Mindenkitől kérdezem aki segíteni tud, és szeretne is segíteni.
Célom pedig több is van ezzel:
Az esetlegesen még hiányzó tudás megszerzése
A tervezéssel kapcsolatos esetleg kétes, vagy hibás dolgok helyes irányba tereltetése
és egy önellenőrzés, pl. az általam esetleg jónak, de mások által hibásnak vélt elgondolásokkal kapcsolatban a tervben.
stb.
Igen, Thaiföld tényleg egy teljesen más világ.
Az emberek mentalitása, hozzáállása dolgokhoz, és ugyanúgy más a tudása, építészeti technikái/ismeretei és nagyban eltérnek az európaitól.
Elég alaposan körbe néztem a lehetőségeimnek megfelelően.
Van jól néhány építkezés itt a közelben is, azokat alkalmanként meglátogatom és megfigyelem az ott alkalmazott technikákat, azok gyorsaságát, minőségét, és amit csak lehet.
Mivel itt a társadalom jelentős része jóval szegényebbnek minősül, mint Magyarországon az átlag, így az építéssel kapcsolatos minőségi elvárások is jelentősen elmaradnak attól, ami szerintem (európai szemmel) normális.
Erre mondott egy nagy igazságot a thai feleségem, amit én is így tapasztalok.
Az elvárás kb. annyiban kimerül, hogy a ház kívülről, és a látható részeken jól nézzen ki, úgy mint egy modern európai ház, de ez csak a felszín. A festék és a falak mögött, és minden nem látható helyen a minőség már sokszor messze van az európai elvárásoktól. És most nem arra gondolok hogy Európában hideg ellen kell védekezni itt meg a meleg ellen kellene.
Az egy dolog, hogy nem ismerik az európai építési szokásokat, modern európai technikákat, azért ezek szép lassan beérkeznek ide is. Legtöbbször az itt letelepedett külföldiek által.
Az egyik legjobb/leginkább érthető példa erre talán az otthoni Ytong rendszer. Direkt nem csak a falat említem, mivel ez egy komplett építési rendszerré fejlődött.
Az ennek megfelelő technológia kisebb eltérésekkel itt is megtalálható már. Bár például a falazóblokkból a 25 cm a legvastagabb.
A probléma ezzel kapcsolatban ott kezdődik, hogy a kivitelezésben nincs olyan szakember, vagy nagyon kevés (100-ból jó esetben 1), aki tud ytong falat falazni szakszerűen.
És még a tervezőknek is nehézséget/fejtörést okoz néhány részlet.
pl. A tervező nem tudja födémpallót vagy a tetőpallót helyesen betervezni.
És anyagi megfontolásból és ismeretek hiányában a legtöbb esetben a külső "fő"falak, amik amúgy mint vázkitöltő falak épülnek (pillérvázba) oda már néha ytongot használnak, de akkor is csak a 7,5 cm vastagot, egy egyszerű vakolással és színezéssel, szigetelés nélkül.
Lehet hogy ők maguktól nem fognak tudni mit kezdeni a kívánságaimmal, és hogy rosszabb minőségben építenek úgy általában, de mivel az idő 99 %-ában ott leszek az építkezésen és a legtöbbször aktívan részt is veszek majd a munkában, így egy kicsit javulni fog a helyzet.
Ugyanúgy a tervezőnek is én rajzolom le a tervrajzokat, hogy mit akarok látni az ő általa végül kiadott terveken. Mivel az ismeretei elég hiányosak az itteni tervezőknek. A legtöbb csak az öreg/megszokott thai szokás szerinti pillérvázas épületet tudja megtervezni.
Tervezőm amúgy autocad-ben, én archicadben dolgozok. Ez az eltérés is okoz kisebb (adat-)átvételi nehézséget.
Anno összedobtam neki egy alap alaprajzi tervet, de lassan már a komplett tervel készen leszek a gépemen, mivel a részletekben rejlik az ördög (Metszetek és csomópontok), amikben sok hiányosságot/hibát ejt.
