Mindig tanul az ember. Egyébként gyanús ez az általad elkövetett kínai nyelv szkítátlanítás. A hunok Kelet-Ázsiában éltek, a szkíták a Fekete-tengernél.
Akkor már rákérdezek: Szkitiát hogyan nevezik/ejtik a kis kinai barátaink!
Szkithiat bizonyosan nem mondtak a kinaiak, nekik ugyanis mindig is csak HIUN-GU-k leteztek, vagyis HUNok...., akiket szamos kutato az egyiptomi nyelvben peldaul UNNI-kent azonosit....Szkitakent csak a nyugati kulturak emlitik oket...
Azóta is kuncogok az emberen!
Szóval, ha a szomszédomban lakó kinai azt mondja rám hogy ember, sértődjem meg? :))
Felteheteoen egy kis felreertes van ( ami az ALAHUZASBOL --- tolem fuggetlenul --------eredhet !!!)
a jelzett dolog a MAGYAR-ra ( mint emberre) vonatkozott.
Vagyis a "MAGYAR" a kinai nyelvben olyan jelentessel bir, hogy a "nagyfogu kapzsi HUN".
Az olimpiai közvetítéseknél felfigyeltem rá, hogy hogyan ejtik a kinaiak Magyarország nevét, és valami szitja, vagy szitiját hallottam ki belőle. Igaz az első pár hallomás félrevezeti az embert.
Ghirsman Az ókori Irán - Médek, perzsák, párthusok. című könyvben a pártusokkal kapcsolatban ír "Anáhitá" istennőről, ami a magyar anyahitü szóra hajaz.
>>Ucsiraltu neveztű nyelvész szerint, ami a belső-ázsiai, észak-indiai és közép-ázsiai nyelvekben közös, azt mind vissza lehet vezetni a hun nyelvre. Ez a professzor 600 hun szót, kifejezést és hiányos mondatot gyűjtött össze és kb. 50-et rekonstruált. Itt a történész hölgy két szót sorol fel: az egyik a "hitü" és az "egész" szó. << -------
Nem vonom kétségbe Uricsaltu állítását, de ez semmiképpen nem biztos, ahogy ő is megállapítja
"Ucsiraltu kimutatta, hogy az ősi Földanya kultuszt a korai belső-ázsiai sztyeppei övezetben "hitü"-nek hívhatták, "
A véleményem ebben a tekintetben az, hogy ha átvettük akkor ebbe a szóbokorba épült be.
"A Napkút Kiadó megjelentette a tavaly hazánkban is járt belső-mongol nyelvészprofesszor, Ucsiraltu kínai történeti forrásokban található hun nyelvi emlékekről (glosszákról) szóló tanulmányait, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos nyelvészeti irodalomban is hiánypótló kutatási eredménynek számít. A magyar olvasóközönség, de számos tudományos kutató először ismerkedhet meg a régi kínai forrásokban fennmaradt hun szavakkal és kifejezésekkel. "
"Ucsiraltu kimutatta, hogy az ősi Földanya kultuszt a korai belső-ázsiai sztyeppei övezetben "hitü"-nek hívhatták, amely igazolja Vámbéry Ármin és Szentkatolnia Bálint Gábor korábbi elképzelését, és megoldhatja az eddig ismeretlen eredetűnek vélt magyar hit szó etimológiáját. "
>>Ucsiraltu neveztű nyelvész szerint, ami a belső-ázsiai, észak-indiai és közép-ázsiai nyelvekben közös, azt mind vissza lehet vezetni a hun nyelvre. Ez a professzor 600 hun szót, kifejezést és hiányos mondatot gyűjtött össze és kb. 50-et rekonstruált. Itt a történész hölgy két szót sorol fel: az egyik a "hitü" és az "egész" szó. <<
"Hun szavak a magyar nyelvben? Annyit azonban bizonyosnak tart, hogy a magyar nyelvben is lehetnek hun szavak, illetve nyelvtani elemek. Ucsiraltu még tovább akarja tanulmányozni a magyar nyelvet, mert az eddig nála lévõ tudományos publikációknál - Kara György, Szentkatolnai Bálint Gábor, Németh Gyula és Ligeti Lajos munkái - többet szeretne tudni rólunk. Az általa rekonstruált szavaknak is vannak magyar vonatkozásai. A hun nyelvi "hitü" szó a magyar hittel egyeztethetõ össze, melyet a nyelvészek ismeretlen eredetûnek tartottak. A szó szerinte a régi Földanya kultuszhoz kapcsolható."
"Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz. Magyar kapcsolat A professzor kérdésünkre elmondta, hogy saját kutatása, valamint a magyar kutatókkal történt konzultáció alapján azt találta, hogy a magyar nyelvben feltételezhetõen nagyon sok mongol szó lehet. A mongolok és a magyarok között közvetlen érintkezés csak 1241-1242 között volt, de egy év alatt nem kerülhetett bele ennyi szó a magyar nyelvbe, ezért ennek a kapcsolatnak nagyon õsinek kell lennie. Ucsiraltu a 19. századi magyar kutatókhoz - Fogarasi János akadémikushoz és Szentkatolnai Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanárhoz - hasonlóan úgy véli, hogy a magyar-mongol szóegyezések hun kori hatások lehettek. Ucsiraltu szerint a magyar nyelvi emlékeket feltétlenül be kell vonni a hun kutatásba, amellyel számos nyelvészeti kérdés tisztázódhat. "
Egy könyvben olvastam, hogy a hit szavunk az értelmező szótár szerint (nékem nincs ilyen) ismeretlen eredetű szó.
Nyugtassatok meg hogy nem ez áll ott.
-------------------
hit /1057 tn., 1372 u./ Származékszó Alapja a hisz ige hí- töváltozata, végződése pedig a -t névszóképzö, ez utóbbira vö. eszik > ét, tesz > tét. Gazdag szócsaíád alapja lett: hites /138 tn./
Zaicz Etimológiai szótár 305. old.
Sáfár István
A legtöbb tankönyv csak az esetleges magyar-manysi kapcsolatot közli.
Azonban a szakirodalom két egymással versengő kimutatást tartalmaz a magyar név etimológiájára a magyar-manysi mellett (az „ugor” kapcsolat) ott van a maĵġir(i) ~ baĵġir (a türk kapcsolat), melyet a történeti források tényleg hitelesítenek.
A magyar szót 10. századi arab források is említik, ahol maĵġir(i) ~ baĵġir szabályos változatokban jelenik meg A maĵġir(i) változatból fejlődött ki a magyar szó, mig a baĵġir-ból alakult a bašġir ~ bašĵir ~ bašgir, vagyis a türk nyelvű baskírok neve. Valóban a maĵġir(i) ~ baĵġir megjelöléssel a források határozottan egy türk nyelvű népességre utaltak. Az említett fejezetben és a fenti részben azt is láttuk, hogy a Konstantin által említett Megέrh (Megyeri) név, melyet általánosan a magyarral társítanak, egy törzsnév, amely türk eredetűnek elfogadott egyéb törzsnevek listáján szerepel.
A második változat:
A magy-ar név két részből áll Az első rész a magy- az ugor *mańćз ’ember, emberi lény’-ből származik, amelyből a vogulok manysi, és egy osztják törzs mańť ~ mońť ~ maś önelnevezése is ered[1] (UEW 866). A források általában rámutatnak, hogy a magy /-ď-/ szabályosan fejlődött ki a *-ńć-ből A magyar név második része az -ar (- ér, -ër) ’ember’, állítólag ugyanaz az összetevő, mint amely például a magy. ember-ben található. Ez a tő viszont a finn yrkä ’agglegény’, yrkö ’ember’ < f-u. *irkä (*ürkä)-hoz kapcsolódna (UEW 84)
A tankönyvek és szótárak általában mégis úgy tárgyalják a magyar nevet, mintha egy teljesen más névhez – a manysihoz – kapcsolódna. Nincs történelmi vagy nyelvészeti adat, mely ezt a kapcsolatot alátámasztaná, eltekintve a két név felületes hasonlóságától, valamint a magyarok és vogulok közötti szoros kapcsolat „feltételezésétől” (amely viszont a két tulajdonnév, a hungar és a Yugria közötti, látszólagos hasonlóságon alapul. A magyar név „elfogadott” etimológiája a következő (TESz II, 817; UEW 866; EWUng II, 923-24).
