Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Nos emberek!
Voltam ezen a fórumon.Sajnos nem volt túl sok érdeklődő.3 katona(a Zrinyi Miklós tüzérdandártól) 1 határőr +idős emberek(volt MHSZ kiképzők stb) +én meg egy másik srác.
Vári úr leginkább előadást tartott a magyar honvédség haderőreformjáról volt szó.Mindenesetre ő személy szerint (szerintem igen nagy lelki rokonságban Hamburgerrel) ellenzi bizonyos régivágású szakértők alkalmazását (fura de erre az idős közönség élénk bólogatásba kezdett),a Pécsi egység áthelyezését Tatára,stb (mindent én sem jegyzek ám meg).
Mint számomra kiderült a sorkötelezettség megszüntével,nem szűnik meg a kadkötelezettség.
Viszont volt egy érdekes gondolata:állami dotálással támogatni a lövészklubbokat,vitorlázórepülő,ejtőernyős,búvár,rádióamatőr stb klubbokat ,így készítve fel a fiatalságot a honvédelemre.Ahelyett hogy tűket szurkálna a karjába meg inna mint a gödény.
Egyfajta Svájci mintájú hadsereget is felvázolt de azt mondta ez még nagyon nagyon távlati cél.
Mindenesetre ő a terrorizmus elleni harcot nem tekinti a hadsereg feladatának akárhogyan is erőlteti a kékinges.Persze ő csak a honvédelmi bizottság alelnöke a kékinges meg a miniszter.
Na mindegy,ha esetleg valami kérdésetek van kérdezzetek hátha eszembe jut még valami.
kavkaz
"Egy mozgékony és ütöképes haderö, önjáró tüzérséggel, vagy mindkettövel, önjáró és vontatott tüzérséggel is. Azt hiszem egy mozgékony nem túl nagy, de ütöképes hadseregben az önjáró tüzérség szerepköre kerülne elötérbe.
Neked erröl mi a véleményed?"
Bár az elg. erőinek pusztításában sok eszköz szerepet kap, az utolsó lépés mindig az elg.es terület elfoglalása, annak átfésülésvel egybekötve. Erre kizárólag a szárazföldi csapatok képesek, azon belül is az egymást támogató 'gyalogság' (mint könnyű) és 'páncélosok' (mint nehéz). Itt a gyalogságba beleértem az azt szállító/támogató könnyű járműveket is, a páncélosok közé pedig odasorolok mindent, ami jelentős védettséggel, tűzerővel rendelkezik.
Ez a felosztás részemről önkényes, viszont Én erre a felosztásra alapoznám az általam felállítandó hadsereg felépítését, technikai ellátottságát.
Az egész hadsereget egy egységes stratégiai/taktikai műveleti rendszer (STRAM :)) köré szervezném, ami magába foglalná az utánpótlás beszerzésétől kezdve, annak célbajuttatásán, az ellenség eszközeinek, szándékainak felderítésén, elemzésén át, a saját csapat irányításáig a teljes irányítást és információmegosztást.
Az egyes feladatokat ellátó egységeket (hk., gép.gal., önj.tüz., stb.) maximum ezred vagy zalj. szintig szervezném 'megbonthatatlan' vezénylési egységekbe (VE). Az információs rendszer segítségével ezekből állítanék fel és vezetnék specifikus feladatok végrehajtására alkalmi harccsoportokat (HCs). A HCs-ok mérete az 1 VE-től bármeddig terjedhet.
A VE-ket pl. az alábbi kategóriákba sorolnám:
- Gyalogos könnyű (max könnyű APC-k, légideszantolható, úszóképes),
- Gyalogos nehéz (nehéz APC-k (pl. M2/M3), tűztámogató közepes járművek (pl. 90-105mm-es ágyúval)),
- Harckocsizó (Csak olyanok, amelyek állják az RPG-k, és egyéb könnyű/közepes pt. fegyverek többszörös találatát),
- Tüzérség könnyű (max 120mm-es aknavetők, HSN lövegek, a Gyalogos könnyű-vel együtt mozgó (és nem csak mozgatható!) ),
- Tüzérség nehéz (önjáró lövegek, rakétások),
- Légvédelmi könnyű (vállról, könnyű gk-ról indítható ir.légv.rak.-ák, könnyű gépágyúk, a többi könnyűvel együtt mozgó)
- Légvédelmi nehéz (minden más, a többi nehézzel együtt mozgó)
- egyéb egészségügyi, szállító, felderítő, stb. VE-ek.
