Mozgó Világ 2003/12 Ráday Eszter beszélget Gyurcsány Ferenccel:
Gyurcsány:
"- Én mezítláb jártam akkor, alföldi papucsban - a maiak talán már nem emlékeznek a kor egyszerű marhabőrből készült szabadságszimbólumára -, farmerban és Babetta robogóval, a KISZ KB titkáraként is. Közben persze abszolút világos volt számomra, hogy KISZ KB-titkárnak lenni bizonyos körök szemében legalábbis snassz."
Megfojtanak, megfojtanak, kigyoznak, mint a szennypatak, sziszegve szolnak szep szavak: hiszen szabad vagy, o, szabad!
Te valasztottal engemet, te bamba, arctalan tomeg, elszivom lassan eleted, nem lesz hazad, se gyermeked, nem lesz hazad, nem lesz hited, minden szavamat elhiszed, mindenhol szozatom sziszeg.
Imadd a huvos bankokat, ott intezik a sorsodat, ne vidd vasarra borodet, keruld a puskas oroket, szemetdomb varos ez: tied, tied az osszegyult szemet, a villank kofala, a svajci bankbetet erted van, s teged ved, cseled, ha mar kihalt a nagy csalad, ha mar ehenhalt jo anyad, ha nincs honod, se otthonod, ha mar szokesed fontolod, sziszegve szol, ki jot akar: fuss, merre latsz, szegeny magyar!
Ellopnak minden unnepet, ok adnak mindennek nevet, egymast ezert kituntetik, hat arulo, ki tuntet itt, ki masrol maskent szolni mer, nem elvtars es nem is haver, akit riaszt a penz szaga, bizony nem jo demokrata!
Hoheroddal ne alkudozz, kirablodnal ne tiltakozz, majd eltakar a pesti kosz, megszoktad mar, megszokni rossz, nyugodj meg hat, Petofi nepe, es terdre, magyar, terdre!
Lendvai Ildikó nem tud arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek ellenjelöltje lenne a pártelnöki posztra. Ezt az MSZP frakcióvezetője a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában mondta.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
"Egyelőre nem tudok arról, hogy valaki ilyen aspirációval éljen vagy ilyen típusú támogatottsága lenne" - mondta Lendvai Ildikó.
A Hirlap információi szerint szinte biztos, hogy Gyurcsánynak nem lesz kihívója a kongresszuson. Az alapszervezetektől jelölést kapó parlamenti frakcióvezető, Lendvai Ildikó és az elnökhelyettes Szekeres Imre is úgy nyilatkozott, hogy nem indul a posztért, akárcsak Kiss Péter.
Itten meg a kommancsokból lett szociÁLdemokratáitok:
Gyurcsány Ferenc elvtárs – nem aktív képviselő, 1984-1988 KISZ Pécsi Városi Bizottság titkár, 1988-1989 KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanács elnök, 1989 DEMISZ alelnök,
Hiller István elvtárs - 1983-1989-ben az MSZMP tagja.
Szili Katalin elvtársnő - 1983 óta tagja a Magyar Szocialista Pártnak. (khm…)
Lendvai Ildikó elvtársnő - 1974-től az MSZMP tagja. 1984-től az MSZMP KB kulturális alosztályán munkatárs, majd vezető.
Horn Gyula elvtárs - 1954-től az MDP, majd az MSZMP tagja. 1969-től az MSZMP KB Külügyi Osztályán konzultáns, osztályvezető-helyettes, 1983-tól osztályvezető.
Kiss Péter elvtárs - 1980-tól MSZMP-tag.
Szekeres Imre elvtárs - 1969-től MSZMP tag.
Juhász Ferenc elvtárs - 1981-től 1989-ig az MSZMP tagja.
Veres János elvtárs - 1979-től MSZMP tag. 1986-tól az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának gazdaságpolitikai, 1988-1989-ben első titkára volt.
Lamperth Mónika elvtársnő - 1987-től az MSZMP tagja.
Mandur László elvtárs - 1981-től 1989-ig a KISZ Budapesti Bizottságának munkatársa: VI. kerületi, majd budapesti tikár volt. Vitányi Iván elvtárs - 1972-ben lépett be az MSZMP-be.
Steiner Pál elvtárs - 1986-tól 1989-ig az MSZMP Budapest V. Kerületi Bizottságának politikai munkatársa.
Puch László elvtárs - 1980-ban belépett az MSZMP-be.
Kapolyi László elvtárs - 1968-tól MSZMP-tag; 1985-től 1988-ig KB-tag.
Gráf József elvtárs - 1970-ben belépett a pártba. 1975-től az MSZMP Pécsi Járási és Baranya Megyei Bizottságának munkatársa.
Csizmár Gábor elvtárs - 1978-tól az MSZMP tagja volt. 1978-1982 között a KISZ Budapesti Bizottsága munkatársa, 1982-től 1983-ig a IV. kerületi bizottság titkára. Csiha Judit elvtársnő - 1971-ben belépett az MSZMP-be.
Szűcs Erika elvtársnő - Az MSZMP tagja.
Csákabonyi Balázs elvtárs - 1961-től 1989-ig MSZMP-tag volt.
Katona Béla elvtárs - 1972-ben belépett az MSZMP-be. 1984-től 1988-ig a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára, 1988-1989-ben a fővárosi pártbizottság város- és gazdaságpolitikai titkára. 1988 májusától az MSZMP KB tagja.
Burány Sándor elvtárs - 1982-től MSZMP-tag.
Göndör István elvtárs - 1972-ben belépett az MSZMP-be, 1985-től munkahelyi alapszervezeti titkár volt.
Kovács Tibor elvtárs - 1979-től MSZMP tag.
Varju László elvtárs - Az MSZMP tagja volt.
Kolber István elvtárs - Az MSZMP tagja volt. 1983-tól közigazgatási osztályvezető-helyettes az MSZMP Somogy Megyei Bizottságán.
Baráth Etele elvtárs - 1980-tól MSZMP-tag.
Keller László elvtárs - 1985-tő1 MSZMP-tag.
Gál Zoltán elvtárs - 1964-től MSZMP-tag. 1974-től az MSZMP KB politikai munkatársa, 1982. januártól alosztályvezető. 1987. decembertől a tanácsokat és a közigazgatást felügyelő belügyminiszter-helyettes.
Baja Ferenc elvtárs - 1988-ban időközi választáson tanácstag lett, majd belépett az MSZMP-be.
Molnár Gyula elvtárs -1 987-1988-ban a KISZ Budapest III. kerületi titkára.
Toller László elvtárs - 1972-től MSZMP tag.
Márfai Péter elvtárs - 1982-től MSZMP tag.
Szabó György elvtárs - 1979-ben belépett az MSZMP-be, 1988 júliusától a megyei tanács intézményei pártbizottságának titkára volt.
Sós Tamás elvtárs - Az MSZMP tagja volt. Az 1980-as évek második felében a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára volt.
