Még el köll mondanom, hogy a képen szállítási helyzetben van ábrázolva, mert becsukható (télleg praktikus). A két szőrös tányér kihajtható és akkor működik csak jól.
Nem ezt húzta a fejébe az ember telente, ha fáztak a fülei? (Másra nem merek gondolni, a cordless fülhallgató elég friss találmánynak számít, és nem ilyen szőrös...) :o)
maplesyrup!
Ne kérdezzük meg Petyustól, hogy hogyan kell használni a pudingkészítő edényt? Ez kontroll kérdés lehetne neki, mert lehet, hogy csak megálmodta.
AgentOrange! Nézz már utána - neked annyi időd van - a fizikában az út képlete integrál mögött gyorsulás és idő? Vagy más? Ha én most elmegyek utánanézni, akkor ma már nem láttok. Egy szerkezetet pedig meg lehet úgy konstruálni, hogy csak a vízszintes irányú gyorsulásokat vegye észre. Valamikor az én kedves munkatársammal már akartunk ilyent csinálni elektronikus kivitelben, az elve megvolt, csak a kedvünk nem. Azóta az elve is a homályos múltban van.
ebből következtetve nem is a hosszirányú lóbálásból mérhette a lépésszámot, hanem a test, és ezzel együtt a kar fel-le irányú mozgásából, ami a lépésből adódik.
Ja! Igaz is, a diótörő történetet meg folytatni köll.
Szóval sok viccesnek láccó ötlet után a szakemberek végülis abban láttak jövőt, hogy a diómennyiséget át kell ereszteni valami nagyon hideg dolgon, mongyuk folyékony levegő vagy nitrogén, mittudomén, aztán...
Innen folytatjuk, de lesz aki kitalálja, hogy mi történt.
ha jól megnézzük a képeket, sem kézre, sem lábra csatolva nem tudom elképzelni, hogy az inga szabadon lengene, ugye, mert a gavitáció nem engedné, viszont, látok ott valami rugót, ami elvileg lebegtetve tarthatta az ingát, így az tehetetlenségénél fogva tényleg bemozdulhatott ilyen pozícióban is, így valószínűbb a dolog.Gondolom az illető kézhosszától függött, hogyan állították be az egyik végállást.
Fogunk egy megfelelQ méretq fatuskót, vagy egy legalább 20x20x20-as tömbfát. Egyik oldalára szobrászvésQvel vésünk egy kb. fél dió nagyságú lyukat. Ebbe tesszük a megtörni való diót, rákoppintunk a kalapáccsal és máris hozzájutunk a belsejéhez.
Aleírás szerint: Karra csatolható lépésszámláló az első világháború idejéből, kalapácsos számláló, nullázási lehetőség, nikkelezett tok, porcelán számlap, üvegbetétes hátlap.
Igazi kuriózum!
Menet során bizony a lendülő kar működtette.
Valójában tehát karlendítés-számláló, de áttételesen a lépésszám is mérhető vele.
inkább valami munkafolyamathoz köthető karmozgás alapján számolhatja a darabszámot....mint pl. telefonoskisasszonyoknál anno. csatlakozó kihúz, bedug, ezzel lehetett számolni, hány összeköttetést létesített munkaidő alatt...vagy tévedek?:-))))
csak az a gond, hogy az inga gyaloglás, azaz lógatott kéz esetén nem működhet, mert nincsen olyan pozícióban, valami más lesz, amit vízszintes kartartáshoz terveztek, és az előrenyújtás-hátrahúzás mozdulat hozott működésbe, legalábbi sszerintem.
Amióta fut ez a topik, leltem egy érdekes szerkezetet a weben:
A képét letöltötem, átneveztem, feltettem egy helyre.
A link:
http://web.axelero.hu/fae/lsz.jpg
http://web.axelero.hu/fae/lsz1.jpg
Ha lesz jó, vagy közelítő tipp, megírom a lelőhelyet is.
Pihentetőül elmesélem nektek, hogy nagyüzemi körülmények között nem vált be a diótörésre a kalapács és a konyhakő kombináció. Gondolkoztak, gondolkoztak, nem jutottak eredményre aztán valaki ajánlotta, hogy legyen a kérdésben egy brainstorming tuggyátok, ahol még laikusok is közbeszólhatnak, mert amikor a szakmabeliek, már csak egymást, meg saját magukat ismétlik, ott aztán nincs továbblépés.
Innen folytatjuk.
Na! Mintha ezt már ígérted volna. Benne vagyunk, hogy legyen hozzá munició! Kérdés az mindig van. Itt én még (azt hiszem) nem meséltem el a tűzfalkéményekkel kapcsolatos esetemet. Hosszú, majd máskor.