A haci VE-ket alapvetően 2 fő csoportba osztanám:
- Könnyű VE-ek. Ezeknél a védettség-mozgékonyság-tűzerő hármasban a védettség erősen visszaszorulna főleg a mozgékonyság javára. Ezeknek az egységeknek képeseknek kell lennie nehéz, szgdelt (hegyi, városi) terepen gyorsan haladnia, képesnk kell lennie folyókon önállóan átkelni, alkalmasnak kell lennie deszantolásra (de minimum légi szállíthatónak kell lennie nehéz helikopterekkel/ közepes száll.rep.-ekkel (CH-53/C-130) ). Fő feladatuk ezeknek az VE-eknek a gyorsaságot igénylő feladatok megoldása (hídfő kialakítása, utak lezárása, bekerítés, zaklatás, üldözés, biztosítás, békefenntartás(!) ).
- Nehéz VE-ek. Ezeknél a védettség-mozgékonyság-tűzerő hármas a specifikus 'nehéz' feladatoknak megfelelően van kialakítva, de itt már a védettség és a tűzerő előtérbe lép. Fő feladatuk ezeknek a VE-eknek a elg-es főerőkkel történő megütközés.
Az egyes HCs-okban vegyesen is szerepelhetnek nehéz és könnyű VE-ek, amelyeket a feladatoknak megfelelően kombináltan, összehangoltan, egységes vezetéssel (STRAM), a HCs-ok adott céljaival összhangban kell használni. Pl. a könnyű gyalogságot a hegyekbe, aknavetőkkel, vállról inídtható légv. rakétákkal kiegészítve, a nehéz gyal.-ot a városokba, tűztámogató és nehéz APC-kel, a sík területekre pedig a hk-kat, önjáró tüzérséget, csapatlégvédelmet telepítve. Miközben a nehéz VE-ek megállítják a fő támadást a könnyűek a szárnyakat biztosítják. Könnyű VE-ek képezhetik a gyorsan bevethető tartalékot, de légimozgékonyságú erőként is használhatóak a(z ellen)támadásban.
Ebben a felállásban - konkrét kérdésedre válaszolva - a tüzérség leosztása szvsz a következő módon lenne ideális:
A könnyű gyalogság max 60mm-es gránátvetőket használna, de melléjük rendelhető könnyű tüzérségi VE, ami 80-120mm-es aknavetőket használna. Ez a VE képes lenne együtt mozogni a gyalogsággal, annak mozgékonyságát semmiképpen sem lerontva. könnyű/közepes terepen könnyű terepjárókkal szállítanák, szegdelt terepen pedig gyalog szállítható.
Egyébként gondolkodom még a könnyű egyesített témogató VE-en, ami magában foglalná a könnyű tüzérséget, pt-ket, légv. eszközöket is. Itt a pt-ők használhatóak közvetlen tűztámogatásra is.
A Tüzérség nehéz VE alapvetően a hk. és gyal. nehéz támogatását végezné, azokkal szintén együtt mozogva. Itt nagyrészt a 155mm-es csöves tüzérségre, és a 127+ mm-es rakétatüzérségre gondolok. Mivel ezek mérete a könnyű VE-ektől eltérően nem teszi lehetővé a megfelelő rejtést, így ezeknek mindenképpen önjárónak és (kb a hk-kal megegyezően) mozgékonynak kell lennie.
Tehát a tüzérségnek mindenképpen minimum(!) olyan mozgékonynak kell lennie, mint amilyen csapatokat támogat. A nehéz változatainak folyamatosan 'cikáznia' kell a nehéz egyégek mögött, a könnyűeknek pedig együtt kell tudnia manőverezni a gyalogosokkal akár szegdelt terepen is, ha máshogy nem, emberi erővel mozgatva, és gyorsan telepíthetően. Egy vegyes HCs-ban így a teljes spektruma megtalálható lenne a tüzérségi tűzerőnek, és biztosítva lenne a rugalmas vezetésük is a STRAM-nak köszönhetően, összhangban a többi erővel.
az eddigiekbol kitunik, hogy lenyegeben a legnagyobb tamogatasa az onjaro tuzersegnek van korunkben.
corporal szerint a vontatott tuzerseg a jobb. ami nem jobb, mert statisztikailag tobbszor kepes elonyosebb lehetosegeket felmutatni az onjaro, mint a vontatott. az sem igaz reszerol, hogy a fejlettebb hadseregeknel ez a fegyvernem hatterbe szorult volna.