Iváncsik Imre elvtárs - 1976-tól MSZMP tag. 1981-1982-ben a KISZ Kisújszállási Városi Bizottságának, 1982-től Szolnok Megyei Bizottságának a titkára, majd 1985-től 1989-ig első titkára volt.
Boldvai László elvtárs - 1979-ben belépett az MSZMP-be. 1985-ben, néhány hónapos vállalati munkát követően a KISZ Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára lett, majd 1987-ben a Nógrád megyei KISZ-bizottság első titkárává is megválasztották
. Szabó Imre elvtárs - 1977-ben belépett az MSZMP-be.
Pál Béla elvtárs - 1978-ban belépett az MSZMP-be.
Vastagh Pál elvtárs - 1966-ban lépett be az MSZMP-be. 1971-től 1973-ig a JATE KISZ bizottságának titkára, 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, intézőbizottságának tagja. 1988-tól a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, 1989 áprilisától az MSZMP KB és PB tagja volt.
Wiener György elvtárs - 1968-ban belépett az MSZMP-be, 1988-1989-ben a KB tudománypolitikai munkaközösségének tagja volt.
Tóth Károly elvtárs - 1975-ben belépett az MSZMP-be.
Szabó Lajos elvtárs - 1981-től az MSZMP tagja volt.
Szabó Zoltán elvtárs - 1977-től MSZMP tag. 1983-tól a KISZ KB osztályvezető-helyettese.
Szabados Ákos elvtárs - Az MSZMP tagja volt.
Németh Imre elvtárs - 1985-től MSZMP-tag. 1986-tól az MSZMP Pest Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa volt.
Nagy Sándor elvtárs - 1966-ban lett az MSZMP tagja, 1970-től egyetemi oktató, munkatudományi témából doktorált. 1973-tól a KISZ KB osztályvezetője, 1974-től KB-titkár. 1980-1985-ben az Elnöki Tanács tagja. 1988. május és 1989. szeptember között az MSZMP KB tagja.
Vojnik Mária elvtársnő - 1984-től a MSZMP tagja.
Szanyi Tibor elvtárs - 1971 és 1989 között KISZ-tag.
Tóth András elvtárs - 1972-ben belépett az MSZMP-be. 1983 és 1989 között az MSZMP KB munkatársa.
Korózs Lajos elvtárs - Politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, 1973 és 1988 között előbb iskolai, majd munkahelyi szervezőtitkár volt. 1989-ben belépett az MSZMP-be.
Szabó Vilmos elvtárs - 1974-ben belépett az MSZMP-be. 1988-1989-ben az MSZMP Központi Bizottságának tudományos és kulturális osztályán dolgozott.
Juhász Gábor elvtárs - 1982-től 1989-ig az MSZMP tagja.
Molnár Albert elvtárs - 1984-től MSZMP tag.
Németh Erika elvtársnő - 1978-tól az MSZMP tagja volt. 1982 és 1990 között a KISZ Tatabánya Városi Bizottságának politikai munkatársa volt.
Nagy Imre elvtárs - 1981-től az MSZMP tagja. 1986-tól a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára.
Géczi József elvtárs - 1975-ben belépett az MSZMP-be.
Szabados Tamás elvtárs - 1974-től MSZMP tag.
Havas Szófia elvtársnő - Politizálni a KISZ-ben kezdett, majd pályája az MSZMP-ben folytatódott.
Jánosi György elvtárs - 1984-ben belépett az MSZMP-be.
Devánszkiné Molnár Katalin elvtársnő - 1983-ig politikai munkatárs, majd a KISZ XVII. Kerületi Bizottságának titkára. 1976-ban felvették az MSZMP-be. Botka Lajosné elvtársnő - 1974-től MSZMP-tag.
Csabai Lászlóné elvtársnő - 1976-ban belépett az MSZMP-be.
Fogarasiné Deák Valéria elvtársnő - Az MSZMP tagja volt. Gy. Németh Erzsébet elvtársnő - 1984 és 1990 között az úttörőmozgalomban dolgozott. ??
Filló Pál elvtárs - 1977-ben belépett az MSZMP-be.
Bakonyi Tibor elvtárs - 1981-től 1989-ig MSZMP-tag. 1986-tól 1989-ig Budapesten a KISZ XII. kerületi bizottsága titkára.
Füle István elvtárs - 1974-től MSZMP-tag. Szabó József elvtárs - 1989. októberig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt.
Gyárfás Ildikó elvtársnő - 1978-tól 1989-ig az MSZMP tagja.
Juhászné Lévai Katalin elvtársnő - Az MSZMP tagja. 1984-től a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára.
Hajdu László elvtárs - 1970-től az MSZMP tagja, 1985-1988-ig üzemi párttikár volt. 1976-tól 1983-ig az MSZMP V. kerületi bizottságának politikai munkatársa.
Gőgös Zoltán elvtárs - Az MSZMP tagja volt.
Garai István Levente elvtárs - 1988-1989-ben az MSZMP tagja.
Kósa Ferenc elvtárs - Az MSZMP tagja volt.
Karakas János elvtárs - 1979-től az MSZMP tagja volt.
Vidorné Szabó Györgyi elvtársnő - MSZMP tag volt.
Kocsi László elvtárs - 1981-től az MSZMP tagja volt.
Kovács László elvtárs - 1988-1989-ben MSZMP-tag.
Papp József elvtárs - 1987-től a KISZ Veszprém megyei titkára.
Gúr Nándor elvtárs - 1986. április és 1990. március között a városi KISZ-bizottság titkára, első titkára.
Schvarcz Tibor elvtárs - 1970-től az MSZMP tagja volt.
Gyurcsány Ferenc elvtárs – nem aktív képviselő, 1984-1988 KISZ Pécsi Városi Bizottság titkár, 1988-1989 KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanács elnök, 1989 DEMISZ alelnök,
Hiller István elvtárs - 1983-1989-ben az MSZMP tagja.
Szili Katalin elvtársnő - 1983 óta tagja a Magyar Szocialista Pártnak. (khm…) Lendvai Ildikó elvtársnő - 1974-től az MSZMP tagja. 1984-től az MSZMP KB kulturális alosztályán munkatárs, majd vezető.
Horn Gyula elvtárs - 1954-től az MDP, majd az MSZMP tagja. 1969-től az MSZMP KB Külügyi Osztályán konzultáns, osztályvezető-helyettes, 1983-tól osztályvezető.
Kiss Péter elvtárs - 1980-tól MSZMP-tag.
Szekeres Imre elvtárs - 1969-től MSZMP tag.
Juhász Ferenc elvtárs - 1981-től 1989-ig az MSZMP tagja. Veres János elvtárs - 1979-től MSZMP tag. 1986-tól az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának gazdaságpolitikai, 1988-1989-ben első titkára volt.
