Nem tudom, melyik verziora gondolsz, de a HR Digaron-S (a legutolso digitalis) az nem rajzolja ki a 6x7-et, mivel csak 70mm a kepkore, raadasul nem olyan szep kifutasu, mint pl a Schneider Kreuznach lencsei, hanem valamilyen mechanikus vignette szab gatat. Ha viszont az Apo-Grandagonra gondolsz (ami nem digitalisra volt tervezve), akkor annak boseges a kepkore, meg 6x9-re is elegendo, es meg 1 centi shift is belefer.
Ami nalam jart HR-Digaron-S, az 100MP-en szepen rajzolt f/11-re lerekeszelve, szoval filmre is biztosan jo lenne. A SK Apo Digitar XL-jenel jobb a rajza, viszont az 90mm-es kepkorrel bir hivatalosan, de utana sem all meg az elet. Szerintem azzal lenne erdemes probalkoznod, ha hozza birsz jutni (vagy az Apo-Grandagonnal, de azt sosem probaltam).
Lehetnek jobbak a modernebbek, csak az a baj hogy ezek az új G-s optikák talán nem csinálnak semmit Nikon váz nélkül, nem tudom, nem próbáltam. Meg nekem az se jön be, hogy az élesség gyűrű körbe-körbe forog, nincs egy konkrét végtelenje. Így kicsit rázós másra feltenni.
Most az az új 5 éves terv hogy egy digitálisra tervezett 35-ös Rodenstockot 6x7 kazetta elé teszek. a 4,5-ös elvileg kirajzolja, de lehet hogy többféle is van mint ahány katalógust találtam. Hallottam olyat hogy ezek sokkal rosszabbak végtelenre mint az apo grandagonok, majd meglátom ha lesz belőle valami. Az a baj hogy amíg kb 100-120-ért vesztegették őket zár nélkül, mindig csak halogattam, most meg nem is lehet úgy kapni .
A régi shift Nikkorokat ismerem, csak a 28-ast használtam. A 28-as jó a régi filmes mércével tekintve, de egyáltalán nem jó azokhoz az optikákhoz képest, melyeket ebben az évezredben terveztek, mint például a Nikkor 14-24mm vagy az Irix 11mm. A régi 35mm-ös shift még a 28-asnál is gyengébb a híresztelések szerint, ezért sohasem vásároltam meg.
Szóval ezeket a Nikkor AI-S shifteket (ezek nem is tilt objektívek) ma már nem érdemes kipróbálni, a mai digitális élességi követelményeknek egyáltalán nem felelnek meg.
Még a Samyang 24mm-es lencséjét szokta egy lengyel fickó átbarkácsolni a Mamiya 645-re. Ezekkel mindig az a baj, hogy a látószög nem egy különlegesség, messze van attól amit a Nikkor 14-24 és az Irix 11mm tud.
Az pedig csak egy jövőbeni elképzelés részemről, hogy a Fuji GFX 44x33mm szenzor elé (ha szabad előtted a konkurenciát felemlegetni) fel lehet tenni a Nikkor 14-24-t, és ki is rajzolja azt. Ez azonban számomra nem olyan nagyon vágyott dolog, mert a kisfilmes méret bőven elég a munkámhoz, a hobbimhoz meg nem jött be az ultra nagy látószög. :)
Koszonom a felajanlast. A barmilyen optikat persze megfelelo adapterrel lehet csak felapplikalni. A Cambo nem gyart F mount es a WRS kamerarendszere (az XT is tulajdonkeppen ilyen), viszont gyart az Actus muszaki kamera rendszerehez ilyet. Az adapter 400 euros ara miatt viszont sajnos nem valoszinu, hogy elek a felajanlassal. A hazliag gyartott adapterrel meg az a problema, hogy nem tud eleg preciz lenni ehhez a rovid fokuszhoz (minel kisebb millimeterben a fokusz, annal szukebb a kep oldali melysegelesseg, igy a legkisebb deviancia is latvanyosan rontja a kepminoseget). Mindenesetre megegyszer koszonom!
volt olyan terv hogy 35 vagy 28 T/S nikkort copal3-ba teszek, (méretben elvileg rá lehet tenni a nikon F bajonettet) és mögé valami 6x6 vagy 645 kazetta, már nem emlékszem, de azt számolgattam összességében mekkorát rajzolhat ki ha középen van . Inkább 645 lehetett.