itt szoba kerult, hogy egy harckocsi-szeru toronybol nehez lenne 50-60-70 fokos tuzelesi szoggel loni. ez igaz, bar a nyolcvanas evekben felmerult, hogy a jovo harckocsijan a loveg tuzeleskor egy hidraulika segitsegevel kiemelkedhetne. persze esetunkben ez csak azt tenne lehetove, hogy a loveg emelkedesi szoge elerje a kivant erteket. a masik ujitas, a menet kozbeni kozvetett celzassal tamadas ebbol meg nem kovetkezik. a kerdes az, hogy mikent lehetne menetbol eloallitani azt a tuzelesi modot, amire ma az onjaro tuzerseg allohelyzetben kepes?
mivel a celok tavolsaga ilyenkor meg eleg nagy, a sebesseg lehet kisebb is,de a megoldas ebben az esetben a celok minden eddiginel pontosabb ismerete. ugyanakkor egy tenyleges rohamnal kozvetlen celzas eseten a tuzelesi szog ugyis kisebb, es lenne ketsiku lovegstabilizator is a harckocsikhoz hasonloan.
emliettem azt is, hogy ennek a koncepcionak lenyeges eleme lenne a mai MLRS/Szmercs-hez hasonlo sorozatvetok, amelyek mar lenyegeben a harcaszati raketak utodainak tekinthetok.
a jovoben egy ilyen 230-300mm-es urmeretu raketa megtobb kepesseggel rendelkezne.
peldaul, torlosugarhajtomuves menethajtomuvevel a hatotavolsaga az eddigieknel nagyobb lehetne, ezen felul, akar pilotanelkui miniatur felderito-celmegjelolo robotrepulogep-resztoltetekkel nagymertekben novelne a talalat eselyet kozvetett celzas eseten, plane ha a kilott lovedek iranyitott. rovid ideju radioelektronikai zavaro toltete pedig a legieronek lenne nagy segitseg, hiszen a tamadas elott, a legvedelem felett elhalado eszkoz ha csak rovid idore is,a kritikus pillanatban vakitana meg azt.
ezenkivul ezek a raketak egyszer hasznalatos mikrohullamu felderitesukkel kepesek lennenek arra, hogy a mar levegoben levo csapasmero kotelekek elott radarjukkal mintegy "lefenykepezzek" a celteruletet, majd az informaciot muholdon keresztul a tamado helikopterek es repulok fedelzetere atjatszanak. azok sajat holletuket az ellenseg elott nem felfedve tudnanak igy tamadast inditani az eddigikehez kepest joval nagyobb tavolsagbol.raadasul ezek a raketak a legtobb csapatlegvedelmi ero szamara egyelore meg lekuzdhetetlenek.
mas.
a T-72 es a T-80 nem egy csalad, de a koztuk levo kulonbseg nem akkora, mintha nyugati harckocsikkal hasonlitanank ossze oket, vagy amikor azokat egymashoz.
Mivel a légierő és csapásmérő képességei még mindig korlátozottak (pld: időjárás), ezért a tüzérségnek még mindig van létjogosultsága. Az önjáró tüzérség lényege szerintem is a mozgékonyság (gyors tüzelőállásváltás!) és az, hogy ad némi páncélvédettséget a kezelőinek. Ezn kívül egy komplex rendszer, azaz a legmodernebb rendszerek esetén a tüzelőállás elfoglalása után másodpercek kérdése a tűzkiváltás (kezdőelemek meghatározása folyamatos), ami a vontatott tüzérsér esetén nem ilyen egyszerű, hiszen ott az egyes elemeket még össze is kell kötni. Az önjáró tüzérség hátránya, hogy nem igazán légiszállítható (kivéve, ahol van rá légi szállítási kapacitás!), ami azonban önmagában nem lehetne akadály nálunk sem, hiszen a nehéztechnikánkat most sem repülők vitték Irakba, hanem hajók. Klasszikus honvédelem esetén én mindenképpen az önjárókra szavaznék. A németeknek szinte már nincs is vontatott tüzérségük, pedig őket kevésbé veszélyezteti jelenleg külső támadás, mint minket. Még a korszerú FH-70-eseiket is teljesen kivonták, pedig annak van segédhajtóműves változata is, amellyel képes önállóan tüzelőállást váltani rövid távolságon. A gyorsreagálású erőiket (KSK) pedig kisebb hatótávolságú, de könnyű és légi szállítható önjáró 120mm-es aknvavetőkkel szerelik fel Wiesel 2 alvázon, amely békefenntartásra tökéletes, amíg hajókon, vagy vasúton be nem fut a tábori tüzérség önjáró része.