Tudnék még sok minden írni, de inkább most elkezdem a másik üzenetedre is a választ
Tudom, hogy kell megépíteni egy hűtöházat, de abba nem lehet lakni. Ha baj az, hogy a meleg levegő tőbb párát képes megtartani, mind a hideg. Keresd meg a víz fázisdiagrammát. Száraz pincében, ami nyáron nagy melegbe 18 fokos, ha bejut a meleg levegő, azonnal kicsapódik a pára a falakra. Ha kivülről szigeteled a falakat, az a meleget tartja bent egy ideig. Olyan vastag szigetelést kell szerelni, hogy ne alakuljon ki a harmatpont a határoló rétegrendbe. Belülről kéne szigetelni... irodaházaknál nincsenek ablakok a függönyfalaknál. Hogy élhető legyen, szellőztetik, hűtik és fűtik. Nézd meg, hogy 37 fokban és 90%-os páratartalomba, ezt hogy oldják meg nálatok, mert ha a belső térben leviszik a 25 fokra és 40%-os páratartalomra a levegőt, az nagyon veszélyes annak, aki gyakran ki- be jár az épületből. Lehet, hogy ezért nem tárgyal veled a hőszigetelésről egy helyi mérnök. alapozunk.
Thaiföld más világ, más éghajlat, más szokások és más anyagok. Mások a károk is ami ellen védekezni kell.
Én a magam részéről INNEN azt tudom tanácsolni, hogy jól nézz körül, hogy az épületek milyen állapotban vannak, milyen magasak és ki építette őket.
Különben úgy jársz mint a lányom keresztanyja Indiában. Kiment a konyhába és látta, hogy a szakács a konyhakövön lábbal gyúrja a tésztát. Hirtelenjében azt mondta a szakácsnak, hogy miért a kövön gyúrja. Szakács megnyugtatta, hogy érti. Következő alkalommal látja, hogy a szakács a konyhaasztalon továbbra is mezítláb (koszos lábbal) gyúrja a tésztát. Mesélt még ilyen történeteket.
Most innen adhatunk tanácsokat, de azok az emberek nem az európai építési eljárásokat ismerik, nem fognak tudni mit kezdeni a kívánságaiddal, sőt, lehet, hogy rosszabb lesz így az épület.
Vagy törődj bele, hogy csak hasonlítani fog az épület az általad elképzeltre csak hasonlítani fog vagy keress egy olyan kivitelezőt amelyik meg tudja építeni az általad elképzelt épületet. Nyilván jóval drágábban.
Az isten és a tervezőm több kritikus problémával áldott meg családi házunk tervezése során. Főleg ezekben a kritikus problémákban és azok megoldásában lenne szükségem a segítségedre, persze bármilyen más hasznos tanácsot is elfogadok. Már most itt az elején bocsánatot kérek a üzenet hossza miatt, de biztos hogy nem lesz túl rövid, de elolvasni azért elég gyorsan el lehet majd.
Úgy gondolom jobb, ha már elsőre megadok minden információt, talán többet is a kelleténél, így tisztábban láthatod át a helyzetet.
Az új házunk tervezésének egy újabb szakaszának egyeztetései nagy tempóban töréntek meg a tervezővel. De most ideiglenesen kényszerszünet fog következni a problémák és eltérések tisztázásáig a tervekkel kapcsolatban.
Annak idején (1995-2000) Győrben a Hild József építőipari szakközépiskola és technikumban végeztem ahol számítógépes tervezést tanítottak többek között. Dolgoztam az építőiparban is, bár nem túl sokáig, és elég hamar szakirányt váltottam, majd megszereztem a számítógép rendszer-programozó végzettséget is. Tehát az építőiparban és a tervezésben is vannak alapismereteim, ha több nem is.
