Faszán összeakadtak a csapattal megint, volt odahívós anyázás, most a neten közlemények sora..
Ide jutottunk néhány hónap alatt a bajnoki címtől.
Azért ez kurva elgondolkodtató a vezetőség részéről is. Kicserélték szinte a komplett keretet, és eljutottunk oda, hogy bár jók vagyunk az olasz bajnokságban a dobogóra, de egész egyszerűen nézhetetlen a játékunk.
Teljesen egyértelmű, hogy a csapatnem egységes, nincs rend a fejekben, azért ezek annyira nem szar játékosok.
Az is tény viszont, hogy hajtós, de ügyetlen játékosokkal nem megyünk semmire. Ahogy ügyes, de beleszarokkal sem. Valahogyan a kettő közöttit kellene megtalálni, ami nyilván nem könnyű, de erre már-már egy egész sereg vezető áll rendelkezésre, hogy rendben legyenek a dolgok.
Emlékszem, azelőtt ismertük Berlut, mint tulajdonos nevét, meg Gallianiét (no meg a fiáét, aki mindig ott üldögélt mellette), aztán slussz..
Most annyi név van már, annyi féle vezető, manager, felelős, igazgató, etc.. az ember nem győzi kapkodni a fejét, azt sem tudja ki kicsoda. Furlanitól-Ibráig, Scaronitól-Moncandáig, az amcsi tulajtól a nullából pénzcsináló zseniig.. Én értem és tudom, hogy egy vezetőség sok szegmensből áll, és megvannak a pozíciók, de ennyire túl tekerni sem kellene, és a szurkolók erre nem is kíváncsiak.
Isten igazából már csak a szaktudás kellene, ami vagy van, vagy nincs. Az eddig bizonyítottak alapján nincs.
Nem akarom az intert magasztalni, de az, hogy minden posztra igazolásuk bejön, nem véletlen. Mióta odavitték a kaméleon szeműt, azóta főleg. Évek óta sokkal tudatosabb szakmai munkát folytatnak, és azt kell mondjam (a minap beillesztettem ide az elmúlt évek Milan-inter eredményeket), hogy évek óta sokkal jobb csapatuk is van, bajnoki címünk ide vagy oda (mert azt csakis ők baxták el, nem mi nyertük meg). Amellett, hogy szinte minden idősebb/rutinosabb játékos igazolásuk beválik (Acerbi, Miki, Dzeko, Darmian, etc..), a fiatalok mindinkább választják őket velünk szemben. Nem hiszem, hogy Thuram csak azért ment oda, mert 1 misivel többet kapott, vagy Frattesi padozni. Nem vagyunk vonzó állomás, és ezen kurvára el kellene gondolkodni, mikor egy Olmo inkább megy a Lipcsébe mint hozzánk..
Mindezek ellenére azt gondolom az irány nem rossz, de sajnos nagyon sok játékos nem megfelelően képzett, és nem alkalmas egy ekkora klub mezének viselésére. Mi egy fiatal projectben vagyunk, az interben meg jó eséllyel a maiak közül 3 év múlva már csak 2-3 játékos lesz a csapatban.
Egy nagy különbség van. Az ő projectjük működik, a miénk egyelőre nagyon nem.
Vízválasztó lesz kit hoznak edzőnek. Továbbra is megy a kicsinyeskedés, a low cost megoldás erőltetése, vagy ki merik tenni az asztalra a pénzt, és egy megfelelő szakemberrel nekimenni az új idénynek. És kb ugyan ez igaz egy komoly középpályás, és egy komoly center esetén is.
Az sem véletlen, hogy senki, de tényleg senki nem tudott kiegyensúlyozott lenni, még Maignan sem, aki azért egy top kapus. Ez nagyban megerősíti azt a tézist, hogy a probléma rendszer szintű, és a fejekben van, nem a lábakban.
Most ha hirtelen végig pörgetem, sérülések miatt főleg, de vagy 10 játékos szerepelt középső védőként a szezonban, ez sztem világrekord. Aztán láthattuk a kihagyások hová vezettek, Tomori, Thiaw, Kalulu bénázásait, ami főként az angolnál elkeserítő.
Van egy meglehetősen fiatal magunk, egy fantasztikus kanyarunk, ebből kellene építkezni.
Ja, és ha valaki menni akar, azt el kell engedni, mert kegyetlen bomlasztó tud lenni (Maignan vagy Theo esetleg..)
Még valami.. Tegnap elém esett egy Rennes-Brest, majd egy Lyon-Monaco francia bajnoki. Alapvetően (szinte soha) nem nézek Francia bajnokikat, de nem tudtam elkapcsolni, illetve a háttérzajból, a figyelmem középpontjába kerültek. Tudom, fos francia bajnokság, etc.. De jó meccsek voltak baszki. Élveztem nézni, hogy mennyire hajtanak, mennek, fociznak! Élmény volt nézni, ahogy egy Balogun megy a labdákért, ahogy Matic még ennyi idősen is milyen simán beférne a középpályánkra. Vagy Lacazette 32 évesen a Lyonban pötyögteti, mi meg 38 éves Giroud-val erőlködünk. Szóval élmény volt nézni, ami sajnos hónapok óta nem mondható el a Milan tilitoli, erőtlen, lassú, színtnelen-szagtalan meccseiről.
Az olasz labdarúgás úgy cuzammen elgondolkodhatna a jövőjén, mert amit a Milan, a Roma, esetleg a Juventus produkál az minden csak nem (jó) foci, a Napoliról meg a kisebbekről nem is beszélek. Nézhetetlen hitvány fos az egész, és azért a focinak amellett hogy pénz, szórakoztatni is kellene, ami a franciáknak (angoloknak, németeknek...) sikerül, talján barátainknak nem igazán.