Lamperth Mónika elvtársnő - 1987-től az MSZMP tagja. Mandur László elvtárs - 1981-től 1989-ig a KISZ Budapesti Bizottságának munkatársa: VI. kerületi, majd budapesti tikár volt. Vitányi Iván elvtárs - 1972-ben lépett be az MSZMP-be. Steiner Pál elvtárs - 1986-tól 1989-ig az MSZMP Budapest V. Kerületi Bizottságának politikai munkatársa. Puch László elvtárs - 1980-ban belépett az MSZMP-be. Kapolyi László elvtárs - 1968-tól MSZMP-tag; 1985-től 1988-ig KB-tag. Gráf József elvtárs - 1970-ben belépett a pártba. 1975-től az MSZMP Pécsi Járási és Baranya Megyei Bizottságának munkatársa. Csizmár Gábor elvtárs - 1978-tól az MSZMP tagja volt. 1978-1982 között a KISZ Budapesti Bizottsága munkatársa, 1982-től 1983-ig a IV. kerületi bizottság titkára. Csiha Judit elvtársnő - 1971-ben belépett az MSZMP-be.
Szűcs Erika elvtársnő - Az MSZMP tagja.
Csákabonyi Balázs elvtárs - 1961-től 1989-ig MSZMP-tag volt.
Katona Béla elvtárs - 1972-ben belépett az MSZMP-be. 1984-től 1988-ig a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára, 1988-1989-ben a fővárosi pártbizottság város- és gazdaságpolitikai titkára. 1988 májusától az MSZMP KB tagja. Burány Sándor elvtárs - 1982-től MSZMP-tag. Göndör István elvtárs - 1972-ben belépett az MSZMP-be, 1985-től munkahelyi alapszervezeti titkár volt. Kovács Tibor elvtárs - 1979-től MSZMP tag. Varju László elvtárs - Az MSZMP tagja volt. Kolber István elvtárs - Az MSZMP tagja volt. 1983-tól közigazgatási osztályvezető-helyettes az MSZMP Somogy Megyei Bizottságán. Baráth Etele elvtárs - 1980-tól MSZMP-tag. Keller László elvtárs - 1985-tő1 MSZMP-tag. Gál Zoltán elvtárs - 1964-től MSZMP-tag. 1974-től az MSZMP KB politikai munkatársa, 1982. januártól alosztályvezető. 1987. decembertől a tanácsokat és a közigazgatást felügyelő belügyminiszter-helyettes. Baja Ferenc elvtárs - 1988-ban időközi választáson tanácstag lett, majd belépett az MSZMP-be. Molnár Gyula elvtárs -1 987-1988-ban a KISZ Budapest III. kerületi titkára. Toller László elvtárs - 1972-től MSZMP tag. Márfai Péter elvtárs - 1982-től MSZMP tag. Szabó György elvtárs - 1979-ben belépett az MSZMP-be, 1988 júliusától a megyei tanács intézményei pártbizottságának titkára volt. Sós Tamás elvtárs - Az MSZMP tagja volt. Az 1980-as évek második felében a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára volt. Iváncsik Imre elvtárs - 1976-tól MSZMP tag. 1981-1982-ben a KISZ Kisújszállási Városi Bizottságának, 1982-től Szolnok Megyei Bizottságának a titkára, majd 1985-től 1989-ig első titkára volt. Boldvai László elvtárs - 1979-ben belépett az MSZMP-be. 1985-ben, néhány hónapos vállalati munkát követően a KISZ Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára lett, majd 1987-ben a Nógrád megyei KISZ-bizottság első titkárává is megválasztották. Szabó Imre elvtárs - 1977-ben belépett az MSZMP-be. Pál Béla elvtárs - 1978-ban belépett az MSZMP-be. Vastagh Pál elvtárs - 1966-ban lépett be az MSZMP-be. 1971-től 1973-ig a JATE KISZ bizottságának titkára, 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, intézőbizottságának tagja. 1988-tól a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, 1989 áprilisától az MSZMP KB és PB tagja volt. Wiener György elvtárs - 1968-ban belépett az MSZMP-be, 1988-1989-ben a KB tudománypolitikai munkaközösségének tagja volt. Tóth Károly elvtárs - 1975-ben belépett az MSZMP-be. Szabó Lajos elvtárs - 1981-től az MSZMP tagja volt. Szabó Zoltán elvtárs - 1977-től MSZMP tag. 1983-tól a KISZ KB osztályvezető-helyettese. Szabados Ákos elvtárs - Az MSZMP tagja volt. Németh Imre elvtárs - 1985-től MSZMP-tag. 1986-tól az MSZMP Pest Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa volt. Nagy Sándor elvtárs - 1966-ban lett az MSZMP tagja, 1970-től egyetemi oktató, munkatudományi témából doktorált. 1973-tól a KISZ KB osztályvezetője, 1974-től KB-titkár. 1980-1985-ben az Elnöki Tanács tagja. 1988. május és 1989. szeptember között az MSZMP KB tagja. Vojnik Mária elvtársnő - 1984-től a MSZMP tagja. Szanyi Tibor elvtárs - 1971 és 1989 között KISZ-tag. Tóth András elvtárs - 1972-ben belépett az MSZMP-be. 1983 és 1989 között az MSZMP KB munkatársa. Korózs Lajos elvtárs - Politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, 1973 és 1988 között előbb iskolai, majd munkahelyi szervezőtitkár volt. 1989-ben belépett az MSZMP-be. Szabó Vilmos elvtárs - 1974-ben belépett az MSZMP-be. 1988-1989-ben az MSZMP Központi Bizottságának tudományos és kulturális osztályán dolgozott. Juhász Gábor elvtárs - 1982-től 1989-ig az MSZMP tagja. Molnár Albert elvtárs - 1984-től MSZMP tag. Németh Erika elvtársnő - 1978-tól az MSZMP tagja volt. 1982 és 1990 között a KISZ Tatabánya Városi Bizottságának politikai munkatársa volt. Nagy Imre elvtárs - 1981-től az MSZMP tagja. 1986-tól a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára. Géczi József elvtárs - 1975-ben belépett az MSZMP-be. Szabados Tamás elvtárs - 1974-től MSZMP tag. Havas Szófia elvtársnő - Politizálni a KISZ-ben kezdett, majd pályája az MSZMP-ben folytatódott. Jánosi György elvtárs - 1984-ben belépett az MSZMP-be. Devánszkiné Molnár Katalin elvtársnő - 1983-ig politikai munkatárs, majd a KISZ XVII. Kerületi Bizottságának titkára. 1976-ban felvették az MSZMP-be. Botka Lajosné elvtársnő - 1974-től MSZMP-tag. Csabai Lászlóné elvtársnő - 1976-ban belépett az MSZMP-be. Fogarasiné Deák Valéria elvtársnő - Az MSZMP tagja volt. Gy. Németh Erzsébet elvtársnő - 1984 és 1990 között az úttörőmozgalomban dolgozott. ?? Filló Pál elvtárs - 1977-ben belépett az MSZMP-be. Bakonyi Tibor elvtárs - 1981-től 1989-ig MSZMP-tag. 1986-tól 1989-ig Budapesten a KISZ XII. kerületi bizottsága titkára. Füle István elvtárs - 1974-től MSZMP-tag. Szabó József elvtárs - 1989. októberig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. Gyárfás Ildikó elvtársnő - 1978-tól 1989-ig az MSZMP tagja. Juhászné Lévai Katalin elvtársnő - Az MSZMP tagja. 1984-től a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára. Hajdu László elvtárs - 1970-től az MSZMP tagja, 1985-1988-ig üzemi párttikár volt. 1976-tól 1983-ig az MSZMP V. kerületi bizottságának politikai munkatársa. Gőgös Zoltán elvtárs - Az MSZMP tagja volt. Garai István Levente elvtárs - 1988-1989-ben az MSZMP tagja. Kósa Ferenc elvtárs - Az MSZMP tagja volt. Karakas János elvtárs - 1979-től az MSZMP tagja volt. Vidorné Szabó Györgyi elvtársnő - MSZMP tag volt. Kocsi László elvtárs - 1981-től az MSZMP tagja volt. Kovács László elvtárs - 1988-1989-ben MSZMP-tag. Papp József elvtárs - 1987-től a KISZ Veszprém megyei titkára. Gúr Nándor elvtárs - 1986. április és 1990. március között a városi KISZ-bizottság titkára, első titkára. Schvarcz Tibor elvtárs - 1970-től az MSZMP tagja volt.