A tervezés előrehaladtával a tervezőm és az én ismereteim kritikus szintű eltérése miatt, komoly kételyek merültek fel a tervekkel kapcsolatban bennem. Napról napra több, és tanácstalan vagyok hogy mi is a helyes megoldás az adott esetben.
Az első és talán egyik legfontosabb a tervezéssel kapcsolatban a helyszín, jelen esetben: Thaiföld! Azon belül is a középső régió, bangkoktól délre kb. 60 kilométerre. Ez pedig az éghajlati adottságok miatt fontos információ. Egész évben, szinte éjjel-nappal forróság, kivéve talán esetleg 1-2 hónapig az esős évszakban amikor kicsit lehűl a levegő.
Nappal: északi oldalon árnyékban átlag 32-34 fok (ritkábban 36/37 is), napon 37 felett, Páratartalom: 70-80% (Ritkábban 60) Esős évszakban, szakadó esőben ez jó ha lemegy 26 fokig, , Páratartalom: 80-99%
Éjjel: 25-28 fok, Páratartalom: 70-80%
Extrém ritka időnként elér minket egy "hidegfront", ilyenkor nappal 24-29, éjjel 22-25 fok körül alakult és az eddig tapasztalt leghidegebb hőmérséklet éjszaka 20 fok volt.
És most már szeretnék rátérni a tervezéssel kapcsolatos dolgokra, nehézségekre.
Az iskolából és más forrásokból szerzett ismereteim alapján még az ilyen forró + párás klímán is erősen ajánlott az épület hőszigetelése. Vagy tévedek? Valaki szerint csak vastag falak kellenének. Tuti nem, nem csinálok kemencét a házból.
Itt thaiföldön az építőanyagok elérhetősége/beszerezhetősége néha problémába ütközik, és az európában megszokott és/vagy kötelező használatú építőipari anyagok/termékek elérhetősége korlátozott. Ahogy sok esetben a hozzájuk kapcsolódó tudás sincs meg a tervezőkben. Ilyen például a hőszigetelés, a vízszigetelés, a légzárás szükségessége és még sorolhatnám. Így az eddig elkészült tervek 80-90%-át is én készítettem és azt adobtálta a tervező, amennyire a tudása ezt lehetővé tette.
Mellékletben csatolni fogom a tervező által kiadott utolsó verziót.
A tervező a betervezett hőszigetelésekből semmit nem rajzolt be a tervekbe... Hiába kértem többször is. És egyéb, ennél is súlyosabb hibákat vétett és rajzolt.
A még el sem készült statikai számítások komolyságát/hitelességét is már előre megkérdőjelezi egy másik dolog, ami egy megbeszélésen történt a főtervezővel, aki egyben a statikus is. A kezdetleges, első tervükön minden falat 10 centisnek rajzoltak be. Amikor én ezt szóvá tettem, hogy a valós fal méreteket szeretném látni a rajzokon, a statikus/főtervező azt mondta, hogy az nem fontos, olyan falat készítek amilyet akarok majd kivitelezéskor, nem számít hogy 10 vagy 25 centis, vagy hogy milyen anyagot használok. Ez a kijelentés kivágta nálam a biztosítékot.
Nem passzív ház építése a cél, csak egy kellően energiatakarékos épület. Nem az eredeti építési anyagokat, hanem az annak közel 100 %-ban megfelelő magyar párját említem, amit elképzeltem az építéshez: falazat anyaga: (Q-Con G4 AAC blokk) ytong 25 cm (kb. 4-5 N/mm2 - És 25 cm a legnagyobb méret, ami elérhető :-( Nem gyártanak még rendelésre sem nagyobbat ! pl. 30 cm vagy 37,5 cm) ytong elemmagas áthidaló, falazat, födémpalló, ami lehet pórusbetonból, egy gyártótól homlokzat hőszigetelés: eps 20 cm lábazat hőszigetelés: xps 20 cm Talajon fekvő padló hőszigetelése a nedvességtől védett oldalon a vasalt aljzat felett, esztrich beton alatt 20 cm EPS (sok helyen látni hibás elnevezéseket: vasalt aljzat vs szerelőbeton vs stb.)
