Ha csak egy vezetéket sértesz meg , akkor csak számodra okozhat gondot , ha az a fázis és olyan talajon állsz , ami vezetőképes és megérinted a körmöt az ujjaddal például már áram alatt .Ha két vezetéket sértesz egyszerre (odaszorítod és a szigetelés sérül mindkét éren) és úgy hagyod , akkor zárlatot okozol , vagy leold a Fí relé .
Nincs gyakorlatom, de a doboznak 65 mm átmérőjűnek illene lennie. Nem tudom, hogy most tette-e fel a dobozt, de a "szaki" 30 Ft-al többért kaphatott volna rendes szerelvénydobozt is. Ez a doboz nem alkalmas arra, hogy csavarokkal tedd fel a szerelvényt.
nem tudtam, hogy le lehet szerelni, de ki sem akartam húzni a falból csak meglazítani és megigazitani.
Egy másik laikus kérdésem lenne még, mi történik olyan esetben, ha valaki megsérti a vezetéket a rögzítő karommal, azonnal zárlatos lesz, ha felkapcsolják az áramot, rázhat a konnektor, vagy kigyulladhat?
Tudom nem villanyszerelő vagy . Viszont , ha már csavarokkal szerelted , akkor a körmöket kiszedhetted volna és akkor biztosan vízszintbe is lehetett volna állítani . Valamint nem lenne esélye az erek sérülésének mozgatás közben .
Aztán ha jobban megnézzük a képet, akkor látszik, hogy valami szemét van ott doboznak, nagyobb, mint kellene. A felcsavarozási lehetőség lyukba esik. És ezt a jó pénzért hívott "szaki" tette fel.
Lekapcsoltam az áramot mielőtt csináltam, és írtam is, hogy ki sem szedtem a szerelvénydobozból a konnektort, hanem meglazítottam a rögzítő karmokat és próbáltam víz szintbe hozni a két konnektort, majd újra rögzítettem, a végén már nem is karmokkal, hanem csavarral a szerelvény dobozba. Főként az volt a kérdéses számomra ennyi mozgatástól meg tud e lazulni a vezeték rögzítése.
Hívnék egyébként villanyszerelőt ehhez, ha ismernék olyat, aki kijönne ennyiért is. Volt már rá példa hogy 50 ezerért akartak egy konnektort beszerelni.... vagy "ilyen kis munkát nem vállalnak" stb. stb.
Nem bátorítok senkit. Akinek halvány fogalma nincs a dolgokról az eltartja a gátlástalan villanyszerelőit és nem áll neki. Ebben biztos vagyok. Milyen gyakran olvasol arról, hogy a dilettáns dugaljcsere, vagy kapcsoló cseréjekor meghalt?
Pár hete történt. Egy nőnél leoldott a FI-relé, villanyszerelőt hívott. Kb. 500 m-ről jött, nem volt ott 20 percig. Számla nélkül kért 27000 Ft-ot. Kihúzta a hosszabbítót, amibe belefolyt a víz az automata kávéfőző vízgyűjtőjéből. Volt nála egy fázisceruza.
Amit a képen látsz dugaljat, azt a "jólképzett szaki" rakhatta fel. Szerencsétlen érdeklődő csak szerette volna vízszintesre igazítani.
Ha izzót becsavarhat feszültség alatt, vagy diazed biztosítékot cserélhet, akkor talán lenyomhatja a kismegszakítót. Vagy feszültségmentesítéskor lakásban be is kellene földelnie?
Erre épeszű ember nem ad érdemi választ neked (remélem). Mert van annyi esze, hogy nem kockáztatja meg a felelősségi körbe belépést.
Veled ellentétben... Akinek felnőtt emberként sincs annyi esze, hogy: NE piszkálja azt amihez nem ért kellően. Pláne, ha akár ÉLET/vagyon VESZÉLYT is okozhat vele !
----- Csak van egy villanyszaki ismerősöd... -----
DE, ha még elérhető. Akkor alapban annak kéne kijavítani ingyen aki ferakta. Mert nyilvánvalóan HIBÁS teljesítés történt.
Nemrég beszereltek egy duppla konnektort, de elég görbén lett sajnos. Leszedtem a burkolatot, kb vagy 5 x csavartam ki be, így nagyjából egyenes is lett (határ eset, jobbra nem sikerült eredetileg sokkal rosszabb volt). Végül a karmos megoldás helyett csavarral rögzítettem oda. Nem húztam ki a konnektort a szerelvény dobozból, csak amennyire magatól kijött annyira ugrott ki, úgy mozgattam a hellyére. Leellenőríztem a vezeték rögzítő csavarokat mindegyik feszes, meg se moccan (ez a szerelő érdeme gondolom) Kell e még valami figyelni ilyenkor, ha megigazítok egy konnektort?
Azért ez a géptelepítési project nem ördögtöl való.
Először is kell egy villamos terv.
Utána kell gépenként vagy gépcsoportonként egy elosztó szekrény, amibe benne van a védelem az elosztás, meg ami még kell.
Utána meg megtápláljuk a gépeket az elosztóból. Ez lehet földben, függesztett kábeltálcán, kábelcsatornában, járható padlócsatornában, sőt 40cm magasan telepített tálcán.
Ezt a tervező mondja meg, mert a gép és munkaterület dönt a megvalósításról.