Aztán ez megmaradt elméleti szinten, sajnos nem tudom milyen lenne
Lehet hogy idejétmúlt a filmes fotózás, munka szinten nyilvánvalóan az.
A jól bevált megbízható konstrukciókat inkább időtlennek szoktam nevezni. Most nem terveznek filmhez mechanikus gépeket, de ha terveznének mennyivel lehetnének jobbak mint például a Nikon FM2 ? Egy központizáras rollfilmes talán még kevésbé lenne fejleszthető.
65-ösöm az nincs, az meg a 80 a kivétel ami állítgatás nélkül végtelenen van talán, elvileg.
nem azt mondom hogy nem jók, lehet hogy inkább az a gyakorlati nehézség hogy végtelenre is állítani kell mindet (pár méterre lehet hogy sokkal könnyebb eleve, jobban látod a célt), végtelenre akkor kell az 5,5x lupe ami tök jó, de amikor a lupe és a szemem közt átmegy a levegő ötvennel, akkor könnyezik a szemem és ez újabb, immár leküzdhetetlen optikai elemet képez. Lehet hogy néha az állítás nem elég jó emiatt. A hosszabbak amik lehetnének jobbak is érzésem szerint, de azokat még nem sokat használtam.
Különben nekem az rb 50-es és 360-as sincs a végtelenen tökig behúzva, egész kicsit előre kell vinni őket. Ami a 2 között van legalább azok jók. Az 50-esen ez nem a floating lencse miatt van.
50-esről ugyanezt mondta aki rollei 6000-valahányt használ, de az is lehet hogy a hasselbladról mondta, lényeg h nincsenek csodák ott se, sajnos. illetve ez nem kéne hogy csoda legyen.
A rollei 6000 valahányat különben -ha jól tudom- el akarja adni egy alappal, markolattal, asszem 1db kazettája van hozzá, ha valakit érdekel. nagyon menő kis gép, szuper mattüveg, időautomatika meg ilyen modern dolgok, de az elektronikában nem bízom vagy nekem nem elég idejétmúlt. valami pótakksija is van azt hiszem.
Ha bármilyen optikát fel tudsz tenni a Phase One XT gépre, akkor érdemes kipróbálni a nikkor 14-24mm lencséjét. Nem rajzol teljes 645-ös méretet, de azért nem rossz. Természetesen a 14mm-es végéről beszélek. Miután leesztergáltattam a napellenzőjét, +/- kb. 5mm-t el lehetett shiftelni enyhe sarki problémákkal a Sony A7-es gépén. Ha itthon jársz kipróbálhatod az én leesztergált példányomat.
Ha extra nagy látószögre van szükség, itt az Irix 11mm objektív a Nikon FX méretre. Ez se semmi darab, és még éles is! Én szeretem, amikor muszáj szeretni. Persze ez így nem középformátum.
Koszonom. Igy van, a 24mm-es Mamiya objektiv egy halszem optika M645 csatlakozassal, tukorreflexes gepvazra meretezett 63.3mm-es "flange distance"-szel. A legszelesebb rektilinearis optika arra a gepvazra 28mm-es, viszont az nem igazan eles. A 35mm-es Schneider Kreuznach Blue Ring a legszelesebb, igazan jo optika ehhez a rendszerhez, de az is egy monstrum (105mm-es szuromenettel). Mig megvolt a japan optikai csapat, lemodelleztek egy megfeleloen eles 28mm-es optikat, de volt benne egy olyan lencsetag, aminek gyartasa nem volt megoldhato, igy az sosem valosult meg.
Ehhez az utazashoz viszont technikai kamerat hasznaltam (Phase One XT), igy a tukorakna kiiktatasaval mar szinte barmilyen(*) flange distance-u optikat ossze lehet parositani ezzel a szenzorral. Integraltan ez a 23mm-es Rodenstock HR Digaron-S a legszelesebb, de peldaul a Canon 17mm-es TS-E objektivje is kirajzolja a teljes kepkort, ingatlanosok szoktak alkalmazni. En meg sosem probaltam. Jart nalam egyszer egy Laowa 15mm Shift. Az majdnem kirajzolta a teljes szenzort, viszont a kepkor kozepen csapnivalo volt a rajza, igy visszakuldtem a boltba.