Falazat és hőszigetelés ragasztását soudabond easy genius PU habbal tervezem. A hőszigeteléshez a dübeleket még mindig keresem, mert itt olyat nem igazán használnak.
A szigetelések nem szerepelnek a terveken, mivel nem tudta hogyan kellene... Ebből 1, a tervrajzokon (metszeteken) is látható kritikus hiba következik / keletkezik: a föld alól felérkező tartó pilléreken a gerendarácsot a levegőben a földtől 45 cm-re kellene elkészíteni, és nem talajszinten. Ez sem épp egy normális és hagyományos kivételezési feladat lenne. És így a föld feltöltést közötte el sem lehetne végezni, mert kifolyna a gerendák alatt.
ahogy a 25 centis külső falak sem jelennek meg a jól/rendsen a terveken.
Az egyik népszerű és itt elérhető tetőfedő anyag: rácsos tartóra 0,35 / 0,5-ös lemeztető ez 2,5 cm púrhab hőszigeteléssel a belső oldalán. Ablak: 2 rétegű üvegezéssel, Német vasalatokkal. 3 Rétegűt lehetetlen beszerezni, a 2-es is iszonyat ritka...
földszinten vasalt aljzat 15 cm földszint felett: ytong födémpalló 20 cm a második emelet födém nem tiztázott még!
A tervező a megbeszélések ellenére ebből mind a 3-at rosszul rajzolta meg. A vasalt aljzat 10 cm a 15 helyett. Födémnek pedig monolit vasbeton födémet rajzolt be, mivel semmilyen ismerete nincsen a födémpallókról, így megrajzolni sem tudja még. A födémpallót, falazatot, áthidalót, stb. gyártó cég tervező csapata/mérnökei felajánlották a segítséget, és hogy a tervezőm kapcsolatba léphet velük, ha kérdése van, de ezt nem tette még meg...
tető: acél rácsos tartószerkezet, fából elkészítése elképzelhetetlen több okból. Rajta 0,5-ös lemeztető ez 2,5 cm púrhab hőszigeteléssel a belső oldalán
Földszinten és az emeleten is 30 cm-es álmennyezet van elképzelve minden helyiségben. 60x60-as kazettás álmennyezet. Ide kerülnek be a szellőztető rendszer csővezése, és talán az álmennyezetbe építhető szellőztetőgép is, és a villanyszerelés, és ami szükséges. A napelemek (5 KW) a háztetőn, a melegvízellátáshoz napkollektoros vízmelegítő az épület mögött déli oldalon lenn elhelyezve talajszinten. Közel a víz betáp ponthoz. A szellőztető rendszerre az egyik helyi talán egyetlen szakbarbár cég a következőket ajánlotta: swegon casa r7 (216 - 677 m³/h), Első árajánlatban kivitelezéssel együtt 5 és 7 millió ft közötti árat adtak meg. Ez az ár szerintem erősen túlzás, főleg a helyi fizetések és ár érték arányában nézve, és a gép is túlméretezett.
És akkor most elkezdem témánként pontokba szedve leírni a kritikusabb pontokat(1.-4. kérdés kritikus, majd 5.-8. ami kevésbé kritikus), amiben a véleményedre lennék kimondhatatlanul kíváncsi.
1. A tervező az első/ideiglenes terveken a B2-es és a B3-as pontokba is rajzolt vasbeton pilléreket az alapozástól a tetőtérig felmenően a falakba. És gondolom alapozást is tett volna azokra a pontokra. Tudom hogy ez statikai számításokat igényelel, de szemre láthatóan ott így az egyes gerendák hossza elég nagyra megnőtt (8,4 méter), és így a terhelése is. Ha a törölt felmenő vasbeton pillérek nem is kerülnének vissza a falakba, mennyire lehet indokolt a B2 és B3 pontokra alapozást tenni a földbe a gerendarács alá? Próbáltam elmagyarázni a tervezőnek és a főtervezőnek, hogy létezik olyan, hogy lemezalapozás is, mint lehetőség, de nem igazán értették meg, hogy az micsoda, és ők maradnának a megszokott a "polcról levehető" Thai alapozási stílusok mellett.