Az modern harctéren a tüzérség jelenti a legnagyobb rombolóerőt, ezért minden hadművelet alapja, hogy az ellenfél tüzérségét minnél előbb kiiktassák. A tüzelő löveget elég nehéz álcázni. A hangot, füstöt, torkolattüzet, de minimum a beérkező gránátot(:-) mindenképpen észreveszi az ellenség és a válaszcsapás nem várat magára sokáig. Tüzérséget legtöbbször saját tüzérséggel, vagy levegőből szoktak támadni. A legtöbb hadseregben rendszerben állnak tüzérfelderítő radarok, amelyek méterre pontosan meghatározzák, hogy honnan jött az ellenséges gránát.
Ez ellen a mozgékonyság a legjobb védekezés. Magyarul megáll, az üteg, kilőnek 10-15 gránátot egy célra és rögtön továbbállnak, még mielőtt az utolsó gránát becsapódott volna. Némi repeszek ellen védő páncélzat nem árt mivel lehet, hogy éppen lőtávolon belül van egy ellenséges üteg is, ami azonnal válaszol. Ilyenkor persze azonnal pucolnak. Itt nincs idő 10 perc lepakolásra, meg besásásra. Egy löveg akkor marad tüzelőállásban egy óránál tovább, ha minden kezelője halott.
A mozgékonyság és a terepjárás, azért is fontos, mert a harcoló magasabbegység több alegységét is tüzérségi támogatásban tudja részesíteni ugyanaz a néhány löveg rövid időn belül.
Egy önjáró löveghez általában 2-3 páncélozott lőszerszállító is tartozik (pl Pz 2000-rendszer). Az egyik mindíg a löveggel halad, a másik ingázik a lőszerraktár és az üteg között. Ezek automata rakodóikkal néhány perc alatt feltöltik a löveg tárait. Hosszabb feladatnál közvetlenül a lőszerszállítóból töltenek.
De mekkora és milyen hadsereg lenne a legidálisabb ma, ha tényleg meg akarnánk védeni a hazát?
Egy mozgékony és ütöképes haderö, önjáró tüzérséggel, vagy mindkettövel, önjáró és vontatott tüzérséggel is. Azt hiszem egy mozgékony nem túl nagy, de ütöképes hadseregben az önjáró tüzérség szerepköre kerülne elötérbe.
kavkaz
"Nem költséghatékonyabb egy teherautót rendszeresíteni és azt több funkcióban használni mindenre? "
Csak egy bizonyos határig. Ami ugyanis mindenre 'jó', az nem jó semmire. A tgk. jó szálítani darabárut (utánpótlás), jó vontatni (könnyű és közepes terepen, de itt is vannak kategóriák, ld. könyű/közepes/nehéz tgk/kerekes vontató,stb.). Nehézfegyverzet hordozásához viszont nemjó alap (ingatag, rossz terepjáró képesség, stb).
"Alkatrészellátás kapcsán is jobb lehet ez a konstrukció a hadsereg egésze szempontjából. "
Feltéve, hogy arra használod, amire tervezve lett. Ugyanis egyéb esetekben az alkatrészek elhasználódása nagyságrendekkel nőhet.
"Viszont a vontatott löveg tényleg alkalmasabb arra, hogy "beássák" magukat és egy pozíciót tartsanak, hiszen ahogy én gondolom kissebb célt mutat egy vontatott löveg és jobban is álcázható, mint ha egy teherautóval, vagy egy páncélozott, lánctalpas vagy gumikerekes jármüvel van egybeépítve."
Eléggé kicsi ahhoz, hogy beásd, de még mindig elég nagy ahhoz, hogy meg- és eltalálják. :)
Ezenkívül a tüzérséggel nem "tartanak pozíciót", mivel erre alkalmatlan. Nem közvetlen harcérintkezésre tervezték. Ezenkívül a jelenlegi alkalmazási módja az, hogy a harcászati információs rendszerben kap céladatokat, lead max 3 lövést, aztán spurizik a tűzleadás helyéről, mert várható az ellencsapás. Erre a beásott/vontatott tüzérség képtelen.
