A zsidók mentalitását nem lehet összehasonlítani a cigányokéval, ismerem a helyi zsidó közösséget, ők a tanulni, dolgozni vágyó réteg és nem az akikre itt azt hazudják.
Oktatás:
Teljesen egyet értek veled, csak megint európai módszerekkel gondolkodsz. Hiába lenne jobb az oktatás, ha nem megoldott az, hogy a gyereket oda is vigye a kedves szülője. Ez az oktatási irány változtatása természetesen azoknak az iskolába járóknak jelentene sokat, akik ott is vannak, de azoknak semmit, akik eddig sem jeleskedtek ebben.
Van olyan aki nem véleményt formál már, hanem ajánlott egy közösségnek egy megoldást. Az ajánlata reális volt: ő ad magot, roma elülteti és a terményt megeszi. A kísérlete jól példázta a mai helyzetet.
Bár engem az ott járt olvtársak megcáfolhatnak, de az én ismeretem szerint nem lett a projektből semmi.
- nem lehet azt mondani, hogy a többségi társadalom nem ad valamit, mert nem kell hozzá adni semmit - nem lehet azt mondani rá, hogy a többségi társadalom szegregál, kirekeszt, mert a saját kertjében nem lehet ilyent mondani - nem lehet ráfogni, hogy rettegés van - nem lehet az üldöztetést kiemelni, bár a kertészkedés egy keményen fajirtásra szakosodott tevékenység (gaz irtása, élősködők irtása - mielőtt fajvédők hasmenést kapnak a víziójuk miatt)
Csak simán ki kell menni és megásni a földet.
Ez a téma nagyjából és egészében ellentmond a "tanulni vágyó és dolgozni akaró" képnek, meg annak, hogy a többségi társadalom elnyomása miatt nem "emelkednek fel".
Szóval várható, hogy a kertészkedés említése is a gyűlöletbeszéd egyik válfaja lesz.
Örülök, hogy legalább egy dologban egyetértünk: az egyéni felelősség kérdésében.
Most már csak a tekintetben kellene egyetértésre jutnunk, hogy ha pl. van egy kezdő háziasszony, akinek a levese a túlfőzéstől elpárolog, a krumplit szénné égeti, a húst félig nyersen hagyja, s a tetejébe a buktája sem kel meg, hanem lelapul a tepsi aljára és ott ég szénné, akkor az egy olyan soktényezős problémahalmaz, amelynek egyetlen elemét megjavítva aligha oldódik meg az egész kupac problemcsik. Viszont, ha beszerzünk neki egy "10 egyszerű leves hétköznapra" című kiadványt, és pár alapleves készítését meg is mutatjuk neki, akkor az egyik probléma már talán megoldható. Ettől a többi még nem fog megoldódni, viszont a családnak van rá esélye, hogy ne éhesen álljon fel a vasárnapi ebédtől.
Én azt gondolom, hogy minden problémahalmaz sok kis problémából áll, és ha csak egyet is meg tudok oldani, akkor nem szabad sem restnek lennem annak megoldására, sem pedig defetistának, aki rálegyint, hogy "De mi az az egy ahhoz a sokhoz képest? "
A mostani kormányzatunk (és azt ezt megelőzők sem voltak különbek, bár ez engem nem vigasztal) az általad épp leírt defetista hozzáállást tanúsítják. Mivel az összes, a tárgykörbe tartozó problémát úgysem tudják megoldani, inkább nem csinálnak semmit.
Na, ezt hívom én kormányzati felelőtlenségnek. Ha csak mindenki, mindegyik minisztérium venné a fáradságot, és nekilátna a saját reszortjának, már sokkal előrébb tartanánk.
Példák: a szociális ügyekért felelős főmuftinak nem az lenne a dolga, hogy megbélyegezzem egy kis falsi polgármester asszonyt, amiért az a félanalfabéta, alapvető számtani műveletek elvégzésére sem képes HHH polgártársak helyett beosztja a segély összegét, hogy jusson rezsire is, és éhen se haljanak, hanem el kellene gondolkodnia azon, hogy enélkül azok az emberek végképpen lerongyolódnának és elhasználódnának. S talán az ő dolga meg az lenne, hogy ha az ilyen, emberi együttérzésen és józan észen alapuló gyakorlat ellentétben áll a törvény betűjével, akkor kidolgozza a vonatkozó törvénymódosítást.
