Keresés

Találtam neked egy igazi forrást;

Malte Heidemann: Heinrich VII. (1308–1313). Kaiseridee im Spannungsfeld von staufischer Universalherrschaft und frühneuzeitlicher Partikularautonomie (= Studien zu den Luxemburgern und ihrer Zeit. Band 11). Fahlbusch, Warendorf 2008, ISBN 978-3-925522-24-6 (zugleich Dissertation, München 2006/07).  

A két kóbor kardinális háromra változott itt;

http://de.wikipedia.org/wiki/Datei:HenryLux.jpg 

Lehet, hogy 150 éves forrásod Gregorivius figyelmetlen volt?

Én még a helyében Farfa püspökét is beírtam volna, mert olyan jól hangzik...

Miből gondolod, hogy őt nem avatták szentté?

Miből gondolod, hogy igen?

a listát pedig nem én találtam ki

Honnan származik ez a lista és ki találta ki?

D.E. az asztalfióknak gyártotta táblázatait....

valóban.

Miből gondolod, hogy őt nem avatták szentté? Mindenesetre II. Anasztáz az én listámon szentként van megjelölve, a listát pedig nem én találtam ki. Egyébként pedig lényegtelen, szent-e vagy sem.

Ki tudhat még a pápán kívül császárrá koronázni egy német királyt?

Mert szerinted csak és kizárólag a pápa? Olvasgass még egy kicsit és találsz majd példákat arra, hogy nem csupán pápa koronázott német-római császárt. VII. Henrik esete nem volt egyedülálló.

VII. Henrikről jut eszembe. Hol is vannak azok a források (vagy tankönyvek, szakkönyvek - a Te műveiden kívül!), amelyek azt állítják, hogy VII. Henriket a pápa koronázta császárrá?

Tudjuk-e, hogy a legelső pápa, akit nem avattak szentté, az II. Bonifác volt?

Nem inkább II. Anasztáz?

I. Bonifác volt, és véletlenül az ő pápasága alatt lépett hatályba a keresztény időszámítás 532 évvel Krisztus (vélt) születése után?" 

Nem lépett hatályba semmiféle keresztény időszámítás pápasága alatt. 

D.E. az asztalfióknak gyártotta táblázatait....

Ja, és a szomszédok úgy tudják, hogy én vagyok Kulin bán....

Ki tudhat még a pápán kívül császárrá koronázni egy német királyt? A római nép? Két kóbor bíboros, esetleg önmaga?

Egyébként a képen középen én ülök és a lakhelyem az Álmodovár a Tisza partján, hogy ne kelljen sokat keresgélnetek,

Tudjuk-e, hogy a legelső pápa, akit nem avattak szentté, az II. Bonifác volt, és véletlenül az ő pápasága alatt lépett hatályba a keresztény időszámítás 532 évvel Krisztus (vélt) születése után?

Nem gondolod, hogy egy kicsit elszemtelenedtél, mert emberszámba vettelek?  

Vagy azon dolgozol hogy kizárjanak engem?

Te nem tudod, hogy ki vagyok, csak egy zavaros oroszból angolra fordításból szeretnél bizalmaskodni. 

Én viszont konkrétan tudom, hogy hol dolgozol, úgy hogy a helyedben befejezném a "személyeskedést" és topikrombolást. 

Vonulj át szépen a Történelem és Tudomány kategóriákba, ott a helyed, és légy erre még büszke is. 

A vatikáni titkos levéltárban láttam ezt a dossziét; 

A megoldás továbbra is érdekelne.)

Bevallom, hogy igen. Szörnyen izgat, hogy milyen újabb mosolyognivaló bornírtságok lapulnak még az "időhídépítők" tarsolyában. :)  

A történészek pedig 1308-ban megválasztott VII. Henrikkel tévesztették össze...

A sok hülye történész! Még szerencse, hogy van aki tudja a tutit.:)

Ezen nem kell izgulnotok, hiszen V. Henriket  már császárrá koronázta II. Paszkál 1301-ben (Kr.u. 1111.)  

Miután 1118/1308-ban ejtették a főurak (még birtokaiból is vettek el) jelentéktelenül hal  meg Utrechtben. A történészek pedig 1308-ban megválasztott VII. Henrikkel tévesztették össze...

A Liber Pontificalis Agaton pápa (Kr. u. 678-681) idejében Rómában holdfogyatkozás jelez juniusban 8. (néha 9.) indictioban;

A helyreállított időrendben ez 876 junius 10-én történt.

A Lber Pontificalis a következő pápa Leo (Kr. u.682 aug.-683 jul. 3) idejében holdfogyatkozást jelez áprilisban 10. (néha 11.) indikcioban;

A helyreállított idörendben 878 április 20-án történt.  

E két pápa idejében az akadémikus időcsúszás halálpontosan 195 év! 

Valahol tetszik, hogy - noha már-már úgy gondolom nem érhetnek ezen a vonalon meglepetések - mindig akad olyan, aki mégis meg tud még lepni. :)

http://gloria.tv/?media=418377   

Itt láttam....

A vatikáni titkos levéltárban láttam ezt a dossziét;          

 még ő is másfél száz évvel közelebbi forrás az akkori eseményekhez, mint te." 

150 évvel ezelőtt mi hunok, hunok és hunok voltunk, de ez ma nagyon tudománytalan...

Voltak ott más források is. Hiszen Gregorovius se az ujjából szopta a dolgokat + még ő is másfél száz évvel közelebbi forrás az akkori eseményekhez, mint te. 

 A korabeli források nem a te kitalációdat támasztják alá."  

A VII. Henrikre vonatkoztatott általad betett forrás 19. századi. Ferdinand Gregorovius 1852-ben látta meg Rómát...

VII. Henrik korabeliek. Kösz, hogy szóltál! :)

De biztos, tudsz más példát felhozni ennek cáfolására...

Nem nekem kell bizonyítékokat felhozni, hanem neked, mégpedig arra nézvést, hogy VII. Henriket személyesen a pápa koronázta meg. Ilyen bizonyítékot, korabeli forrást ezek szerint nem tudsz felvonultatni. A korabeli források nem a te kitalációdat támasztják alá.

A hungár naptár szerint van megoldás, a pápa II. Kalixt (Kr. u. 1119-1124), aki Kr.u. 1122-ben (i.sz. 1312) aláírja a wormsi egyezményt.)  " 

Ezek után Hans Constantin Faußnernek nem kell hamisnak minősítenie többezer i.sz. 1160 után kelt oklevelet... 

A mikorról és a császárrá választásról beszélünk.  

Minden valamirevaló hadvezér (német király) megtette azt az apróságot, hogy császárrá koronázása előtt kinevezett egy pápát (később lehet, hogy ellenpápa lett belőle) aki Őt császárrá koronázta. 

Két kóbor kardinális nemhogy császárt, de még pápát sem választhatott.) 

De biztos, tudsz más példát felhozni ennek cáfolására...

Ha jól értem állításod alátámasztására saját magadra hivatkozol. Mert te nyilván ott voltál a koronázáson. Így mindjárt más.