A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
" A kiràlyi palotàk korunk minden kényelmével ellàtva, kivàlo csatornàzàssal, vizöblitéses àrnyékszàkekkel, fürdôszobàkkal. A görögök egyàltalàn nem ismertek ilyen fényûzést; mindennapi éleuk kezdetleges volt."
Ehhez még idegeneket sem kell olvasni. Elég összehasonlítani a knosszoszi romokat (Heraklion mellett), valamint végigmenni Mistrában a "halott városban" Spárta mellett. Ahogy mondják: ég és föld !! (volt szerencsém mindkettőhöz)
A görög hitregék szerint a jònok ôsapja Jòn vagy Iòn volt, amely azonos Jàzonnal, mint ahogy a jàszok is azonosak a jònokkal. Gyàrfàs istvàn: A jàsz-kunok története c. mûvében olvashatò: <<Ptolemaius a régi Pannoniàban lako népeket elôszàmlàlvàn Sabaria környékére Jassius népet helyez. A magyar Nemzeti Muzeum Savariàban kiàsott romai téglàjàn pedig ez olvashatò: "Lucius Savariensis Jon". Màr 1825-ben is megàllapitta hazànk egyik nagy tudosa (Horvàth Istvàn), hogy ha szombathelyi születésû volt a jòn, akkor bizonyàra nem volt görög, hanem jàsz....stb. Byzanti Istvàn (1694) irja "..jas, Illuria része, lakoi Jàtàk"; "Mursa, vàrosa Joniànak épitménye Adrianusnak". Mursa (Murza) a mai Eszék romai korabeli neve volt. EGy romai kövön, mely Eszék mellett let kiàsva és Kr. u. 192; elôtti idôbôl valo, ez àll: "Divo Comodo Respublica Jasoru". Gyàrfàs fölhozza, hogy a Dunàntul és Szlavoniàban is éltek jàszok, valamint hogy ôk és földjeik neveztettek ugy Jàsz mint Jòn, Jonika v. Jèonia-nak is. Vàrhely körül kiàsott és Antonius Pius koràbol (Kr.u. 140 körül) valo romai kö iràsàbol kiderül, hogy Erdélyben avagy Moldvàban is laktak dàk-jàszok (Kr.u.153.) és hogy a jonius a jassius-szal ugyanazon egy jàsz nemzet.
<<...amaz idôkben Bosznia és Hercegovina is, nem csupàn avar uralom alaltt àllott, hanem lakossàga is részben még magyar és besenyô volt, de amely népmaradvànyok a kereszténység fölvételével elszlàvosodtak, azért mert a keresztény papsàg a kereszténységnek sokàig illenàllo e nép pogàny nyelvét tiltotta és annak minden emlékét is következetesen irotta, de amely iràst késöbben a szlàv majd az osztràk uralom is, most màr politikai okokbol ugyanugy folytatott. .. A balkàni szlàvok a kereszténység fölvételével az iràs mesterségét is megtanulvàn, elsô iràsukként a bizànci ujgörög betüsorbol szàrmazott glagol, majd utobb a cirill iràst hasznàltàk. Miutàn azonban a görögök màr ezredévek ota csakis a balrol-jobbra halado és egymàs alà következô sorvezetést , illetve nàluk kacskaringobani sorvezetés ismeretlen volt, vilàgos, hogy a szobanforgo alapitàsi emléktàbla* szerzôje anank ilyen sorvezetését csakis magyariaktol örökölhette...>>
*1955-56-ban talàltak Hercegovinàban, Humac helységben, a ferences baràtok kolostoràban egy elég nagy cirilbetûs fölirattal boritott kôtàblàt, amelyen az egyetlen sor szintén kacskaringoban halad ( mint a krétai régi irott tàblàkon)
A krétai mûveltségrôl: Maximilian Ahrem: Das Weib in der antiken Kunst (Verlag Diederichs, Jena, 1914)
" A kiràlyi palotàk korunk minden kényelmével ellàtva, kivàlo csatornàzàssal, vizöblitéses àrnyékszàkekkel, fürdôszobàkkal. A görögök egyàltalàn nem ismertek ilyen fényûzést; mindennapi éleuk kezdetleges volt."
Gerhart Rodenwald ( Propyläen Kunstgeschichte): "Sem nemzetségét sem nyelvét azon népnek nem ismerjük, amely a krétai müveltség megteremtôje és hordozoja volt. Hatalmas irattàrak talàltattak, de még megfejtetlenek. Valoszinû hogy nem indogermànok voltak."
Magyar Adorjàn szerint a krétai iràs nagyon hasonlit az indiai, de àrja hindu elötti, dravida iràshoz.