*: a szenzor elotti mikrolencsek miatt azert barmennyire kozel nem lehet rakni optikat jelentos elesseg vesztes nelkul (pl a Schneider Kreuznach Super Digitar XL 28mm sem az igazi)
Korrekt, szép összeállítás mind képileg, mind technikailag. A déli(sarki)bábos kulipintyó továbbra is nagyon bejön az egyszerűsége és a színvilága miatt.
A Rolleiflex egy nagyon jó gép, a kétaknás tükörreflexes pedig nagyon jó konstrukció. Arra, amire tervezték. Amúgymeg életműveket fotóztak össze Rolleiflex-el, csakúgy, mint alapobjektíves Leica-val. A Rolleiflex kompakt gép önmagában, nem kell hozzá más, mint egy-két szűrő, egy jó fénymérő, napellenző, meg néhány tekercs film, osztjóvan. Sokféle témához jó, némi kompromisszummal pár másikhoz is, de nyilván nem csodatévő varázsszer.
Mechanikailag igényes, nagyon átgondolt konstrukció, nem véletlenül van kismilló klónja. A megoldásai szolidak, semmi extra, viszont mindig az élvonalat képezték, amikor a Tessar volt a csúcs lencse akkor azt szerelték bele, (később Xenar néven), aztán a Xenotart, de legfőképpen a Planar vált híressé. Ezek nem internetlájkolós, jutúbos, blogonterjesztett hülyeséges divatos okosságok, hanem néhány százezer felhasználó egyöntetű véleménye. Volt egy kistesója a Rolleicord, ezt is többféle változatban gyártották, a koraiakat egy Triotar nevű triplettel. Ez persze azért a fasorban sem volt a nagytesó obijához képest, de belépőszintnek, meg vasárnapi knipszelésre bőven megfelelt, sokkal olcsóbbért. Később Tessarral (Xenarral) gyártották a Rolleicordokat, ezek egyszerűbb konstrukcióval, kicsit fapadosabban de ugyanazt tudják, mint a nagytesó.
Ugyanakkor idejétmúlt, pont olyan, mint maga filmes fotózás. Már a filmes korszakban is idejétmúlt volt, jó régen nem gyártják már, a filmes korszakban abbahagyták, bár időnként hoztak ki kis szériákat. De a legutsónak is megvan már vagy huszon éve, és akkor is aranyárban mérték. Jó példányra rohadt nehéz szert tenni, és azt sem tudom, hol lehetne javíttatni adott esetben. Ha ki akarod próbálni, akkor egy Yashica Mattal ugyanoda jutsz olcsóbban, és nagyobb a sanszod, hogy találsz működőt. A fíling ugyanaz, a Yashinon (Tessar konstrukció) is igen jó obi. Ahhoz meg hogy meglásd a különbséget a Planar finomsága, meg a Tessar/Xenar keményebb rajza között, eléggé csúcsra kell járatni a negatívtechnikát, és akkor még mindig elcseszheted a szkennelésnél, vagy nagyításnál.
Érdemes volt. A 23 a legnagyobb látószög ezekhez? A phaseone 645-szerű digitális ez, gondolom. A 645mamiyához azt hiszem a 24 már halszem, de nem biztos az nem volt nekem. Lényeg hogy a 23 ennél még nem halszem ha jól látom.
Azért nem érted mert nincs mit érteni rajta. Ez így praktikusan ugyanolyan értelmetlen mint lufisas alá gépet kötözni és madzagon vezetni. Most még nem gond, arra tervezek ha 20-30 év múlva gond lesz a sok cipelés, úgy viszont van realitása. Az oldalamat fúrja hogy egy ilyen xenotar/planar tényleg olyan jó vagy hype az egész? Ezt csak úgy tudhatom meg ha egyszer kipróbálom. A Mamiya TLR optikák például a 105ds k. jó, a legtöbbtől elájulva nem vagyok, de hozzák a jól használható szintet, súly-stb praktikusan nézve mindent, úgyhogy rendben van.
