Sokat emlegetjük Einsteint itt a fórumon. De tudjuk-e, hogy ki volt valójában Einstein? Ismerjük-e az életútját? Tudjuk-e hogyan érte el meghökkentő tudományos eredményeit?
Jánossy elvtárs meg azon kesergett, hogy nem ismer olyan eljárást, amellyel az általa szükségesnek tartott "kitüntetett rendszert" lehetne találni.
Ezzel kivégezte a kiüntetett rendszer létezéséről szóló állítását. Mivel ez a Jánossy-féle elmélet alaptétele, így az egész Jánossy-féle elméletet hatályon kívül helyezte.
Aki ezt nem veszi észre az vak. Vagy szándékosan hunyja be a szemét. (a szemét)
Mivel a világban a gravitáció mindenütt működik (a gravitációs mező mindenütt jelen van), ezért a gravitáció hatása alatt a testek változó sebességű és görbe vonalú pályákon mozognak.
Egyenesvonalú egyenletesen mozgó test a valóságban nem létezik. Inerciarendszer sem létezik.
Einstein írta idősebb korában: "Nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk."
Ezzel Einstein kivégezte az inerciarendszerek egyenértékűségéről szóló fiatal kori állítását. Mivel ez a relativitáselmélet alaptétele, így az egész relativitáselméletet hatályon kívül helyezte.
Aki ezt nem veszi észre az vak. Vagy szándékosan hunyja be a szemét. (a szemét)
Ha elfogadod, hogy a sebesség (és a mozgó test által leírt pálya alakja) relatív, akkor az inerciarendszer fogalma értelmetlené válik.
Ugyanis az egyenes vonalú mozgás egy másik nézőpontból görbe vonalú lehet.
Tehát az egyenes vonalú mozgás értelmezhetetlen a relativista alapon.
Az egyenesvonalú mozgás csakis akkor értelmezhető, ha a sebesség és a pálya nem relatív.
Az én Szuperfizikámban már így van.
A mozgás, a sebesség és a mozgó test által leírt pálya alakja alapvetően abszolút értelmű.
De semmi sem tiltja, hogy relatíve is értelmezd a mozgást. Ezt akkor teheted meg, ha csak a mozgás ténye érdekel (kinematika), de a mozgás során fellépő erők nem játszanak szerepet (dinamika).
Nyilván nem volt olyan bugyuta Galilei és Newton sem, hogy laposnak gondolja a Földet.
Az ő korukban már nagyon jól tudták, hogy nem lapos.
Ennek ellenére Galilei hajós példája csakis a laposföldön működne. Ugyanis ha a Föld lapos lenne és nem forogna, akkor igaz lenne, hogy az álló és mozgó hajó nem lenne megkülönböztethető. A valóságban nagyon is megkülönböztethetők az Eötvös effektus segítségével.
Ugyanez vonatkozik Newton törvényeire is. Ezek ugyanis csak "inerciarendszerben" érvényesek. A laposnak képzelt Föld lenne a képzeletbeli inerciarendszer.
Ezekkel éppen az a probléma, hogy a Föld nem lapos, így a valóságban inerciarendszer nem létezik.
Vagyis az inerciarendszerek egyenértékűségéről szóló einsteini szabály kb. azzal egyenértékű, hogy a marslakók mid háromlábúak.
A zuhanó test "tömegközéppontja" inerciarandszer, de ezt nem csak a végtelenségig nem lehet kiterjeszteni.
Mivel a gravitáció nem lineáris a távolsággal, precízen még azt sem mondhatjuk, hogy pontosan a tömegközéppont mozog geodetikusan. Viszont van olyan pontja a testnek - Newton-Leibniz szerint -, amelynek mozgása geodetikus.
Furfangos (Frigyes) kérdés: a geodetikus pont a tömegközépponthoz képest a vonzócentrumhoz közelebb van, vagy távolabb van tőle? (20 pont)
Tegyük fel, hogy a kerékpár (vas) és az ember (víz) súlyos vagy tehetetlen tömege különbözik.
Ekkor a kerékpár dőlési szöge különbözik a rajta ülő ember dőlési szögétől.
(Ha egyforma, akkor a két dőlési szög azonos. Instalil egyensúly. Hegyén álló ceruza.)
Na de viszont ha mégsem egyforma (a súlyos és a tehetetlen tömeg), ekkor már a "hegyén álló ceruza" kimozdult az instabil egyensúlyi helyzetből. Kérdés: a halvány kékkel jelölt új helyzet instabil, vagy a sebesség megváltoztatásával ismét előállhat egy kvázistabil egyensúly?
Okos emberek!
Ezt kellene kiszámolni.
Antropikus probléma.
Mert ha a kibillent helyzet nem lehet egyensúyi, a kerékpár eldől.
Végső soron a civilizáció léte forog veszélyben.
(Jobb esetben csak a mi galaxisunk semmisül meg. Magasságos egek!)