Rodenwald azt is megjegyzi, hogy a krétai müveltség egyik föltünô sajàtsàga, hogy nincsenek nagy templomai, mig màs müveltségeket templomaik jellemzik. A krétai müvészet nem vallàsos tàrgyu, inkàbb az életbôl vett dolgokat àbràzol. Ez pedig egyezik azzal, hogy a "mohendzso-dàròi" magas dravida ösmüveltségnek sem voltak templomai, s hogy Priscus a hunoknàl nem szòl templomokrol...-irja M.A. A krétaiaknak kivàlo lakàskulturàja volt, amilyet a késôbbi okor màr nem ismert. Szàmos àbràzolat maradt fönn a bikàkkali jàtékokrol, amelyet azonban sohasem kellett megsebesiteni, sem megölni, mint ahogy manapsàg, eldurvult szokàs szerint, de nemmagyar népeknél. Egyik ilyen jàtékleiràsa nagyon hasonlit az alfôldi magyarsàgnak "bikahajszàjà"-hoz. (Ethnogràphia 1928. 106.o. -pünkösdi szokàsok). Rodenwald sejti azt is, hogy Kréta pusztulàsàt az elsô bevàndorlo àrja görögök okoztàk (bàr a mai tudomàny inkàbb valami vulkànkitörésnek, cunami-katasztrofànak tulajdonitja ezt). Szerinte a hoditok Krétàt nemcsak elpusztitottàk és kiraboltàk, hanem onnan rabszolgàul müvészeket, kézmüvveseket is hoztak szàrazföldi településeikre. Miàltal örökölték a krétai müveltséget, de a krétai müvészetre annyira jellemzô viràg és szépség àbràzolàsa helyett véres harci és vadàszati jelenetek àbràzolàsàra tértek.
Az elöbb még nem volt annyira témànkivüli - ha azt vesszük alapul, hogy Europàbol is mentek Amerikàba màr a földrész hivatalos felfedezése elôtt is (akik természetesen Magyar Adorjàn szerint valamelyik magyari ôstörzs tagjai voltak - viszont amit most irok az nagyon témànkivüli lesz. De Nicsinyò biztos megbocsàtja nekem...
Làttam egy nagyon érdekes dok.fimet a tv-ben Pizzaroval kapcsolatban. Arrol volt szo, hogy a régészek Lima vàrosa mellett egy inka temetôre bukkantak. Az also rétegekben a megszokott modon (zsugoritott helyzetben, kelet felé nézô arccal és hasznàlati eszközeikkel voltak eltemetve a testek, följebb azonban kinyujtva, ôssze-vissza, eszközök nélkül. Amikor kiàstàk ezeket a fölsôszintbeli csontvàzakat és mindenféle vizsgàlatokat végeztek rajtuk, arra a következtetésre jutottak, hogy közülük csak 3-4 halt meg spanyol fegyverek àltal (1 pl. golyo àltal), a többi indiàn harci bàrdok, köfegyverek àltal lett szétapritva. A története a kôvetkezô. A régi iratok szerint 1536-ban egy inka làzadàs tört ki, a nemrégota létezô Pizarro àltal létesitett Lima vàrosa mellett. Tôbbezres indiàn sereg tàmadott a spanyolokra, akiknek alig volt pàrszàz katonàja, ennek ellenére gyôzedelmeskedtek az indiànok fölôtt: leverték ôket, az inka kiràlyt elfogtàk, majd - annak ellenére, hogy az életéért reklamàlt rengeteg aranyat megkaptàk - mégis kivégezték és ezzel összeomlott az inka birodalom. A régészek azonban nem értették, hogyan lehetséges, hogy a csatatéren alig talàltak spanyol vegyver àltal elpusztult csontvàzat. Végül talàltak egy, a làzadàs utàn 10 évvel történt eseményrôl szolo iratot, mely a làzadàsban a spanyolok mellé àllt indiànoknak ügyét targyalta. Ugyanis a spanyolok teljes szabadsàgot igértek azoknak az indiàn törzseknek, melyek szövetségesül melléjük àlltak, hogy legyôzzék az inkàkat. Az inkàk le lettek gyôzve, de a spanyolok nem tartottàk be szavukat, rabszolgasorba taszitottàk a többi indiàn tôrzset is.
Elgondolkodtato: a kisszàmu ellenség csak ugy tud gyôzedelmeskedni, ha az ellentàborban szövetségesekre talàl, azokat lefizetvén, vagy megfélemlitvén. Sajnos még ma is érvényes, hasznàlatos modszer.:-(
Nem tudom emlékszel-e Kisharsàny, hogy e téma elején volt rola szo, hogy a régészek àllitàsa szerint, a mai amerindiànok ôsei elôtt europid fajta emberek is éltek Amerikàban. Viszont ez még a kôkorszakban volt, az utolso jégkorszak elôtt(alatt?).
