Ezzel mondissze az a gond, hogy mar a kozeljovoben Europaban a keresztenyseg ellenpolusa nem az ateizmus, vagy a vallas iranti kozombosseg lesz, hanem a radikalis iszlam. Akkor pedig tokmindegy hogy kereszteny, vagy ateista az ember (vagy csak nem erdekli a musor), ugyanugy befellegzett neki.
Nincs 10%-nál több buzgó keresztény Magyarországon. A többiek számára csak kulturális örökség a kereszténység. Persze elmennek keresztelőre meg temetésre, de ennél több nem várható tőlük.
azt lehet mondani, hogy évszázadokon át keresztény meg keresztény kulturájú volt, de lassacskán ez is a múltté lesz, nem csak itt, hanem az egész kontinensen
Ez a - nem közismert - adatsor szerintem igen értékes ozzájárulás ahhoz, hogy 1919 után miért is jelent meg és nyert teret a megmaradt Magyarországon az éles és tevőleges antiszemitizmus.
Mert különben elég érthetetlen. Lehet a "bűnbakot keresni Magyarország romlása miatt" pszichológiai hatására hivatkozni, de önmagában ez a levegőben lógna.
De: amennyiben az adatok iagazak, akkor a háború előtt helyzet az volt, hogy Budapest lakossága azt látta, hogy egy jellegzetes és nagyrészt frissen betelepült kisebbség döntő módon és a háttérből szervezve eluralja a vezetést, a városi folyamatokat. És Budapest ebben az időben vált nagyvárossá, világvárossá, modernné. Igy egy akkori embernek, ha a zsidók számarányának korlátozása került szóba, ilyen tapasztaltból gondolt rá - nem pedig abból, amiket ma visszavetítünk.
Igen érdekes ez a dolog -hiszen még az összes "zsidótörvény", holokauszt, miegymás előtt vagyunk és nem ezek fényében kell visszavetítve meggondolni a kérdést.
Polónyi maga nem uszít, nincs is baja a zsidósággal - száraz adatokat közöl. Azért, hogy kimutassa: ilyen számbeli fölény elérése "véletlenül", "természetes" módon nagyon valószínűtlen.
Hogy egy kisebbség ilyen döntő módon megszerezze, betöltse az irányító és pénzosztó pozíciókat, az nem magyarázható mással ésszerűen, mint valamilyen tervezett, szándékos és manipulatív módon szerinte - és nem lehet ezzel érdemben vitatkozni.
Ő maga sokféle többféle okot sorol fel - többek között a rossz budapesti bevándorlási és választási szabályokat, ami masszív visszaélésekre ad módot - és a szabadkőműves páholyok ilyen irányú, háttérben mozgó munkáját. Ami szintén nem hülye összeesküvéselmélet, hiszen abban az időben Budapest főpolgármestere és alpolgármestere is ismert szandkőműves volt - valaminta radikális páholyok részben nyíltan közzétett programjaiban explicit szerepel a közélet politikai befolyásolása, az irányításra való törekvés.
Érdekes forrást ismertet egyébként Raffay Ernő a "Szabadkőművesek Trianin előtt" c. könyvében.
Sajnos, a neten nem találtam meg, pedig úgy lenne jó, ha linkelhetném.
A lényege az, hogy 1911/12-ben sokat vitatkoztak a magyar parlamentben a szabadkőművesek tevékenységéről (és semmilyen korlátozó intézkedést nem fogadtak el, sőt).
A vitának megvannak a hivatalos dokumentumai, azokból idéz Raffay, szóval nem ő találja ki s nem torzítja el, mielőtt gyanúperrel élne bárki.
Tehát: Polónyi Géza képviselő és volt miniszter hosszú és részletes felszólalásában egyrészt kimutatja a Budapesten működő 5 radikális szabadkőműves páholy hatását a közéletre - másrészt, ami ontopik, ehhez kapcsolódva felidézi a hivatalos adatokat a százedelő Budapestjének vallási megoszlásáról és különösen az akkori önkormányzati/politikai hivatalok betöltésének megoszlásáról. Ezek akkor nem rejtett, kényes adatok voltak, hanem nyilvánosan közöl és felvállalt dolgok.
Ami igen feltűnő: 1867 utáni kb 50 évben a Budapesten yilvántartott zsidó lakosság (vallás szerint zsidó) számaránya rohamosan nőtt és a felszólaláskor elérte a 23%-ot. A növekedés nem természetes szaporulat útján történt, hanem bevándorlással, Bdapesten letelepedéssel.
Ami még feltűnőbb: megvizsgálja a budapesti választott és kinevezett politikai irányító testületek összetételét az 1910-es év körül. 400 tagja van az sszes bizottságnak, ami irányít mindent, az építkezésektől a gyógyfürdőkön át a közelkedésig és a választásokig - és megállapítja, hogy ebben a 400-ban viszont abszolút többsége van a zsidó személyeknek, tehát 50% feletti. Még nagyobb a többségük a legfontosabb bizttságokban, tehát pl. az építési, gazdasági, közlekedési, élelmezési és a választásokat lebonyolító, tehát mandátumigazoló, elbíráló stb. testületekben. Ezekben nem ritka, hogy 2/3-os vagy nagobb többségben vannak.
Mi tiszteletreméltó van egy dülledtszemű mesebéli tojómadárban (copyright by Iványi Gábor) a 21. sz.-ban az Európai Unióban? Tanítsák történelemórán, hogy az volt a magyarok totemállata, de mit tiszteljek benne...?
Chicagóban elbukott a holokauszttúlélők tizenhétezermilliárd forintos keresete
Nem tartozik ránk” – némileg profánul így foglalható össze a chicagói fellebbviteli bíróság szerdai döntése, amelyben hatásköri okokra hivatkozva megszüntették azt a pert, amit magyar származású holokauszttúlélők és leszármazottaik indítottak az OTP és az MKB ellen. A döntés egyben előrevetíti a MÁV elleni hasonló indítvány sorsát is, s gyakorlatilag kizárható az is, hogy hasonló keresetet más országokban is beadjanak az összesen 75 milliárd dollár kártérítést követelő holokausztáldozatok.
"A tipikus paranoid tévhitek közé tartozik, amikor valaki úgy érzi, üldözik, megmérgezték, valaki (általában egy híres ember) titokban szerelmes belé (de Clerambault szindróma), beteg vagy parazitái vannak, Isten kiválasztotta, a gondolatait vagy a cselekedeteit távolról befolyásolják."
Az MSZP arra hívta fel a figyelmet, hogy Pörzse Sándor jobbikos képviselő a szeptember 24-i ülésnapon az MSZP-s Steiner Pál „vélt származására utalt” hozzászólásában, miközben szocialista képviselőtársa nem volt ülésteremben, így arra nem tudott reagálni.
„A képviselő munkával járó ’kockázatok és mellékhatások’ azok eredményeznek olyan helyzeteket, amikor jogszabályt nem sértő megjegyzések hangzanak el, amit ő ’különleges érzékenysége’ miatt fontosnak ítél. Erre neki lehetőségei vannak, hogy elégtételt vegyen jogi eszközökkel vagy bármilyen eszközzel” – érvelt a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás.
„Azért, mert ilyen cizelláltan tetszik előadni azt, amit Pörzse, ugyanolyan bunkó tetszik lenni” – reagált Gaudi-Nagy szavaira Steiner.