Ugyanígy a tanügyért felelős államtitkároktól és miniszterektől sem azt várom el, hogy oldják meg az egész problémakupacot, csak azt, hogy a saját részük tekintetében tanúsítsanak proaktív magatartást. Ki akadályozta meg az apparátust abban, hogy ne csak hümmögjön a cigány gyerekek iskolakerülésén, hanem hathatós törvényi szabályozással segítse elő az iskolalátogatást? Gondolok itt arra, hogy szankcionálni kellene azokat a szülőket, akik a gyerekeiket afféle közpénzcsapolászati haszonállatnak tekintik, és sárba tiporják ugyanezen gyerekeknek az alkotmányos jogait. Különös tekintettel az iskoláztatáshoz, a közoktatáshoz való jogra.
Iskola van. Munkalehetőség van. Nyilván nem jobb, mint amire valaki képzést nyert, de van. És igenis vannak olyan cigányok is, akik pozitív példát jelentenek. A közszolgálati televíziót pont azért tartjuk, hogy az ilyeneket is bemutassa. Hülye semmirekellő politikusokat nyomnak a képünkbe reggel-este, pedig senkit se érdekelnek. Ki akdályozza meg az MTV-t abban, hogy akár egész estés műsort szenteljen, teszem azt, Rostás Árpád vagy Mága Zoltán életművének? A kereskedelmi tévék sem különbek, ha cigány, akkor a manifeszt idióta Győzike, vagy a Mónikasó fogatlan acsargói. Broáf.
Ennek oka és célja van. Ahogy Jókai óta tudjuk, az "ördög nem dolgozik száz percenten alul".
A dolog egyszerűbb, mint gondolnád. A kormányzat célja nem egy kulturált, iskolázott, beilleszkedett cigányság. Hanem egy iskolázatlan, kulturálatlan, beilleszkedésre képtelen tömeg, amelyiknek a szavazatait száraztésztáért is meg lehet venni, s amelyiknek a garantáltan használhatatlan programok mentén való "felemelésére" és "integrációjára" további százmilliárdokat lehet a költségvetésből kisíbolni, és a haverok zsebeiben eltüntetni.
Erről szól a kormányzat cigánypolitikája, Olvtárs. Erről, és nem másról. Hangzatos szavak és sehová sem vezető programok olyan szociológusok alapvetései alapján, akik életükben nem láttak cigányt, legfeljebb fényképen. S ugyanakkor az efféle, soha, semmiféle módon nem ellenőrzött programokra százmilliárdokt síbolnak ki valamennyiünk pénzéből. Az ÁSZ jelentését az 1996 és 2006 közt cigányügyre elköltött 120 milliárdról, gondolom, legalább hírből, ismered.
"belátható, hogy egy ilyen környezetbe születő gyereknek semmi esélye sincs, hogy legalább a szakmaszerzésig eljusson. Ezt a többségi társadalomnak is be kell látnia."
és akkor belátóan csóváljuk a fejünket, vagy tegyünk ellene?
Annyi tény, hogy 1948-ban egy, a mi kis 93ezer nkm-ünknél sokkal rosszabb, forró, sivatagos helyen létrejött egy új állam. Víz is alig volt, és az államot alapító bevándorlók zömében gyakorlatilag nulla ismerettel rendelkeztek a földművelés tárgyában. Volt köztük pár öregebb, aki értett hozzá valamit, meg kaptak a külföldi támogatóktól szakirodalmat, kapát, kaszát, ásót és sarlót, meg vetőmagot. És láss csodát, a különféle koncentrációs táborokat épp, hogy túlélt, fizikailag gyenge, alultáplált fiatalok megtanulták a földművelést. Pedig zömükben nem születtek parasztnak. Kis agrártelepeket, úgynevezett kibucokat hoztak létre, és a pocsék környezeti viszonyok dacára is megtermelték a saját élelmüket, pár év múlva már piacra is jutott. Izrael állam korai történelme jól példázza, hogy mi is ez az egész sirám arról, hogy "nem értenek hozzá": egyszerűen rizsa. Aki akar hozzá érteni, az megtanulja.