2001-ben volt egy Amnesty International kampány a magyarországi rendőri erőszak ellen. valami rendőrörmester szétvert lába. "képzeljék, milyen lehet az áldozata, akit felrúgott."
nincs meg véletlenül valakinek a tüntetők útvonalrajza (Alkotmány utcától az Astoriáig)? valami monitor-fénykép volt emlékeim szerint. valami animációból, talán tv2?
A német, az olasz és francia rendőrök tüntetésen nem használnak gumilövedéket 2006. október 24., kedd 12:16 1621 olvasás A németek másképp csinálják. Náluk egy nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen soha nem vetnének be vízágyút, gumilövedékekről nem is beszélve.
Szokatlanul nyíltan beszélt kérdésünkre a berlini rendőrség szóvivője a televízióban látott képek alapján a budapesti demonstrációkról és azok rendőri kezeléséről. Szó szerint kijelentette, hogy mi ezt másként csináljuk. Tudniillik a képek szerint túlzott budapesti rendőri reakciót sejtetnek, ilyesfajta radikális beavatkozásra a szóvivő saját praxisából kiindulva nem emlékszik.
Meghökkentette ugyan, hogy némely demonstráló hatalmába kerített egy régi páncélos járművet, de ettől függetlenül úgy véli a berlini rendőrség szóvivője, hogy náluk - és ezt külön kiemelte - egy ilyen nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen semmiképpen sem vetnének be radikális eszközöket, pláne vízágyút. Ami a gumilövedéket illeti, arról pedig végképp nem lehetne szó, nemcsak Berlinben, de más német tartományokban sem. Ugyanis Németországban a rendőrségnek nincs gumilövedéke.
Amit még megtudtunk: itt esetenként vizsgálják, hogy milyen eszközzel lépjenek föl a radikális demonstrálókkal szemben. A lényeg, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása felett kell őrködniük a rendőröknek, akiknek külön úgynevezett gyülekezési részlege adja ki lényegében azonnalra a tüntetési engedélyeket, nincs 72 vagy 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség. Viszont minden demonstráció mellé kirendelnek a békés lebonyolítás érdekében rendőröket.
Az utóbbi időben, értsd az utóbbi két évben egyszer sem került sor radikális kilengésekre. A szélsőjobboldali MDP párt aktivistái kísérletet tettek többször is, hogy eljussanak a Brandenburgi kapuhoz, de útjukat nem a rendőrök, hanem ellentüntetők állták el. Összecsapások nem voltak, a rendőröknek tehát nem kellett beavatkozniuk.
Az olasz rendőrök sem használnak tüntetésen gumilövedéket
A tömegtüntetések hazájában, Olaszországban olykor hevesen összecsapnak a tiltakozók és a rendőrség. Gumilövedék azonban nem szerepel a rendfenntartók fegyverei között.
Olaszországban sem kímélik a tüntetőket a rendőrök. Pajzs, gumibot, könnygáz, vízágyú, lovas osztag. Ha a rohamrendőrség kivonul, Olaszországban tudják már, mi lesz a forgatókönyv, mivel a velük szemben állók sem kímélik a rendőröket. Ezek a jelenetek gyakoriak az itáliai stadionoknál, s a globalizáció ellenes tüntetéseken.
Az olasz hatóság gumilövedéket nem használ. Emberre a rendőrök nem lőnek, ha kell, csak a levegőbe amióta fegyver dördült el, és áldozata is volt az utcai harcnak 2001 júliusában a G8-ak genovai csúcsértekezletének napjaiban. Egy 20 éves tüntető a punkok csoportjából rátámadt egy csendőrautóra, poroltóval zúzta be az ablakait, és egy szintén 20 éves csendőr rálőtt.
Politikai tüntetésen utoljára Nápolyban gumibotozták meg az embereket. Ez is öt évvel ezelőtt történt, a túlkapással vádolt rendőrök elleni vizsgálat azóta sem zárult le.
Franciaországban gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás
A franciaországi tömegtüntetéseken a rendőrség gondosan különválasztja, és másként kezeli a békés demonstrálókat, illetve a randalírozókat. Gumilövedéket azonban ez utóbbiakkal szemben sem alkalmaznak.
Franciaországban mindennaposak a tüntetések, de gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás. A demonstrációk ugyanis az előre bejelentett és engedélyezett időben és útvonalon zajlanak, olyakor például Párizsban három-négyszázezer tüntető részvételével. A szervező politikai pártok, szakszervezetek vagy egyetemi diákszövetségek nagy számú rendezőgárdáról gondoskodnak, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy a megmozdulás békés keretek között maradjon. Persze készenlétben állnak a rendőrség jól felszerelt, kiválóan kiképzett és nagy tapasztalattal rendelkező speciális alakulatai is.
Másfél évtizede még komoly gondot okoztak a tüntetők közé keveredő törő-zúzók. Ma már többnyire civil ruhás rendőrök emelik ki őket a tömegből, és teszik őket ártalmatlanná, bár idén tavasszal az egyik nagy párizsi tüntetés végén komolyabb összetűzésekre is sor került. De ez sem tömegoszlatás volt, hanem a randalírozók kisebb csoportjai játszottak bújócskát a rendőrökkel, akik ha kell, használnak könnygázt, gumibotot, de gumilövedék bevetésére csaknem immár két évtizedes tudósítói pályafutásomra visszagondolva, nem emlékszem.
