A lingvisztika mint a történelem segédtudománya - szemellenző nélkül. Nyitok neki egy új topikot, amit az íráskényszeres önjelölt "történészgéniuszok" remélhetőleg nem árasztanak el érdektelen zagyvaságokkal.
a sárgáról épp olvastam milyen baromságokat összehordtak a hivatalos történelem tárgyalóban, kezdve azzal h török jövevényszó, meg hogy fehér volt előbb...
1. előbb volt sárga
2. aztán jelentésváltozáson ment át és fehér értelmű lett a türköknél (egy részüknél)
3. majd kiveszett a türköknél és csak a szamojédoknál maradt meg
(és talán a tunguz és mongol változat is az a szó)
Ily e n n o m ád é le t m ag y arázza m eg a ru m u n n y e lv sze g é n y s é g é t a m ű v eltség i szavakban, — azt a k ö rü lm én y t, ho g y a m agasabb társa d alm i é le t fo g alm ain ak kifejezésére kev és szóval rendelkezvén, a m erre csak n é p e k k e l é rin tk e z e tt — a g ö rö g ség tő l kezdve fel a m a g y a rs á g ig — m in d e n ü tt bőven kölcsön zött ilyeneket.
E lk é p ze lh etjü k e h o g y a T ra já n gyarmatosainak nyelve a n n y ira elszegényedjék, h o g y abban efféle szavak találjanak hely et, melyet ki kell tölteniük?
Szlávok: Bogata (gazdag), targu (vásár), sla v a (dicsőség), p o ru n ca (parancs), p ricin a (ok), éas (óra), vreme (idő, nap), vrac (orvos), bola, b o ln av ia (betegség), taina (titok), sluga (szolga), düh (lélek), sfntu (szent), ispita, n a p a st (kisértés), ro d (nem zet ségi, n a ro d (nemzet), nadezde (remény), cinste (tisztelet), zlot (arany), oglinde (tükör), sluzba (szolgálat), n a ra v u (szokás), tovaras (társ), d u m b ra v a (erdő), scum p (olcsó', v r a t (ajtó), sticla (üveg), v irsta (kor, növekvés), p est (tűzhely), zu p u n é (úr), vek (kor), in veci (örökké), gata (kész), draga (kedves), vesel (vig), p lu g (eke), p lu g a r (szántóvető), slabu (gyenge), sila (erő), silui- tor (hóditó).
Görögök: Beserica (egyház), dascal (tanító), d racu (ördög), drum u (ut), lip sa (hiány), ik o an a (kép), liv ad a (rét), p e d e p sa (büntetés), m eru (alma), erm u (puszta, kietlen), m arto ru (tanú), caram ida (ég etett tégla).
Magyarok: Nému (nem, nem zetség), aldui, aldasiu (áldás), fagadasiu (fogadás), surzuita (szerzés), birau (bíró), biru (bér), kezesiu (kezes), oca, uca (ok), orasiu (város), orasianu (polgár), feredeu (fürdő), hiklenia (hitlen), alciegu (váltság), hasna (ha szon), keskeneu (keszkenő), m estesiu g u (m esterség), uricasiu (örökös), bulciu (búcsú) g a n d u (gondolat, eszme), haleu (háló) hotar (határ), holda (hold, szántóföld), ileu (üllő), valmasiu (val lomás), gazdaku (gazdag), vama (vám), chipu (kép), chipzui (képzelni), ravasiu (rovás), ravasiu de drum u (úti rovás, ú tle vél), sám a (szám), d are de sáma (szám-adás), catana (katona), fagadau (fogadó), lacui, lacasiu (lakni, lakás), m in tu i (menteni), m in tu ito r (mentő, m agváltó), vileag (világ, nyilvánosság), siru (sor), urlui (őrleni), uiag (üveg), fel, felu (-féle), giulusiu (gyűlés), alénu (ellen, ellenség), bintatuire (büntetni), ultuire (oltani), ingaduire (engedni).
