Keresés

Részletes keresés

Dubois Creative Commons License 2003.10.04 0 0 28
De Orosiusból elég sok példány forgott a középkorban. Ő is beszél többször is Germániáról és a germánokról.
Persze, tudom, hamisítvány.
Előzmény: IDOHIDEPITO (27)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.10.04 0 0 27
Beda tud Germániáról, és ez el is árulja.
A 8. századi Észak-Angliában nem lehetett nála Id. Plinius Secundus "Bella Germania" történelmi műve...
Előzmény: Dubois (26)
Dubois Creative Commons License 2003.10.04 0 0 26
"hogy Beda tud Germániáról!(Germaniae) 710-730 között!
Egyetlen lehetséges "ókori" forrása csak Tacitus lehetne."

Szerinted csak Tacitus használja a Germania fogalmat? Érdekes.

Most hogy megismerted Augustus Ankarai templomában a feliratokat, már márványba vésve is tudsz a germánokról.

"De Tacitusról azt tanítják, hogy csak a 14. században fedezik fel újra."

Hát mégis a jó öreg Poggio Bracciolini előtt? Eddig egyik axiómádnak tűnt, hogy Tacitust ő hamisította.

Előzmény: IDOHIDEPITO (9)
cyprus_people Creative Commons License 2003.10.03 0 0 25
Bede ezért hazánkban is nagy tiszteletnek örvend!
Előzmény: IDOHIDEPITO (24)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.10.03 0 0 24
Béda a nullával úgy függ össze, hogy korát négyszáz évvel megelőzve használja a 0 fogalmát.
Előzmény: HondaVuk (1)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.10.02 0 0 23
Prokopiusszal szokták bizonyítani jobb helyeken, hogy volt már a 6. században is pestis pár hónapig, de a betegség jellege miatt a komolyabb orvosi lexikonok ezt KATEGORIKUSAN visszautasítják.
Nekik nem feladatuk, hogy mint anakronizmust tartalmazó művet (A gót és vandálháborúk) egyszerűen az igazi helyére (15. század) tegyék.
Előzmény: IDOHIDEPITO (22)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.30 0 0 22
Nem egészen...
Az év nála a 680-hoz köthető, a magyar forditás ráadásul nagyon gyatra (Brassó, 1901, A longobárdok története)
...május másodikán délelőtt tíz órakor napfogyatkozás is volt.
Newton egyébként csodálkozik, hogy a szöveg stimmel, de 16 év hiba van, ezért nem minősíti ezt az eseményt.
A térség egyértelműen Róma, hiszen a napfogyatkozást egy három hónapig tartó igen veszedelmes dögvész követte...
Tehát az írás 1348 utáni...
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (21)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.30 0 0 21
Ő is 664-hez írta? És hová? (melyik térségre?)
Előzmény: IDOHIDEPITO (20)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.30 0 0 20
Bizony, bizony, de ez a napfogyatkozás Paulus Diakonust - Nagykaresz udvari, longobárd krónikását - leplezi le, aki bizony ugyanazt írja, csak kicsit másképpen "the 10th hour of the day, on the 5th nones May" =máj.3.
Montecassinoban, ahol élt és dolgozott hosszúszakállú barátunk, csak ezt a napfogyatkozást nem láthatta...
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (19)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.30 0 0 19
Ez megint pontos adat.
Csak a napot tévesztette el.
Előzmény: IDOHIDEPITO (18)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.30 0 0 18
664 máj. 1. Book III, Chapter 27
"In the same year 664 of the Incarnation, there was an eclipse of the sun on the third day of May about the 10th hour of the day."
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (17)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.30 0 0 17
Jogos!

A harmadikat is be tudnád írni, megnézném az is.

Előzmény: IDOHIDEPITO (16)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.30 0 0 16
Bede a hagyomány szerint 734-ben hal meg.
A 733-as leirás is folytatójához van kötve. "Continuation"
A 753 még inkább problémás.
A Newton szöveg:
"In the year 753 the 5th year of Eadberth's reign, there was eclipse of the sun on the 5th ides january (=jan. 9)." (153. old. nála)
Persze azért egy kis homokszem azért itt is fogaskerekek közé került...
Latin eredetiben nem látszik a nap:
"anno regni Eadbercti quinto,[quinto] Idus Januaris..."
Pontosabban a quinto vonatkozik előre és hátra is.
Szerintem egy Barcelona - Firenze irányú gyűrűs napfogyatkozás Angliában alig észrevehető.
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (15)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.30 0 0 15
A 733-as az stimmel.
A 753-as viszont az Ibériai félszigeten megy keresztül, valamit ebből is láthatott.
Pontosan mit ír ezekről?
Előzmény: IDOHIDEPITO (14)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.27 0 0 14
Még létezik ezeken kívűl három neki tulajdonított napfogyatkozás amelyből kettőt Beda "Beda folytatójától" vesz át... Miután meghalt!
733.aug. 14.
753. jan.9.
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (13)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.26 0 0 13
Ház igen, ez Angliára vonatkozó adat.

Van esetleg még más napfogyatkozása.

