1. permetezés. a növényvédő szerek általában cca 20 liter permetléhez szükségese / zacskó. namost én kb. 2 litert permetezek, a konyhamérleg grammban mér.
kérdés: hogyan méritek ki a szükséges permetszert?
2. szóval van 5 folytonnövő paradicsomom, kacsoztam most, bár néha fájt akkor ágakat törtem le. sebaj. de így is már kb. 5-7 szára van mindegyiknek. hol rontottam el?
most fogom felkötni egyébként a hétvégén, meg fogok küszködni a támrendszerrel. de akinek ilyen futója van az nem csak kacsoz, hanem a rendes ágakat is levágja és folyton csak egy marad? hol tudnék utána olvasni??
Én már teszteltem a rézdrótos módszert, volt kontrollcsoport is, meg minden, ahogyan kell. Eredmény: semmi különbség a rézdrótos és a rézdrót nélüli paradicsomok közt. Ugyanúgy elrohadt az összes fitoftórában, ugyanakkor. :D
de ha nekem kihúzza a paradicsom bent decemberig akkor én már elégedett leszek! nemigaz hogy az üvegházakban olyan jól fejlődnek egész évben... télen nálunk van vagy 30 fok bent mindig, nem győzünk szellőztetni, novemberig meg még talán elég fény is lesz... na idén csakazértis megpróbálom, kéretik a többi próbálkozótól hogy dokumentálja képekkel a folyamatot... kinek él tovább a paradicsomja a lakásban versenyt hírdetek! hátha sikerül rájönni a megoldásra :)
sajni nem hiszem hogy elköltözünk egy hamar :D csilipaprikám meg van, mármint télen már 3 éve, de azt mégse rágcsálhatom reggel a pirítóshoz :D
Próbálom én is mindig analitikusan végiggondolni a dolgokat, és maximálisan egyet tudok érteni a szakival.
A rézdrót hatásmechanizmusa azonos a boltban kb. 300 Ft-ért kapható rézoxikloridos szer hatásmechanizmusával. (Ezeknél a "Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap".) Tényleg megéri egy növénybe ki tudja milyen tisztaságú rézdrótot beleszúrni, megkockáztatva egyéb fertőzések bejutását, az ág eltörését?
Rézdrót esetén se szabályozni se ellenőrizni nem lehet, hogy mennyi oldódjon ki belőle. Az is egy helyen történik (ahol a drót található). Permetet egységesen el lehet hinteni a leveleken, és csak akkor és annyi kapnak, amennyire szükség van. Időjárástól függően lehet egyáltalán nem is kell permetezni, akkor pedig feleslegesen lett rézdróttal megkínozva a növény.
"Szegény párod" nem akar inkább valamivel kedvezőbb klimájú helyre menni dolgozni? Ha már ennyire szereti a paradicsomot!
Póbáltam bevinni cserépben paradicsomot, sőt még a hajtását vissza is dugtam a földbe, hogy legyökeresedjen. Sajnos elöregedett a szára és elszáradt.
Biztos olvastad, hogy irtam: a kispostán valahogy a virágok közé egy paradicsom került a cserépbe. Ott sem birta ki december végéig, pedig déli fekvésű ablak alatt volt és fütés is "egyenletes volt".
Hogy életben maradjon, ahhoz egyrészt eleve balkon-fajtának kell lennie, ami bírja, másrészt akkor kell még bevinni, amikor a lakásban közel azonos hőmérséklet van, mint kint, tehát úgy ősz elején. Úgy mint a petrezselymet vagy a snidlinget is. Máskülönben sokkot kap és elpusztul. De paradicsom esetén nem mindig érdemes ezt meglépni, mert a lakásban elképzelhető, hogy egyáltalán nem fog kötni a virága, és fölösleges az egész hercehurca. Azért én is teszek kísérletet idén, hátha. :)
nagyon szépek! én meg csak irigykedek, nálam még csak most jelentek meg az első virágok... jajj mikor lesz abból paradicsom... szegény párom minden héten kérdezgeti... :)))
tényleg nem próbálta ki valaki, hogy nyár végén a cserepes paradicsomot bevitte a lakásba, nem maradnak életben? gondoltam amit bírok becipelném aug végén....
Tavaly csináltam, de asszem inkább a szárazság védte meg a paradicsomokat a gombabetegségektől, mint a réz.
De 0.8-as drótot nem fogsz tudni beszúrni a szárba, ahhoz az túl kemény. Én 1.5-öset böktem bele, szét is ment az ujjam, aztán fogóval, akkor meg elgörbült, szóval jó szórakozás. Lehet, jövőre megint megcsinálom, de akkor elkalapálom laposra a drótot, hogy nagyobb legyen a felülete (és kevésbé roncsoljon, bár a paradicsom elég nagy túlélő).