Példa: A kezelőszemély felöli megtáplálás nem lehet olyan, hogy az akadályt képezzen a munkavégzésben. Azaz föld alatti, vagy felső táplálás lehet.
Energiaoszlopot ilyen helyen nem, vagy csak nagyon ritkán alkalmaznak, méghozzá a segéd, vagy ideiglenes gépek táplálásához. Inkább megy a fali kombinációs doboz.
azért terjedt el a szerelhető energiaoszlop, mert ahhoz nem kell előre fixen megmondani, h hol milyen gép lesz, és nem kell utólag felvágni a padlót ha valami módosul.
nem vagyok villanyos/munkavédelmis, de a földre ledobott kábel kb. azonos a levegőből lógó kábellal. a lényeg szerintem a mechanikailag védett nyomvonal (akár padló alatt, akár padlón/oszlopon/falon mechanikai védelemmel)
Azért én a helyedben utánamennék ennek a kérdésnek, viszonylag jól látható, hogy senkinek nincs tapasztalata ezen a téren.
Pár netes fotó és egy feltételezés mentén nem csinálnék egy potenciális sokmilliós tévedést.
Megkeresnék valami tényleg komoly munkavédelmis céget és valami olyan tervezőirodát, villamos kivitelező céget, akiknek van tapasztalata üzemek tervezésében. Ezek után döntenék.
Értem! Akkor lehet így is! Ennek örülök. Engem félrevezettek azon a helyen, ahol kérdeztem, hogy miért van a beton felvágva. A válasz az volt, mert ez a szabvány. Akkor ez nem szabvány, csak így egyszerűbb volt megtáplálniuk. Meg egy körfűrésznél lehet zavaró, hogy felülről lóg be egy kábel.
A lényeg szerintem az, hogy nem szabad a földön fetrengenie a kábelnek, kb. ennyi lehet benne.
Az tiszta, hogy szaktervező szükséges a tervezéshez. Csak a tapasztalatom az, hogy pl. az elektromos erőátviteli terv, vagy fő áramköri rajzok az elektromos szakembereknek készülnek. Sosem tapasztaltam azt, hogy ezek a tervek egy százalékban is figyelembe vették volna az építész kialakítást.
A bekötés módja érdekel engem. Ezek a gépek egy tonna körüli 5-10 kW-os gépek. Fix helyük van. Ha a padlóba kell rakni a betápját, gégecsőbe vezetve (vagy védőcsőben - sosem tudom, hogy melyik a helyes), akkor nagyon nem mindegy, hogy egy 15 m2-t foglaló gépet (lapszabász körfűrész) hova teszek egy 180 m2-es helyiségben. Ha lehet lengő vezetékezni, akkor nincs ezzel gondom. Oda húzom a vezetéket, ahova jól esik. De tudomásom szerint ezt nem lehet. Kiviteleztem kis gyártócsarnokot, ott a födémről volt lógatva a betáp a kisebb gépeknek, a nagy (100 kW-os ) megmunkálók bekötését sem a betonba raktuk. Ez 2017-ben volt. Ezért nem világos, hogy mi ennek az előírása most.
A gépkönyvek sokat nem segítenek. Majd az összes gépemhez van könyvem, talán egyben van elektromos bekötés (de az is a régi csillag-delta kézi kapcsolás, de azóta tetettem sokba Pilz motorfék modult, meg mágneskapcsolós csillag-delta motorindítót, hogy kicsit modernebb legyen).
Az elszívás kialakításán is gondolkodtam már, de az más téma. Ott még nem tartok. A lényeg az, hogyha hivatalossá akarom a műhelyt tenni, akkor ilyen földön fekvő hosszabbítók láttán sarkonforulnak az illetékes hatóságok :) Tehát nem partizánban akarom megoldani a bekötést.
Ehhez villamos tervező is szükséges lessz.Mert a milyen műhely , gyártmányok, gépek kérdése?
Alapja;i --Gépek önállóan csoportosan és együtt leválaszthatóak legyenek (főkapcsoló, vészkapcsolók, 2 kezes inditás )
A szellőztetés bekapcsolása/elszivás nélkül ne indulhassanak el. A vonalas tűzjelző meg kapcsolja le a műhelyt ill a füstjelző, szálló por érzékelő állitsa le.
Itt van pár gépkönyv a 91 -es sorozataban , minden géphez megvannak az előirások is.
Egy olyan kérdéssel fordulok felétek, hogy egy asztalosműhely gépeit előírás szerint hogyan kell a hálózatra csatlakoztatni?
Az asztalosműhelyt előírások szerint szeretném kivitelezni és úgy alakítanám ki a szerkezetet is, hogy a gépeknek a betápjai meg lennének tervezve benne.
Ez nem hobbi műhely, ahol egyfázisú kisgépek fognak dolgozni.
Melyik szabvány foglalkozik azzal, hogy háromfázisú ipari gépeket milyen mód kell a hálózatra csatlakoztatni.
Amit láttam eddig, ott mindenhol a padlóba vezetett kábelon keresztül direkbe kötve voltak a körfűrészek, gyaluk, élzárók stb. Sehol sem használtak már földön felkvő vezetéket és dugvillát. De a plafonból belógatott betáplálást sem látok már sehol. Gondolom ezt mondja ki az előírás.
Azért lenne fontos, mert az építész tervezővel már úgy alakítanánk ki a gépek diszpozícióját, hogy azokat évekig nem fogjuk mozgatni onnan.
