Csak a falunk Ruzsa területén lehet párezer.Itt a homokhátságon kijön az átlag házanként 4-5-re.
A probléma az,hogy ugyanazt a sapkát akarják minden kútra ráhúzni. Nem pedig a konkrét helyszín-vidék sajátosságait figyelembe véve. Ide 30 m van meghatározva ami attól mélyebb az szopás. Hát itt az a szopás ami nem mélyebb 30 m-nél,mert abban alig van víz.
De nincs ez a meccs még lejátszva,lesz itt még curikk az állam bácsinak.
Lassan kezdem átlátni a kútfúrás lépéseit elméletben. Megtennék a kútfúró szakemberek hogy kiegészítik, kijavítják azt amit nem tudok, vagy hiányosan tudom?
Tehát:
A talaj röntgenezésére nem nagyon van esély, így vagy látatlanba, találomra, helyi információk alapján fúr valaki, vagy karotázs vizsgálattal elektromos szondák ellenállás jeleit átalakítva feltérképezik a talajt, megtudva milyen talajszerkezet, rétegrend van, hol van a rétegvíz, és ez alapján kijelölni a fúrás helyét. Maga a karotázs vizsgálattal megtudható az is, hány métert kell lefúrni, a réselt csöveket hány méternél kell elhelyezni, a vízzáró réteget hol kell visszazárni cementtel, vagy agyag granulátummal. A vízöblítéses fúrásnál a fúrószár belsejében megy le a keringetett víz egy vízöblítő fejen keresztül, ami egy kvázi csőben elhelyezett tengely lefelé üreges felfelé zárt alul felül csapágyazott szimeringezett, és középen van egy csatlakozás a keringetett víznek. Ez a zagyszivattyú által keringetett víz megy le a fúrószárak belsejében, és maga a furaton hozza vissza a kitermelt hordalékot, amit egy ásott gödörbe, vagy kisebb medence szerű tárolóba gyűjtenek, ülepítenek, amit ismét a zagyszivattyúval cirkuláltatnak, és ez a folyamat ismétlődik a kívánt mélységig. Közben fúrószárak toldása ha leért az aktuális, rosszabb esetben vissza az egész, akár többször is ha váltakoznak a talajösszetevők, pl kőzet, vagy homok stb stb stb. A vízadó réteg elérését jelzi az is hogy azon a szakaszon túl könnyen megy le a fúrószár, szinte szalad lefelé. Talajvíz magyarországon átlagosan 5 és 20 méter között tehető, ez egy átlag, de van ahol már 2 méternél talajvíz van, van ahol 20-25 méternél már rétegvíz. A rétegvíz egy vízzáró réteg szép lassan ( évtizedek, évszázadok ) alatt beszivárgott víz folyókból, talajvízből, javarészt környező országokból, pl Románia, Ausztria, stb stb, le a kárpát medence aljába, konkrétan magyarország fekvésére, és ezt a rétegvizet a lassú beszivárgás a különböző talajszerkezeti szűrőrétegek megszűrik, tisztítják, ezáltal lesz jó eséllyel emberi fogyasztásra is alkalmas, persze laborvizsgálatok után, ( kémiai, mikrobiológiai ), amit évente nem árt megismételtetni, hiszen egy vizsgálat csak a pillanatnyi aktuális eredményeket mutatja, ami bármikor szennyeződhet.