Az is tény, hogy az iskolarendszerű oktatásnak kötelező részévé kellene tenni az alapvető földművelési és kertészeti ismereteket. A sok elméleti tudálékoskodástól csak megutálják a gyerekek az összes növényt. Nem vicc.
Érdekes módon, amikor a nagyapám a háború előtt még jómódú ember volt és a lányait az angolkisasszonyokhoz járathatta, ez nem volt kérdés. Olyan jól megtanultak palántázni, ásni, öntözni, hogy még. Igen, a jómódú, úri kisasszonyok, a gabona-nagykereskedő leánya, a professzori csemete, a táblabíró úr leánya és a bárókisasszony is. Volt, aki soha semmire se használta az iskolai tankertben tanultakat, volt, akinek csak arra kellett, hogy legyen neki télen saját nevelésű ciklámenje, és volt, aki később a háztájiban megtermelte a családnak a betevőt. S jutott idejük arra is, hogy megtanuljanak kézimunkázni (Nem ám keresztöltés-láncöltés szintjén, mint mi!), szabni-varrni, főzni is. Alapoktól a jó közepes szintig. Plusz mindenki tanult zenét és kórusban is énekeltek. Talán nem lenne az ördögtől való, ha nem kis professzorokat akarnánk képezni az általánosban, hanem normális, átlagos embereket. A tehetség általában úgyis kitűnik 14 éves korra. De nem abból kéne kiindulni, hogy irány a Nobel-díj mindenkinek. Talán a kis cigánygyerekeknek is sokkal több sikerélményük lenne, ha nem a zárvatermők-nyitvatermők stb. botanikai besorolási kérdésekkel macerálnánk őket, hanem, mondjuk, lehetne mindegyiknek egy saját növénye - Uram, bocsá' haszonnövénye -, és annak a gondozásáért, jólétéért kaphatna jegyet.
Megtanulna felelősnek lenni valamiért. Az, hogy a Kis hercegben le van írva, az édeskevés. Neked magadnak kell egy lény, amelyikért felelős vagy! Lehet az akármilyen kis dudva is először. Aki egy kis borsónövényért, futóbabért vagy törperózsáért sem volt megtanítva felelősséget viselni, attól hogyan is várhatjuk el, hogy felelősséget érezzen majd a saját gyerekei és a társadalom iránt?
Jócskán van még - városban és falun is - mezőgazdasági szakember, sokan állás nélkül. Milyen kiváló lehetőség lett volna - akár EU finanszírozással - egy alapfokú oktatási programot csinálni! Akár a cigány politikusok vezetésével, akár a kormányon lévők támogatásával. De nem tették. :-( És ezért a felelősség őket terheli!
Nem. Én inkább úgy látom, hogy a pattanásokra, a fekélyes sebekre szép, bár lejárt szavatosságú, nulla gyógyhatású kencét tesznek, ami kicsit elfedi azokat, a szagokat csökkenti, de legalább iszonyú drága. Illetve az erősen felülfertőzött pattanásokra, a rothadó sebekre azt mondják, hogy nincsenek is ott, aki meg látja az hülye, neonszinű. Nincs olyan szerencsénk, hogy eljussunk oda, hogy kinyomjanak egy pattanást, hanem csak azt mondogatják, hogy nincs is pattanás, csak a neonok mondogatják ezt, mert gonoszak.
"Ezek az emberek azért mentek falura, mert eladták a városi lakásaikat, s így olcsóbban jutottak a putrijukhoz. Ráadásul már a nagyüzemi betanított munka is történelem a számukra. Nem is értenek a háztájihoz."