Fene tudja. Mindenesetre az biztos, hogy nem Kolombus talàlta meg Amerikàt. Civilizàciok jönnek, mennek; s mindent ujra kell kezdeni...
Nem, erre nem emlékszem, most meg nincs időm visszanézni. Arra viszont emlékszem, hogy a dél-amerikai bennszülöttek az isteneiket a nyugati nagy tengerről várták vissza. Többek közt a Tollaskígyót is... Szerencsétlenek Pizarróékban őket gondolták visszajönni, főleg hogy a lovat is meglátták... (Ami azért is érdekes, mert az éamerikai bennszülöttek meg ismerték már tudtommal ekkor a lovat.) De azért mindenképp': vajjon milyen emlékeik-hagyományaik lehettek még, amennyiben rituáléjuk része volt tk. az emberáldozat- ahol az istenségnek a szívet ajánlották ? - s mindezt piramis tetején...!
(Esküszöm, ennek semmi magyari vonatkozása, úgyhogy tiszteletlenül megoffollak:))) - off = (egyenlő) témánkívüli - hosszabb, nem szoktatok hozzá, - de a mienk !!
<< ..a föniciek a hajoépitést, a hajozàst mindinkàbb tökéletesitvén, mind messzebb tengerekre jutottak el, szàmos gyarmatot alapitva és kereskedve. Tudjuk, hogy Eszak-Afrikàban Karthagot is ôk alapitottàk, s hogy a Gibraltàr szoroson àt ugy az Iber félsziget mint Afrika nyugati partjaira is eljutottak, itt is gyarmatokat alapitva, sôt jelek szerint eljutottak Britània szigeteire is, ahovà àllitolag a bronzhoz szükséges cinért jàrtak, majd még ennél is tovàbb, a Balti-Tengerig borostyàn-kôért. De ezek szerint valoszinû, hogy ugyanugy eljutottak az Atlanti-Oceàn szigeteire,.... s innen tovàbb Amerikàba is. Az amerikai ôsmûveltségek és az egyiptomi közötti bizonyos hasonlosàgok màr többeknek föltüntek és e kettô közös eredetét feltételezték. Szerintem azonban ez csak annyiban àll, hogy közvetitôk az ôsfôniciek ( de talàn még màs ôstörzseink is) voltak....>>>
Nem tudom emlékszel-e Kisharsàny, hogy e téma elején volt rola szo, hogy a régészek àllitàsa szerint, a mai amerindiànok ôsei elôtt europid fajta emberek is éltek Amerikàban. Viszont ez még a kôkorszakban volt, az utolso jégkorszak elôtt(alatt?).
Fene tudja. Mindenesetre az biztos, hogy nem Kolombus talàlta meg Amerikàt. Civilizàciok jönnek, mennek; s mindent ujra kell kezdeni...
...hát én csak annyit: Carthágóban fiatal koromban azt tartották: ami a punokkal kapcsolatos, az PUNI, a kicsi pun az PUNCI, a kicsi pun lány meg PUNCILLA :))))))))))
Köszönet mindhàrmatoknak, hogy vàlaszoltatok helyettem. Ugyanis én nem akartam összeveszni Segédnick olvtàrsunkkal. Mindketten tudjuk, hogy - még ha én meg is probàlok valami közös nevezöt talàlni de ö egyàltalàn - gondolkozàsmòdunk (ö szemszögéböl nézve: tudàsszintünk) nagyon tàvol egymàstòl, ezért àltalàban kerüljük a konfrontàciot. Ezuttal ugy làtszik viszketegsége volt. (talàn észrevette, hogy a Polidiliben emlitést tettem egy soknevü nick-röl, bàr szerintem a legtöbben nem tudjàk, hogy ez kit takar, tehàt nem személyeskedtem; azt sem mondhatja, hogy a hàta mögött terjesztek ròla csùnyàkat, mert mindezeket én màr megmondtam neki is...Bon!Ennyit erröl.
Ha már megszólaltál kedves Athila ez ügyben, én elmondom, amit egyből akartam, de el akartam kerülni, hogy " a folyton kotyogó" jelzőm legyen.
Tehát a segéd úrnak szólnak a sorok:
Ha valaki nem vadtudományosság, hanem beszélgetés okán nyit rovatot, szerintem ugyanúgy szíve joga,s ugyanolyan joga, mint egy tudományosan kezelt rovat gazdájának cselekedete, s minősítése-negatív főleg-nem igazán "kaszinókonform". Amúgy meg nem is kötelező rákattintani.(kivéve ha "sorban működik csak a beírógéped")))
A magyari egy korrekt - bár ma már nem használatos - melléknév/jelző, a magyar főnévből. Ebben a kontextusban azt jelenti "maiban": a magyarságukkal jellemezhető, a magyarhoz hasonló/nagyon hasonló/azonos. Erre forrás mi magunk vagyunk akik megértik. DE hogy valaki azon népeket, melyek többé kevésbé bizonyítottan, vagy erősen valószínűsítetten ily kötődésűek/származásúak/rokonok/vagy avval "alaposan ganúsíthatók" magyarinak nevezi semmi kivetnivalót nem követ el a nyelv szabályai ismeretében.Szerintem.
