Még rágódok az ügyön:) Az előző igehalászatodat olvasva akár úgy is érthetnénk, hogy Isten mi vagyunk, de legalábbis tökegyformák. Na, ezen szöszögök, hogy mit jelent pontosan képére és hasonlatosságára, a Szentháromság szemszögéből nézve.
Igen, szerintem Atya-Fiú-Szentlélekből tevődik össze a Mindenható.
Eccer leveleztem Jézus Isten mivoltáról valakivel, azt keresgélem, mert emlékeim szerint abban volt egy jó igegyűjteményem, ami ideillene. Majd jövök estefele:)
Jézus az Atyához imádkozik, következetesen, ha jól emlékszem. Az Atya is Isten, Jézus is Isten, a Szentlélek is Isten, egy Isten van:)
Egy földi gyerek nem azonos az apjával, hanem hasonló. Isten 3 személye azonosak, és mégis 3 db. Ez egy titok nekem, hogy hogyan lehet:) A Bibliából ez derül ki. Az első mondatból már, hogy többen teremtettek, nem egy darab Isten, hanem Istenek. Már ha az eredeti szöveget tekintjük. Én pedig abszolút igazságnak gondolom a Bibliát.
A Szentlélek is ugyanúgy Isten, mint az Atya meg a Fiú, a Biblia alapján. De sztem olvasgasd így a Szentlélekre fókuszálva a Bibliát, hátha kapsz egy jó gondolatot, megértést, amit aztán írj ide, hogy én is épüljek belőle:)
Isten sztem nem függ senkitől, semmitől, inkább Tőle függ mindenki és minden.
Nem igazán jó szó a Bibliát megfejteni, mert azt talán nem is lehet. Inkább Isten feltárja nekünk, szépen sorban, ahogy megérthetjük, mindenkinek más a tempója, a szíve állapota.
Nem hinném, hogy csalódnék, mert ha Szentháromság nincs, akkor van más magyarázat az Atya-Fiú-Szentlélek személyekre, és azt nyilván Isten ki fogja jelenteni, ha igaz és szükségem lesz rá. De egyelőre nekem ez a 3in1 a legelfogadhatóbb:)
Igen, Jézusnak lehet hinni:) Én is azt teszem tőlem telhetően:) Az imádkozásról pontosan azt mondja többféleképpen, hogy az Atyához kell foházkodni, kérni, Jézus nevében, ahogy Ő is tette.Azt is mondja, hogy Ő és az Atya egyek. A Szentlélekről is sok minden olyan cselekedet van írva, mint Jézusról. Szóval, ha összerakom a kis képmorzsákat, meg a nagyobb darabokat, akkor egy Szentháromság kezd kibontakozni nekem, anélkül, hogy az lenne leírva, hogy Szentháromság. Egy Isten, három egylényegű, azonos tulajdonságokkal bíró személy, akik egymás nélkül nincsenek. De mondom, nem tudom jól kifejezni, nem is értem teljesen.
Nekem is az az első gondolatom, hogy az Atya a főisten, és Jézus, meg a Szentlélek alá van rendelve. De a Bibliát olvasgatva mégis inkább úgy tűnik nekem, hogy egyenrangúak, egyek,Ők hárman együtt Isten.
Sztem egy egyenrangú 3asban az Atya a vezető, de nem úgy, hogy több lenne, hanem Ő a fő döntéshozó a vele egylényegű két társával mindent megbeszélve. Isten egy Úr. Ez van kijelentve az Ószövetségben is, az Újszövetségben is. Tehát egy Isten van. Ugyanakkor az Ószövben is, az Újszövben is van külön Jézus, külön Atya, külön Szent Szellem, önálló személyekként, és mind Úrként. Fejből nem tudom most összeszedni az igehelyeket, de én a Bibliából és tanításokból így értettem meg. Konkrét élethelyzetekben, vagy a bibliai történetekben olykor elsőre nem is lehet tudni, hogy a 3 közül épp melyikkel tárgyalnak. Mikor én Istennel úgy találkoztam, hogy tudtam, Isten az, akkor számomra Isten volt és kész. Aztán amikor megtértem és elkezdtem imádkozni, bibliázni, tanításokat, prédikákat hallgatni, a Biblia alapján kezdett 3 személyként érthetővé válni. De nekem Isten maga sem választja szét szigorúan saját magát. Annyira talán nem is fontos szétválogatni minden helyzetben, mondatban. Nekem még eléggé titok ez a Szentháromság:)) Nehéz megfogalmazni azt, amire eddig jutottam.