2. Egy másik kritikus pont, ami nekem gyorsan szemet szúrt a rajzokon: a gerendarácsok közé és nem fölé elhelyezett vasalt aljzat, és annak a módszere.
2.1. Direkt kértem a tervezőt, hogy a 40 centis gerendarácsra futtassa ki/rá a 15 centis vasalt aljzatot, összevasalva, vagy más úton tegye együtt dolgozová, és innen indulhatnak majd a falak. Ahogy azt is, hogy a fürdőszoba maradhat egy szintben a többi területtel, nem kell a -5/-10 cm. Ezek közül egyiket sem sikerült így megtervezni. Sokszor elfelejti ami a megbeszéléseknél történik... Ez a "alapozashoz vasalasi terv.pdf" fájlban látható. "Section GS"-ként feltüntetve. A vasalt aljzat vasalása 6 mm-es háló, 20x20-as kiosztásban, és megjegyzésben odaírta, hogy a vasalt aljzat vasalatát ne kössék be a gerenda rácsba. és hogy a gerenda és a vasalt aljzat közötti hézagot/rést/területet bithumennel kell kitölteni. Én megmondom őszintén, még soha nem láttam ilyet új építéseknél, hogy a vasalt aljzat a gerendarács, vagy pl. sávalap közé kerül, és nem fölé, és hogy így teljesen külön "életet éljen" ott, és ez a tömörített talajra kerül, és hogy csak azt tartja pontosan a helyén, ha tudja.
(Csak) A fürdőszoba esetén: kivételesen monolit vasbeton szerkezet/aljat készül, jól (?) összedolgozva gerendával. "Section S1"-ként feltüntetve.
A te meglátásod alapján: Milyen megoldás az amit a tervező ajánlott? És milyen megoldást és vastagságokat javasolnál te pl. a vasalt aljzatra 10/15 cm? A vasalt aljzat ráfusson a gerendára 40+15 cm, vagy teljesen együtt dolgozóként lehet 25+15? (és így a gerendák helyén is meglenne az egybevasalás után a 40 cm gerenda/beton magasság, aaz amit elképzelt a tevező a falak alá)
2.2. "A zsalukő közötti feltöltést és sóderágyat nem kell tömöríteni! Mivel ez a lemez bemegy a falazat alá, vele együtt fog süllyedni ahogy az épület megkapja a végleges terheket, és kell tudni lefelé mozogni." Ebbe jó néhány helyen belefutottam az interneten miközben információt kerestem. Ez számomra teljesen új, én úgy tanultam/tudtam mindig, hogy tömöríteni kell! Most akkor mi az igazság? És az én esetemben kell, vagy nem a tömörítés a gerendarácsok közötti homokos kavics/homok feltöltésnél a vasalt aljzat alatt? szerintem igen És milyen feltöltő anyagot javasolsz? Itt a homok / kavics / zúzott kő / esetleg durva homokos kavics ami könnyebben elérhető És milyen arányban/rétegben? mert ekkora területre már elég komoly töltőanyag mennyiség szükséges, kb 50-60 m3, vagy több.
3. Anyagi, minőségi, és tartóssági megfontolásból: A 2. emelet felett, a tető rácsos tartója alatt a zárófödém kialakításának kérdése. 2 megoldást tudok elképzelni, de nem tudom eldönteni. Te mit javasolnál? Kazettás álmennyezet lesz a 2. emeleten is mindenhol.
