Tudod amióta egy 2002 februári napon PTA telefonon azt mondta, hogy "fiatalember tavaszi napéjegyenlőségek Caesar idejében egymást követő években lehettek márc. 23-án, 24-én, és 25-én," kicsit figyelmesebben olvasok...
A csillagászattal összefüggésben nagy baj van Livius korabeliségével is.
I. könyv. 19.:
Mindenekelőtt a hold járása szerint tizenkét hónapra osztotta fel az évet. De mert a hold egy-egy hónapban nem tölt ki harminc napot, s hat nap hiányzik a nap KÖRPÁLYÁJÁHOZ igazodó teljes évből, szökőhónapokat iktatott be, így aztán a nap állása minden huszadik évben ugyanarra az időpontra esett, mint eredetileg..."
Az idézet Numára vonatkozik. Kr. e. 8. század...
Ő már - legalábbis Livius szerint - ismerte a Meton-ciklust...
Antik kronológiánk végsősoron Ptolemaiosz kézi tábláira megy vissza. (Nabonasszártól kezdve)
De hogyan sorolhatta fel Diocletiánusig bezárólag a római császárokat?
Ki volt at a titokzatos Dionysius, akire Eudoxus naptára kapcsán hivatkozott.
Az Almagesztben Alexandriában(?) 7 észlelet úgy van keltezve, hogy egy sajátságos évsorozatra vonatkoznak, és Tauron, Dídymon, Leonton, Parthenon, Skorpion, Aigon és Hydron hónapokat említenek. E hónapnevek az állatkör jegyei szerint vannak elnevezve.
"Milyen matematikai modellt is adott meg? Szerintem elég nehéz dolga volt, hogy nem ismerhette az analízist."
Kopernikusz sem, Kepler sem ismerte az analízist.
Ptolemaios modellje sem volt hülyeség.
"Kétségeim vannak ezzel a matematikai modellel kapcsolatban, valaki tud erről?"
Másoknak is voltak kétségei, ezért dolgoztak ki újabb modelleket.
A spanyol király, amikor elmagyarázták neki Ptolemaios modelljét azt mondta, hogy ha a Teremtő előtte megkérdezte volna őt, akkor ő valami egyszerűbbet javasolt volna. :)
A témáról egy bevezető ismertető:
http://faculty.fullerton.edu/cmcconnell/Planets.html
Pedig ezt egy vérbeli csillagész irta neked...
Tudom, mindjárt jön az elhatárolódás. Nálunk a matematika nem terjed ki az irracionális számokra, de még a nullára sem....
Tehát panaszkodj máshol!
"Ptolemaioszt egyébként nem a mérései miatt tartották - és tartják ma is - az egyik legnagyobb csillagásznak, hanem a bolygómozgás matematikai modellje miatt."
Milyen matematikai modellt is adott meg? Szerintem elég nehéz dolga volt, hogy nem ismerhette az analízist. Kétségeim vannak ezzel a matematikai modellel kapcsolatban, valaki tud erről?
Ennél csak az érdekesebb, ha előregyalogolunk 198 évet (Hungár naptár) és körülnézünk 331-ben. A csillagászati sarokpontok egy óránál kevesebbel különböznek a 133-as évtől, és ez az év Hadriánusz uralkodásának 17. éve! (Az őszi napéjegyenlőség szept. 23-án következik be.)
Aki nem hiszi, járjon utána...
Nem bírok megküzdeni Ptoli holdfogyatkozásaival;
a 125 ápr.5-i, a 133 máj.6-i, a 134 okt. 20-i és a 136 márc. 6-i leírásai majdnem jobbak a Redshiftnél...
Persze hozadéka van a vizsgálatnak tavasz és őszi napéjegyenlőség vonatkozásban.
Vajon Ptolemaiosz, miért nem szólt a hatóságoknak (Ő maga is római polgár volt), hogy új naptáruk szerint nem márc. 25-én következik be a tavaszpont. Hiszen tudta, tudta mérni (esetleg számolni?)
Hadriánusz uralkodásának 17.évéből ránk hagyományozott, egy holdfogyatkozást, amely a mai visszaszámolás segitségével tökéletes. Igaz nem julián naptár segítségével hanem egyiptomival, de az remekül átszámolható. (a hónap nap!)
