Ha tényleg nem adta el - tulajdonjog fenntartással adta el -, akkor mindenképp megöröklöd az ingatlant, az ezzel ellentétes háv jogsértő.
A Ptk. 117.§ (3) alapján "Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges."
A 6/1958 IM rendelet (a hagyatéki eljárásról) 64.§ (2) alapján "Az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírói vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt tényleges birtoklási eljárás útján, vagy más módon a tulajdonjogot javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik."
Bejegyzésre alkalmatlan a "tulajdonjog fenntartással kötött adásvételi szerződés", hiszen hiányzik még a bejegyzési engedély.
Hagyatéki vagyon: - ingatlan (tul jog fennt. történő eladás tényével) - meg nem fizetett vételárrész
Teher: - örökhagyó kötelezettsége az ingatléanvagyon tulajdonjogának vevőre történő átruházására
----------------- ÖRökös lesz bejegyezve, majd ő adja meg a bejegyzési engedélyt. Nem kell módosítani az adásvételit!
Hát, ezek jó hírek, csak sajnos a közjegyző hajthatatlan. Odáig neki is rendben van, hogy én adom meg a bejegyzési engedélyt, de szerinte ehhez nekem nem kell megörökölnöm az ingatlant...Itt akadtam el. De mivel nem vagyok szakember, nem tudom, mire hivatkozzak, ha megkeresem, mielőtt lezárja. Az ügyvéd holnap fel fogja őt hívni, de valahogy nem hiszem, hogy megváltoztatja a véleményét.
Ok, ötletem van, hogy lehet megoldani, de az macerás és hosszú idő. De ha másképp nem megy... El vagyok keseredve. :(((
Véleményem szerint is megörökölted az ingatlant aktívaként, passzívaként pedig a kötelezettséget. Az ingatlanra már TE fogod megadni a bejegyzési engedélyt. Miért öröklöd meg? Mert a tulajdonosa az örökhagyó volt, hiszen tulajdonjog fenntartással történt az eladás.
"Kötelmi jogot" semmiképpen nem örököltél. Vagy az én álláspontom a helyes, és az ingatlan tulajdonjogát örökölted meg - vagy a közjegyő vélekedik helyesen, és a vételárat örökölted. (Egyébiránt a vagyoni értékű jog öröklése sem illetékmentes.)
Álláspontomat nagyon egyszerűen meg tudom indokolni. A hagyaték az örökhagyó halálakor fennálló teljes vagyona. Ha az örökhagyó halála időpontjában tulajdonosa egy ingatlannak, akkor a hagyaték megnyíltával az örökös ipso iure tulajdonosává válik. Ezen semmit nem változtat, hogy harmadik személy - az örökhagyóval kötött szerződés alapján - követelheti ennek az ingatlannak az átadását.
Ezt értem, de mire hivatkozzak? Jogszabály? Van különbség az illeték mértékében? (Találtam ingatlan illetékét, készpénz illetékét, de kötelmi jog illetékét nem. Pedig volt, aki szerint az illetékmentes.)
Nem akarok elállni, eszemben sincs. (A vevőkkel nagyon jó a viszony, az elmúlt 3 hónapban segítettük egymást, miattuk is jó lenne lezárni az ügyet. Így viszont még legalább 1 hónapot csúszik, mert a közjegyző áprilisra idézte be őket nyilatkozni.)
De hogy tudom én a közjegyzőnek elmagyarázni, hogy az ingatlant örököltem???
Megörökölted az ingatlant. Ugyanakkor megörökölted a szerződésből fakadó kötelezettségeket, így mindenekelőtt az ingatlan birtokbaadásának kötelezettségét is. Nem állhatsz el a szerződéstől.
Apukám kórházba kerülése előtt eladta a lakását tulajdonjogfenntartással, a foglalót vette át. Ezután a tulajdonjogról való lemondást már nem tudta aláírni, erről igazolást is kellett vinnem az ügyvédnek, mert a földhivatal felé be kellett volna nyújtani. Sajnos 3 héttel később apukám elhunyt. A közjegyző szerint én nem a lakást, hanem az azért járó ellenértéket örököltem meg. A vevőknek nyilatkozniuk kell, hogy tartoznak nekem, ezután én aláírhatom a tulajdonjogról való lemondást. De miről mondok le, ha nem örököltem meg az ingatlant??? Ha jól tudom, illeték szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ingatlant vagy pénzt örököltem.