3.1. Zárófödémnek is ytong födémpalló használata? Milyen vastagságban 15 vagy 20? Tartósan a tető rácsos tartója, a lemeztető és a napelemek fogják terhelni és persze a hőszigetelés, és húzni az álmennyezet lentről
3.2. Vagy pl. 20x20-as vasbeton koszorú öntése a 2. emelet főfalainak tetejére (és felső merevítésnek a válaszfalak (15 és 20 cm) tetejére is?) és a tető rácsos tartóját mindezekre helyezni, terhelni?
Melyik lenne a jobb választás, és abban az esetben hova, milyen anyagú és milyen vastag szigetelést lehetne/kellene elhelyezni a tető alá/födémre/álmennyezetre? pl. 20 cm EPS vagy (szálas)gyapot szigetelés?
4. A külső 25 centis teherhordó főfalakat 5 centivel ki-/lelógatnánk a vasalt aljzatról/gerendákról (ami amúgy is csak 20 cm széles), így külső gerenda / fal síkban található beton pillérek elé, és koszorúk elé is 5 cm xps kiegészítő hőszigetelés kerülhetne a hőhidak ellen. És így a lábazati xps hőszigetelés 40/55/60 cm magas lenne talajszint felett, és külső síkja 5 centimétert ugorna be az eps külső síkjához képest. Ez a megoldás így mennyire helytálló?
5. Indokolt vagy nem az szellőztető gép típusa és nagy teljesítménye amit a cég ajánlott? Az általam kiszemelt gép: panasonic fy-e35dz1 (Hi 350 m³/h Lo 250 m³/h) Extrában az épületen kívül földbe fektetett csőrendszerrel kanadai kutat készítenék, így elképzeléseim szerint a kanadai kútban a külső levegő magas páratartalmának egy része is már kivonásra kerülne (kicsapódna a csőben, ami egy gyűjtő pontba folyna össze) mielőtt a belső szellőztető rendszerbe (ethalpiás gép) bekerül, így csökkentve a szellőztetőgép páraterhelését is, és biztosítanám a beérkező levegő előhűtését. Melyik vagy milyen megoldást javasolnál? És mi a véleményed az én ötletemről?
6. Vasalt aljzat vastagsága lehet 10 cm, vagy jobb a 15?
7. a tervezett szigetelési vastagságok, és anyagok megfelelőek?
8. Az én esetemben mennyire lenne kritikus, ha a dübelezés elmaradna a szigetelés rögzítésnél? vagy hogyan lehetne megoldani dübelezés helyett?
A legnagyobb tisztelettel köszönöm a türelmedet és kitartásodat, hogy végig olvastad az üzenetet.
Várok minden segítséget és hasznos tanácsot. Köszönettel: Péter
Plafonon keresztül, függőlegesen nem fog működni az Aereco, egyrészt szerintem a gravitáció ellenében nem fog tudni mozogni a zsaluja (nincs benne motor, csak a páraérzékeny szalag nyúlása-elengedése mozgatja), másrészt a kondenzvíz a gyerek nyakába csöpög majd.
Igazából annak olyan ára van, hogy a "megér egy próbát" kategória. A legneccesebb az egyik gyerek szobája, mert ott van északi oldal, kamaszként szereti magára csukni az ajtót, cserében nincs egy függőleges faldarab, amin ki tudnék fúrni a szabadba, mert minden irányból le van kontyolva a tető, és még a parapet fal is a tetőre "néz" ki. (Épp ott a baj, hogy azt a darabot nem lehetett szigetelni, mert nem tudták befújni a szigetelő anyagot, ki kéne fúrni kb. méterenként a falat, befújni a "dobozba", aztán visszafoltozni a falat.) A plafonon keresztül viszont felmehetnék a padlástérbe vele, akkor még esővédő sem kell, csak egy rovarrács. (A másik gyerek ugyanez, csak északi fal nélkül.)
Nekem a sima olcsó Aereco nem növelte érezhetően a gázszámlát. Tényleg mondjuk nagy hidegben inkább lezártam, de az se volt 100%-os zárás. Arra jó volt, hogy reggelre ne érezzem, hogy nincs levegő a szobában.
