Figyelem!!! Az ebben a topicban elofordulo szemelyek es esemenyek pusztan a kepzelet szulottei. Barminemu velt vagy tenyleges egyezes a valosaggal csak a veletlen muve.
en polgari engedetlensegkent,miota nemzeti dohanyboltban tudok csak cigit venni,osszekotom a kutyasetaltatassal es kutyastul megyek be....A kutya nagykoru,es csak az van kiirva,hogy 18 ev alatt nem mehet be,ugyhogy kapjak be:)
Valószínűleg ezért basztam el életem első fánkját. Nem vagyok egy nagy fánksütő művész, netes recept alapján sikerült szemetet alkotnom.
A cigi miatt nekem is volt afférom a héten. Engedtessék már meg nekem, hogy én válasszam meg, hogy mikor, hol és kitől vagyok hajlandó elviselni. A vadidegenekét, ami meglepetésszerűen sokkhatásként élek meg, azt nem szoktam díjazni.
Eddig azt hittem, csak én tudok kiakadni ilyeneken :-)))
De bezzeg azt a büdös cigarettát azt jól lefóliázott üzletben kell árulni, 18 év alatti a lábát oda nem teheti be, mert ez ugye romlásba döntené a szerencsétlen ifjúságot.... (mondom én, aki soha életében nem dohányzott.)
tudnek meselni a sajat eskuvomrol is..Anyamat ismerve el lehet kepzelni,milyen isteni hangulat volt..Bar a legnagyobb balhet apam csinalta,mikor osszeugrott a batyjaval
Ehhez kepest a volt ferjem rokonsaga matyo himzes volt,bar ott is voltak erdekes dolgok
kínos még az egymással szóba nem álló elvált örömszülők harca az esküvőn.
bár az egyik ismerős megmondta a szüleinek, hogy ez az ő esküvője, ha szeretnének részt venni rajta, akkor tessék kulturáltan viselkedni és elviselni, hogy ő a másik szülőjét is meghívta..
Csak néhányan tudtunk a családi legendáriumról, mert már az eset konkrét időpontjában is baromi kínos volt. Az esküvőn meg alig bírtuk visszatartani a röhögést. Majdnem így:
Én csak annyit szólnék hozzá, hogy nagyon jól eset mikor novemberben a kis unokahúgom meg említette, hogy abba a római tálba süti a libát amit tőlem kapott ano vagy 15 éve. :)))
Na látod, ezért nem értem. Nekünk nem volt hatalmas erezdelahajam, meg volt hívva a legközelebbi rokonság és a legközelebbi barátok, és otthon tartottuk. És mindenkinek megfelelt.
A szóban forgó férfi nem egy táncolós fajta, cserébe viszont elég határozott. Az örömanya meg nagyon táncolos és mellette szintén elég határozott alkat. Mondhatni, hogy egyik sem tűri az ellentmondást, a nő egy egész falut helyre tudott rakni, érjük be ennyivel. :) És bár bunkóság nem táncolni egy örömanyával, de ez az férfit nem érdekelte, mert szerinte már maga az egész környezet sem volt bizonyos szint fölött, úgyhogy tőle aztán kikérhette magának az örömanya olyan hangon, hogy mi az, hogy nem, hogy még a szomszéd faluban is hallják... Illetve nem akart lemaradni, nehogy már vele ordítson egy ismeretlen senki, visszaordított, hogy nem.
A másiknál meg egy az esküvőt úgy 20 megelőzően az egyik tanu valakit megvédendő a másik tanut kegyetlenül szétverte, nem gondolták volna, hogy egyszer még egymás mellett kell állniuk a felnövekvő ifjúság miatt... :DDD
hat beszeltem en botranyrol?????????annal sokkal alszentebbek a nepek,hogy egymas szemebe mondjak,ha bajuk van,tehat viselkednek
volt idoszak,mikor valahogy viszonylag suru volt az eskuvo a rokonsagban,es centire ki volt szamolva,honnan hany rokont hivtak meg,annyit illik visszahivni es ki mit es mennyiert hozott,minimum annyit kellett visszavinni,de inkabb ralicitalni,hogy lassak,hogy fussa
ha honapokig nem ettek,akkor is
es akkor meg egy arva szo sem esett a szerencsetlen ifju parrol:)
Nagyon sok esküvőn voltam már, de csak 1-en volt botrány, és az tényleg nagyon vicces utólag is. :)
Egy másikon meg abszurdum volt, már ami a tanukat illette, akiknek előtörténetük volt egymással annó, némi pofozkodást illetőleg, ami szintén vicces utólag. De hogy az anyagiak miatt bárhol bárki évegik vagy évtizedekig csámcsogott volna valamin, hát ilyenre nem emlékszem.
Persze erre is csak azt tudom mondani, hogy ahány ház, annyi szokás...
Felénk nem szokás a másik pénztárcájában kotorászni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy hányadán áll. Legfeljebb segítségfelajánlás szokott előfordulni, ha épp szükségesnek tűnik. De ez meg nyilván nem az esküvői adakozás témájához tartozik.
hu,azt meg magam sem tudom,hogy viszonyulnek Barbi lagzijahoz,ezt at kell gondolnom:)
de hagyomanyos lagzi biztos nem lenne,igen szukos a rokonsag,siman elferunk egy ebedloasztalnal:)
ellenben baratok vannak szepszammal,tehat valoszinuleg nem lesnek egymast a tavoli rokonok,ki mennyit ad,kinek szebb a naszajandeka es az a smucig Lajos miert csak ennyit adott,mikor otthon tele van a parnaciha:)