Tehát: fúrás tovább:
Ha megvan a kívánt mélység, egy zárt, dugózott talpal kell kezdeni. Semmi esetre sem nyitott aljú csővel, mert a homok bejuthat. ha a fúrás lejjebb ment a vízadó rétegen, akkor sima csővel kell indítani, és a réselt csövet a vízadó rétegnél kell elhelyezni, melyet szűrőszövettel érdemes, illetve kell még körbetekerni, leragasztani, ( hogy milyen szövet azt nem sikerült még kibogoznom. Talán geotextil, vagy hasonló. ) 2 féle kútbéléscső létezik, a menetes, vagy a tokragasztós. persze színbe van több is, kék, fehér, szürke, de a toldásrészben 2 fajta az elterjedt. Mindenképpen kútbéléscsövet érdemes használni, illetve kell használni, mert ez egy merevebb falú, mint az olcsóbb közkedvelt szürke lefolyócső, amit nagy eséllyel a talajterhelések, mozgások megtörhetnek. A cső leeresztését követően a furat és a cső közötti teret ki kell tölteni. Egyrészt támasztékot, stabilitást ad a csőnek, másrészt szűrőréteget, funkciót lát még el. Ezt mosott homokkal, és 2-4 mm mosott kaviccsal kell megtenni. Természetesen a vízzáró rétegnél meg kell szakítani ezt a rétegrendet, és ott cement, illetve anyag granulátum váltja fel. A fúrt kutat lehet tisztító szivattyúzással is tisztítani, beindítani, illetve kompresszorozással is. A kompresszornak talán az az előnye, hogy jobban felhozza a fúrásból maradt homokot, és a szivattyút sem kell megdögleszteni így, amíg kitisztul a kút. Miután ez megvan, jöhet egy teljesítmény mérés, vízhozam mérés, ami alapján meg lehet határozni hogy mekkora szivattyú kell. A túl nagy teljesítményű szivattyú hamar kiránthatja a vizet. A vízoszlop magasságát is figyelni kell, a visszatöltődési időt is, és a perc alatt kitermelt víz mennyiségét is. Ha megvan az érték, lehet megvenni hozzá a szivattyút, és telepíteni.
Természetesen az ismereteim erről a szakmáról elég hiányosak, és kezdetlegesek, de én nem is vagyok kútfúró mester mint itt sokan, nem is leszek, csak érdekel ez a téma is.
Köszönöm ha valaki / valakik elolvassák, és kijavítanak, kiegészítenek.
Úgy 10 000 és 100 000 között van ezen kutak száma még a minisztérium szerint is.
Kizárt hogy megoldható legyen a víz kivételezés mérése minden kúton.
Pl. az enyémen tuti hogy nem.
Én talajvizet szívok jelenleg a szint 1-1,1 méteren van, tavaj +2 méterrel lejjebb volt, az alja 5 m-re a talajszinttől. Fúrt nagy átmérős gyűrűs mint ahogy írtam.
Hogy mikor épült, a kivitelezés módja utalhat rá (nekem fúrt van 600 mm körül, van benne gyűrű és tégla békés is, na ez biztos hogy nem a 90-es évek után. Meg a szomszéd mondta is....) Azt mondod hogy pl. 89 és kész senki nem fogja leellenőrizni és nem is hiszem hogy tudja.
Attól még engedélyt mindegyikre kell kérni. De itt ahogy említették nem is emiatt fogja titkolva tartani sok ember. Hanem mert most azt ígérik hogy ennyi csak, miután lepörgött meg még órát is szereltetnek rá hogy fizesd a kitermelt vizet. Ne így legyen, de az eddigi példák ezt bizonyítják.
"ha a kút 1992 előtt épült, akkor valószínűleg jogszerűen épült, tekintve, hogy akkor nem kellett rá engedély."
Azt honnan lehet tudni, hogy egy kút mikor épült? Nem közölte az eladó, akitől a telket vettem, hogy mikor épült a kút és ha ő is így vette már, neki sem mondták. Szerintem nem vagyok egyedül az ilyen helyzettel. Nekem fúrt kútam van, nem tudom, hogy amit írsz csak ásott kútakra vonatkozik-e.
"A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében „az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat” saját birtokán mindenki szabadon építhetett, tehát ehhez engedély nem volt szükséges – írja a vélelmezett mentesség történelmi hátteréről a Jogadó Blog nyomán az Infostart.
Ez a szabályozás 1965. július 1-jéig volt hatályban, majd azt követően az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladta meg (az 1992. február 15-ig hatályban lévő 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján). Volt még két kivétel, de azok egyértelműen gazdálkodó tevékenységre utalnak.
Az úgynevezett kútamnesztia idén december végéig van érvényben.