Füge, Jézus az Istenhez imádkozik (erre is tanít), és én ebből azt hiszem, hogy Jézus nem független Istentől, hanem alá van ő rendelve, - ha teljes is az egyetértés köztük.
Az a Szent Lélek, vajon nem Isten akaratára, nem Isten kegyelméből nyilvánulhat meg?
Istené-e a Szentlélek?
Oké, ha e két személy Istennek alárendeltjei; van-e arra utaló valami, hogy Isten is melléjük/alájuk van rendelve? Van?
Ha nincs, akkor szerintem az van, hogy Isten az úr, hogy egyedül Ő, és nem hárman együtt.
Van arra konkrétan utaló kijelentés a Bibliában, hogy nem úgy van, ahogyan gondolom?
Asszem, ez az egyik legnehezebb kérdés teologetice:) Én viszont nem tudom. Abban biztos vagyok, hogy a Szentlélek, az Atya, a Fiú 3 különböző személy, a tapasztalataim szerint is, a Biblia szerint is. De nem materiális módon. Ők valamiképp egyek, nem lehet úgy szétválasztani Őket, mint ahogy pl. egy családban az apát, anyát, gyereket. Olyanféle lehet, egy elég rossz hasonlattal, mint a 3in1 sampon. Nem tudok leszakadni a materiálisról, de Isten természetfeletti, nem materiális, úgyhogy nem igazán lehet a Szentháromságot materiálisan korrekt módon lefordítani földi fogalmakra. Innen nézve én úgy látom, hogy Ők hárman nem hoznak külön döntéseket, és nem cselekszenek egymás nélkül, de mégis, Jézus lett testté, az Atya maradt fenn a Mennyben, a Szentlélek meg jött-ment, amerre kellett. Jézus nevében imádkozom az Atyához általában, a Szentlélek tölt be örömmel, békességgel, ugyanakkor az Úr öröme az én erősségem, és mikor azt mondom, Istenem, akkor nem tudom szétválasztani a hármat. Mikor isteni erőt tapasztalok, akkor úgy gondolom, a Szentlélek prezentációját tapasztalom, mikor bölcsességet kérek és kapok, akkor azt a Szentlélek adja közvetlenül, szóval igazából nem tudom, hogy is van ez. Majd ha Isten előtt állok, szemtől szembe, akkor fogom látni és tudni.
Értem:) Én sokszor végig olvastam már, mégis úgy érzem, rengeteg új mondanivaló van benne, teli kincsekkel, amiket majd csak később mutat meg benne a Szentlélek. Mikor először döntöttem úgy, hogy az elejétől végig olvasom, azt vártam, hogy húú, most aztán mindent tudni fogok, megértek. Na, hát kb 10 hónapba került, és az alatt nem történt semmi:) Egy kijelentés sem, nem értettem meg semmit jobban, bár nagyon jó volt így is olvasni a Bibliát. De, miután végeztem, valahogy lett egy hitbeli nagy ugrás bennem, még jobban megnyílt a Biblia, jóval közelebb kerültem Istenhez, még közelebb. Olyan befogadóbbá váltam. Mintha az egy alapozó bibliaolvasási év lett volna:)
A Bibliával kapcsolatosan - nekem kedvesebb kifejezés a "befogadás", mint az "értelmezés". Utóbbit felhasználva, mintegy versengés alakul ki, míg a befogadása nem fogadja be a versenyszellemet, nem fajul ítélkezéssé. :)
Nem akarom azt mondani, hogy elolvastam; azt mondom, hogy olvasom.
Nem szeretek a Biblia mondanivalóján vitázni senkivel, és nem is szoktam. Nem beszél az mindenkihez egyformán, mégis értheti mindenki - ha nem zárkózik el. Ha meg elzárkózik valaki, akkor pont azt nem érti, hogy miért nem akarja érteni, noha neki is le van írva. Személyre van az szabva, elvégre Isten a tudónk. :)
Azt hiszem, ugyanarról beszélünk:) A romlott világ nem a mi világunk, de mégis benne kell léteznünk itt a földön, és lehetőleg másokat is átirányítani abba a jóba, amit mi már ismerünk. Jézus is lejött a trutyiba menteni az embereket, és csak akkor távozott, mikor elvégezte, ami rábízatott, amit bevállalt. Isten még nem pusztította el a romlottat, hogy mindenki kapjon esélyt dönteni a jó és rossz közt. Így értettem, hogy Isten nem veszi ki az övéit.
Igen, valahogy nagyon elcsúszott a valfil, sajnos. Pedig régen azért voltak jó beszélgetések, jó gondolatok ott. Én sem szeretek már ott lenni, legalábbis komolyan nem.