Latin tornare "to polish, round off, fashion, turn on a lathe," from tornus "lathe,"
Greek tornos "lathe, tool for drawing circle
Valószínűleg ótörök eredetű: türk tegire (‘körül’), oszmán-török devir- (‘forgat’), altáji tér- (‘fordít, visszatér’), ezek a teker előzményei között is szerepelnek. Az ige eredeti jelentése tehát ‘fordul’, ebből a többi jól levezethető.
alapja egy elavult sérik (‘sérül’) ige... A sér- tő ősi ugor örökség: vogul sárgi (‘láng nélkül ég’), osztják sarida (‘pörkölődik’), a jelentés az ‘ég’ đ ‘fáj’ vonalon alakult.
jerevánban megtalálták az erebuni erőd alapításáról szóló feljegyzést
...expedition led by Konstantine Hovhannisyan discovered an inscription at Arin Berd dedicated to the city's founding which was carved during Argishti's reign. Two other identical inscriptions have been found at the citadel of Erebuni. The inscription reads:
By the greatness of the God Khaldi, Argishti, son of Menua, built this mighty stronghold and proclaimed it Erebuni for the glory of Biainili (Urartu) and to instill fear among the king's enemies. Argishti says: The land was a desert, before the great works I accomplished upon it. By the greatness of Khaldi, Argishti, son of Menua, is a mighty king, king of Biainili, and ruler of Tushpa."[9]
a két szó/név (yervand-erebuni) összefügghet (a nyelvtani elemzés a yerevan szócikkben)
ugyanis mindkettőt urartui uralkodócsalád alapította
One theory regarding the origin of Yerevan's name is the city was named after the Armenian king, Yervand (Orontes) IV, the last leader of the Orontid Dynasty, and founder of the city of Yervandashat.[27] However, it is likely that the city's name is derived from the Urartian military fortress of Erebuni (Էրեբունի), which was founded on the territory of modern-day Yerevan in 782 BC by Argishti I.[27] As elements of the Urartian language blended with that of the Armenian one, the name eventually evolved into Yerevan (Erebuni = Erevani = Erevan = Yerevan). Scholar Margarit Israelyan notes these changes when comparing inscriptions found on two cuneiform tablets at Erebuni:
a német Dusche (‘zuhany’) tájnyelvi tusch formájának átvétele. A német szó a francia douche közvetítésével az olasz doccia (‘ereszcsatorna, zuhany’) szóra megy vissza.
"A szó jelentése a kara(türk, illetve egyes altáji nyelvekben hara) = fekete, sötét, és a csun, csuny = fordulás szóösszetételből. Tehát a sötétség átfordulása a világosság (növekedése) a tavasz, az új év felé."
Ez a "kurultáj" véleménye.
Sajnálatos, hogy a töröközés megint felütötte a fejét, mint elterelő hadművelet.
Valóban fordulatról van szó, évköri és solymászati szempontból, de ezt az értelmet a szó eleje hordozza, mégpedig magyarul.
A kör- ecs- eny feloldás sokkal elegánsabb, ráadásul tökéletesen megmagyarázható minden eleme magyarul.
A ker vagy kör nem szorul további magyarázatra.
Az -ecs képző egyértelműen magyar kicsinyítő képző. (A madár röpte kicsiben "utánozza" az évkört és a Nap körbejárását, a Naputat.)
Marad az -eny képző, ami tulajdonságot jelent. Ebben az esetben a körforgás tulajdonságát.
Keresztesi József találóan az -any, -eny képzőt úgy határozza meg, mint a gyökér szó által meghatározott dologbani -itt körben való- bővölködést; tehát körözésről van szó.
A karácsonyt nem a sötétség határozza meg gondolatilag, hanem a Nap újjászületése, a fény újjászületése.
A Nap szent madara pedig a kerecsen sólyom.
Ezért nagyon gyanús, hogy magyar nyelven a karácsonyi időszak nevét a kerecsen sólyom adta és nem fordítva.
A mai Brescia (Bresa, Brixia) város és megye Olaszországban gyanúsan hajaz a Barcaság vagy Burca folyó nevére.
Figyelembe véve, hogy feltehetően etruszk eredetű a név odalent délen, ez nagyon valószínűsíti a szó magyar eredetét, mivel az etruszk a magyarral rokon nyelv volt.