Az akkor kialakult helyzetet úgy lehetett értelmezni, hogy bár 1992. február 15. napját követően mindenféle kútépítés engedélykötelessé vált, ha a kút 1992 előtt épült, akkor valószínűleg jogszerűen épült, tekintve, hogy akkor nem kellett rá engedély. Bár a törvény nem rendelkezik róla, ez úgy is értelmezhető, hogy
ami jogszerűen épült, arra fennmaradási engedély sem kell.
A mostani szabályozás viszont már egyértelmű. Ennek alapján kétféle engedélyt lehet kérni, és a különbséget éppen a kút létesítésének az időpontja jelenti:
ha az ásott vagy fúrt kút 1992. február 15. napja után létesült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni.
ha az ásott kút 1992. február 15. napja előtt jogszerűen létesült, akkor üzemeltetési engedélyt kell most kérni.
Tehát ugyanazt a kérelmet kell beadni, az eltérés csak az, hogy
a 31 évnél fiatalabb kutakra fennmaradási engedélyt, az annál idősebbekre üzemeltetési engedélyt
Bár nem vagyok sem kútfúró, sem szakértője a témának, és csak kb 2 hete tanulgatom ezt önszorgalomból ismeretbővítés miatt, DE:
A rétegzárást ha jól gondolom az olvasottakból, cementes, illetve anyagos rétegelválasztó feltöltéssel kellene megoldani, a rétegek elválasztása végett hogy a szennyezett talajvíz nem szennyezze meg az alsóbb rétegekben elhelyezkedő rétegvizeket.
Még a rendes, hivatalos, engedéllyel rendelkező kútfúrók között is akad biztosan aki nem vacakolt ezzel, kifúrta, jobb esetben különböző szemcseméretű homokos-kavicsos szűrőréteggel körbelapátolja a csövet, pénzt felveszi, és távozik. Tisztelet a kivételnek, tényleg.
4 ismerősömnél fúrtak kutat, és 4 ből 2 helyen még csak rendes kútbéléscsövet sem raktak le, értsd ez alatt hogy szürke 110 pvc cső, ami vagy bírja ( egy ideig ) vagy összeroppan, 1 helyen raktak rendesen kék kútbéléscsövet, de azt is helyben réselték flex-el, de azt sem tekerték be textiliával kivülről, ami plusz szűrne. Folyamatosan kb 1,5 - 2 évente haldokolnak a szivattyúk a homok miatt, és nem gondolom olcsónak a csőkútszivattyú cseréket sem.
És ezt a 4 kutat hivatalos kútfúrók csinálták, nem hobbisták.
Szerintem sokan beálltak arra, hogy kész legyen a lyuk, pénzt felvették, oszt jónapottal távoztak. Természetesen okosba, hivatalos forma, engedélyeztetés nélkül. Hozzáteszem, hogy ha nekem lenne magyarországon házam, és furatnák kutat, pont leszarnám az engedélyeztetést, sőt nem is kérném. Elviek miatt sem. Talán azért, mert lassan semmit sem tehetsz az országban, az állam mindig mindenről tudni akar, mindenből kér részt, sok esetben len is a legkisebb szeletet a tortából úgy, hogy nem is csinál érte semmit. De ez már vajaz a politika téma felé, azt meg inkább hagyjuk.
Szóval valahol megértem azokat, akik rohadtul nem akarják a bejelentést, mert a végén még oda fajul a kérdés hogy most bejelentik, később meg még órát rakatnak rájuk, és az után is fizetni kell amit saját pénzükön csináltattak.
Ezért nem fúrattak az emberek 125 mm-es kutat, csak 40 mm-est. A gépészet egy kis Pedrollo szivattyúban kimerült. Ezzel szépen lehet öntözni egy párszáz nm-es kertet.