"Sztem nem is lehet elvárni, hogy az a kétség nélküliség valóság legyen."
Nem hát. Hazudik a törvény, hazudnak a jogalkotók, hazudnak az emberek; kell-e tisztelni az ilyesmit? :)
Hitre jutni márpedig pont olyan egyszerű, mint meginni egy pohár vizet, ebben biztos vagyok.
Nem kedves nekem ez az itteni topikokban folyó bibliamagyarázás, és azért nem, mert ebből egyesek versenyt csinálnak. Mintha nem a Biblia lenne az irányadó, hanem a menősködés azzal. Lehet, hogy ezerféleképpen szól hozzánk, de ugyanazt mondja. Némelyek cáfolni igyekeznek a Bibliát - a Bibliával; ez nem okos dolog.
Isten kiveszi az övéit ebből a világból; ezt nem érteni annyit tesz, mint nem hinni, Fügeíz.
Jelenleg nem Isten uralkodik a földön, hanem Ő menti a menthetőt. Ezek a földi bíróságok, meg a földi törvények, még a legigazságosabbak sem, nem tükrözik teljes mértékben Isten igazságait. A bíróknak meg a földi igazságszolgáltatás törvényeit kell betartani és szankcionálni a bűnösöket (akik rajta kapatnak valami súlyosabb be nem tartáson). És ehhez a tökéletlenséghez még hozzájárul a saját tökéletlenségük. Sztem nem is lehet elvárni, hogy az a kétség nélküliség valóság legyen. Bosszantó, meg elviselhetetlen tud lenni, én ezt belátom, dehát Isten nem veszi ki az övéit a világból csak azért, mert ez egy rossz hely. Túl kell élni, és a többieket is lehetőleg megmenteni, nem? Azaz Jézust megismertetni minél többekkel. Az Ő követése az tényleg megoldana sok mindent, sőt mindent, nade, hitre jutni nem olyan eccerű, mint meginni egy pohár vizet. Ha olvasgatsz a valfilen, olyan jó írások vannak keresztényektől, és vannak, akiknek tök hiába magyarázzák ezerféleképpen, csak acsarkodnak. Többnyire pont azért, mert ott van bennük a hiány, csak nincs még itt az ő idejük. Talán. Vagy mittomén:) De amíg valaki nem jut el Jézusig, addig szükségszerűen mások uralma alatt él, nem? Még a legjobb ember is.
Amúgy meg tképpen tök igazad van, csak a világ fogalmában tértünk el, azért mondtam én, hogy szükségszerű ezt a világot építeni. Azt a romlottságot, amiről te beszélsz, mint evilágról, Jézus megismertetése, a szeretet terjesztése csak rombolja:)
Gondolod, hogy ki kell zárni azt a kétséget kizáró bizonyítást? Egy ilyesmit kizárunk, jön helyette egy raklap más. Az az evilághoz tartozik, és el fog veszni az evilággal együtt. Aki Istené, azt meg Isten kimenti a szorult helyzetekből.
Sok baja van az igaznak, de az Úr valamennyiből megszabadítja, ebben biztosvagyok:)
"A bírók sem kivételek konkrét Isten ismeret nélkül."
Nem, nem kivételek. Önként vállalják szerepüket, és pénzért szolgáltatnak/árulnak valamit, amit igazságnak is neveznek egyesek. Ez a valami sokszor bosszú, ami emberek által legalizálva van.
Nem tiltakozom ez ellen, de az én szememben nem is igazság ez.
Azt mondom, hogy a bíróbőrbe bújt farkas is csak farkas, és farkas az is, aki legalizálja a farkast (vagy megtévedt).
Minden dolgunkat lehetséges lenne békességgel, szeretettel intéznünk, ha valóban Jézust követnénk.
Nem könnyű, ám ott az igazság.
Ez a világ romlott. Nem a hegyekre, tengerekre vagy házakra gondolok most, hanem az emberi dolgokra, az emberi és nem emberi gonoszságokra. Ha te segítesz embertársaidnak megismerni Istent és Jézust, a szeretetet; akkor nem ezeket a dolgokat és nem ezt a világot építed, hanem Isten országát; ha a szívedet építed, akkor nincs szükséged téglákra.
"Itt a földön sztem amúgy már nem lesz soha olyan állapot, hogy az eredeti felvetésed szerint kértség nélküli ítéletek, döntések születhessenek. "
Szerintem sem lesz, és ezt csak be kellene látnunk. Alázattal beismernünk, és kijavítanunk azt a nagyképű "kétséget kizáró bizonyítást", mert egyáltalán nem kétséget kizáró az, csak képmutatás. Például. :)