Hasonlóan Brassó nevére, mivel jellemző az indoeurópai nyelvekre a mássalhangzó torlódás kedvelése, kimaradt a "b" és az "r"közül a magánhangzó.
BAR elvont vagy elavult gyök, melynek eredeti érteménye különféle lehetett, minthogy másmás családu származékok alapját teszi. 1) Mozgást, járást, forgást jelent ezekben: barangol, barkácsol, barlang (kóró), barom, s alapfogalomban és hangban rokonai: par, per, pör, far, for, fěr, för, für, mint a paracskó, paripa, paritya, pereszlén, pörög, fartat, farol, forog, férěg, fürge származékok gyökei. Egyeznek vele a szanszkrit par, pur (mozogni), pari (körül), hellen para, porenomai, német fahren, führen stb. 2) Metszésre, hasításra vonatkozik ezekben: barázda, barkócza, barka, barkál, barona vagy berena, barcs, hangváltozattal, bor, úgymint a borda, borotva származékokban, s rokonai: mar, far-ag, für-ész, előtét nélkül: arat, ort, irt, ordas, orló (= olló). Ez érteményben is más családbeli, ú. m. hellen, latin, német, szláv stb. nyelvek szavaival egyezik. 3) Jelent olyan szint melyre a testeket, nevezetesen az ember bőrét a nap heve, a tűz folytonos hatása festeni szokta, s rokonai: par, pěr, por, pir, vir, mir, melyek szintén tűzre, égetésre s az által okozott szinre vonatkoznak, mint e származékokban: barna, parázs, porgol, pěrzsěl, pörköl, pirít, virad. Hasonló értelmü és hangu gyökszókkal bővelkednek más családu nyelvek is. 4) Tompa, mély, kemény természeti hangutánzó ezekben: barczag, barabora, s e rokonhanguakban: varczog, vartyog, porczog, burikol, bordó. 5) Ugyanaz a bor bur gyökkel (t. i. borít borúl, burúl stb. szók gyökeivel) ezekben: baradla, barlang. 6) Számos helynevek gyöke, mint: Baracs, Barak, Barakony, Bars, Barbacs, Barócs, stb. Bővebb öszhasonlítás végett V. ö. R, gyökelem.
*BARCZASÁG (Barcza-ság) fn. tt. Barczaság-ot. Erdélyországi szászkerület, brassai kerület. Így neveztetik a Burcza folyótól, németül Burzenland (terra Saxonum de Barussa, a gróf Nemes családnak egy 1252-diki oklevelében).
BARCZA (bar-cza) fn. tt. barczát. Pléhlemezből készült jegy, különféle használás végett, pl. amilyet a festők térítvényűl adnak a festőbe adott vászonért, vagy a birkanyírők kapnak minden egyes birka megnyirésétől, s munka bevégeztével ezek száma szerint fizettetnek. Nyelvünkből elemezve ezt látszik tenni: kis borító, t. i. a bar = bor, bur. Egyébiránt rokonok vele a szanszkrit marsz (megkülönböztetni, megismerni), franczia marque, német Marke.
fn. tt. putton-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. Molnár A. szerint szűk ért. a szőlősgazdák és borkezelők fa edénye. (Oenophorum). Szélesb. ért. háton hordozható hosszukás fa edény. Puttonban hordani holmi árukat a piaczra. Vizes putton, melyben vizet hordanak. Rokon hozzá a vékony hangu bödön, ismét a vastag hangu bodon, a török putu, persa pute, pota, német Butte, Bütte, olasz botte, franczia boute, boutte, cseh pudny, görög piJoV, butiV, boution, héber bath stb.
Könnyű felismerni a bödön, bodon alapján. A bög-göb, bodag, dob, dobol stb. egyből ide vonzódik.
"pl. szerintem a puttony és a burok, azonos tőről fakad."
Teljesen jól látod, ez pont ezt a gyököt bizonyítja.
Ótörök eredetű: türk, ujgur, csagatáj barim (‘vagyon’), ez a bar- (‘van’) igető származéka, akárcsak a magyar vagyon esetében látható. Az átvett ótörök szó jelentésfejlődése párhuzamos volt a marha szóéval.