Ezt én mind megértem, és abban igazad van hogy az országban rendeletekkel hajnal kettőkor is kibaxnak mindig mindenkivel. Azt is elhiszem, hogy hoznak erre rendeletet hogy bemehessen akárki. De hogy ezt ténylegesen kivitelezni is tudják, és fogják, na azt már kétlem. Mondom ezt úgy, hogy nem is magyarországon élek, kutam sincs, és igazából maga a téma sem érint engem, max csak annyiban hogy most erősen tanulmányozom a kútfúrást. Nem, nem akarok ebből megélni, se nem szakmát váltani, csak most ez van terítéken éppen, és hogy teljes legyen a kép a fejemben, gyakorlatilag kvázi elméletben ki kell tanulnom a kútfúrást az első lépésektől az utolsóig. Nyilván csak az elméletet, a folyamatot, mert területenként eltérő lehet a technológia, a felszerelés, és a szakmai tapasztalat-tudás is. De én már csak ilyen vagyok, kurva kíváncsi vagyok minden szakmára. Nemrég a fa megmunkálásának a szakmai részével végeztem hosszú hónapok utáni autodidakta képzésemmel, most 2 hete a kútfúrást kutatom. Ezeknek semmi haszna nem lesz, max annyi hogy nem teljesen hülyén fogok meghalni. Évekkel ezelőtt pont ebbe a fórumba kerestem egy kútfúrót, akihez hozzá szegődhetnék egy kút fúrásának első lépésétől az utolsóig, hogy láthassam élőben, de sajnos nem jött össze a külföldi költözés miatt, így akkoriban egy burkoló mellé álltam de. DE, most a híre azért a határt is átlépve hozzánk is eljutott ez a kútmizéria bejelent nem jelent fennmarad betemet kutakról, így újra fellángolt bennem a kíváncsiság a rég tervezett, és el is feledett kútfúrás menete iránt. Lehet hogy most összejön, talán valaki megtűrne maga mellett egy kútfúrásig, és akkor ezt is kipipálhatnám magamban.
De szerintem kivitelezhetetlen egy országot ilyen szinten feltérképezni.
Sziasztok. Olvasom itt a hozzászólásokat, de az a gyanúm hogy aki beparázott az végig fogja vinni a bejelentési kötelezettséget, a többiek meg leszarják majd. Se nem akarnak több százezret fizetni megint, se nem akarnak macerát vele, utánjárásokat. Egyébként meg mit tesz az állam? beröntgenezi az egész országot hol van fúrt kút? Mi látszik egy fúrt kútból? Egy betonozott akna, nyíló ajtóval. hogy alatta mi van azt mondja meg valaki. Az utcáról még az sem látszódik, A magántelekre megy aztán próbáljon meg bemenni valaki a tulaj engedélye nélkül. Vagy mi lesz a terv? Mindenhova becsöngetnek hogy csókolom jöttünk tüzetesen átvizsgálni a telkét nincs e valahol elrejtett fúrt kút akna? Ugyan már. Semmi lehetősége erre az államnak. Ha bejelented lesz róla infójuk, ha nem akkor megy minden tovább.
Illúzió! Nincs az a jobb vagy balodali kormány, aki ezt felvállalja. Eleve, ők is érzik az eljárás visszásságát, végrehajthatatlanságát, meg az országos ellenállást. Nem véletlenül lépnek hátra hétről-hétre egyet. Visszamenőleg nem lehet egy kutat megjavítani, így több százat-ezret kellene eltömedékelni, ha egyáltalán bizonyítható a dolog. A szennyezett kutasokkal meg kötelezően víztisztítót vetetünk millióért stb. Hagyjuk már...A korrekt munka a szakember dolga lenne egy fúrás esetén, jó lenne azt hinni, hogy ebben javulóban van a helyzet, de ez is illúzió lenne.
Csak két példa az autós világból. Mióta van zöld kártya? 30 éve? Láttál olyan autót, ami nem kapta meg? Főleg mióta a műszaki vizsgával egybe van. De mondhatnám az eredetvizsgát is. Kifizeted, aztán pont ugyanúgy lehet lopott, tört, összehegesztett, sok km-es. Ez van...
És igen! Én kis városomban gyerekkoromban 7 nagy záportározó volt. Ebből 5 már a multé. Egyet csatornával elvezettek, egyben pedíg azonnal indul a szivattyú, ha egy arasznyi összejön.