Amúgy megoldhatja egy millió fölötti gép vásárlása, ha nyuggerként a többit tényleg el kell adnom hozzá.... meglátjuk mi lesz. Rolleiflexből inkább a csak 20 éves gx-el szimpatizálok, rondább de hát fényképeznék vele nem gyönyörködni kell elsősorban, és egy régi de szebb sem olcsóbb egyébként, ha valamelyik drágább optika van benne. vagy ki lehet próbálni bármikor egy olcsóbbat előtte hogy ténleg bejön-e? Nem hiszem hogy egy tessar a gyakorlatban lényegesen rosszabb lenne blendézve. Felmerült persze Fuji 6x7-6x8-6x9 is ugyanilyen alapon, nem tudom. Volt egy Porsche reklám, ahol csak annyi volt a kérdés: gyerekkorodban egy Mazdát akartál? Hát én "gyerek"koromban amikor láttam valami újságban hogy létezik ilyen 2,8GX, olyat akartam, akkor újan kb 8-900 ezer Ft volt, ahhoz képest 1,2-1,5-ért most nem drága, és ezeket azóta nem nagyon használták szerintem, inkább csak babusgatta valami öreg német.
A legrosszabb eset hogy azt IS cipelem majd a többivel együtt. Vagy ez a legjobb eset, az is lehet.
A Baby-t ajándékba kaptam. Vágják a 120-as filmet bele dupla árért. Ilfordnak van végtelen 127-es filmje évente egyszer. Működik.
A C220-at nagyon megszerettem. 65 és 80 obikat használom. Van 105 és 135 meg egy beteg 180. Mióta megvan azt részesítem előnyben utazni a két obival. Szűrőzni egyszerű. Egy átalakítógyűrűvel 49 és 52-es alapszűrők felmennek rá. Plusz volt elfekvőben pár 40.5 és 46mm-es. A táska csak tárolásra van. Értem a gondolatmenetedet, de az alap 80-as mellett egy szélesebb látó nagyon kezes Jószág. Amúgy nem értem a gondodat. Ha van TLR-ed alapobival, simán használd avval. A többit hagyd otthon. Ha képtelen vagy, azt egy félmilliós gép vásárlása nem fogja megoldani. Pont fordítva.
A hatam egyre inkabb egyetert ezzel a kijelentessel. :)
Azonban amig birom, cipelem. A marciusi lofoteni hetem kozepformatumu gyujtemenye is ennek tudhato be. 23-138mm tartomanyban volt nalam 5 optika, egyik sem maradt parlagon.
Ahhoz kb 2 féle filmet lehet kapni, nem? Ha az a 127-es film, valamikor régebben néztem kíváncsiságból, volt színes meg fekete-fehér. És az a baby milyen régi? Fogalmam sincs mikor használtak olyan filmet az újragyártás előtt.
A c220-ban pont az a jó hogy kb 3 optikával kb. 3kg, persze nem olyan kofferben hurcolom. A Rolleiflex és a csak alapoptika egy ilyen kevesebb felszerelés utáni vágy, amit el lehet érni olcsóbban is, de a kétaknás Mamiya is egy 55-össel kezdődött, aztán na jó kéne még egy kistele, aztán már majdnem minden van. Szóval ha lehet cserélni valamit akkor cserélem is. Az csak akkor működik (a csak alap) ha magamtól oda jutok (ha meg nem hát nem), fényképezni van mivel. A túl sok cucc jó ha van de zavaró is tud lenni közben. Melyiket vigyem, de fölöslegeset azért ne, stb. A túl sok cucc ugyanolyan ellenséggé válhat mint maga a természet.
Egy Rollei Baby gépem van, de az 4x4cm. Jól összerakott gép. Kb fél éve javítottam meg egy Mamiya C220-at. Rendkívül megszerettem. Nagyobb mint a Rolleiflex, de cserébe cserélhetők az objektívek.
Azok a kétaknás Rolleiflexek tényleg olyan k.jók mint ahogy kinéznek? Időnként nézegetem őket. Az az álmom hogy mire öreg leszek eladom ezt a sok vackot a sokféle lencsével, tök jó lenne eljutni oda hogy csak egy gép van egy alappal, (na jó, meg egy pót ha elromlik) talán ez lenne maga a tökéletes egyszerűség, de a gyakorlat teljesen az ellenkező irányba mutat.
