Te ugye nagyon okos vagy, ezt tudjuk. Mi a legmagasabb végzettséged matematika-fizika vonalon? Igazán kíváncsi vagyok.
Esetleg vedd számításba, hogy amit te evidens ordító problémának látsz, arra van racionális magyarázat. Ezt a magyarázatot pedig te nem AKAROD megismerni. Fetrengsz a rejtélyben.
Tudom, hogy nem evidens mindenkinek, de a mostanában landoló egységek tömege tizede-huszada, mint az Apollo 11 leszálló egységé volt. Így az azokat kilebegtető hajtómű is csak töredék tolóerőt fejt ki. Az általam feltett képekkel kapcsolatban pedig csak annyit tudok hozzátenni, hogy aki saját magától nem veszi észre a problémát, azon az sem segít, ha rámutatok. A képek kizárólag azoknak szólnak, akik képesek a probléma felismerésére - de azok, aiknél ez bekövetkezik, azok soha többet nem fognak semmiféle Apollo11 holdraszálláshoz hozzászólni - annyira evidens.
Az Odysseus "kis lépése" során analitikai tisztaságúra söpri maga alatt a földet holdat. Az valami elképesztő szemtelenség a görög hőssel szemben, hogy kamerája nem sztereó, hanem csak küklopsz. :o)
Érdekesség: az általad hozott wikis fotó elég nagy felbontású, hogy a sisak tükröződésében látni lehessen az egyszál magában fényképező Irvint.
Viszont a bal kéznél és zászlórúdnál látható kettő háttérbeli folt elmozdulása alapján Irvintől balra kell lennie a holdjárónak, amit viszont a sisak tükröződésén a tisztelgő jobb kéz kitakarhat.
Mivel nem gondolom, hogy "stúdiófotósként" Irvin körbeugrálta Scottot, hogy egy teljes portfóliót fényképezzen mindenféle beállításokban, ezért vélem úgy, hogy a második (fekete-fehér) felvétel grátisz készült egy éppen arrafelé néző kamerával, ami talán a holdjáróra szerelt videókamera lehetett.
A tükröződés azt tehát megmutatta, hogy Irwin nem a holdjárón ült, és nem is mellette állt, legalább öt-tíz méterrel távolabb kellett lennie.
"akkor exhighand mitakar ezzel a két gány képpel."
Talán nem vette észre, hogy a két kép egy kicsit más szögből készült, és azért tér el.
A színes biztosan az úrhajósok fényképezőgépével készült, a fekete-fehéret pedig a holdjáró kamerafelvételéből kopizták ki. Nyilvánvaló, hogy James Irwin vagy rajta ült a holdjárón, vagy éppen mellette állva fényképezett, miközben a holdjáró orra is a zászló felé állt.
Mulattam is! De most már mindenki előtt világos, hogy sem "2017-ben", sem később nem "rendelkeztem olyan erőforrásokkal, emberi és tárgyi feltételekkel, mint az NVIDIA." - azaz nekem maradt a Google. Meg a józan paraszti. :o)
("Nővérke, ezt az állandó öndicsérgetést vezesse fel a kórlapra.")
"szerteszét tart a gáz." Az nem ugyanaz, mint a "szétszóródás". Ha szétszóródna, akkor nem lenne hajtás. Szomorú, hogy te ezt nem érted. Pont az általad csatol egyik ábra mutatja, hogy mennyivel kisebb a csóva "széttartó" részének a sebessége ( impulzusa) Én pont ezt írtam ide, hogy a részecskék belső átlagsebessége kb. 42,2m/s, ( ekkora lehet a vákumba tágulás során a nem hajtásirányú sebességük) amig a főirányban a részecskék sebessége két nagyságrenddel nagyobb.
Sima vektoriális összegzést el sem kell végezni, már fejben becsülhető ezekből az adatokból, hogy milyen lesz a csóva alakja. Amit meg látunk belőle az csak annyi, ahol a részecskék a látható tartományban bocsátanak ki fényt.
