Szó se róla, mi is a falu szélén vagyunk. De Csömörön pl. a falu közepén lakott a máhász, hátul a méhei. Ha 2 méter magad a választó palánk, akor csak 1 méterre kell lennie bármilyen kerítésről, a szomszéd nem szólhat bele - persze nem jó mindenáron megmérgesíteni a viszonyt. :) Itt nálunk a méhész szomszédunk lábszomszédjába odaköltözött egy fószer, aki mindig száguldozik a földúton a dzsipjével és minden szombaton dajdajoznak, na az méhallergiás, megpróbálta elérni, hogy szüntessék be. A harmadik szomszédunk, akinek 40 kaptárja volt, be is fejezte, mert eszméletlen jó lelkű ember, és nem vitte r a lelkiismerete; de a második szomszéd bácsi megtartotta a méheit, sőt 30-ra duzzasztotta őket. :) Nekem sajnos egyáltalán nincs helyem méhészkedni. Annyi szent, hogy a szomszédunk eddig mindig el tudta adni a mézét, sőt, gyakran más őrbottyáni ismerős méhésztől is vesz, hogy a saját vásárlóit ki tudja elégíteni. De igaz is, itt akácerdő és selyemfűmező mellett lakunk, szinte bűn volna nem kihasználni. :)
Mellesleg magad hoztál saját magad magcáfolására adatokat: azt, hogy 5-25 százalék múlik a posztméheken....
Nem hinném, hogy márciusban, amikor zárva vannak a fóliák a hideg miatt, meg egyébként is márciusban röködnének már a méhek, vagy áprilisban, amikor már röpködnek és tele a határ és a kiskertek virággal, akkor majd a szellőztetés miatt a fólia ajtaján röpködnek ki-be virágporért, mikor terített mező várja őket. Na, mindegy.
Én bizony a beteg faágakat és őszre többnyire gombás, beteg, vírusos növényeket elégetem és nem hagyomn áttelelni bennük a kórokozókat és nyűveket... A nyári zöld és fűnyesedék megy komposztnak, de a gombás, tetves, atkás, beteg, sárga levél és szár megy a tűzbe. De te csak takargasd is be őket, és tavasszal szórd szét, hadd terjedjen. Annál több permetszer kell majd megint, amitől pusztul a sok méh, pillangó rovar, és ami ezeket megeszi: madár.
Tudjátok miért szeretem a mini sárga paradicsomot? Mert az nem savas, így gyomorpanaszokkal küszködők is ehetik. Most reggelikor végigettem a fajtáimat, és azt kell hogy mondjam, hogy jövőre sokkal többet fogok ültetni ebből a sárgából, mert az elmúlt pár év alatt úgy rá kapott a család, hogy mindenki ezt akarja enni. Ehhez nem kell savlekötőt enni. A Scott lugas is, kevésbé savas, de azért mégsem olyan édes mint a mini sárga. Csak azért írtam le ezt az észrevételt mert látom többeknek is érzékeny a gyomra, nekik igazi kincsek lehetnek ezek a fajták.
A mi családunk generációkon keresztül foglalkozott méhekkel, nem kis mennyiségben, gyerekkoromban is sok volt még, de én már nem folytattam. Megváltozott a világ, itthon nem tarthatnám őket mert ahhoz túlságosan bennt lakom, kint meg megint nem tarthatom őket mert nincs időm az őrzésükre. És mézet is kevesebbet esznek az emberek mint rég. A sógoromnak még van pár család, de ő egy faluszélli házban tartja, felügyelet alatt. Jó egy ilyen szomszéd. Bár én nem nagyon értek ezekhez.
Hát ez eléggé attól függ, milyen koktél. Pl. a Perun sárga érzékeny, a vele árult piros kicsi is érzékeny, és már próbáltam vagy 10 egyéb koktélfajtát, de egyik sem nőtt ilyen brutálgyorsan és ilyen magasra, mint ez. Kétszer olyan magas, mint mellette az ugyanakkor, szabad földbe vetett Lugas F1. Mindjárt 3 méter, pedig a tavaszi hidegben semmit nem nőtt és le volt maradva mindenhez képest. Egy fürtön 30-50 bogyó is van és igen ízletes. Szóval kíváncsian várom, milyen lesz, ha sikerül palántáznom.
Azt hiszem, többet tudok ezekről a dolgokról, mint te. Sok-sok könyvet kiolvastam, sok szakmai videót megnéztem a télen és végignéztem egy sikeres, korábban agromónus, zöldsétermesztési ágazatvezető, majd gazda januártól novemberig tartó munkáját a gyepkockás palántázástól a sok teheratónyi termés betakarításig, úgy kint a szántóföldön, mint a fólia sátraiban és közben igen sokat mesélt a paprika, paradicsom és dinnye termesztéséről. Valahogy neki, a profinak jobban hiszek, mert láttam az eredményt is, mint egy amatőrnek, aki fórumokon kér tanácsot.