Nehezíti a dolgot hogy Csurgó nem vállal olyat, hogy a legtöbb még egy fokkal öregebbek mint amiket használok, szűrőt szinte lehetetlen venni hozzá, (esetleg valami adapterrel) , nem tudom létezik-e hozzá olyan nagyító mint Mamiyához az 5,5x lupe, és olyan sokféle van hogy átláthatatlan melyik lenne a tuti. Ha jól tudom még a filmet se egyformán kell befűzni azokba. Azt se tudom egyáltalán ki lehet-e nyitni az ajtaját úgy, hogy rajta van egy állványcsatlakozó.
Szóval a fényzáró ragasztásra Palmatex, ok, eszembe jutott most hogy kellene legyen valahol, azzal ragasztottam be harmonikát pár éve.
És a műanyag ragasztást is érdemes azzal próbálni? Az Rb kazetta szélén a pótlást Nikon műanyagból. Azóta nem folytattam a dolgot de kéne. Érzésre a palmatex nem lenne jó arra, de a vegyészet totál távol van tőlem. (miért a régi gumimatracok jutnak róla eszembe? ami kívül textil volt)
Igen a Palmatex a jó megoldás. Egyszer ott voltam, amikor javították a gépemet, segítettem a tisztogatós szöszmötölés részében. Lekapartuk a régi ragasztót, egy kifejezetten erre a célra tompára köszörült szikével. Egy gyári állapotban lévő Rolleiflexről volt szó elég jól el lehetett távolítani a régi ragasztót, semmit nem hagytunk rajta, hogy ne legyen huplis később.
A visszaragasztáshoz Palmatexet használtunk, egy kicsit kellett hígítani, hogy vékonyan és finoman lehessen kenni. Erre van gyári hígító. Nagyon vékonyan kellett felvinni, majdnem hogy éppen csak, aztán kellett hagyni egy kicsit szikkadni, és utána illesztettük vissza a bőrözést. Azért jó a Palmatex, mert rugalmas, de mégis elég szilárd kötést ad, viszont különösebb roncsolás nélkül le lehet venni újra a bőrözést, és le lehet tisztítani a régi maradványokat. A kemény, sprőd ragasztók erre nem alkalmasak.
Amúgy az meg gondolom nem titok, hogy a ragasztás előtt egy kis darab cellux-al le kell takarni a csavarfejeket, meg az esetlegesen átmenő tengelyvégeket, csapokat. Egyrészt azért, hogy ne jusson be a ragasztó, másrészt azért, hogy a ne alakuljon ki utólag hupli a helyükön. A régi bőrözéseknél (nem a műbőrnél) figyelni kell arra, hogy gyakorlatilag mindig van bennük vegyszermaradvány a kikészítésnél és cserzésnél használt anyagokból. Ez általában nem okoz gondot, de idővel, főleg ha nedvesedik egy kicsit a bőrözés, vagy a fogdosástól a cserzőanyag maradványok oxidálják a csavarfejet. Akkor szokott kipúposodni a bőrözés a rézrozsdától (grünspan).
Kösz a tippeket (mindenkinek!), majd jól bevásárlok ezekből és úgy fogok kinézni mint valami elcseszett dart vader
Csak működjön.
A "legjobb gyári cucc" : néha nem rosszindulatból szar a gyári cucc, valószínűleg a 60-as években még a legjobbra törekedtek, de lehet hogy naiv vagyok. valaki azt mondta, amikor elkezdtek a csajoknak harisnyát gyártani (kb 100 éve???) az elején sokat eladtak aztán szinte semmit. Nem jött szét soha az a kurva harisnya, amihez ma hozzáérni se lehet szőrös kézzel mert kilukad (fejlesztés).
Az öntapadós bársonyt már nem is tudom, de asszem valami nyomdából szereztem, k. régen volt.
A kétoldalas ragasztó túl vastag, amit én ismerek.