Annyira nem egy bonyolult dolog ám, azzal kezdődik, hogy az ember kigazol, felássa a kertjét. aztán meglehet kérdezni a szomszédot, hogy mit vessen és hogyan. A kezdeteket el lehet mondani 10 percben.
csakhát locsolni kell, kapálni kell, gazolni kell. a tyúkokat etetni, itatni, időben behajtani, hajnalban kivenni a tojást, stb.
A 2nemértek én ahhoz" kifogás. sokan mentek városból falura, és aki akarta annak van háztájia. amíg el nem lopják.
Amennyi érdekképviseletük van és értük aggódó ember van, már rég szervezhettek volna egy okosító rendszert, amiben a hozzáértők helyben megmutatják, hogy mi a föld, mi a kapa és mi a veteményezés. Nem más, csak a kert alapjait, mit, mikor és hogyan.
Csak tudod (gondolom tudod :)), hogy a kertben egyeztetés, konferencia, párbeszéd kezdeményezése, rettegéssel és szoció.tanulmányok írásával nem lesz krumpli, azt tevőlegesen kell csinálni, azt meg sokan nem szeretik, félnek tőle, mint a zördög a tömjéntől.
És ha sok kis egyéntől eltűrjük a "hagyományőrzésileg" iskolába nem járást, szakmát nem tanulást, ellenben bátorítjuk, anyagilag ösztönözzük a 13 évesen való gyerekszülést, akkor abból tényleg nagy társadalmi probléma tud kerekedni.
Ezt érték el a magukat szocialistának és liberálisnak leginkább csak képzelő politikusok 20 év alatt.
Annyira akartak népboldogítani, hogy végül a nagy fene jóindulatukkal kikövezték a szegények, a HHH réteg számára a pokolba vezető utat. Mert mi történik akkor, ha van, teszem azt a faluban egy olyan leány, aki 13 évesen szül, de nincsen melléje téve a jelenlegi támogatási rendszer? Semmi durva, csak például alapból annak jár GYES, aki már adózott valaha életében legalább 12 hónapot. Akkor az van, hogy az illető élete nagyon megnehezedik, szakma és 8 általános nélkül csak a legrosszabbul fizetett segédmunkák jutnak neki, és nem fognak tolongani a kezéért sem. Mit szűr le ebből a többi bakfis? Azt, hogy ez bizony nagyon rossz ötlet, és inkább halasztani kéne a szexuális életet, vagy legalább védekezni kéne, és alapjában véve tizenéves korban tanulni kell, meg jó szakmát szerezni, ha valaki nem kutyamosó akar lenni éhbérért. Eredmény hosszú távon: 100 ilyen HHH leányból lesz 2-3, aki úgy marad, a többi meg tanul a példájukból, és inkább szakmát tanul.
Mi van most? A kis 13 éves fel sem fogja, mi történik vele, de már befogják a megélhetési gyerekszülésbe. Melléje van téve a szociális ellátó rendszer, úgyhogy annyi csp-t meg gyes-t kap, amennyi zsebpénzről a többi hasonszőrű álmodni sem mer. Mit tanulnak a példájából? Azt, hogy ha anyu nem ad elég zsebpénzt, akkor szülni kell egy kis zsebpénzforrást. Mi az eredmény? Az, hogy az ilyen leány egyik kapcsolatból a másikba megy, szeretné, ha valaki elvenné és eltartaná, de erre alig van valami esélye, ha csak az első gyerek apja el nem veszi. Magát eltartani képtelen, egyre lejjebb csúszik, végül a legmegalázóbb kapcsolatokban és élethelyzetekben látjuk viszont. S mivel a többi kis bakfis eleinte csak a jó zsebpénzforrást látta a dologban, lesznek ott a lejtő alján jó sokan még! Eredmény hosszú távon: 100 ilyen HHH leányból lesz 2-3, aki ki akar törni és szakmát tanul, dacolva a többi gúnyolódásával és kirekesztésével. És lesz 97, aki 12-14 évesen úgy marad, és legjobb esetben együtt marad az első gyerek apjával, aki eltartja. De sokkal nagyobb az esélye arra, hogy egyre kétségbeesettebben próbálja magát különféle kapcsolatokba bebetonozni gyerekszülések által, de végül senkinek se kell, és 25 évesen 4-5 gyerekkel prostitúcióból próbálja magát fenntatani. Vagy államiba csapja minden gyerekét.