Előzmény: IDOHIDEPITO (11)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.26 0 0 12
Béda soha nem hagyta el Angliát, de talán kolostorát sem...
Azt a 40 művet, többezer oldalt pergamenre valamikor meg kellett írni.
Bár érdekes, írás, és a fiatalok oktatása kapcsán viasztáblákat emleget. Többek között egyik művét jóváhagyatásra viasztáblán átküldte egy szomszédos kolostorba...
Előzmény: IDOHIDEPITO (11)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.26 0 0 11
Igen!
www.fordham.edu/halsall/basis/bede-book5.html
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (10)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.26 0 0 10
Ezeket biztos Angliára értette?

Ha Igen. Akkor súlyos gondok vannnak

Előzmény: IDOHIDEPITO (5)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.26 0 0 9
Azok kedvéért, akik nem szeretnek napfogyatkozásokkal bíbelődni, megemlíteném, hogy Beda tud Germániáról!(Germaniae) 710-730 között!
Egyetlen lehetséges "ókori" forrása csak Tacitus lehetne. De Tacitusról azt tanítják, hogy csak a 14. században fedezik fel újra.
Az "archaizál" közhely esetünkben nem alkalmazható, hiszen a Frank birodalommal kapcsolatban tényleg archaizál, amikor Galliának (Galliae) nevezi, amint A nyugati gót birodalmat is Hispániának.(Hispaniae)
A szigorúan vett Germania tengerrel határos területén szászok élnek, ők pedig akkor még véletlenül sem germánok.
Ki tud segíteni?
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.25 0 0 8
Irdatlan mennyiségű kézirattal rendelkezünk. Még a könyvnyomtatás után is gyártják.
www.chronica.msstate.edu/chronica
Az Egyetemi Könyvtárunk legrégibb darabja is egy Beda részlet.
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (7)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.09.24 0 0 7
Beda művei hogy maradtak fent?
Mit lehet erről tudni?
Előzmény: IDOHIDEPITO (5)
Dr. Lecter Creative Commons License 2003.09.24 0 0 6
Valahogy ki kellene kecmeregni a csávából...

Talán még nyissál húsz-harminc ilyen témájút, hátha egyszer fény jut a csöpp agyad sötétjébe...

Eddig az összes topikodban elmagyaráztuk, hogy hol hibázod el a napfogyatkozásosdi agyalmányodat.

Előzmény: IDOHIDEPITO (5)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.24 0 0 5
E két hivatkozott napfogyatkozásnak az a különleges bukéja, hogy Angliában nem láthatták...
Az 540-est viszont teljes szépségében érzékelhették (sötét) Montecassinoban, az 538-ast pedig Kis-Ázsía felett.
Okozott is már elég gondot Ginzel&Co.-nak már a 19. században...
R.R.Newton nem teketóriázik, és Bedát, illetve napfogyatkozásának forrását egyenesen Itáliába helyezi.
Sto gyélaty?
Valahogy ki kellene kecmeregni a csávából...
Előzmény: IDOHIDEPITO (4)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.24 0 0 4
Mivel nem minden sarkon hozzáférhető R.R. Newton könyve, idézném a két napfogyatkozást:

538 Feb 15 (Book V, Chapter 24)
In the year 538,there happened an eclipse of the sun on the 14th calends march(=Feb 16), from the first hour until the third.

540 Jun 20 (Book V, Chapter 24)
In the year 540, there happened an eclipse of the sun on the 12th calends July (=Jun 20), and stars appeared for about half an hour from the third hour of the day.

Kezdetnek talán elég.
Bede természetesen nem óangol nyelven írt, hanem latinul.
És elég jól. Pedig soha nem hagyta el Ángliát...

IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.24 0 0 3
A vitaindító a következő írás;

Robert R. Newton, Mediaval Chronicles and the Rotation of the Earth könyvének 447. oldalán a XII.1-es táblázatban szerepelteti Bede-t.
REFERENSES TO SOLAR ECLIPSES FOUND IM MEDIEVAL ITALIAN SOURSES a táblázat címe...
R.R. Newton Baltimorból ne tudta volna, hogy Beda/Bede egy tiszteletreméltó angol?
Vagy netán arra gondolt, hogy amit Bede alkotott, azt csak Itáliában irhatták, hiszen alig képzelhető el, hogy a felhasznált fantasztikus mennyiségű forrásanyag, a korabeli Angliában már megtalálható lett volna.

HondaVuk Creative Commons License 2003.09.24 0 0 2
Erről a nullázásról lemaradtam. :-) Viszont látom, amikor állítólag élt, az a korszak éppen nem létezett. Vagy más időszak nem létezett és ez igen? Úgy meg vagyok már zavarodva a különböző nem létező korszakok elmélete között. :-)))
Előzmény: IDOHIDEPITO (0)
HondaVuk Creative Commons License 2003.09.24 0 0 1
0 információm van róla.

Viszont gondolom - ismerve téged -, hogy mégsem az, hanem valamikor valahol valakik kemény összesküvést szőve találták ki a személyét és írták meg műveit. Jó és érdekes lehet azoknak az élete, akik mindenkor mindenhol összeesküvést szimatolnak. :-)

Előzmény: IDOHIDEPITO (-)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.24 0 0 0
Kezdeti segítség;
672. máj. 25-én született Észak-Angliában és Jarrow kolostorában halt meg 735. május 26-án.
Előzmény: IDOHIDEPITO (-)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2003.09.24 0 0 topiknyitó
Szent Béda Venerabilis életéről, életkörülményeiről, műveiről szeretnék itt vitát folytatni, aki joggal viseli "az angol történetírás atyja" megtisztelő címet!
Vagy esetleg mégsem?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!