Dehogy nincs, és ráfogják a GDPR-re. Ami szintén túl van lihegve. Annak alapján például nem tarthatnak a kollégák névsorolvasást - katalógust - az egyetemi előadáson, de nem küldhetnek körbe egy papírlapot sem, hogy azt írja alá a jelenlévő - merthogy így az aláírásokat láthatnák a többiek!!! Tele van a rendszer róka fogta csuka szituációkkal - kínjukban röhögnek rajta a kollégák.
Az egész a Szegedi Csanád ügy következménye, amikor polgári anyakönyvekben találták a riválisai, hogy zsidó volt az egyik nagyanyja 2011-ben. Addig a kutyát sem érdekelték a családfakutatók.
Az jó lenne ha felkerülnének az internetre a most digitalizált anyakönyvek a törvényes határidőkig valamikor, így Pest megye polgári anyakönyvei is kutathatóvá válnának.
Elolvasva a törvénymódosítás szövegét, tényleg csak a levéltárakban őrzött anyakönyvekre vonatkozik a 30 éves határ, tehát az 1980 utáni anyakönyvi első példányokra nem. Az új határok (elsősorban a házasságira, de a születésire is gondolok) alapján reménykedhetünk abban, hogy a levéltárak (MNL) nem fognak szigorítást bevezetni, és eleresztik a 130 éves kutathatósági határidőt a születésinél. Persze az kérdéses, hogy a Familysearch-re került anyakönyveknek mi lesz a sorsa, ha tőlük is megkövetelik majd az új határidők betartását. A francia szabályzás számomra nem értelmezhető, a hét éves gyerek születési anyakönyvi adatai védettek, a hetvenhat éves embereké már nem? Miért? A „Medical records” érdekes, én néhány éve kíváncsiságból megnéztem, hogy tudnám-e kutatni egy az I. vh-ban légnyomást kapott és ezért Lipótmezőre került, 1920 óta halott rokonom anyagait. Csak tudományos céllal lehetne. Itt írják is: https://aktakaland.wordpress.com/2014/10/06/lelektol-lelekig/
érdemes lenne átnézni, hogy más országokban mi a gyakorlat, és esetleg lehetne, ha jobb, akkor nyomni, hogy átvegyük (persze jó lenne egy EUs standardizálás):
pl francia:
Thus, in France, certain documents that contain personal details are closed to public access for a particular period of time. Since 2008, the periods of restriction on access for types of documentation have been as follows:
Birth registration / acte de naissance - 75 years
Marriage registration / acte de mariage - 75 years
Death registration / acte de décès - no restriction
Ten-year indices to the above three / tables décennales - no restriction
Census returns / recensements - 75 years
Notarial records / actes notariés - 75 years
Judicial records / archives judiciaires - 75 years
Personnel records / dossier de personnel - 50 years
Medical records / secret médical - 25 years after the death of the individual or 120 years after his or her birth
Generally, these limits are calculated from the end of the year and/or the closure of the register. However, sometimes it is possible to obtain a copy of a record for which the limitation date has passed before the end of that year, if one asks nicely.
Nem egészen értem, mi értelme van a 30 éves korlát megtartásának a halotti anyakönyveknél? Az 1980 utáni iratokba úgysem lehet betekinteni, nem? Az meg már 44 éve volt.
A '48/49-es szabadságharcról vannak katonai összeírások? Arra lennék kíváncsi, hogy egy településről, esetleg környékről kik voltak akkor katonák. Ezt ki lehet valahogy deríteni?
Most olvastam ezt, ezek szerint 110 év lesz a titkosítás a születéseknél.
A javaslat szerint a keletkezési év után 30 évvel válik bárki számára kutathatóvá egy halotti anyakönyv, ez a születési anyakönyv esetében 110 év, házassági anyakönyvnél 86 év lenne.
Ha egy anyakönyv 1828-tól kezdődik, akkor jó eséllyel az anyakönyvi másodpédányt digitalizálták. Először az apa nevét (Joannes Scheffer) írták rossz helyre, majd kijavították a kereszteltre, tehát 'Elisabetha'-ra. Katalint nem írtak a márc. 22-i bejegyzésbe.
Tudna segíteni valaki, hogy Familysearch-on hogyan találom meg a katalógusok menüben a születési anyakönyveket mikrofilm nézegetővel adott évre (konkrétan 1856) és adott település(ek)re? (Somogy megye közép-északkeleti falvairól lenne szó elsősorban.)
Csak azért kérdeztem, mert néhány ősöm nagy valószínűséggel Écsen született 1828 előtt, és mivel az écsi anyakönyvek csak 1828-tól kezdődnek, gondoltam, hátha előtte máshol anyakönyvezték az écsi születéseket.
Szerintem nekem van adatom, azt hiszem rokonok vagyunk :-) Papik ágról, csináltattam családfa kutatást,, van pár infom, összevezethetnénk azzal, ami neked van.
Olvasási segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hogy 133 oldalon középen a március 22. dátumnál Scheffer János és Erzsébet gyermekénél az Erzsébetet javították át Katalinra, vagy a Katalint javították Erzsébetre?
Nekem egy kicsit olyan, mintha az Erzsébetet írták volna át Cathalina Scheffer-re.
Persze lehet, hogy teljesen tévúton járok mindennel...
Ez igaz. Csakhogy a Familysearch-on a 13. kerületi anyakönyvek 1938-tól, a 14. kerületiek meg csak 1942-től vannak fenn. Akit keresek, ő meg 1904-ben született.
kardio1: „laqeo se suspendit”. Mivel Vasinkát nem találtad az budapesti anyakönyvekben és a temetkezési intézet sem, lehet, hogy nem is Budapesten halt meg. Könnyedén előfordulhat, hogy nem született gyermekük Joanneséknek. A szlovák törvények szerint a kutathatósági korlát 100 év, tehát új anyakönyvek még egy jó ideig nem kerülnek fel a Familysearch-re. Viszont az 1930-as összeírás elérhető, remélem a link működni fog (az indexelés még nem teljes): ITT
Ha már szóba jöttek a keresztszülők, akit érdekel a téma, annak ajánlom ezt a cikket: ITT és Örsi Julianna Karcag társadalomszervezete a 18-20. században c. könyvét (168-169. old.): ITT Megerősítik azt, amit vörösvári is írt. Karcaggal kapcsolatban még érdekesség, hogy a házassági tanúk között már az 1910-es években megjelentek a nők, sőt az 1930-as évek elején olyan is előfordult, hogy mind a két tanú az volt. Máshol nem találkoztam a női esküvői tanúk ilyen korai megjelenésével