Zentai Péter (Berlin), Sárközy Júlia (Róma), Keleti Miklós (Brüsszel)
A német, az olasz és francia rendőrök tüntetésen nem használnak gumilövedéket 2006. október 24., kedd 12:16 1621 olvasás A németek másképp csinálják. Náluk egy nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen soha nem vetnének be vízágyút, gumilövedékekről nem is beszélve. table.sample { border-width: 1px 1px 1px 1px; border-spacing: 0px; border-style: solid solid solid solid; border-color: rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172); border-collapse: collapse; background-color: #F1F1F1; } table.sample th { border-width: 0px 0px 0px 0px; padding: 1px 1px 1px 1px; border-style: none none none none; border-color: gray gray gray gray; background-color: white; -moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px; } table.sample td { border-width: 0px 0px 0px 0px; padding: 1px 1px 1px 1px; border-style: none none none none; border-color: gray gray gray gray; background-color: #F1F1F1; -moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px; }
hirdetés // <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); // ]]> on error resume next ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6"))) Sub banner_120011_FSCommand(ByVal command, ByVal args) call banner_120011_DoFSCommand(command, args) end sub
Szokatlanul nyíltan beszélt kérdésünkre a berlini rendőrség szóvivője a televízióban látott képek alapján a budapesti demonstrációkról és azok rendőri kezeléséről. Szó szerint kijelentette, hogy mi ezt másként csináljuk. Tudniillik a képek szerint túlzott budapesti rendőri reakciót sejtetnek, ilyesfajta radikális beavatkozásra a szóvivő saját praxisából kiindulva nem emlékszik.
Meghökkentette ugyan, hogy némely demonstráló hatalmába kerített egy régi páncélos járművet, de ettől függetlenül úgy véli a berlini rendőrség szóvivője, hogy náluk - és ezt külön kiemelte - egy ilyen nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen semmiképpen sem vetnének be radikális eszközöket, pláne vízágyút. Ami a gumilövedéket illeti, arról pedig végképp nem lehetne szó, nemcsak Berlinben, de más német tartományokban sem. Ugyanis Németországban a rendőrségnek nincs gumilövedéke.
Amit még megtudtunk: itt esetenként vizsgálják, hogy milyen eszközzel lépjenek föl a radikális demonstrálókkal szemben. A lényeg, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása felett kell őrködniük a rendőröknek, akiknek külön úgynevezett gyülekezési részlege adja ki lényegében azonnalra a tüntetési engedélyeket, nincs 72 vagy 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség. Viszont minden demonstráció mellé kirendelnek a békés lebonyolítás érdekében rendőröket.
Az utóbbi időben, értsd az utóbbi két évben egyszer sem került sor radikális kilengésekre. A szélsőjobboldali MDP párt aktivistái kísérletet tettek többször is, hogy eljussanak a Brandenburgi kapuhoz, de útjukat nem a rendőrök, hanem ellentüntetők állták el. Összecsapások nem voltak, a rendőröknek tehát nem kellett beavatkozniuk.
Az olasz rendőrök sem használnak tüntetésen gumilövedéket
A tömegtüntetések hazájában, Olaszországban olykor hevesen összecsapnak a tiltakozók és a rendőrség. Gumilövedék azonban nem szerepel a rendfenntartók fegyverei között.
Olaszországban sem kímélik a tüntetőket a rendőrök. Pajzs, gumibot, könnygáz, vízágyú, lovas osztag. Ha a rohamrendőrség kivonul, Olaszországban tudják már, mi lesz a forgatókönyv, mivel a velük szemben állók sem kímélik a rendőröket. Ezek a jelenetek gyakoriak az itáliai stadionoknál, s a globalizáció ellenes tüntetéseken.
Az olasz hatóság gumilövedéket nem használ. Emberre a rendőrök nem lőnek, ha kell, csak a levegőbe amióta fegyver dördült el, és áldozata is volt az utcai harcnak 2001 júliusában a G8-ak genovai csúcsértekezletének napjaiban. Egy 20 éves tüntető a punkok csoportjából rátámadt egy csendőrautóra, poroltóval zúzta be az ablakait, és egy szintén 20 éves csendőr rálőtt.
Politikai tüntetésen utoljára Nápolyban gumibotozták meg az embereket. Ez is öt évvel ezelőtt történt, a túlkapással vádolt rendőrök elleni vizsgálat azóta sem zárult le.
Franciaországban gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás
A franciaországi tömegtüntetéseken a rendőrség gondosan különválasztja, és másként kezeli a békés demonstrálókat, illetve a randalírozókat. Gumilövedéket azonban ez utóbbiakkal szemben sem alkalmaznak.
Franciaországban mindennaposak a tüntetések, de gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás. A demonstrációk ugyanis az előre bejelentett és engedélyezett időben és útvonalon zajlanak, olyakor például Párizsban három-négyszázezer tüntető részvételével. A szervező politikai pártok, szakszervezetek vagy egyetemi diákszövetségek nagy számú rendezőgárdáról gondoskodnak, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy a megmozdulás békés keretek között maradjon. Persze készenlétben állnak a rendőrség jól felszerelt, kiválóan kiképzett és nagy tapasztalattal rendelkező speciális alakulatai is.
Másfél évtizede még komoly gondot okoztak a tüntetők közé keveredő törő-zúzók. Ma már többnyire civil ruhás rendőrök emelik ki őket a tömegből, és teszik őket ártalmatlanná, bár idén tavasszal az egyik nagy párizsi tüntetés végén komolyabb összetűzésekre is sor került. De ez sem tömegoszlatás volt, hanem a randalírozók kisebb csoportjai játszottak bújócskát a rendőrökkel, akik ha kell, használnak könnygázt, gumibotot, de gumilövedék bevetésére csaknem immár két évtizedes tudósítói pályafutásomra visszagondolva, nem emlékszem.
Zentai Péter (Berlin), Sárközy Júlia (Róma), Keleti Miklós (Brüsszel)
A német, az olasz és francia rendőrök tüntetésen nem használnak gumilövedéket
2006. október 24., kedd 12:16
1621 olvasás
A németek másképp csinálják. Náluk egy nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen soha nem vetnének be vízágyút, gumilövedékekről nem is beszélve.
table.sample {
border-width: 1px 1px 1px 1px;
border-spacing: 0px;
border-style: solid solid solid solid;
border-color: rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172);
border-collapse: collapse;
background-color: #F1F1F1;
}
table.sample th {
border-width: 0px 0px 0px 0px;
padding: 1px 1px 1px 1px;
border-style: none none none none;
border-color: gray gray gray gray;
background-color: white;
-moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px;
}
table.sample td {
border-width: 0px 0px 0px 0px;
padding: 1px 1px 1px 1px;
border-style: none none none none;
border-color: gray gray gray gray;
background-color: #F1F1F1;
-moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px;
}
hirdetés
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6")))
Sub banner_120011_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_120011_DoFSCommand(command, args)
end sub
Szokatlanul nyíltan beszélt kérdésünkre a berlini rendőrség szóvivője a televízióban látott képek alapján a budapesti demonstrációkról és azok rendőri kezeléséről. Szó szerint kijelentette, hogy mi ezt másként csináljuk. Tudniillik a képek szerint túlzott budapesti rendőri reakciót sejtetnek, ilyesfajta radikális beavatkozásra a szóvivő saját praxisából kiindulva nem emlékszik.