A társadalom egyénekből áll. És ha az egyéneket az önsorsrontásban tesszük érdekeltté anyagilag a rosszul megcvsinált szociális ellátó rendszer eszközével, akkor abból olya társadalmi probléma is lehet, amely megoldhatatlannak bizonyul. Pláne ma, amikor a rendszer befizetői oldalán levő adózók tömegesen mennek az EU más, adózóbarátabb országaiba dolgozni, a nyugdíjasok meg lassan a népesség 40% is kiteszik....
Finanszírozhatatlan. S amikor összeomlik az egész, akkor a soha nem dolgozott, mindig csak eltartott hordák meg fognak indulni. Életükben először lesznek valóban éhesek, plusz a függőség is nagy úr. Láttad a szlovákiai cigány "éhséglázadás" felvételeit, ugye? Kenyér egyiknél se, de pia meg cigi doszt. Plusz az a tudat is munkál bennük, hgy nekik ez jár, és semmi gátlásuk a tekintetben, hogy a másét elvenni szabad-e. Nem szeretnék egy ilyen hordának az útjába kerülni.
Gondolom, neked nem lakik rokonod a veszélyeztetett vidékeken, ugye? Nekem viszont igen.
By means of a kind of social constitution from the Grameen Bank, which comprises of 16 points, Monsura Begum's whole life has changed in a positive sense. At training sessions for these 16 points, Grameen customers primarily learn things about daily life: how to plant vegetables, and why one should not live from rice alone, how to build a toilet, that water should be boiled before drinking, how to build a fountain etc.
Igen kényes témát feszegettél ezzel a falu, kertművelés stb. dologgal. Én falun lakom, kicsit megszólítva érzem magam, ha ez előkerül. Soha nem értettem meg, hogy miért is nem művelik sokan, akik szegények a kertjüket. Megélni nem lehet ebből, de sokkal könnyebbé lehet tenni az életet. Egy normál (errefele normál, más helyen ennek 2-3x-a az ami normál, mert jellemzően síkabb vidéken nagyobb kertek vannak) 300-400n.öles területről minimális munkával sok mindent le lehet vinni. Egy ekkora kert napi 2 óra munkával müvelhető, tehát nem kell a napon felfordulni és délben kapálni stb. stb. Szaktudás megszerezhető, akár könyvből, akár pedig a szomszédtól egy év alatt. Az általános kerti növény nem kíván permetezést (mi csak a termő fákat permetezzük), kivéve talán a krumpli, de azt nem kötelező ültetni, mert normál kertben nem terem annyi, hogy éven át kitartson, csak a helyet foglalja. Ebbe a mennyiségbe belefér annyi málna, eper, paradicsom,(ez talán délebre jobban), hogy abból eltenni is lehet, szörpnek, lekvárnak, esetleg a hűtőbe is. Borsó, bab, kétféle tök, uborka, répák és pár fűszer és tea alapanyag, virág egész szezonban, csemegekukorica és egyebek termesztése nem egy ördöngös és megterhelő feladat, főleg annak, aki otthon van. Ezek a tények, tapasztaltok. Ami miatt én ezt így leírtam, az az, hogy a Nagylexikon borsóprojektje okán sok fajvédő duma úgy állította be, hogy ez valami nagy és extra dolog, amihez nagymértékű ismeret (volt aki rögvest ugrómokusi végzettséget emlegetett) és nehéz fizikai munkával járó dolgot.
A kert az egyik legjobb olyan dolog, amivel a szegény ember tud segíteni saját magán, minimális befektetéssel. El kell azon gondolkodni, hogy aki nem csinálja, az miért is nem csinálja azt, ami logikusan segítene saját magán. Miért nem az ilyen dolgokat halljuk a médiumban, miért nem ezt a vonalat erősítik a meglévő roma szervezetek. Nem kell nagyon a témát tanulmányozni csak a 50-es évek eleji, vagy kicsivel előbbi (1910-30) papírokat elővenni és megnézni, hogy milyen projektekkel tanították akkor meg az új (akkoriban új) módszerekre a magyar (kun, besenyő, szláv, horvát) parasztokat.