A zárszerkezetbe nálam nem jut idegen anyag, hacsak nem eső, de olyankor szemetszsákokat húzok a gépekre. illetve szösz meg bogár, de nem lehet mindent megszórni napalmmal fotózás előtt. utálom ha bogár mászik át a mattüvegen. szét kell szedni mindent, és az a legjobb ha tényleg csak a mattüvegen volt. Tulajdonképpen pár éve felismertem, hogy nagy ellenség a természet, miközben fényképezem. Egyszer hollók megdobáltak dióval, nem is értettem hogy esik olyan sok mellém. Aztán rájöttem, valószínűleg azt hitték hogy hollótojást akarok vagy egy jó hollóburgert.
A tükröződést ismerem. Pár éve csináltattam egy mini kályhacsövet egy fagéphez ami eredetileg nagylátókhoz van kifejezetten, 90-essel még lehet fényképezni vele gyárilag. (Argentum XL vagy LX) kb 25 évesen csináltattam. Aztán rájöttem hogy néha kell az a 150-es, akkor jött a kis kányhacső, lényeg hogy belülről megfestettem valami elvileg matt modellfestékkel, aurát varázsolt a kép közepére olyan matt volt. Viszont megint a madzagos megoldás jött be, valami kínai boltban kaptam olyat mint a leukoplast, csak fekete, azzal kibéleltem az egészet, a csillogást megoldotta, cserébe szöszös.
Van valami bársonyra hajazó de attól távol álló cucc is, nem tudom mi a neve, valami olyan cég gyártja aki sok ilyen munkaruhaboltos cuccot csinál, valami ragasztószalag kb 2 cm széles, de (ez hihetetlen lesz mint a polár-rontás) kizárólag a révfülöpi Szőke boltban van. komolyan, ott vettem , aztán beírtam a netre a gyári kódját és nem találtam semmit. Tiszta Bermuda-háromszög az egész....
Ja igen, a tükröződés: szóval ezek a matt festékek is mind szarok ( amivel kibéleltem az működik, de hát logikusan szösz kerülhet még abból is a negatívra), csak az anodizálás (vagy összekeverem valamivel ) működik, azt meg már nem csinálják sehol ilyen kis tételben.
a gépbe való bevilágítást persze hogy sötétben gondoltam. A szűz kocka leexponálásával az a baj (rollfilmnél) hogy nem biztos hogy akkor kap fényt amikor épp expóra be van töltve, magyarul lehet hogy nem az éppen exponálandó helyzetben kap fényt, hanem amikor még valamelyik hengeren van, Rb-nél legalábbis ki van fordítva az egész. egy mittudomén zeiss ikontánál más, meg mindegyiknél ez lehet más, a fene tudja hányféleképpen tekerik a filmet, a c220-nál a védőpapír van kifelé (mint a zeiss ikonta) és nincs piros ablak.
Lehet hogy az apróbb beszűrődéseket egy bőrtok megoldaná, de tökéletes megoldás kéne ugye, nem a gyári szar.
Hát nem tudom, kipróbálom mindet.
Pár éve panaszkodtam az RB-re egy hasselblados ismerősömnek (fénybeszűrődés), és megnyugtatott hogy ott is van ilyen. ok. akkor viszont mire jó a pénz?
a másik ilyen sarkalatos probléma, szintén neki mondtam, hogy a kétaknás mamiyáknál nem pont 1:1 a képarány. Ugyanazt a választ kaptam, hogy a hasselbladnál se. azért ez túlzás, akkor is ha gyakorlatban nem tűnik fel. Olyan nehéz lenne pont 1:1 filmkaput vésni?
Pyrex üzletekben lehet kapni olyan mattfekete szivacslapot, mint ami az egérpadok alján található. Vágható, kb A5-ös méretben van, ragasztani meg akár PalmaTex-el is lehet. Talán van többféle vastagságban is, nekem 3-4mm-es van.
Próbáld ki, hogy polifoamból vágsz vékony csíkot. Úgy tudom, hogy a tükörreflexes gépeknél ezzel szokták pótolni, amikor tönkremegy a tükörnél a fényzáró/csillapító szivacs. Pedig az elég finoman kell, hogy működjön.