Olcsó, de alkalmatlan. :)
Az aranysas álltal bemutatott havi egy löveg egy része teherautókra van szerelve újjabban.
Nem költséghatékonyabb egy teherautót rendszeresíteni és azt több funkcióban használni mindenre? Söt! Alkatrészellátás kapcsán is jobb lehet ez a konstrukció a hadsereg egésze szempontjából.
Viszont a vontatott löveg tényleg alkalmasabb arra, hogy "beássák" magukat és egy pozíciót tartsanak, hiszen ahogy én gondolom kissebb célt mutat egy vontatott löveg és jobban is álcázható, mint ha egy teherautóval, vagy egy páncélozott, lánctalpas vagy gumikerekes jármüvel van egybeépítve.
Az általad vázolt 2 személyes hk. már prototípus képében létezik. Talán az NG-on láttam egy összehasonlító filmet erről és az Abraams-ról. Tényleg sokkal alacsonybb a sziluettje, a 2 fő elöl helyezkedett el, és a nagy, de lapos toronyban egy nagyteljesítményű automata-töltős löveg volt. Viszont a lapos toronyban nem megoldható a tüzérségnél szükséges 50-70 fokos tüzelési szög (nincs hely).
Az önjáró (csöves) tüzérség pedig még sokáig megmarad, ugyanis ez tudja a legköltséghatékonyabban eljuttatni a szükséges 'tüzet' a szükséges távolságra.
nem erted.a lenyeg
nem a nehez alvaz-konnyu alvaz kerdese,
hanem egy uj, mozgekony, az eddigieknel nagyobb tuzereju eszkozrol van szo.
hogy ertsd, az otlet onnan jott, hogy egyreszt olvastam errol a nemet/brit SH-70-esrol, masreszt a kilencvenes evek elejen az oroszok reszerol felmerult, hogy a jelenlegi T-72/80-as csalad levaltasara egy kb. 140mm-es urmeretu kulso elhejezesu, teljesen automata loveggel felszerelt harcjarmuvet fejlesztenenek ki. a szemlyzet mar csak 2 fo lett volna, es a lenyeg, hogy a szarazfoldi csapatoknak egy olyan fegyver jutott volna a birtokaba, amely vegleg ki tudott volna torni a jelenlegi 120-125mm-es lovegek kontra harckocsi pancelzat ordogi korebol, egesz egyszeruen azert mert ez a loveg annyival erosebb lett volna, valamint a belole indithato iranyitott raketak is erosebbek lennenek a maiaknal.
na, en ezt tovabbvive gondoltam arra, hogy mi lenne, ha nem egy meg nem is letezo urmeretet, hanem a NATO 155mm-eset veve alapul, jonne letre az uj harcjarmu. az elso lepes, hogy megnezzuk, be lehet-e epiteni a 155-ost mondjuk egy M-1-es tornyaba. az nem baj, ha a loveg merete nem teszi lehetove a toronybeli szemelyzet elhelyezeset, mert a nagyfoku automatizaltsag miatt a kezelok szama ugyis ket fore csokkene, akik teljes egeszeben a panceltestben foglalnanak helyet. igy az o vedelmuk is novekszik, mivel a torony amugy is joval sebezhetobb.
az uj loveg csak az urmereteben lenne azonos a Paladineval. ez egy sima csovu, nagynyomasu loveg lenne, de ketkamras csoszajfekkel, ugyanakkor a harckocsikbol ismert ketsiku lovegstabilizatorral.
azzal, hogy a toronybol a szemelyzet lekoltozik a panceltestbe, a jarmu merete megtarthato lenne a jelenlegi harckocsik magassaganal, hiszen a mai onjaro lovegek merete nem eppen a terepen torteno alcazhatosagukat segiti.
az uj loveggel ellatott jarmu felemetes ellenfele lenne a harckocsiknak kozvetet celzas eseten, de ugyanakkor ez a jarmu kepes lenne a mai 155-os lovegek tuzerejere akar menetbol is. ez a koncepcio meg nem bukott el, hiszen ilyen meg nem is volt. ez lenne az elso jarmu, amellyel akar menetbol is lehetne kozvetett celzassal tamadni.
engem az erdekel, hogy ki szervezi azt a forumot?
csak nem olvasgatjak azok ott fenn ezeket a sorokat?
mert vannak meg otleteim... :)
corporal szerint az MLRS harcerteke a BM-21 Grad-nal nem nagyobb.