" Az Eötvös hatás cáfolja Galileit, aki szerint a tengeren mozgó és álló hajó nem különböztethető meg egymástól. Ezzel a rendszerek egyenértékűsége is megbukott. "
Miféle rendszereké? Az inerciarendszereké (erőmentes rendszereké) nem bukott meg, ugyanis a
Most ki a zöldséges a Destrukt?Lehet hogy nincs igazam ,de én ezen dolgoztam,és elég furcsa,hogy ha az erő a köbön van, már pedig a köbön van, akkor hogy lehet a sebesség a négyzeten.
Szerintem meg az Einstein képlet van a lapos fizika szintjén. Nem élünk a plazma állapotban. Nem értem miért kell ez a sok minden, hogy eldöntsétek , hpogy Einstennek igaza van vagy sem. Szerintem a képlet hibás és lapos.
Egész itteni tevékenységed csupa rosszindulatú és buta pletykálkodás.
Például ez is szemenszedett hazugság:
"Einstein . . . saját maga mondta ki, hogy a relativitáselmélet egy olyan probléma megoldására született, amely valójában nem is létezett."
Soha nem mondott ilyet.
De még ha mondott volna is, az se számtana!
Mert a fizikai igazság egyáltalán nem egyes fizikusok ilyen-olyan beszólásain, bomóin, nagyotmondásain, nagyképű vagy éppen kishitű poénjain alapul, hanem számításokon és méréseken.
Azokat te persze kerülöd, mint ördög a tömjénfüstöt, mert egy kukkot se értesz belőlük, és soha nem műveltél ilyesmit.
A Doppler jelenség cáfolja azt, hogy a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi lenne.
Az Eötvös hatás cáfolja Galileit, aki szerint a tengeren mozgó és álló hajó nem különböztethető meg egymástól. Ezzel a rendszerek egyenértékűsége is megbukott.
A mágneses kísérletek megmutatják, hogy a forgó mágnes által akkor is indukálódik feszültség, ha nincs relatív elmozdulás a mágnes és a vezető között. Ez tapasztalatilag cáfolja Einstein relativitási elvét, amelyre a relativitáselméletet építette.
Sőt, maga Einstein ismerte el, hogy fényközeg (új éter) mégiscsak létezik, ezzel saját maga mondta ki, hogy a relativitáselmélet egy olyan probléma megoldására született, amely valójában nem is létezett.
A Michelson-Gale kísérlet közvetlenül kimutatta a fényközeg létezését, vagyis bebizonyosodott, hogy fiatal Einstein tévedett, amikor kitagadta az étert a fizikából, és erre elméletet épített.
Szóval a relativitáselméletet ma már nem kell tagadni, mert a tények magukért beszélnek.
Csak hát a döglött lovon ülők vakok és süketek, nem akarják látni a tényeket, és nem értik a tények szavát. Még azt sem veszik észre, hogy már nem mozdul alattuk az a paripa, amelyre hajdan felültek.
Ügyes kísérleti fizikus volt, aki egész életét a torziós ingái tökéletestével töltötte, s végzett velük zseniális méréseket. De elméleti fizikával nem foglalkozott.
Azt akarod mondani, hogy a képletet nem Eötvös dolgozta ki?
(Persze voltak elődök, Coulomb, Cavendish. Vegyük észre, hogy a rezonancia elv visszaköszön az Einstein.deHaas kísérletben.)
Miből lehetne látni az képen, ha a súlyos és tehetetlen tömeg különbözne?
Az évezredekkel ezelőtt volt, hogy az emberek laposnak hitték a Földet. Már a görög filozófusok is egész jól megbecsülték az átmérőjét. A fizika tudománya akkoriban még nem is létezett, csak filozófusok bölcselkedő iskolái.
A flogiszton elméletet is majd háromszáz évvel ezelőtt cáfolta Lavoasier, amikor a kémia még csak épp kezdett különválni a fizikától.
Te viszont mind a mai napig folyamatosan ostobaságokat irkálsz még arról a mechanikáról is, amit pedig Newton már majdnem négyszáz évvel ezelőtt tökéletesen tisztázott.
A Nobel-díj nem garancia az emberi kisszerűség ellen. Lénárd Fülöp és Albert Michelson elvakult zsidógyűlölők voltak, beteges gyalázkodásukból csak a sárga irigység szólt.
Pontosan ez a te frusztrációd forrása is. Ám ők legalább jó szakemberek voltak a fizika bizonyos más területein, míg te pancser vagy mindhez.
A fizikus közösség egyértelmű szakmai véleménye szerint a relativitáselméletek helyesek, s az emberiség legnagyobb tudományos eredményei közé tartoznak. Eötvös Loránd se publikált soha semmiféle tudományos cikket, amiben bármit is cáfolt volna belőlük. Csak a véleményének adott hangot. Mert valószínűleg sokkal jobban ismerte a maga tudásának határait, mint te. Ügyes kísérleti fizikus volt, aki egész életét a torziós ingái tökéletestével töltötte, s végzett velük zseniális méréseket. De elméleti fizikával nem foglalkozott.