A fénybeszűrődés helyének megállapításához szerintem a belülről világítós megoldás nemigen vezet célra. Maximum akkor látnád, ha egy töksötét szobában bezárnád a gépbe a fényforrást. Én úgy indulnék neki, hogy az utolsó kockát nem exponálnám el, hanem körbevilágítanám a gépet, aztán az előhívás után ki lehet logikázni, hogy honnan kapott fényt. Arra is figyelj, hogy van-e nyitható piros ablak a a filmbefűzéshez. Engem egyszer egy ilyen tréfált meg egy 6x9-es Agfa klappkamerán. Általában nem csinálta, csak néha, amikor megnyomódott kicsit az elfordítható takarólemez gombja, és elég erős fény volt a közelben. Eltartott egy darabig, mire kisakkoztam, hogy nem a hátfal széle a bűnös.
Ez a fekete bársony anyag háttérnek készült. Egy kb. 0.1mm vastag PVC? anyagra felvitt fekete bársony anyag, így kb. 0.3mm vastag. Háttérnek vettem, de ma már ritkán merül fel, hogy fekete háttérre volna szükségem. Sokkal többször bevált optikai célokra. Ha igényes munkát végzek, akkor sokszor felmerül hogy a legjobb gyári cucc sem elég jó. Mindenképpen ajánlott kibársonyozni a közgyűrűket, napellenzőket, adaptereket, stb. Sajnos az általam javasolt ,,fekete bársony háttér" nem öntapadó. Kétoldalas ragasztó fóliával, vagy tubusos ragasztóval rögzíthető. Persze vigyázni kell, ha idegen anyag jut a zárszerkezetbe, az bizony meghibásodást okozhat. A tükröződésmentesítés kiemelten fontos csillogó tárgyak fényképezésénél, például ékszerek, érmék. Még szerencse, hogy ez a bársony nem porlik, nem foszlik.
Amikor erre jársz, szívesen adok néked egy darabkát, ha előtte telefonon bejelentkezel.
Köszönöm minden esetre, kb május elején járok Pesten. Ez öntapadós anyag ? Háttérnek árulják vagy annak használod?
Badacsonyban lakom különben ahol nem divat az erős bor és a borászok szaglás helyett illatolnak. 10-20 éve volt egy öreg bácsi, az erőset csinált tényleg, csak néztünk. Különben mindig azt hittem az a szőlőn múlik mi lesz belőle, de mióta ide költöztem megtudtam, tulajdonképpen az csak olyan kb mint egy fekete-fehér negatív, utána még azt csinálnak belőle amit akarnak.
Sajnálatos módon ma vettem észre hogy a C220-as is néha enged valahol, kezd elegem lenni, az eddig tök hibátlan volt, és azt hiszem nincs is benne tömítőanyag az ajtó szélén, de eddig nem ment be semmi amit nem akartam.
Mit lehetne betenni a belsejébe ami befér és k.-ra erősen világít? Simán az optika felől a vázba világítsak bele ? Ha kimegy a film kipróbálom minden esetre, hátha látni fogom hol jön ki (a fény).
Pl a sinarok vidáman működnek a fekete vacak nélkül ha kijön a keretből, úgyhogy néha az az igazi kérdés hogy kell-e egyáltalán? Úgy néz ki mostantól kell.
Írtad hogy a Nikon se tanult meg rendes anyagot gyártani. Régen volt egy Nikkormatom ahol eleve valami szűrődés volt a zsanérnál, de már akkor öreg volt, azt simán megoldottam, akkor volt valami öntapadós bársonyom ami k. jó volt. Más Nikonnál nem volt ilyen gondom, volt még pár. Most van egy 801 újfajta filmet kipróbálni. Annak pl tök jó a kerete körbe, de van az hülye ablak a filmkazetta fölött, azt belülről körbeveszi valami fekete szivacs, na az pl. zseniális, semmi baja pedig kb 33 éves a gép. Nem tudom másnak az ment-e tönkre (az ablakot belülről körbevevő szivacs), még nem hallottam róla.
Nem tudom az otthon összerakható gépek mit tudhatnak, ha a gyáriakkal ennyi baj van. nem fogom kipróbálni, de a lukkamerásokat irigylem mindig ha elromlik valami. Amikor a képeket nézem nem irigylem, de elhiszem hogy van téma amihez jó lehet az a fajta kép. Inkább az a baj hogy nem mindig olyanhoz használják. Na mindegy, ez bonyolult, és biztos politikai vagy vallási kérdésekhez vezetne, úgyhogy inkább abbahagyom.
