
és vannak klasszikus, "időtlen" slágerek ma is, ott van például Miley Cyrus tavaly nagyot futó száma, a Flowers, azt konkrétan mintha nekem írták volna, a dallamot, a ritmust, az éneket, mindent. És nyilván nem vagyok egyedül, ha csak a youtube-on rá tudtak kattintani 760 milliószor.
Azt mondjuk nem tudom, egyilyen zene mennyire jön be egy mai tininek, aki már bölcsis korától az okostelefonon nő fel, meg a rap-számokon... Fene tudja.
Azért remélem, a mostani X-Faktorban lesznek ilyen "régi típusú" mai számok is műsoron, meg ilyesmi is (Jolene)...
Az első élő adás után biztosan eldől, megnézem-e még a másodikat, vagy hagyom a francba innentől az egészet.