Meghökkentette ugyan, hogy némely demonstráló hatalmába kerített egy régi páncélos járművet, de ettől függetlenül úgy véli a berlini rendőrség szóvivője, hogy náluk - és ezt külön kiemelte - egy ilyen nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen semmiképpen sem vetnének be radikális eszközöket, pláne vízágyút. Ami a gumilövedéket illeti, arról pedig végképp nem lehetne szó, nemcsak Berlinben, de más német tartományokban sem. Ugyanis Németországban a rendőrségnek nincs gumilövedéke.
Amit még megtudtunk: itt esetenként vizsgálják, hogy milyen eszközzel lépjenek föl a radikális demonstrálókkal szemben. A lényeg, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása felett kell őrködniük a rendőröknek, akiknek külön úgynevezett gyülekezési részlege adja ki lényegében azonnalra a tüntetési engedélyeket, nincs 72 vagy 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség. Viszont minden demonstráció mellé kirendelnek a békés lebonyolítás érdekében rendőröket.
Az utóbbi időben, értsd az utóbbi két évben egyszer sem került sor radikális kilengésekre. A szélsőjobboldali MDP párt aktivistái kísérletet tettek többször is, hogy eljussanak a Brandenburgi kapuhoz, de útjukat nem a rendőrök, hanem ellentüntetők állták el. Összecsapások nem voltak, a rendőröknek tehát nem kellett beavatkozniuk.
Az olasz rendőrök sem használnak tüntetésen gumilövedéket
A tömegtüntetések hazájában, Olaszországban olykor hevesen összecsapnak a tiltakozók és a rendőrség. Gumilövedék azonban nem szerepel a rendfenntartók fegyverei között.
Olaszországban sem kímélik a tüntetőket a rendőrök. Pajzs, gumibot, könnygáz, vízágyú, lovas osztag. Ha a rohamrendőrség kivonul, Olaszországban tudják már, mi lesz a forgatókönyv, mivel a velük szemben állók sem kímélik a rendőröket. Ezek a jelenetek gyakoriak az itáliai stadionoknál, s a globalizáció ellenes tüntetéseken.
Az olasz hatóság gumilövedéket nem használ. Emberre a rendőrök nem lőnek, ha kell, csak a levegőbe amióta fegyver dördült el, és áldozata is volt az utcai harcnak 2001 júliusában a G8-ak genovai csúcsértekezletének napjaiban. Egy 20 éves tüntető a punkok csoportjából rátámadt egy csendőrautóra, poroltóval zúzta be az ablakait, és egy szintén 20 éves csendőr rálőtt.
Politikai tüntetésen utoljára Nápolyban gumibotozták meg az embereket. Ez is öt évvel ezelőtt történt, a túlkapással vádolt rendőrök elleni vizsgálat azóta sem zárult le.
Franciaországban gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás
A franciaországi tömegtüntetéseken a rendőrség gondosan különválasztja, és másként kezeli a békés demonstrálókat, illetve a randalírozókat. Gumilövedéket azonban ez utóbbiakkal szemben sem alkalmaznak.
Franciaországban mindennaposak a tüntetések, de gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás. A demonstrációk ugyanis az előre bejelentett és engedélyezett időben és útvonalon zajlanak, olyakor például Párizsban három-négyszázezer tüntető részvételével. A szervező politikai pártok, szakszervezetek vagy egyetemi diákszövetségek nagy számú rendezőgárdáról gondoskodnak, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy a megmozdulás békés keretek között maradjon. Persze készenlétben állnak a rendőrség jól felszerelt, kiválóan kiképzett és nagy tapasztalattal rendelkező speciális alakulatai is.
Másfél évtizede még komoly gondot okoztak a tüntetők közé keveredő törő-zúzók. Ma már többnyire civil ruhás rendőrök emelik ki őket a tömegből, és teszik őket ártalmatlanná, bár idén tavasszal az egyik nagy párizsi tüntetés végén komolyabb összetűzésekre is sor került. De ez sem tömegoszlatás volt, hanem a randalírozók kisebb csoportjai játszottak bújócskát a rendőrökkel, akik ha kell, használnak könnygázt, gumibotot, de gumilövedék bevetésére csaknem immár két évtizedes tudósítói pályafutásomra visszagondolva, nem emlékszem.
Zentai Péter (Berlin), Sárközy Júlia (Róma), Keleti Miklós (Brüsszel)
Kommunisták" vs. "fasiszta populista": Orbán lemosta a szocialista bizottsági tagokatNagy Szilvia 2006. október 31. 16:39
Lemosta a felkészületlen szocialista képviselőket Orbán Viktor a bizottsági meghallgatásán. A Fidesz elnöke végig posztkommunistázta a tanácskozást, amelynek célja az ő sarokba szorítása és magyarázkodásra kényszerítése lett volna.
Történelmi verés volt, Klára! Szücs Balázs jegyzete 2006. október 26. 17:02
Szücs Balázs Magyarország: műveleti terület. Az Altus gumilövedékgyárba invesztál. Már bestseller A kommunizmus és a könnygáztámadás művészete! Tömegoszlatási tanfolyam indul nyugdíjasoknak. Barikádépítés kezdőknek hozott anyagból. Őszinte, indulatmentes levél Ferinek Gyurcsány új országából.
Feri,
Innen írok Magyarországról, amelyet voltál szíves műveleti területté nyilvánítani. Eltelt három nap 23-a óta. Indulat nélkül írom le: neked nincs szíved. Megverettél egy csomó fiatal srácot a rendőrségeddel. Egy fiúnak kilőtték a szemét, biztos láttad a tévében, ahogy folyik a vére az aszfaltra. Másoknak eltörték a karját tompfával, aztán amikor a földre teperték őket, belerúgtak a veséjükbe. Egy férfinak a mellkasából operálták ki a gumilövedéket – talán hallottál róla –, már túl van az életveszélyen, de ne keseredj el, maradandó sérülése van.
Van még 160 ember – nem tüntető vagy rendzavaró, hanem ember –, aki megsebesült. Erről a sajtód is hírt adott, de most biztos nem fogsz a kamerák előtt pityeregni miattuk. Nem, mert erőszakos kisebbségnek nevezted őket, és mivel nem szeretnek téged, lakolniuk kellett. Ellened voltak, és ezt meg is mondták, igen, ledöntötték a kordont, lengették a zászlót, azt mondták: táncolj, Feri!, a rendőreid pedig belelövöldöztek a tömegbe. Annyi volt a bűnük, hogy Demszky liberális városának utcáin vonultak, és azt kiabálták, hogy te, Feri, ebben az országban ne legyél miniszterelnök.
