Nem kell UK részvényeket venni, és immár USA részvényeket sem. Helyettük európai jog szerint kibocsájtott etf-eket javaslok, amelyek földrajz, és szektor szerint leképezik az eredeti befektetési célterületedet.
Köszi. Próbálok valami kis pénzt keresni, ha már másképp nem megy akkor a szerény tőkéből amit mozgatni tudok. De ez sem egyszerű, tépi és marja a nehezen megcsinált profitot mindenki, mint a cápák Santiago nagy halát.
Az árfolyamnyereség számításakor pl. a broki figyelembe veszi a vételkor általa felszámított díjakat és illetéket például. De már a brókerszámlára történő beutalás során a lakossági számlát vezető bankomnál felmerült banki költséget és tranzakciós illetéket, azt értelemszerűen nem, hiszen nem tudhat róla.Pedig az egész művelet ugye ezzel indult. Plusz a brókerszámláról kiutaláskor is van további költség... Utólag, amikor az évet összesítem én ezeket is érvényesíthetem mint felmerült költséget az árfolyam nyereségemmel szemben? Szabályos az?
Bocs, hogy itt kérdezek ilyeneket, tudom ilyesmire illene tartani egy könyvelőt... de sajna én olyan kis összegekért küzdök éves szinten, hogy nem fér bele egy fizetett szaktanácsadó.
1. Két feltétel van. Az Egyesült Királyság 2020.12.31-ig volt az Európai Gazdasági Térség tagja. Izland, Norvégia és Liechtenstein továbbra is az az EU-n kívüli országok közül.
2. A kifizető levon, amit levon, bevallást te teszel.
Szocho tv. 5. § (3) Nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.
Tőzsdei osztalék témában ha esetleg valaki naprakész volna...
Frankfurti tőzsdén euróban jegyzett, de brit honosságú vállalat részvényének osztaléka után jogosan vonja le a (magyar) bróker a szochót, vagy sem?
Eltérő infókat találok, már eltévedtem.... van ahol úgy írják hogy EGT-n kívüli honosságú cég esetén jogos a levonás, máshol azt írják hogy " EGT állam tőzsdéjén bevezetett részvény osztaléka szochó mentes."
Előlegmódosítást a régi önkormányzat felé mindenképp beadok. Az új székhelyre viszont bejelentkezést nem küldök (Törökbálint szerint egyablakos módon már megtettem), előleget sem vallok (szintén Törökbálint szerint Art. 41. §. (4) d pont).
A kincstár amúgy nem kér semmit, szabadon áttranszferálhatok tetszőleges ügyfélszámlára tetszőleges értékpapírt a felületén. Lehet, hogy a fogadónak ezt el is kell fogadnia, nem tudom, de kb ennyire egyszerű. Ezzel szemben nyilván állna egy közönséges banki átutalás, a kötvény ellenértékével. Meg mondjuk egy adásvélteli szerződés a két fél közt, ha ez szükséges. Vagy bármi más, ami szükséges.
Befektetési céllal történik az adás-vétel ügylet, ha jól értem. Kincstárnál a 2019.06.01. utáni papírok hozama és kamata adómentes (kivéve egyes TBSZ esetekben).A fenti papírok kamata is adómentes, én vélelmezném, hogy itt ennek nincs adóvonzata. De mivel nem a kincstártól történik a vétel, így nem ártana utánakérdezni, a magánszemélyek közötti adás-vétel esetére, a kincstár is tudja már ezt talán.
Nem hozzátartozók közötti (pl. munkatársak) államkincstári értékpapír transzfernek lehet szerintetek bármilyen adó- vagy járulékvonzata
Az értékpapír transzfer lényegtelen momentum. Annak nincs adóvonzata. Ellenben az alap ügyletnek lehet. Mi az alap ügylet, mi alapján írja át a Kincstár a tulajdonjogot? Mi történt? Adásvétel? Ajándék? Vagy maga a kötvény egy másik ügylet ellenértékének az ára?
Nem teljesen értem az értetlenséget. Nincs semmi mögöttes szál, adót sem akar elkerülni senki, szeretnénk jól csinálni.
Vannak olyan, jól kamatozó lakossági állampapírok, amiket a kincstár már nem forgalmaz, nem elérhetők.
"A" delikvensnek van ilyen, de eladná idő előtt, mert pénzre van szüksége, ezt persze a Kincstárnál is bármikor megteheti, 1% díjért.
"B" delikvensnek befektetni való pénze lenne, de nem tud már ilyen állampapírt venni a kincstártól, csak rosszabb kondíciókkal. Neki kapóra jön, hogy egy ismerőse meg pont eladná.
Régi településről változásjelentőn nem kell kijelentkeznem. A 2024. 1. félévi előleg marad, sőt a 2023-as bevallás alapján is kell előírnom magamnak további 2 félévnyi előleget, de adhatok be előlegmódosítást. Kétszer, mert a 2023-as bevallás felül fogja bírálni a most beadott előlegmódosítást.
Az új székhelyen nem vagyok köteles változásjelentőt beadni, és nem vagyok köteles előleget sem előírni magamra.
A 2024.01.22-ei hatállyal bejegyzett székhelyváltozást a régi önkormányzat már látja.
Az az átkozott prekoncepció. Kitaláltok valamit, és ahhoz akarjátok hegeszteni a valóságot. Még egyszer, immár vulgárisan: mi a tököm történt, aminek értékpapír transzfer a vége? Az, hogy a kamat esetleg adómentes, felejtsd el. A kamat egy jövedelemtípus, itt valami más történt.
Mert aki eladna, pénzhez szeretne jutni, a kincstár pedig az idő előtti eladásért 1%-ot levon, aki pedig megvenné, olyan lakossági papírhoz juthat hozzá, amit a kincstár már nem forgalmaz (8% helyett 15+% kamat). A transzfer pedig ingyenes.
Nem hozzátartozók közötti (pl. munkatársak) államkincstári értékpapír transzfernek lehet szerintetek bármilyen adó- vagy járulékvonzata, ha amúgy kamatadómentes papír mozog? Hogy lehet ezt jogilag jól lefedezni? Adásvételi szerződéssel?
A 2024-es IPA bevallás időszaka még nem határozható meg. 2023.07.15-től a szünetetetés még még nem keletkeztet soron kívüli bevallási kötelezettséget a megszűnéssel ellentétben. Ellenben a (sávos) egyszerűsített adófizetést (mivel egyébként nem is tenne bevallást) le kell zárni, praktikusan a 24HIPAK bevallási nyomtatvány változásjelentésként való beküldésével.