Minden faluban lakó embernek lehetősége van ezt megcsinálni, nem akadályozza ebben sem a szegregáció sem a rasszizmus és a Gárdistákok sem.
Pár megszokott kérdésre rögvest meg is adnám a választ:
- tudom, hogy ez nem oldja meg az egész cigányság kérdését - nem, nem akarom erővel rákényszeríteni őket - nem, nem kell egy kiskerthez felsőfokú végzettség - igen, valóban, a városiaknak ez nem megoldás. - igen, tudom, hogy mindenkinek alkotmányos joga van azt csinálni amit akar a saját kertjében
Az utóbbi évtizedekben csupán - jelképesen - a pattanások kinyomkodása folyik. :-( Azaz a tünetet próbálják kezelni, de a pattanásokat okozó betegségről még beszélni sem lehet.
Szerinted az kezelési mód, hogy alájuk toljuk a csilivili lakásokat, majd jön a minisztériumi főokos, és közli, hogy még mentor is kell hozzá, mert ők nem tudhatják, hogyan kell rendet tartani egy modern lakásban?
Ez a "nem értenek a háztájihoz" valami megmásíthatatlan, kőbe vésett törvény..??? Vagy tiltja a vallásuk? Miért nem lehet elképzelni, hogy ellessék a régi falusiaktól, netalántán kérdezősködjenek, és "learning by working" módon eltanuljanak egyet s mást?
Annyi mindent ellestek a többségi társadalomtól. A tv-kultuszt (gyanítom, az sem az ősi cigány kultúra része volt), a technikai vívmányai iránti vonzalmuk se lehet többszáz éves hagyomány....
Mi a fenét mondhatna, ha csak azt nem, hogy tanulatlan embereknek is akad munka? Sőt, nemcsak akad, de jócskán van .
A baj az, hogy kialakítottunk egy olyan szociális ellátó rendszert, ahol anyagilag jobban jár az, aki nyüszít, hogy jáááj, nincs munka, mint az, aki keményen odateszi magát és elvégzi azt a munkát, ami van. Ennyi.
Amúgy meg egy kis faluban hiába is vár bárki olyan típusú munkát, amilyet nagyüzemekben, nagyipari létesítményekben lehet végezni. Az ilyen termelő egységek jellemzően nagyvárosokban vannak. Aki ilyet akar, menjen oda. (Még egyszerűbb, ha nem megy el onnan.)
Azok, akik falura költöznek, tudatában kell, hogy legyenek annak, hogy a falu: az agrárgazdálkodás színhelye. Nem a nagyiparé. Tehát ott annak van keresnivalója, aki az agrártermelésben részt akar venni. Vagy úgy, hogy tyúkot tart, vagy úgy, hogy borsót és más zöldségeket termeszt, vagy másképp. Nyulazni is lehet, azok aztán szaporodnak, ahogy kell.
De az nem megy, hogy kimegy valaki lakni egyes (volt) nagyipari helyekről (Miskolc, Ózd) egy kis falucskába, aztán elvárja, hogy ott is legyen olyan munka, mint amilyen a kohászatban lehetett valaha. Hát, olyan nem lesz. Azt a lehetőséget kell megragadni, ami van. A faluban mindenkinek ugyanakkora a parcellája, csak van, aki bukfencet vet bele,és van, aki megtermeli benne a család élelemszükségletének 60-70%-át. Ha valaki erre is lusta, magára vessen.
Nem kevésbé "cinikus, destruktív, félrevivő" a falvédők PC dumája (sőt).
Ott kéne az igazi kerékkötőket keresni. A jobbikot meg a gárdát ezek csak igazolják. Érdekes hogy senkinek nem tünik fel, az ilyen alulról szerveződött mozgalmat nem lehet felülről megszüntetni. Betiltják a ruhát? Lesz másfajta. Azon kellene elgondolkodni, mi tartja egyben ezeket az embereket.