"Aki nem akar olvasni, mert nem birja az idegrencere a posztméheket, az ne olvasson."
Nem az idegrendszere nem bírja, hanem a gyomra nem veszi már be... - ezért a kikapcs.
Nem tudom, szerintem nekem elegendő a szomszéd méhész bácsi a maga 30 kaptárjával. :) Ha nem kötődik egy virág, az tuti mástól van. Méhész bácsit mindenhova!
Aki nem hisz a posztméhekben, az gondolom a gombaölőben sem hisz, meg az trágyázásban sem, elvégre ezek nélkül is terem paradicsom. :-)
A helyzet jelenleg úgy áll, hogy halvány lila gőzünk sincs a természetes körforgásról. Nem tudjuk mi mivel függ össze, csak ötletelünk, és közben lelakjuk a földet. Csak egyszerű példákat mondva, trend a gazt kikapálni, összegyüjteni, elégetni, holott a természet úgy találta ki, hogy az ott szárad el, ott bomlik le, ott eszi meg a giliszta, attól szaporodnak a talajlakó baktériumok, attól lesz a talaj jól szellőző, jó vízmegkötő, stb. És csak a gazt húztuk ki. Mi van akkor a műtrágyákkal amit megint ötletszerűen használva megint felborítjuk az egyensújt, és mi van a gombaölőkkel, amik a hasznos gombákat is viszik, és mi van a rovarölőkkel ami a regadozó rovarokat is viszik amik ha élve maradnának megoldanák a problémánkat, majd madarak táplálékai lennének stb. stb.....
Szóval ha nem tudunk semmit, honnan tudhatnánk hogy a nyitott ajtajú fóliasátrunkba mi repül be, vagy ki. Mellesleg az egyik szomszédom, kb 6., tart posztméheket a kertben, ami annyit jelent hogy biztosít nekik helyet, megfelelő helyet. Olyan szelídek hogy rárepülnek a tenyerére. Neki nincs porzási problémája, mindig minden dugig van terméssel.
Aki nem akar olvasni, mert nem birja az idegrencere a posztméheket, az ne olvasson.
A tőled kapott koktélpari elképesztő. Ha kicsit közelebb vetettem volna őket, mint 50 centi (jövőre ez 40 lesz), akkor már egy komplett bogyózuhatag lenne, egy méterig pirosan, majd' három méter magasan. :DDD Sőt, jövőre megpróbálom palántázni, és eleve egy 5 méter magas állványzathoz teszem. Kemény lesz. :) Ja, és az atka sem találta meg, hiába van (volt) a közelében atkás növény is; a lombozata teljesen egészséges annak ellenére, hogy idén még mindig csak 2 rezet kapott, azt is tavasszal.
Neked van a fóliádban posztméh? TINTUSNAK van? B743-nak?
Mégis korán, gyönyörű parijaik voltak. Gondolom nem ők porozták be fülpiszkálóval.... Se nem fogdostak össze méhet, vagy vettek egy kaptárnyit, vagy posztméhet.
Asszem visszatérek az általad előbb dicsőített, majd ugyanott leszólt új gomra való kattintásra és egy csomó probléma ismét megszűnik. :)
Némelyik tő nálam is szárad, atkás. Viszont ahogy Crystalheart is írta, nem mindegyik fajta egyformán érintett, és több helyen vann paradicsom, ugyanaz a fajta is van, ahol még jobban bírja.
Én is egy olyan szomszéd vagyok, aki nem veszi komolyan a védekezést (bár itt a környéken a többiek is, a szomszéd paradicsomja pl. már sokkal ramatyabb). Mondjuk Thiovittal tényleg lehetne, az megfontolandó, de olyat semmiképpen nem fújnék ki, aminek van várakozási ideje. Olyan jó a kerti munkák közben időnként eszegetni a paradicsom tövekről! Lehet, hogy pár tő hamarosan tönkre fog menni, de a zöme szerintem bírni fogja a fagyokig, ha nem viszi el a fitoftóra. De mivel némelyik fajta annak is elég jól ellenáll, szerintem annyi biztosan lesz, hogy tudjunk eleget enni.
Persze ha eladásra is termelnék, nyilván másképp állnék hozzá.
A termesztő berendezésekben nevelt kertészeti kultúrák, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, dinnye, szamóca esetében a poszméhvel történő beporzása 5-25%-os termésnövekedést jelenthet a meglévő feltételektől függően. Ez a virágok tökéletes megtermékenyülésére vezethető vissza, így csak első osztályú termés fejlődhet ki.