Mi telepítettünk vagy 30db. holland rendszert, amit a passzív házaknak terveztek. Nem nagyon drága és egy ügyes kezű ember is fel tudja szerelni magának, mert moduláris és elfér egy 20cm állmenyeztben.
Egy egység kb. 600 légköbmétert képes lefedni. Ez egy doboz, ami tartalmaz egy ventillátort egy vezérléssel, egy hővisszenyerő egységet, egy szűrőt és négy csonkot, kettő 200-as, kettő 180-as. A két 200-ast ki kell vezetni a falon, a két 180-ast meg el kell vezetni 180/75-ös osztó gyújtőbe. Ebből ött 75-ös kör megy ki (10cső), oda vezeted ahova csak akarod, a flexibili 75-ös csövekkel. A mennyezeti befújók is nagyon jól néznek ki. A vezélési panel is egyszerű.
Ez télen olyan 10-15% hatásfokkal rendelkezik (ami elég, hogy ne hideg levegőt fújjon be) és nagyon hatásosan kivonja az elhasznált levegőt a szobákból. Csak 250W-ot fogyaszt. Évente egyszer ki kell cserélni a szűrűt és kétévente a hőcserélőt.
A penész az más tészta, arra létezenek elég jó páraelszívók, de egy kicsit drágának találom a nagyobbakat.
Tippnek adnám, hogy skiccelj egy nagyjából méretarányos alaprajzot, nyílászárók helyeivel, helységek funkciójával és úgy kérdezz rá a szaktopicban, talán konkrétabb tanácsokat is kapsz. Én valami központi elszívós dologban gondolkodnék, sok saját munkával, és akkor nem lesz milliós tétel. A négy darab egyhelységes ára lehet elég is lenne kb, és akkor nincs zaj és penész.
Köszi! A jelenlegihez képest nyilván nem, hisz' most többnyire bent tartom a párát.:-) Igazából az a kérdés, hogy ha páraérzékelős légbeejtőt tennék be, vagy egy hővisszanyerős szellőztetőt, akkor mennyi lenne a különbség. Nem drámai a penész helyzet, van négy északi sarkunk (légmozgástól elzárt zugok), ahol idén télen megjelent. Penészirtóval letöröltük, azóta nem jött vissza. De azért csak jobb lenne az okot kezelni, nem a tünetet. Persze megtehetem azt is, hogy pár ablakot részszellőzős állásban hagyok, csak az állandó levegőcsere, nem csak akkor, amikor kell.
A külső hőszigetelés necces, mert társasház emeleti lakása, szóval elég sakktáblás megoldás lenne, ha mi megcsináltatnánk, a többi lakó meg nem. (Két éve egyébként hatmillás árajánlatot kaptam a 15 centis grafitosra. A pasi jött, körülnézett, megállapította, hogy Buda, a szomszéd lakás tulaja diplomata, különben is az fel is van újítva, ki is van adva, akkor biztos ennyi. :-) )
A jelenlegi helyzetedhez képest semmit sem takarítanál meg. HA tennél sima szellőzőventiket mindenhová és szellőztetnél rendesen velük, akkor mondjuk 50-100%-kal nőne a fűtésköltséged a jelenlegihez képest, és ha aztán tennéd be a ezeket a kütyüket, akkor talán lenne valami megtakarításod.
Viszont most van penészed és nincs jó levegőd. HA beépítesz bármit, az egy lépés a jobb komfort felé, és nyilván pénzbe kerül. Avagy marad az ablaknyitogatás 2 óránként, esetleg sima ventik hővisszanyerés nélkül, magasabb fűtésszámlával.