Korábban azt hittem, hagyod élni a jobboldaliakat, és a sajnálatos bal-jobb sárdobálásban nem borul el az agyad. Valahogy elviseled, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után te leszel a hazugság mértékegysége, vagy hogy a poligráfok új generációját veled tesztelik. Azt hittem, beletörődsz, hogy nincs elég tehetséged államférfivá válni, és hogy nem öntenek bronzba, legfeljebb kerti törpét mintáznak rólad sorozatgyártásra. Bíztam benne, hogy belátod: elkúrtad. Reméltem, hogy neked ez az egész nem élethalálharc. Le lehet mondani a hatalomról, és vissza lehet térni oda. Mindkettőt emelt fővel. De nem. Te nem tűröd, hogy nem szeretnek. (Történelmi verés lesz, Klára!)
Igen, Feri, ezért küldtél időseket, gyerekeket a könnygázfelhőbe. Végigkergetted az osztagaiddal Budapest utcáin a jobboldali ünneplőket, mert téged tisztelni kell. Mert nem lehet, hogy a Katus néni pici fiát ne szeressék. Nem lehet, hogy hőzöngő, radikális 56-osok, meg holmi gulágtúlélők megalázóan ne jattoljanak a felkapaszkodott pápai gyerekkel. Az nem lehet, hogy Orbánt éltessék, ne téged, az örökös KISZ-titkárt.
Pedig téged most már végképp nem lehet szeretni. Akik még támogatnak, azért teszik, mert Orbánt gyűlölik. És te is gyűlölsz, ezért már csak szégyellni lehet.
Emlékszel? Te találtad ki a 23 millió románt. Büszke voltál rá. Igen, megcsináltad. Magyart fordítottál magyar ellen, amikor kiutáltattad a határon túliakat. Államférfi lehettél volna, de egy óriási történelmi pillanatot sem ismertél fel. Nem érted az országot, amelyben miniszterelnöknek választottak. Nem hogy belátásod nincs, érzéked sem. Szélsőségeseknek, bűnözőknek nevezed a zászlólobogtató egyetemistákat, akik kimentik a felgyújtott vízágyúból a bajtársai által magára hagyott rendőrt. A te torz világodban egy idős bácsi egy elkötött, múzeumi T-34-essel rendőröket akar halálra tiporni. A Szabadság szó betűiből barikádot építő fiatalok neked kegyetlen nácik. Ennek ellenére nem tartalak elmebetegnek. Te az az ember vagy, akinek abszolúte semmi érzéke a szimbolizmushoz. (Segítek: Karinthy) És ez sokkal rosszabb.
Neked nincsenek érzéseid. Buszra váró srácokat, járókelőket csukatsz fogdába, ítéltetsz börtönbe, mint a gyilkosokat, mert rosszkor voltak rossz helyen. Robbantással riogatod a békés embereket és röhögsz a markodban. Vedd észre, már nem arról van szó, hogy csinálod a te jó Magyarországodat és közben hazudozol. (Akkor még csak kinevettelek.) Nem arról van szó, hogy végigtáncolod kedvenc nyugdíjasaidnak a választási kampányt, és utólag azt hazudod, hogy majdnem beledöglöttél a hazudozásba. (Akkor még csak megvetettelek.) Hétfő óta ott tartasz, hogy a hozzád hasonlóan frusztrált rendőreiddel megveretsz egy ellenzéki országgyűlési képviselőt, egy papot, több újságírót, külföldi turistákat. (Most már elítéllek.) Ez már terror, igaz még csak light, de semmiképp nem „indokolt és bátor rendőri fellépés”, mint azt a rendőrfőnököd mondja.
Miközben a Fidesz-szimpatizánsokat csapdába ejtették rendőreid az Astoriánál, te a saját 56-os emlékműved előtt térdeltél a saját 56-os veteránjaid jelenlétében. Feri, te hiába kérsz bocsánatot 56-ért! Hát nem fogod fel? A te egész életed egy folytatólagosan elkövetett provokáció. Csak akkor lennél hiteles, ha kiköltöznél az Apró-villából. De nyilván nem teszed, mert nem érted, miért kellene megtenned. Vagy ami rosszabb: érted, de nem teszed meg. Hiába térdelsz le a Felvonulási téren. Te nem lehetsz a magyar Willy Brandt. Ő Auschwitzért vezekelt, de szocdem volt. Nem volt Hitlerjugend-vezető, nem vette el egy náci háborús bűnös unokáját, anyósa nem juttatta állami vagyonhoz. Ő kérhetett bocsánatot mások helyett, mert bűntelen volt. Te nem.
De hogy jobban értsd: egy Apró családba benősülő, milliárdos kapcsolati tőkés nem tudja egyesíteni ezt a szétszakadt országot soha. Még ha képes is lennél rá, akkor sem tudnád megtenni, mert nem vagy demokrata.
Az általad megcsinált Új Magyarországon most kétszer annyi az indulat, mint két éve, amikor Kunczéval megbuktattátok Megyót. Meddig akarod titkolni, hogy csak a gyűlöletkampányhoz értesz, a kormányzáshoz nem? Mikor ismered be, hogy a lehetőségeid végére értél, mára csak az erőszak maradt?
Sosem fogod bevallani. Sokak szerint azért, mert hatalommániás vagy és szánalmas. Szerintem pedig csak azért, mert egész egyszerűen nem vagy rendes ember.
Az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője csütörtökön közölte, hogy a magyar médiában megjelentekkel ellentétben Orbán Viktor nem szólította fel Európai Uniót, hogy vonja meg Magyarországtól az anyagi támogatást. Hans-Gert Pöttering szerint az 56-os forradalom megemlékezési ünnepségén résztvettek egyikében sem hagyott kételyt, hogy a Fidesz elnök beszéde nem tartalmazott ilyen tárgyú felhívást, azt csak a beszéd meghamisítói állíthatják.
Mivel senki sem fogja leírni, elmondani helyettünk, rögzítsük a tényt: Olaszliszkán a gyerekei szeme láttára agyonvertek egy 44 éves tanárt. Fényes nappal, az utcán. Az elkövetők cigányok voltak. Több tucat. Több tucat lincselő.
Azért kell ezt leszögeznünk, mert amúgy tudjuk pontosan, mi fog most következni.