hat ez persze nem igaz, azert az MLRS nem volna rossz vetel, hiszen lenyegesen komolyabb, bar alapvetoen mas a filozofiaja, ott az egyes toltetekkel oldanak meg kulonfele feladatokat.
a Szmercs-hez hasonloan lohet kazettas, aeroszol, HE, stb toltetu raketakat, es lenyegesen nagyobb hatotavolsag mellett meg pontosabb is.
a Paladin alvaza nem nehez kategoria, lenyegeben a BMP-vel egyezik meg, a 100mm-es urmeret meg nem igazan alkalmas arra amit felvazoltam. a masodik vilaghaborus rohamlovegek nem nelkulozhettek a harckocsik jelenletet, mig az en elgondolasomban mar nincs is harckocsi, mivel ez az uj eszkoz venne at a szerepet.
es a Paladinet is.
sziasztok
ha már spórolás cimén folyik a haderőreform arra gondoltak e már, hogy a megszünő laktanyákból nyugdijba vonuló illetve utcára kerülő emberek ellátása mennyibe fog kerülni.(nyugdij, minkanélküli járadék, átképzés...stb) amit nyernek a réven elvesztik a vámon.
ha már a vámnál tartunk: a határátkelőhelyeken külön forgalmi sávok vannak lkw, pkw, bus, visa, no visa néven fenttartva, célszerű lenne egyet nyitni támadó külföldi harckocsik beléptetése céljából enemy jelzéssel, ha már ilyen szivélyesen invitáljuk őket.mert ez az ún. védelmi felülvizsgálat erről szól.
egyetértek hamburgerrel, engem sem az zavar, hogy meg akarnak szüntetni felesleges dolgokat, annyira nem tartom magam konzervativnak, hogy ne érteném meg a fejlődés szükségességét sőt... de itt szó sincs fejlődésről(legfeljebb visszafejlődésről). a csökkentések helyett semmilyen ésszerű alternativát nem kinálnak.
ha lehetőségem lesz rá a pécsi fórumon szeretnék jelen lenni.ha megfogalmaztok konkrét kérdéseket szivesen tolmácsolom vári úrnak vagy aki ott lesz.
üdv mindenkinek
Ne bántsátok Kavkazt! A "Szervezzünk hadsereget" topicon már váltottam vele néhány gondolatot és a többséget megdöbbentő cinizmusa mögött azért bőven akadnak érdekes és néha talán értékes gondolatok is! Kissé nehéz a stílusa, de próbáljuk megemészteni!
A pécsi fórumon azért meg kéne kérdezni Gyulát (nekem nagyon messze van!), hogy mint volt katona, miért is adja a nevét ehhez a több, mint felelőtlen programhoz!?
Engem jó érzéssel tölt el (a Ti jóvoltotokból!), hogy ha nem is azonos módon velem, de sok civilt is érdekel a MH jelenlegi és jövőbeni helyzete.
Nem egészen egy évvel ezelőtt még az utolsó két hozzászóláshoz hasonló koncepciók fogalmazódtak meg az "álmodozó" szakmai berkekben is. Aztán jött a prágai csúcs, amelynek eredményét azért a folyó védelmi felülvizsgálat kiszivárgott hírei már kezdtek előkészíteni. Most pedig csak egy nagy ködgomolyagot látunk a jövő helyén. Nem a csökkentés az, ami zavar, hanem az ész nélküli "könnyítés" és az a könnyelműség, amivel képesek vagyunk sok tíz évre feladni a jelenleginél akár csak kissé is veszélyesebb helyzetekben történő reális védelmünk alapjait.
es persze az sem elhanyagolhato szempont, hogy a honvedelmi torveny ertelmeben, egy altalanos mozgositas eseten, a behivott 18-60 eves korig terjedo ferfilakossagnak (na persze nem az egesznek) egyszeruen nem jut se fegyver, se egyeb felszereles.
tehet a kovetkezokben a beszerzendo technika darabszamanal arra kene ugyelni elsosorban hogy a bekeidos keretet felulmulva, egy biztos mennyiseg legyen haborus eesetre.
jelenleg az eredetileg 24 Gripen azert lett 14, mert ebben az esetben meg garantalt a magyar "legiero" egy nemzetkozi valsaghelyzetben torteno szerepvallalasa.
persze mindannyian tudjuk, hogy 14 darab gep megh a bekeidos feladatok ellatasara is keves.