Több ügyvédet megkérdeztem, ők rávágták, hogy az ingatlant örököltem, de aztán elbitonytalanodtak. Tud valaki hivatkozással véleményt mondani?
Gondolom az öröklési illetéket megfizette. Ez esetben az adó alapja az illeték alapjának és az eladási ár összegének a különbözete. Nem valószínű, hogy ez egy ökör ára legyen.
A segítségeteket kérném az alábbi ügy kapcsán: Édesanyám örökölt egy ingatlant többed magával. Ez idén eladásra került és természetesen osztoztak az örökösök. Mivel nem akart a kapott összeg után adózni, így lakásfelújításra fordította. Most kapott információk szerint ez így mégsem adómentes. Ezzel kapcsolatban várnám a választ, hogy valóban így van-e, ha igen akkor pedig esetleg van-e valami megoldás vagy kénytelen lesz a 25% adót befizetni? Édesanyám nyugdíjas, ha esteleg ez számít bármit az ügyben. Előre is köszönöm a válaszotokat!
Érvényes-e a végrendelet, ha azt az örökhagyó nem a jobb kezével írta alá (valami sérülés miatt), hanem a bal kezével kapart valamit, és a tanúk megjegyezték, hogy a jobb kéz oly mértékben sérült, hogy pillanatnyilag aláírásra használhatatlan, ezért bal kézzel írt alá.
Ha a végrendeletben ifj. x.y. szerepel, minden egyéb azonosítás nélkül, és abból kettő is van (egy fiú és egy unoka), kit kell az ifjabbon érteni? A fiát?
Hagyatéki perben lehet-e költségmentességet kérni? Vagy legalább annyit, hogy a per lezárása után kelljen csak kifizetni a költségeket?
Ha az örökhagyó egyes rokonai eltitkolnak bizonyos számlákat, kötvényeket, amin jelentős mennyiségű pénz volt, hogy lehet ennek leltárba vételét is kikényszeríteni? Ha nem tudjuk pl. hogy melyik banknál, csak annyit hogy voltak ilyen számlák és kötvények?
Hogy lehet a kötelesrész kiadását kikényszeríteni? Csak peres úton?
Segítségre illetve tanácsra lenne szükségem. A következő a helyzet: Az egyik szülő a Nagyszülők után 2004 január 21.-én megörökölte egy ház felét, majd 2004 december 6.-án a másik felét is, így 100%-ban a nevére került a ház. Az illetékhivatal 2004 januárban 8.000.000 millióban fogadták el a ház értékét és ennek a fele után fizetett illeték 98.185 Ft. 2004 decemerében már 12 000 000 millióra értékelték a házat, így a fele után fizetett illeték 148.212 Ft. (2.5%)
Most a szülő eladta a házat (9,5 millió Ft-ért) és szeretné annak értékét átruházni gyermekére, olyan módon, hogy ingatlant vásárol az eladott ház árából, de ezt úgy tenné, hogy az új ingatlan gyermeke nevére kerüljön. Hogyan lehet ezt a legkevesebb anyagi veszteséggel megtenni? Ti mit tanácsolnátok?
Bocsánat, nem vagy publikus. Nem akarom itt, mert ugyan nincs üldözési mániám, de elég gerinctelen libával hozott össze a sors. Nyugi, nem tudnál olyan részvényt venni. szerencsére:)
A törvéynes öröklés rendje szerint, ha az elhunytnak leszármazója nincs, akkor örököse a házastársa. Házastárs híján a szülők örökölnek egymás között egyenlő arányban. Ha a szülők sem élnek már, akkor a szülők még életben lévő gyermekei kapják a hagyatékot. A kiesett gyermek helyén annak leszármazói örökölnek.
Egy kérdéssel fordulnék hozzátok.Elhunyt édesanyám testvére, akinek nincs senki leszármozotja. Testvére is csak 1 van aki él, de őneki sincs senkije. Mivel nincsen végrendelt, azt kérdezném hogy ki fog örökölni? Az egy élő testvér, vagy a többi már elhunyt testvér leszármozotjai is.
Nincs örökösödési adó. Vagyonszerzési illetéket kell fizetni az öröklés útján megszerzett vagyon után. Méghozzá a forgalmi érték alapján. Ha az illetékhivatal a névérték alapján szabná ki az illetéke, és szerintetek az jelentősen eltér a forgalmi értéktől, akkor a határozatot meg kell fellebbezni.