Most a párás szemű, elviselhetetlenűl aljas "jogvédők" fognak következni. Ugyanazok, akik a zámolyi gyilkosokból szenvedő hősöket faragtak, és kimenekítették őket Franciaországba. A forgatókönyv így néz majd ki: néhány nap elteltével meg fog jelenni az első cikk arról, hogy az agyonvert tanárember rasszista volt. Majd nagy helyszíni riport is lesz, amelyből kiderül, hogy szegény cigány gyerekeket állandóan elütik, és a szegény cigányok élete emiatt egy véget nem érő rettegés Olaszliszkán. A harmadik riport már arról fog szólni, hogy Olaszliszkán amúgy tombol a rasszizmus, és a szegény védtelen cigányok állandó atrocitásoknak vannak kitéve. Nem csoda hát, ha elszakadt náluk a cérna. Nagyjából e harmadik riport megjelenésével egy időben fog feltűnni az SZDSZ, Gusztos Péter meg a Furmann Imre. Odaállnak majd Olaszliszka főutcájára, és szenvedélyesen elítélik a rasszizmust. Kicsit elítélik majd a tanárember agyonverését, de hozzáteszik, hogy ha nem is elfogadható, mégis érthető, ami történt. S hogy az igazi probléma megint a többség intoleranciájában keresendő.
Végül az olaszliszkai gyilkosok Franciaországban találják majd magukat, és az EU elítéli a rasszista magyarokat.
Ez fog történni.
Ezért kell most, mindjárt az elején rögzítenünk a tényt: Olaszliszkán több tucat lincselő agyonvert egy tanárembert a gyerekei szeme láttára.
Fontos, hogy rögzítsük: több tucat. Ez azért fontos, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal sztálinista közleménye óta tudjuk, hogy aki békés tüntetésen vesz részt, ahol valami törvényellenes történik, megvalósítja a "pszichikai bűnsegéd" tényállását, és maga is törvényszegővé válik. Nem csupán formállogikai fejtegetés tehát, hogy ahol több tucat állat ver agyon éppen egy 44 éves tanárembert a saját gyerekei szeme láttára, ott nem csak azok a gyilkosok, akik a husángot fogják. Az összes, többtucatnyi állat: GYILKOS.
Mindezen tények ismeretében pedig vonjuk le a legalapvetőbb következtetéseket.
1. Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba. Akit még elütünk, annak pechje van. A lehető legnagyobb sebességgel továbbhajtva, autónkból hívjunk mentőt, és a legközelebbi rendőrörsön álljunk csak meg, ahol adjuk fel magunkat. (Sajnos, tudom én, ez a helyzet nem fordulhat elő. Ha az ember elüt valakit, különösen, ha az illető gyerek, muszáj megállnia. Tehát meg fogunk állni ezután is. Valamit mégis tenni kell. Jó ha indulás előtt beszerzünk egy lőfegyvert. Ha elütünk egy gyereket, álljunk meg. S ha gyülekezni kezdenek körülöttünk az állatok, használjuk nyugodtan fegyverünket...)
2. Mivel a fentebb ismertetett forgatókönyv megvalósulásának esélye nagyjából 99 százalék, hát jó, ha tudjuk, hogy az állam nem fogja garantálni biztonságunkat. Miképpen abban sem bízhatunk, hogy az állam megtorolja sérelmeinket. (Esetünkben a lehető legnagyobb elégtétel annyi lesz, hogy a több tucat állat közül kettőt bűnösnek mondanak ki hirtelen felindulásból elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűnében. Kapnak majd öt évet. Három év múlva kint lesznek. Éppen annyit fognak ülni, amennyit a kukagyújtogató randalírozók.)
3. A második pontból levonható és egyben legfontosabb következtetés: mondjuk ki jó hangosan, hogy a többségi társadalom nem köteles mindezt tolerálni. Önsorsrontó idióták vagyunk, ha mindezt toleráljuk. Ha eltűrjük.
Bizony. Amerika megérkezett. Ott már évtizedek óta magától értetődő, elfogadott tény, hogy vannak helyek, ahol az állam nem vállal felelősséget az állampolgárok biztonságáért. Lemondott az állam Amerikában bizonyos helyekről. S ezeken a helyeken mindenki úgy gondoskodik a biztonságáról, ahogy jónak látja. Ahogy éppen tud.
És persze a legelkeserítőbb igazság: felkerült a veszteséglistára egy 44 éves tanárember. S a két leányának a lelke. Merthogy miképpen heveri ki egy gyerek, ha a szeme láttára verik agyon az apját - nos, ezt nem tudhatja senki sem. De az állatok a két gyerekre sem voltak tekintettel. Ez külön tűrhetetlen. A két gyerek lelke is bosszúért kiállt.
Zéró tolerancia. Legyen ez a jelszó.
A mi jogainkat ugyanis senki sem fogja megvédeni. Csak mi. És ha Olaszliszkán ezt is megússzák a cigány lincselők, akkor velünk van baj. Óriási baj. Akkor velünk már bármit meg lehet tenni."
Elvett és visszaadott nyugdíjemelés NOL • Várkonyi Iván • 2001. november 27.
...
A kormánykoalíció ciklusa elején - a hatályos törvényt módosítva - differenciáltan emelte a nyugdíjakat. A legalacsonyabb ellátásokat negyedével növelték, a 30 ezer forintnál magasabb járandóságokat 11 százalékkal. Így összességében az 1999-es nyugdíjemelés 14,2 százalék volt, több mint négy százalékkal kevesebb annál, ami a törvény szerint járt volna. Ezáltal mintegy 50 milliárd forintot "spórolt" meg a kormány abban az évben. A megtakarítás a következő időszakra is áthúzódott: ez az alacsonyabb nyugdíj lett a későbbi emelések alapja is. Számításaink szerint a nyugdíjasok az idei és a jövő évi extra három százalékkal kapják vissza, amit három évvel ezelőtt elvettek tőlük.
akik a zámolyi gyilkosokat strassbourgba menekítették:
... Ascher Tamás főrendező, Bársony János kisebbségkutató, Bíró András alternatív Nobel-díjas, Daróczi Ágnes újságíró, Eörsi István író, Esterházy Péter író, Faludy György író, Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár, az MTA és az Európai Akadémia tagja, Fischer Ádám a Manheini Opera művészeti igazgatója, Fridli Judit a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, Furmann Imre ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Gombár Csaba társadalomkutató, Grünwalsky Ferenc filmrendező, operatőr, Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár, Havas Gábor szociológus, Hegedűs B. András közgazdász, szociológus, Hell István újságíró, Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Jancsó Miklós filmrendező, Kemény István szociológus, Kende János operatőr, Kende Péter politológus, a C.N.R.S. volt kutatási igazgatója, az MTA tagja, Kenedi János kritikus, Kertesi Gábor közgazdász, egyetemi tanár, Kis János filozófus, egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem, Kóczé Angéla az emberi jogi oktatási program igazgatója, European Roma Rights Center, Budapest, Konrád György író, Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Lengyel László közgazdász, politológus, Ludassy Mária eszmetörténész, egyetemi tanár, Nádas Péter író, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, egyetemi oktató (ELTE, Közép-európai Egyetem), Orsós Éva a Mediátor Alapítvány igazgatója, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke, Szikinger István ügyvéd, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Ungváry Rudolf író, Vásárhelyi Miklós sajtótörténész.
