Keresés

Korrekció: 1382-ben került vásárlás útján Württemberghez.

A város honlapjáról:

https://www.herrenberg.de/de/Stadtleben/Die-Stadt/Historisches

https://de.m.wikipedia.org/wiki/Herrenberg

Az egész történelmi városmag, az Altstadt a templommal együtt 1982 óta műemléki védelem alatt áll.

Herrenberg mint város a 13. században jött létre két régebbi, falusias település egyesítésével.

A tübingeni grófok birtoka volt, 1482-ben került a württembergi grófsághoz.

A német wikin egy egész jó kis összefoglaló olvasható a város történelméről:

Na, legalább egy kis időre felélesztettük a topikot. :-)

Igen, a középkorban és az újkor elején fallal volt körülvéve a város.

Nem tudom pontosan, de lehet, hogy ez a fal az 1635. évi tűzvészben pusztult el vagy a harmincéves háború őrületében.

De nem tudom pontosan, utána kellene nézni.

Herrenberg még arról is nevezetes, hogy bár nagyon kis városka volt, a 17. században pestisjárványok miatt a szomszédos Tübingenből, a híres tübingeni egyetemről több alkalommal is költözteki ki tanszékek ideiglenesen Herrenbergbe.

Ahogy elnézem a templom egy komoly városi erődrendszer része volt.

Az nem semmi. Nekem csak valami 15-20 helyre, de azok egy része Ausztriában van, Steiermark és Oberösterreich tartományokban.

Ja, nálunk nagyon sok mindent tönkretettek.

A török kor és a kommunista időszak pusztításait is beleértve.

tényleg vége lehetne már a járványnak

nekem 100-nál több településre kellene elutazni, ha lenne rá anyagi keretem 

Eredetileg két fázisban épült (1276–1293 und 1471–1493).

Ez volt Württemberg (akkor még csak grófság, a 15 sz. legvégén lett hercegség) első későgótikus Hallenkirche stílusú temploma.

Kár hogy a magyaroknál az 1.vh idején összeszedték a templomi harangokat és beolvasztották hadi célokra. 

A 17. század elejéig visszavezethetően éltek ott apaági őseim.

Jó lenne egyszer elutazni oda és szétnézni a templomban és a városban.

Véget érhetne már ez a COVID-mizéria. :-(

Nagyon híresek a templom harangjai is, van benne egy harangmúzeum kialakítva.

Itt látható a Gloriosa, a templom legnagyobb működőképes harangja:

Az 1635. évi nagy városi tűzvész előtt egy rajz szerint ilyen lehetett a templom, itt még az eredeti két gótikus toronnyal látható:

Nem sajnálták az órákat a toronyról :) Tetszik ez a hagymakupola.

A templom a Schlossberg felől nézve:

Az orgona:

Szép ez a templom, de a templom melletti házak is tetszenek :)

Néhány további kép a templomról:

ON:

A herrenbergi evangélikus Stiftskirche, egy eredetileg késő gótikus stílusú ún. "Hallenkirche", aztán a 18. században barokkizálták, 1749-ben a két gótikus tornyából csináltak egy hagymakupolás barokk tornyot.

Elképzelhető, sőt valószínűsíthető, hogy egyik távoli ősöm is járt ebbe a templomba. .-)

A "vörös Berlin" nyilván egy teljesen más tészta, meg talán még egy két keleti nagyváros, de nagy általánosságban a volt NDK területek etnikailag sokkal németebbek, mint a nyugati tartományok.

Nyugaton, a Rajna-vidéken már simán lehetnek olyan nagyvárosok, ahol a németek kisebbségben vannak...:-(

Azért más mondjuk egy olasz aki harmadik generációsan már német lesz és más a kulturálisan teljesen eltérő török. 

A második, persze területileg eltérő lehet, a nagyobb városokban már kisebbségbe kerülhettek a németek, a volt NDK területén nagyobb a németek aránya, Berlint leszámítva. 

Azért lehet eltérés a valóság és a statisztika között.

ON:

Nagyon különleges, szép lelet.

Érdemes megnézni azokat a szépen munkált bronzkardokat is, amelyeknek a társaságában előkerült.

Megemlítendő, hogy a kora bronzkori Aunjetitz (Unétice)-kultúra hagyatéka, amely nagy területeken volt elterjedve a mai Csehország, Lengyelország és Kelet-Németország területén.

OFF:

Egy fórumbejegyzésben olvastam, hogy Németország összlakosságán belül a németek aránya 2020-ra 60%-ra csökkent.

Ezzel szemben Wikipediás adatok szerint - tudom, hogy a Wikipedia nem tekinthető 100%-os megbízhatóságúnak - 2020-ban Németország 83 milliós össznépességéből 72,65 millió vallotta magát németnek.

Ez bizony nem 60 %, hanem 87,5%.

Vajon melyik lehet az igaz, ki  vetít vagy csúsztat a témában?

Mert azért a 60% az történelmi távlatban már nincs messze attól, hogy kisebbségbe kerüljenek, feltételezve a jelenlegi trendek folytatódását.

Persze attól is függ nyilván, hogy kit tekintünk németnek?

Aki a népszámláláson annak vallja magát vagy akinek pl. mindkét szülője született német. Persze sokféleképpen definiálható.

Remélem, hogy senki nem maradt ki. :-)

Szent Eutasius második hullámos német téritö volt.

Akkor nézzük a német második hullámos téritést (igen erös a német népek téritésében az ir-angol szerepvállalás):

Szent Eutasius

Szent Bonifác (ö angolszász volt, friseket és germánokat téritett Westfalia régioban)

Magdeburgi Szent Adalbert

Szent Bruno querfurti (litvánokat téritett)

Würtzburgi Szent Burchard (ő is angol volt, a fent emlitett Szent Bonifác társa). Würtzburg régioban téritett. 

Szent Colman (ir volt, Nürnberg régioban téritett)

Szent Corbinian (ö francia volt, szintén frankofonoknál téritett Nürnberg régioban)

aquitaniai Szent Emerám, francia volt, Regensburg környékén téritett

sackingeni Szent Fridolin (ir származásunémet téritö, mint Szent Colman)

Szent Kilián (ir volt,Nürnberg környékén téritett)

utrechti Szent Ludger (frieseket és szászokat téritett)

füsseni Szent Magnus, bajorokat téritett

Szent Nicetius

Szent Pirmin

salzburgi Szent Rupert

Szent Trudpert (ir szerzetes, Baden-Würtenbergben téritett)

trieri Szent Vendelin (ir téritö szintén, Trieri régioban téritett)

Szent Willehad (angol téritö, Bréma régioban téritett)

Szent Willibald (szintén angol, némteknél Eichstatt püspöke zarándok és téritö)

Regensburgi Szent Wolfgang püspök, magyarokat téritett

KIKET HAGYTAM KI? 

ez eddig teljesen ok, de még mindig nem értve, hogy a protestantizmus hogy járult volna hozzá a templomok kiüresedéséhez: sehogy. A protestantizmus vallási elmélyülést hozott a világiasodó renaissance katolicizmussal szemben. 

Eustasius apát és misszionárius volt az első, aki missziós utat tett a bajuvárok közé Agilus nevű táraával.

Ennek a missziós útnak a pontos időpontja ismeretlen, arra valamikor 615 és 627 között került sor.

Rövid életrajza a német wikipediáról:

https://de.m.wikipedia.org/wiki/Eustasius