az egytipusos, 14 darabos legiero azon tul, hogy a keszultseget, a NATO-faladatokat, es a kikepzest is el kell, hogy vigye, egy esetleges baleset/katasztrofa eseten teljesen lebenul a kivizsgalas idejere beszuntetett uzemeltetes miatt.
ez igy nem jo.
egyebkent az iraki haboru is megmutatta, hogy a szarazfoldi hadero is megerett az atalakitasra.
elgondolasom szerint a jovoben az onjaro csoves tuzerseg (NATO 155mm) es a harckocsik egybeolvadnak egy kozos jarmuve. volt mar egy ilyen eszkoz a Brit-NSZK SP-70-es, amely Leo-1,kesobb Leo2-es alvazra szerelt Rheinmetall FH-70-es 155mm-es tarack volt, egyedulallo oldalratuzelesi kepessegekkel, pancelozott felepitmennyel.
szoval a jovoben a szarazfoldi erok korszeru Piranha/BTR-90, M2 Bradley/BMP-3 jellegu loveszpancelosokbol, illetve a veluk egyutt mozgo erosen pancelozott 155mm-es urmeretu onjaro lovegekbol illetve a mai MLRS/Szmercs sorozatvetokbol vagy ezek utodaibol allnanak.
a sorozatvetok akar 70 km-es melysegig is elokeszitenek az elorenyomulast, ezzel atvennek a mai onjaro illetve vontatott tuzerseg szerepet, amely ezt a feladatot RAP-loszerrel is csak jo esetben tudta 30 km-ig teljesiteni.
ezzel egy idoben a nagy mobilitasu harccsoportok, hala az ujfajta harceszkoznek, akar 15-25 km-es melysegig, menetbol(!) lennenek kepesek kozvetett iranyzassal (pilotanelkuli felderitogepek es GPS adataival) celok lekuzdesere, illetve a 155mm-es urmeretu fegyverek tuzerofolenyet kihasznalva, kozvetlen iranyzassal az ellenseg pancelozott eszkozeinek, illetve megerositett fedezekeinek a megsemmisitesere.
a varosi harcra sokkal alkalmasabb kulonbozo modon pancelozott loveszpancelosok, es az altaluk szallitott katonak segitsegevel, nagy tuzereju gepagyuk es raketak tuzfedezete mellet vegre tudnak hajtani az ellenseg pacifikalasat.
mindezt termeszetesen a legiero korszeru harci helikoptereivel es alacsonytamado harci repulogepeivel egyuttmukodve.
ezen eszkozok, illetve rendszerek meglete a terrorizmus ellenes harc idejen is garantaljak a kello elrettento erot, egyreszt a nagy melysegi tuzero kapacitassal, masreszt az eddigieknel nagyobb mobilitassal, hiszen a jelenleg ismert harckocsieval osszevetheto pancelvedelmu es mozgekonysagu uj harceszkoz, a jellenlegi harckocsiknal joval nagyobb tuzerovel es lotavolsaggal rendelkezik, ugyanakkor azonos sebesseggel haladhat, mint a fennt emlitett loveszpancelosok.
a joval nagyobb tuzero miatt a hadrendben tarthato technika darabszama is kisebb lehet.
ennyit errol.
nekem tetszik ez a vita arrol, hogy kell-e, nem kell-e, ki ellen, meg miert?
mar egy parszor leirtam, hadsereg az nem kerdes.
persze sejtheto, hogy titeket konnyebb meggyozni errol, mint azokat a politikusokat (kekingeske, karates, stb)akik szerint bekeidoben hasznalhato hadsereg kell, bekeidobeli letszammal.
szerintem mi leszunk az elsok akik megalkotjak a "beke hadsereget"!
ez persze egy abszurdum, de akinek nem tetszik az elgonolasom az allandoan a legrosszabbra is felkeszulo haderorol, annak ajanlom figyelmebe azt a nem keves volt szovjet ingatlant (repteri betonfedezekek), amelyek kivaloak arra, hogy bennuk szakszeruen(!) lekonzervalt allapotu haditechnikat, harckocsit, harcjarmuvet (akarmilyet, amig meg lehet) repuloeszkozt taroljunk, es szukseg eseten alkalmazzuk.
ezesetben eleg lenne egy tenyleges bekeletszammal rendelkezo haderot fenntartani, amelynek elrettento ereje abban van, hogy haboru eseten kepes lereagalni az elso csapast, illetoleg ezzel egyidoben, a leheto leggyorsabban (bekeidos kikepzesi feladat) reaktivalni a tarolt technikat, es azzal kiteljesiteni a harcot.