De mindegy is. Azt már látom, hogy itt senki sem érti melyik fényképet minek a szemléltetésére tettem fel. A kognitív disszonancia, meg dolgozott és már nem is érdekes számotokra, hogyan lehet az, hogy én egy másik képet tudtam feltenni, mint amit állítólag az NVIDIA legenerált. Nyilván itthon én rendelkeztem már 2017-ben olyan erőforrásokkal, emberi és tárgyi feltételekkel, mint az NVIDIA. Mellesleg 2014-től 2018-ig nem találtam olyan weboldalt, amin a kitüntetett "generált" kép fent lett volna. Olyat találtam, amin fenn volt tényleg és oda volt írva, hogy a cikk 2014-es ( tehát a 2014, mint dátum, nem valamilyen hivatkozott esemény dátumaként volt feltüntetve, hanem mint a cikk megjelenési időpontja), csak az a baj, hogy a domaint 1018-ban jegyezték be....
Azért csak nézegessétek a holdkomp fúvókáját, ami 24kN-t tudott tolni, mielőtt a kép elkészült. Hátha lesz valaki, aki rájön miért tettem fel azt a képet -- de ennek iszonyú kicsi az esélye. Kárt nem csinál a kép, elfér itt a laposföldes illusztrációk mellett.
Az a "fantázia rajz" a szimulációs eredmények alapján készült el. Még a Berdrand csomókat is szemlélteti. De ta úgysem tudod mi az, mert Google sem olvas publikációkat - mert nem engedik be.
"Hát ezekkel az ábrákkal teljesen engem igazoltál. Seholsem látom a "szétszóródás"-t."
Ezen nem is csodálkozom.
A második ábrán jól látható amiről én is pofáztam korábban: amint elhagyja a gáz a hajtómű kúpját, alacsony vagy nulla környezeti nyomáson szerteszét tart a gáz.
Az első ábrán viszont éppen az a kettős-harang hajtómű szoknya van tesztelve, amivel alacsony nyomáson igyekeznek a hajtóműgáz szétterjedését gátolni. A sebesség diagram felső fele mutatja, hogy nagy környezeti nyomáson az első harangrész koncentráltan tudja tartani a gázcsóvát, és a gáz nem éri el a második harangrészt (kék tartomány), viszont amikor gyakorlatilag nulla a külső nyomás, akkor a gáz oldalirányba kiterjedni igyekszik, és már kitölti a második harangrész is, ami így egy kicsit jobban megvezeti tengelyirányba hátrafelé.
Mint mondtam: a kettős-harang kialakítást éppen azért vezették be, mert a vákuumban (vagy nagy magasságon) a hajtóműt elhagyó gáz azonnal oldalirányba szétterjedve felhígul.
A valódi tudományos kutatók kivételével mindenki a "más tudására" hivatkozik.
Viszont valódi tudományos kutatóvá válni nagyon munkás feladat, például meg kell ismerni szinte mindenki "más tudását" az adott témában, és érteni kell, hogy az miért is helyes.
Úgyhogy ha nem vagy egy ígéretes új elképzelést valóban tudományosan kutató tudós, akkor bizony az összes helyes tudásod a másé. Te maximum csak használni tudod a mások tudását, de ahogy azt eddig bemutattad: nem, nem tudod használni.
"Azok közül se azt hoztad ide, amiben fizikai levezetés van"
Csókolom, kedves! Te meg voltál olyan inkompetens, hogy egy FANTÁZIARAJZOT mutogattál, hogy hűdemicsoda szimuláció!
Én legalább valódi szimulációk eredményeit mutogatom.
Hát ezekkel az ábrákkal teljesen engem igazoltál. Seholsem látom a "szétszóródás"-t. Majd mondd meg a többi követségi dolgozónak, hogy a színes sebességfüggvényt is lássák meg, mert csak a részecske impulzusa számít. Egyáltalán tudjátok ti, hogy miért van, hogy azonos elrendezés esetén ( nyomáskamra, rövid szűk szakasz, táguló szakaszú tölcsér)
Az egyik elrendezésben a táguló szakaszban csökken a sebesség és nő a nyomás ( Venturi) - amig a másik ránézésre tök hasonló elrendezésben pedig a táguló szakaszban csökken a nyomás és akár a hangsebesség fölé nőhet a sebesség ( Laval)
Akkora fizikusok vagytok, hát melyik az a mennyiség, dimenzió, vagy tulajdonság ami eldönti, hogy a nyomáskamrából, szűkített kifolyó utáni táguló szakaszból Venturi lesz, vagy Laval?