Javuló gyümölcsminőség
A poszméhvel történő beporzás a megtermékenyítés után hozzájárul ahhoz, hogy a kialakuló termés jól fejlett, jó minőségû legyen. Természetesen több szabályos formájú ízletesebb és tartósabb gyümölcs keletkezik.
Emberi munkaerő megtakarítása
A poszméhekkel történő beporzás helyettesíti a vibrátor alkalmazását, valamint a hormonkezeléseket. A méhek munkája jelentősen csökenti a napi kézi munkát, így növekszik a hatékonyság és csökken a szükséges emberi munkatevékenység.
Egészségesebb növények
A poszméhekkel történő porzás megóvja a növényeket a gépek által okozott károktól és csökkenti azoknak a ferőzéseknek a szintjét, amelyek a kézi beporzás által terjednek. A poszméhek használatával jelentős összeget tud megtakarítani a kémiai anyagok vásárlásából.
Én úgy tudom, hogy a porzó előbb kinő és önmaga porzójára hullajtja a virágport, merlytől az megtermékenyül. Ezért szokták rendszeresen rázogatni a spárgát, melyen fel van futtatva a paradicsom, hogy repüljön a pollen.. Könyvben is olvastam, meg 1 évig laktam egy olyan gazda szomszédságában aki amellett, hogy 7 hektáron termeszetett szabadföldi paprikát, paradicsomot, és dinnyét, még fóliában is voltak neki parijai, paprikái és nem voltak posztméhei, mint ahogy sok kiskert tulajdonosnak sincs, akinek fóliája van és a házi méhecske nem bújik be különösen kora tavasszal a zárt, fűtött fóliába megporozni a paradicsomokat és paprikákat.. Vagy te ismersz itt olyan kiskerti fólia sátor tulajdonost, aki telepített posztméheket is? Lehet, hogy van ilyen, de nem jellemző. A városi panellakás 10. emeleti erkélyén sem a méhek porozzák be a dézsás parit, ne is a tulaj. Beporozza az magát, ezért olyan ritka az elfajtásodás a paradicsomoknál. Előfordul, hogy egy levelőben szálló pollen előbb landol a bibén, minthogy a saját porzójából ráhullana a saját pollene
Na, de biztosa van, aki jobban tudja.
"Párásítsuk a levegőt naponta egyszer, és mozgassuk meg a karókat, hogy a virágpor a levegőbe kerüljön."
Én idén is, dihidrogén monoxidot használtam a száradás elkerülésére. Szerencsére az atkáról azt sem tudom hogy mi az. Ami viszont érdekes, hogy egy csíkoshátú meglepe a padlizsánokat, nem tudom honnan került elő te tisztára telerakta őket. És valahogy nagyon gyorsan ki is keltek a bogarak. Más okból vettem gilisztakomposzt kivonatot, és ráfújtam a padlizsánra is, és láss csodát, másnapra eltüntek a bogarak. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy ott lófrált egy poloska is. Nem tudom hogy a poloska szereti-e a krumplibogarat, vagy a krumplibogár nem szereti a gilisztakomposzt oldatot, de eltüntek.
Nálam is hasonló a helyzet a régi közös szemetes előtt, ahová ősszel az elszáradt parikszárakat, virágokat, metszett bokor ágakat hordjuk.
Egy csomó cherollát, meg a másik kertészkedő ki tudja milyen paradicsomát, rajta a félérett terméssel oda hordta, egy darabig ott száradt, érett, majd elégettem. Azt a kormos, hamus, földes, szármaradványos keveréket össze gerebjéztem egy helyre a szemetes mellé és tavasszal kikelt rajta egy csomó paradicsom. Egy részét kihúszkodtam, mert nagyon sűrű volt. Csak kísérlet miatt hagytam meg, hogy lássam mire megy gondozás (kacsolás-kötözés-locsolás) nélkül. Kétszer kapott vizet, abban a tikkasztó időszakban nem bírtam nézni, és belocsoltam.
Nos, ott fekszenek a földön egymásba gabalyodva, szétterülve és tele van terméssel. egyik kicsi szemű, a másik nagyobb.
Enni nem szek róla, abból a kormos égetett szemétből kelt valamiből, de magot azt fogok róluk és jövőre elvetem jó helyre és abból eszek már, mert ami ezen a talajon, víz nélkül ilyen és ennyi termést produkál, az nem semmi. Ja, és tök zöld, kutya baja, permetezve sem volt.
Nálam is van van jónéhány kora tavaszi vetésű, amelyik már úgy érzi eleget élt és őszülés helyett sárgul, de én a július eleji kacsoláskor tettem üvegbe gyökereztetni nagyobbacska hajtásokat, majd kiültettem és azok úgy néznek ki, mint a tavasziak júliusban: üde zöldek, tele vannak zöld, vagy féig érett terméssel. Őszig teremnek.