ez az elgondolas meg azzal a tovabbi elonnyel is jar, hogy a karbantartas miatt atmeneti idore kivont technikai eszkozok potlasa igy sokkal gyorsabb.
ez a rendszer lenyegeben az un. "M"-zarolt eszkozok rendszerenek valoban mukodo valtozata lenne.
ez persze csak illuzio, hiszen ennek alapja tobbek kozt a kozel 600 db. T-54/55/55AM harckocsi (Kalocsa), kozel szaz db. MiG-21MF/bisz, MiG-23MF, Szu-22M3 (Papa) szakszeru lekonzervalasa lett volna.
ket pelda: Szlovakia, ahol a hadrendbol kivont eszkozoknek egy reszenel gondoltak erre is, ha masert nem, hat a lehetseges kozeljovobeni eladas remenyeben, illetve Irak, ahol a regebbi eszkozoket meg ha csak beasva is, de hasznaltak az ellenseg feltartoztatasara, hiszen ebben az esetben meg egy beasott T-34-es is fegyver.
feltartoztat, megakaszt, es loszerfelhasznalasra kesztet, esetleg meg demoralizal is.
hadsereg mindig kell, mint ahogy az se kerdes, szukseg van-e vajon tuzoltokra?
tehat egyfajta csendes profi ero kene, de nem az a fajta hulye "kisebb, de erosebb" baromsag ami az elmult 13 evben a szarbol torteno erenykovacsolas egyik alappillere volt.
Ezt pont te montad:"a háborút nem lehet megúszni". Szerintem viszont ez nem megjosolhato, nem kiszamithato.
"békére törekszik"
Szerintem az egyik letezo legrosszabb dolog a haboru, pusztitja az anyagi javakat, az eletet, es a tulelok kozul is rengeteg embert lelkileg nyomorekka tesz. Ezert az egyik legfontosabb dolog, hogy ne legyen haboru.
Csakhogy a vilag meglehetosen bonyolult, es gyakran az irrealis bekevaggyal csak a haborut erositik (pl. Chamberlain, vagy akik tuntettek a NY-Europaban allomasozo atomfegyverek ellen, igy is probalva megtisztitani az utat a SZU hadsereg elott). Ez utobbiaknak annyi eszuk van, mint az atomeromuvek ellen tunteto kornyezetvedoknek.
ui.: orulok neki, hogy (szandekomnak megfeleloen!) nem ertetted felre a paraszt jelzot.
"mit is mondhattak eleink 1913-ban? Több mint 60 éve nem volt háború, akkor könnyen lehet, hogy a következő 60 évben sem lesz. Aztán mi lett belőle?"
Szerintem 40 ev tavlataban josolni nagyon nehez, ezert azt sem lehet megmondani, hogy lesz, es azt sem, hogy nem lesz haboru. Csak ennyit akartam mondani az elozo hozzaszolasom megfelelo mondataval.
De azert konkretabban is kiveseznem a mondatodat. :-)
Eloszor is kulon kihangsulyoztam, hogy Magyarorszag teruleten folyo haborurol beszelek, ilyen ugye volt 2-3 az idezett 60 even (1913-1973) belul, azonban az elso 5 evvel kesobb (1918, elotte kulfoldon folyt a haboru).
A masik, hogy ha a Monarchia egeszet nezzuk, akkor mikor is annektaltuk Boszniat? Az mar nagyjabol haborunak tekintheto.
Van egy hírecském!
Október 10-én 10 órakor Pécsen a helyőrségi klubban (a régi FEK-ben )fórumot rendeznek a magyar honvédség modernizálásával kapcsolatban.
Az előadó (vagy aki a kormányt képviseli ?) Vári Gyula lessz!
Igen. Sajnos túl sokáig tartott a béke és ezért nem állt rendelkezésre elegendô kiképzett katona, és elegendô az adófizetôk pénzén vásárolt drága hadfelszerelés (lásd anglia fegyveres erôit a kontinensrôl való evakuálás után)...
Másrészt a Sztálini vörös hadsereggel a háború elején nem hadfelszerelés szempontjából voltak gondok. A fennálló technikai lemaradást is igen gyorsan ledolgozták és sztálingrád elôtt már ömlött az amerikai segély is. A gondok akkor még morálisak voltak. Egy ideig...