Csak egy kérdés: mennyi energiát lehet egy ilyen hővisszanyerőssel megspórolni? Csak azért kérdem, mert ha minden hálóba ilyet tesz az ember, akkor az szobánként kb. 125 eFt plusz a szintén belinkelt "sima", hőcserélő nélküli Aerecohoz képest. (Páraérzékelős kapcsolóval együtt.) Három hálóval és egy fürdővel számolva az 500 eFt, miközben a teljes lakás fűtésköltsége nincs 200 eFt egy évre. (Viszont a penész ellen azért csak küzdeni kell.)
Hát igen pont ez a hideg gondot oldja meg a hővisszanyerős verzió, viszont hangja ennek is van bár elég kevés (26 dB). Elvileg ez mindig megy, vagy ki vagy be fúj, 70 másodpercenként változik. Amit küldtél annak még utána járok, olyan még nem is láttam.
Szerencsére nyugis utcába van a lakás pont, talán azzal nem lesz gond.
Én amikor ott laktam, tettem egy ilyet a hálószobába, mert kicsi és reggelre elfogyott a levegő. Ráadásul lezárni se lehetett, úgyhogy ha állt, akkor szabadon jött be rajta a hideg. Aztán kivettem, mert nem bírtam a hangját. Végül egy Aereco EHT-re cseréltem. Azon is kellett egy kicsit hekkelni, mert a teljes zárás nem zárt teljesen, így ragasztottam egy-egy filccsíkot az "ajtajára". Viszont a zajt beengedi, a külső oldalra nem árt valami zajcsillapított takarót tenni. Mondjuk annyira nem biztos, hogy számít, a Wekerlei lakások hangszitegetelése (is) egy rakás sz.
150-es (vagy 130-as?) koronafúróval fúrtam lukat hozzá a falba, közelben (Pestszerintimrén) van egy gépkölcsönző, onnan egész olcsón lehetett bérelni.
Egy wekerlei fölszinti lakás van most totális felújítás alatt. Szeretnék szellőzést is kialakítani, mert a szigetelés hiánya miatt alacsonyan kellene tartanom a páratartalmat. Nézegettem ezeket az egyhelységes hővisszanyerős szellőztetőket.
Hova érdemes ezeket rakni? Olvastam hogy 50 m2-re elég vennem egy párt. Valahol azt írják hogy az egyik mindenképp legyen a fürdőben. Valahol azt hogy oda nem is fontos, mert fürdés után ajtónyitásnál úgyis kizúdul a pára máshova és onnan kellene elszívni.
Egy lécpanelre préselt 2.5-3.5 mm vastag keményfa kopórétegből áll. Ha veszel, nézd meg, hogy a lécpanel 3 rétegű legyen, egymásra merőlegen.
Ragasztani lehet, két komponensű epoxi ragasztasztóval, ami rugalmas marad, vagyis sose keményedik ki teljesen.
Általában nincs fazettázva az illesztése, ezért a burkolás előtt meg kell nézni, ha két lap könnyen összetolható, ha nem akkor nedves és kell hagyni száradni pár hetet bent a szobákba.
A dillatációrra is oda kell figyelni, 1.2-1.3 mm dilatál méterenként széltébe, hosszába szinte semmit.
Szalagparkettára gondoltam, azért írtam szalagparkettát. Szalagparketta meg fából vagy fűből van, fából elég nagy kínálat van, fűből meg csak a bambusz :-)
Laminált padlót tudom, hogy simán rá lehet rakni padlófűtésre de sajnos abból nem találtunk olyat, ami nekünk mintában, árban és minőségben megfelelne. (Több százat néztünk már meg).
Diegonál nem találtam szalagparkettát és padlófűtés opciót sem a keresőben. De amúgy is ő egy eladó, még szép, hogy azt fogja mondani hogy szinte minden terméke jó a padlófűtésre. Engem a valóság érdekelne, mert a szalagparketta elég jó szigetelőnek tűnik.
Padlófűtésre szabad tenni szalagparkettát? Egyes gyártók szerint igen, mások szerint nem, mert a hőt nem bírja vagy túlságosan jól hőszigetel. Hol az igazság?