Szabadna tudnom, mely társaság részvénye az, amely 1 milliós névértéke ellenére semmit sem ér? Csakhogy ne vegyek olyat...
Tudnátok nekem segíteni abban, hogy a 2 éves fiam örökölt az apukájától - többek közt - kb. 1M Ft névértékű részvényt (vagyis a felét, a másik felét az előző házasságból származó 14 éves gyerek). Ki fogják szabni ugye az örökösödési adót. De ez az 1M Ft csak névérték, a valóságban majdnem eladhatatlan. Ilyenkor hogy működik ez? Kiszabják a díjat 1M Ft után, hiába nem ér annyit a valóságban? Köszönöm.
Köszönöm a gyors választ, a felsoroltakon kivül azt arra szerettem volna magyarázatot kapni, ha nem is érdemtelenség az -hogy valakit orvosi ellátás hiányában hagynak meghalni-, kimeriti-e a segítségnyújtás elmulasztása fogalmat?
A Polgári törvénykönyv egyértelműen felsorolja az érdemtelenség számbajöhető okait.
Ptk. 602. § (1) Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört
A felsorolás taxatív, további érdemtelenségi okok nincsenek; a felsoroltak közül bármelyik fennállást csak bíróság állapíthatja meg.
Még kezdő vagyok elnézést ha rosszul fogalmazok, vagy nem helyesen irok, igyekszem megfelelni a követelményeknek
Szakember véleményét kérném.
A feleség meghalt, és nincs leszármazó, a férj örököl. Végrendelet nincs (legalábbis nem került elő) kitagadás nincs. Polgári (öröklés) ügyként az öröklésre érdemtelenség kérdése merülhet fel. A Ptk-beli öröklésre érdemtelenséghez minimum valakinek az életére kell törni, leszámítva azt az esetet, hogy az illető a végakarat szabad nyílvánítását akadályozza. (talán ez is az érdemtelenség köre). De ha nem is akarja a beteg a végakaratát nyílvánítani (vagy nem is tudja mert eszméletlen) A leendő örökös meg nem tör az életére, csak orvosi ellátás hiányában hagyja meghallni, -akkor a törvényi érdemtelenség fennáll-?
A könnyebb érthetőség kedvéért a történet.
A feleség az utolsó munkanapját követő ötödik napon a külvilágtól családjától elzárva orvosi és minden segítség nélkül hal meg. A férje a mentőket a halál beállta után mintegy 20 perccel hívta.
Azt mondják a bankban, hogy megörökölt befektetési jegyeket a végzés felmutatásakor átteszik az én számlámra, ha nincs nyissak egyet azonnal.
Első, apró kérdés, jogos-e, hogy engem számlanyitásra köteleznek? Adják vissza a pénzt a törvényes örökösnek, amit az örökhagyó berakott, és kész!
És aztán onnét ha akarom, kiveszem. És itt jön a lényeg: 25%-át árfolyamnyereségként levonják adóba. A teljes összegenk.
Na de hogyhogy, az egész összeg 25%-át????
Azt mondják hogy úgy szól a törvény hogy a berakott és a kivett összeg különbségének a 25%-át kell megadózni. És mivel én nem raktam be egy fityinget sem, ezért a teljes összeg után árfolyamnyereséget kell fizetni.
Az a tény, hogy valaki értékpapírba fektet, és mivel más kapja meg, ezért az egész összeget árfolyamnyereségként kezelik, ez valami orbitális pofátlanság. Semmilyen józan logikai magyarázat nem adható rre szerintem.
Tényleg ez van a törvényben, vagy csak ebben a bankban nem értelmezik jól?
Ha ez igaz, akkor senki ne vegyen értékpapírt, aki az utódaival nem akar direkt kicseszni, és 25+11 százalákkal támogatni az államot!
Értékpapír után hogyan számolják ki az illetéket. Az rendben van, hogy 11%.
De a konkrét érték igen erősen napról-napra változik.
Miután megörököltem, elvileg nem vagyok köteles értékesíteni, akár hosszú évekig is fialhat nekem, illetve vállalhatom az üzleti kockázatot. Tehát az biztos, hogy nem akkor, amikor kp lesz belőle.