Egyébként tisztelem forrástiszteletedet,DE: a hasonló kérdésekkel olyan színben tünteted fel magad, mint a habsburgi hivatalnokoktól elindulva - majd a néphatalom ötven évén át a mai napig végigkísérhetett bürokrata vonal jeles tagja, aki még otthon is papírt kér arról: hazaérkezett!, hogy a "hátát biztosan megvédje":)))
Ma egyébként ebből áll a "tudományosság" egy része: 10 oldal szöveg és 5 oldal forrásjegyzék, bizonyítandó: Kérem ezeket nem is én írtam, én csak olvastam,ollóztam, velük tessék vitatkozni!!! Sajnálom, hogy ennyi szaladt ki, de ezt én írtam, nem forrásokból származik.
nem zavarosnak :) mondanám a topicot, inkább szerteágazónak, már csak a témájánál fogva is, de szerintem elég sok érdekes és jó téma felvetődött itt.
de amúgy szvsz elég jól le lett tisztázva az elején, hogy mit takar a topik:
lásd
Topikleírás:
"
A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magába foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
Régóta figyelem ezt a zagyva topikot, helyesebben inkább annak a címét. Beleolvasni sajnos igazában nincs időm, de elég is volt maga a cím, meg a néhány hsz., melyeket elolvastam belőle.
Nem ártott volna tisztázni az elején, hogy mi alapján beszél a topiknyitó magyariakról, pontosabban magyari népekről. Van erre a többes számra valami forrás?
Mire kezdenének helyreàllni a dolgok, most meg a gépem döglött be (be sem kapcsolodik). Jelenleg egyik fiam különbejàratu gépén irok, majd ad a fejemre, ha észreveszi. Ràadàsul agyon van verve a billenytüzete, ezért kimaradnak betük az iràskor.:-(
Heloka! Jòl probàra teszi az olvtàrsak türelmét az index mostanàban... de javulàs érzödik. Ahhoz képest, hogy pénteken egyàltalàn nem volt Forum, ma màr csak hosszu perceket kell vàrni, hogy a hsz. fölkerüljön. (bookfanatic olvtàrsnak van türelme, ugy làtszik, minden topicba beirni..) :-)
úgy, hogy ott találták meg a legnagyobb ilyen jellegű építményt
lásd azon hsz-ek előzményét, amire reagáltál:
Az eurázsiai sztyeppék népe is egy Stonehenge-nél áldozott #410-es hsz.
„Stonehenge” az Uralban? #406-os hsz.
Szenzációs régészeti leletre bukkantak Baskíria keleti részén archeológusok: a neolitikumból származó csillagvizsgáló korát több mint ötezer évesre becsülik.
Egy száz méter átmérőjű kör mentén elhelyezkedő bonyolult erődítményrendszerről van szó, amelynek kőoszlopait pontosan a kelő és a lenyugvó hold szerint tájolták. ...
Így van. Továbbá úgy, hogy nem tudatosítják eléggé a gyerekekben, hogy: a tudásnak MEZEJE van a magyarban (mint a tetteknek is!)
Ez pediglen azért fontos, mert a mezőn virágok nyílnak, de a mező nagy! Ki erre jár, ki arra..., ki ezt a virágot látja, ki azt...ergo ha én látok egyet, az nem zárja ki a másik által látott valóságát/valósságát. Szintetizálni kell!(együtt nézni a "körképet")
..Sokszor az emberek nem merik elhinni a kézenfekvö, egyértelmü dolgokat. Föleg a magyarokra jellemzö ez; annyira belénk verték a müveletlen ösiséget, nyelvünk innen-onnan összeszedettségét, hogy ha észrevettünk is valami "gyanusat" (a multban) véletlennek tulajdonitottuk...
"IJ vagy IJJ szavunk is vehetö jàsz szònak. Megfelel ennek a török <jej, jaj>= ijj. Az ijj legegyszerübb karajszerü ösalakja szintén a holdkarajra hasonlit és ezzel mindig össze is hasonlittatott. Ezért lett a görög-romai mythologiàban Artemisz-Diana ijjal, nyillal vadàszò istennôvé. Azt pedig tudjuk, hogy a jàszok nevét ijàsznak, ijjàsznak azaz tehàt fôképp ijjal és nyilakkal bànò, harcolò ember értelmu"nek àltalànosan értelmezték és értelmezik..."