Szóval Payni 20/21-e a napfogyatkozás, amely 40 nap korrekcióval kiadja a 133. év május 6-át. Messzemenően el van fogadva! Még Fomenkonak, Morozovnak is tetszik, azonkívűl, hogy azt írja, (Ptoli) számolta... (IV./5,6.)
III. /7-es könyvében megtudhatjuk, hogy ugyanebben az évben mikor következett be az őszi napéjegyenlőség: Athyr 7!
A 40 napos korrekcióval ölünkbe hullik egy juliáni szept. 24!
A redshift segítségével az óra is pontosítható! 10 óra 17, helyi idő Alexandria.
Ha ebből levonjuk a 186 nap 10 óra 50 percet, amely annak az évnek a sajátja, máris márc. 21-én találjuk magunkat a késői órákban...
Rómában egy órával korábban volt a tavaszpont.
A tudós hagyomány szerint, pedig Augustus császár idejében is márc. 25-e a tavaszpont helye Rómában. Eltelik 128 év, és négy napot ugrik az a fránya tavaszpont...
Nem én mondom, Ptolemaiosz írta!!!
"A mai értelemben vett csillagtérképet tulajdonképpen csak a XV. század eleji Európában kezdtek készíteni. A korábbi - antik és iszlám - ábrázolások éggömbök illetve egy-egy csillagképet feltüntető képek voltak, a csillagok és a csillagképek közötti kapcsolat bemutatására.
Bár a középkorban az európai tudósoknak mindvégig rendelkezésére álltak a régebbi csillagászati információk, mégsem egészítették ki, finomították ezeket. A reneszánsz a csillagászatban és különösen a csillagok térképezésében a XV. század közepén kezdődött, Toscanelli és Walther méréseivel, Peuerbach és Regiomontanus publikációival, akik az ókori és az iszlám csillagászati és matematikai művek fordítását adták közre. Kopernikusz kifejti Napközpontú világnézetét és Piccolomini anyanyelvén közöl csillagászati adatokat, információkat - átlépve ezzel az egyetemi és egyházi korlátokat. "
"Az első jelentős egylapos térképek - így pl. Düreré is - az égboltot úgy ábrázolták, mintha azt a világűrből néznénk. Nyomtatott formában elsőként Honterus térképe jelent meg - bár találhatunk sok korábbi kéziratos planiszférát is -, amelyik a csillagos eget földi szemszögből ábrázolja. Első követői Piccolomini és Postel voltak. "
A. I. Zakharov alaposan átnézte az Almagesztet és be kellett látnia, hogy bizonyos déli csillagok közül nincs egyetlen egy sem, amit nem láthattak Rodosz 36 fokos körén i.e. 2. században. Miközben, ha délre haladunk Alexandria irányába, azonnal élesen feltűnik az "alfa Phe" az "epsilon és lambda Car", ugyanúgy mint a "béta Cir", amelyek nem kerültek be a katalógusba...
Igaz ez természetesen Ptolemaiosz hagyományos idejére -Kr. u. 2. század - is.
Érdekes a magyarázata minderre Zakharovnak:
Bizony még az időtől is (precesszió) nagyon függ ezeknek a csillagoknak a láthatósága...
www.pereplet.ru/pops/zakh/almagest.html
Vajon igaz lehet-e Robert R Newton azon állítása, hogy "az Almagesztben nincs olyan csillag, amelyet láthattak Alexandriában, de nem láthattak Rodoszon."
"... Az első ilyen méréseket Hipparkosz végezte. Adatai fennmaradtak, és meg tudjuk határozni, hogy mennyi a különbség az ő mérései és a jelenlegi hyelzet között"
Ha jól tudom az ókorból egyedül Ptolemaiosz katalógusa/adatai maradt/ak fent.
Inkább pipa vagyok! dr. Lecter samesze megint össze akar vonatni néhány topícot, többek közt ezt is.
A szomorú az, hogy meg tudják tenni. Egyszer már megtették!
Sajnálnám, annak ellenére, hogy mi nem tárolónak használjuk az index szerverét...
