Látszik, hogy Németország akkoriban az ipari fejlődés élvonalában járt, meg a hadserege is a legfejlettebbek között volt.
Mindezt az I. vh. elsodorta.
Vannak olyan teóriák, hogy a nemzetek fölötti pénzoligarchia titkos tervezőasztalainál döntötték el 20. sz. első 13 évében, hogy Németország nem lehet a következő világhatalom, annak az Államoknak kell lennie.
Hogy tényleg így volt-e, azt teljesen biztosan persze nem tudhatjuk, legfeljebb erős vagy kevésbé erős sejtéseink lehetnek.
Mindenesetre a bajszos osztrák őrült később csak rontott a helyzeten, max. azt sikerült elérnie, hogy a világ kétharmada évszázadokra meggyűlölte a németeket...
A II. vh. őrülete sajnos ezt a régiót sem kerülte el, ez a háborús emlékmű a kb. 3 ezer fős Unteröwisheim településen készült, a település méretéhez képest rengetegen estek el a háborúban.
Marha nagy ötlet volt annó a németek részéről a bajuszos kis őrült osztrák festőre hallgatni...
Olvasgatok egyszerűbb cikkeket germán nyelven a Kraichgau történelméről, egészen érdekes és szép kis tájegység, néha a "Die Badische Toskana" néven emlegetik a németek a kellemes, kiegyensúlyozott éghajlata és némiképp az itáliai Toscana régióra emlékeztető gazdag, termékeny, szántókkal és szőlőkkel tarkított dombvidékei miatt.
99 éve, 1923. február 10-én halt meg Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgensugár felfedezője. A szigetelők elektromos térben való mozgatásakor keletkező röntgenáram is az ő nevét viseli, miként a 111-es rendszerszámú elem, a roentgenium is.
1845. március 27-én született Lennepben, Düsseldorf közelében; apja posztókészítő és -kereskedő volt. A család nem sokkal később Hollandiába költözött, így Röntgen Utrechtben kezdte műszaki tanulmányait, de az iskolából kicsapták, mert nem volt hajlandó elárulni egy osztálytársát, aki tanárukról karikatúrát készített.
Végül a Zürichi Műszaki Főiskolán szerzett gépészmérnöki oklevelet 1868-ban, ezután August Adolph Kundtnak, a kor ismert fizikusának az asszisztense lett.
1873-ban Strasbourgban egyetemi magántanár, majd rendkívüli tanár lett, 1879-ben a giesseni egyetem fizikaprofesszorává nevezték ki. 1888-ban a würzburgi egyetemen kapott tanszéket, 1900 és 1920 között Münchenben vezette a fizikai intézetet.
Röntgen 1895. november 9-ére virradóra írta be magát örökre a tudomány történetébe. Ezen a napon katódsugárcsővel kísérletezett, ebben a majdnem légüresre szivattyúzott belsejű hengerben a katódból fókuszált elektronsugarakat lehet előcsalogatni, amelyek a feszültségtől függő sebességgel lefutnak a csövön.
Röntgen homorú tükörformájú katódot használt, hogy az elektronnyalábot a szemközti csőfal minél kisebb felületére koncentrálhassa.
A sötét szobában arra lett figyelmes, hogy a cső közelében egy sugárzásra érzékeny anyaggal bevont ernyő zöldes fénnyel kezdett világítani. Mivel a fekete papírba burkolt cső falán sem a katódsugár, sem a látható fény nem tud áthatolni, a jelenséget csak egy ismeretlen sugárzás okozhatta.
Még nagyobb csodálkozására a sugárzás akkor is csak kicsit gyengült, amikor könyvet tett a cső és a képernyő közé, sőt ernyőt tartó ujjainak csontjai is kirajzolódtak a képernyőn, ami azt bizonyította, hogy a láthatatlan sugár a kézen is áthatol.
Az X-sugárnak elnevezett új sugárzásról a következő napokban az is kiderült, hogy a vastag ólomlemezen kívül szinte minden anyagon áthatol, ráadásul nemcsak a fluoreszkáló képernyőn, hanem a fényképlemezen is nyomot hagy. (Ma már tudjuk, hogy a röntgensugárzás – amelyet angolszász nyelvterületen máig X-sugaraknak neveznek – az elektromágneses sugárzás egy formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik, és ionizáló hatása van.)
Röntgen december 22-én felesége kezéről (20 perces expozíciós idővel) elkészítette az első röntgenfotót, majd a felfedezést december 28-án publikálta.
A felfedezést 1896. január 10-én a francia akadémián ismertették, ahol egy emberi kéz és egy béka átvilágított képét is bemutatták.
Bár sokan tudóstársai közül is kétkedve fogadták, néhány egyházi szervezet pedig egyenesen istentelennek nevezte a felfedezést, Röntgen 1901-ben elsőként kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
A sugarat kezdetben a csonttörések és idegen testek felkutatásánál használták, de gyorsan elterjedt a műtéti beavatkozásoknál is, első alkalommal James Adams glasgow-i sebész operált 1897-ben ily módon vesekövet.
A tudós 1920-ban vonult nyugdíjba és 1923. február 10-én halt meg. A szigetelők elektromos térben való mozgatásakor keletkező röntgenáram is az ő nevét viseli, miként a 111-es rendszerszámú elem, a roentgenium is.
persze jöhet, érdekes hogy ilyen koncentráltan érkeztek egy környékről, látszik hogy egy toborzó műve lehetett, talán valamelyik városban a piacon hirdethette a nagy lehetőséget
Menzingen, Gondelsheim, Eichtersheim, Nordheim és Walheim településekről 2-2 család érkezett, a többi helyről 1-1 család, bár sajnos nem minden telepes családnak ismerjük a pontos származási helyét.
Számításaim szerint 28 család érkezett ezzel az első, 1752. tavaszán megérkezett csoporttal.
Összesen 56 felnőtt és 55 gyermek, 111 személy.
A felnőttek közül valamennyi házaspár volt és a legtöbb házaspárnak már gyermekei is voltak.
Főként fiatal vagy max. középkorú házaspárok vállalkoztak a kivándorlásra, az idősebbek már nem vállalkoztak arra, hogy elhagyják a hazájukat.
Több évtizede zajló folyamat egész Európában, amely csupán felgyorsult a 2000-res években. Annyi eltéréssel, hogy az ortodoxoknál és a muszlimoknál lassabb a lemorzsolódás (illetve körükben nagyobb a képmutatás/társadalmi elváráshoz illeszkedés, el lehet képzelni milyen hithű pravoszláv lehet Lukasenka és Putyin a múltjukkal...)
A Kraichgau egy nagyon régi, történelmi gau, legrégibb említése a 8. sz. végéről való (Lorschi kódex).
A Kraich patakról kapta a nevét.
Lényegében a Schwarzwald és az Odenwald között elterülő, lágyan hullámzó, termékeny dombvidék, amelyet nyugatról a Rajna, keletről a Stromberg vonulata határol.
Ha városnevekkel akarjuk lehatárolni, akkor lényegében a Karlsruhe - Heidelberg - Heilbronn háromszög által határolt terület.
Johann Keppler a híres német csillagász, az a érdekes hogy Weil der Stadt-ban született, a szomszédos település Lehningen, ahonnan Marlok / Morlock őseim származtak.