Ami ma délelőtt leesett, az mostanra a Dunával Mohács alatt robog..... elfelé.
Én tudok egy emberről, aki a saját birtoka mellett elvonuló csapadékárkot elgátalta /csak egy fenékküszöb/. Ez az árok, egy egész városrész betonjáról gyüjti a vizet. Most viszont nem rohan el, hanem ott szikkad el a birtok mellett. Csepp a tengerben, de két év után úgy érzi, az ottani kútban visszajött egy fél méter víz.
Igaz cserébe jól kib...szott magával. Minden nagyobb zuhé után kilószám takarítja a csikket, nejlonzacskót, meg azt a szájbaq....t energiaitalos bádogdobozt......
Ebben meg majdnem tökig egyet értünk. De Marinéni kútja valószínűleg jóval trógerebb munka, mint a régi TSZ telepi /vagy tavaly fúrt/ nagylocsolós. A réteg tönkretételéhez pedíg épp elég.
A listázástól önmagában semmi nem fog változni, pont az ellenkezőjére utaltam, de a kéthetente váltogatott, nagyobbnál nagyobb faszság bejelentéstervezetek többet ártanak, mint bármi.
Igen is, jó lenne ha mind térkére kerülne. Jó lenne, ha mind meg is lenne vizslatva. A szennyező kutak pedíg meg lennének szűntetve /nem jónak hazudva, egy mórickarajzzal/. Ehhez egy szavahihető, felelős országirányítás kellene...... és nem néhány dilettáns ostoba nyilatkozata.
Folytatom. Teljesen mindegy hogy miből mit locsolnak. A fúróember locsolástól, műtrágyától, csapadéktól függetlenül átfúrkodta a rétegvizeket megvédő zárórétegeket. A szarlé meg folyik lefelé.
Most mi van? Most ez így mindenkinek jó?
Egészen konkrét:
Kis városunk északi csücskében több évtizeddel ez előtt bevezették a vezetékes vizet. A szennyvízhálózat meg megcsúszott. Időben. Mit tettek? Szinte mindenki ostoba belekötötte a feleslegessé vált ásott kutakba a szennyvizét. Mondván, már nem iszunk belőle, de elszikkad a szarlé, nem kell annyit fizetni a szippantásért.
Néhány év alatt szarszígú lett a kis mélységű fúrt kutak mindegyike. Jött a fúrósember, és mindenkinek fúrt egyet az első, addíg zárt rétegbe. Mostanra az a réteg is fosatós, büdös. Jön a fúrós, döfi a következőt.
Nembaj, hisz minden jó így ahogy van. Úgy is műtrágyás, legyen igaziszaros is. Az mégsem kemikália. Igazi bioszar. Most agrárokos már a minap a 80 métert is belengette.
Tök mindegy hogy kerül a talajvízbe a műtrágya, és hogy miből locsol a kukoricatermesztő, ha a szomszéd tanyán már nyomják is a csövet a földbe.
Talán inkább azon kellene az illetékeseknek elgondolkodni, meg energiát, pénzt belefektetni, hogy az országon átfolyó sokmillió köbméter vizet hogyan lehet megtartani, hasznosítani.
Senki nem állította, hogy eddig minden szakszerűen működött. A diskurzus nem is erről folyt, hanem arról, hogy hová futhat ki a bejelentős történet. Az talán számodra is belátható, hogy ,,csak" egy listába vételtől nem fog semmi megváltozni, tehát, ha bármi értelmet keresünk benne, akkor kell, hogy legyen folytatása, amiről most nem tudnak/akarnak beszélni. Az idő kerekét nem tudják visszaforgatni, a szarul kivitelezett kút egy 50-100 ezret kóstáló mórickarajztól nem válik szakszerűvé. Esetleg a nagy, öntözéses területeken lévő kutakat (ha vannak ilyenek) lehetne számba venni, ha már a tervezhető, felelős vízgazdálkodásért aggódnak, nem a Mari néni udvarában 50 éve ott lévő 5 méteres, talajvizes kutat. Persze, ha a pénzbeszedés a cél, az más...