Különben kis történet az analitikus gondolkodásról: valamelyik növényvédelmes szaktanácsadó fórumon volt erről szó pár éve. Olyan oldal, hogy kétségek közt gyötrődő kertbarát beír, és közhasznú növényvédelmi szakember nyilvánosan válaszol. Na, ott is előjött ez a téma. Szakember hivatalból kétségét fejezte ki, majd felvetette, hogy a növénybe bekerülő (és a termésbe is nyilván eljutó) réz vajon mennyire mérgező - inkább ne csináljuk. Kisebb polémia kezdődött, hogy mennyi réz is kerül a bogyóba. Eljutottak odáig, hogy bonyolult analitikai mérésekkel lehetne csak kimutatni, jobb a békesség, hagyjuk ezt a módszert. Ugye a hivatalos álláspont az hivatalos álláspont. Én meg itt csodálkoztam a gép előtt, hogy miért nem gondolnak arra, hogy ezt úgy is ki lehetne találni, hogy drótbeszúrás előtt analmérlegen lemérik a drótot, aztán ősszel az elszáradt növényből kibányászott drótot megint lemérik -- és a különbség egy része kerül bele a bogyókba. Mondjuk szerintem ez a rézterhelés nem tétel.
en peldaul azt is hallottam, hogy hasonlo gombaolo (fertotlenito) hatas miatt keszultek regen a kilincsek rezbol. foleg a kapukilincsek, amit sokan fogdostak.
ugyebar a gombaolo szerek egy reszeben a rez a hatoanyag. igy elkepzelheto, hogy a szarban aramlo folyadek feloldja a rezet, ami eljut igy mindenhova, kifejtve a hatasat. hasonlo, mint az almaba szurt vasszog, amit regen hasznaltak vashianyos tunet eseten embereknel. :) mar csak az kell, hogy ne lakkozott legyen az a drot ;)
Vékony rézdrótot (06-08 mm), 10 mm hószúra darabolunk és ezt beszúrjuk, egy fogó segítségével, a paradicsom szárába, az elágazás elött. Ezt a műveletet akkor végezzük el amikor megjelennek az első zöld gyümölcsök. Egy szál rézdrót megvédi a növényt minden betegségtől egész évben. Erdélyi eljárás amit én már 2 éve használok.
A cserepes tövek közül pár. úgy néz ki, atkás lett. Eddig hiánytünetre gyanakodtam, sárgultak a levelek, de ma megláttam a "pókhálót" rajtuk, úgyhogy azt hiszem, atka lesz. Tele vannak érő és zöld terméssel.
Ami a kérdés, bordói lét lehet-e ebben az állapotban permetezni rájuk? Egyebet nem raknék rá. A leírásban ebben a stádiumban már nem javasolják, de ha esetleg ezügyben valakinek van tapasztalata, megköszönném, ha megosztaná .
Nálunkfelé úgy csinálják a gyakorlott kiskerti termlők, hogy minden oldal (hónalj) hajtást kitörnek, amíg az elágazásig el nem érkezik a növésben. Ott mindkét vagy –három ágat meghagyják - de ez már a pari teteje-felé van (csak bokorról beszélek), tehát nem fenyeget a túlbokrosodás. Van azonban, hogy egy-egy oldalhajtáson szép virág van már, mire észreveszik, akkor azt az ember már nem töri ki persze, mert ez azt is jelenti, hogy erős a tő, vastag, s ki tudja azt is nevelni.
Aztán többnyire tetejeznek is, pedig bokorról van szó – mert saját palántát nevelnek, s emiatt mindig késik a pari a télen előnevelt palántához képest. Ha csak hagyják nőni, sosem érik be.
De úgy látom, minden feltételes módban értendő: a körülményektől függ a szabály alkalmazása, azaz pl. ha a tő gyenge, persze hogy mindent kitörnek oldalt, és tetejeznek.
Részemről sajnos nem értek hozzá, s mindig csak találgatom, mitől van ez meg az…
Idén például megnyúlt, 30 cm-es Kecskeméti Jubileumokat vettem a kertésztől május elején (a lehető legkisebb miniatűr-joghurtos pohárba minimalizálta a földet, s maximalizálta a bevételét), s ezért fektetve ültettem őket. Elképesztő, milyen erős, vastag tövek lettek, hatalmas, földet söprő levelekkel (mély ültetés miatt), nagyon rövid ízközökkel! Pedig kifejezettem megnyúltak, gyengék voltak az ültetéskor! Némely oldalhajtást is meghagytam ezért, mert teli van vastag kocsányú virágokkal, kis zöld termésekkel. Saját magam által készített komposztba tettem őket, nem trágyába, s letakartam fátyolfóliával, amíg meg nem erősödtek.
Vettem magokat áruházakban (Oxheart, Moneymaker, Hildares, Ace), s neveltem palántát is. Azok sokkal erősebbek voltak kiültetéskor, sötétzöldek, vastag tövűek, mert nem sajnáltam semmit tőlük persze – mégis gyengébben muzsikálnak most. Azaz gyenge a növekedés, és főleg kevés a virág, későn jön, s az is gyenge. Talán mert egyenesen ültettem őket? Más jelentős különbség nem volt. Csak úgy tudom meg, így van-e, ha most kiszedek párat és elferdítem őket, akkor meglátom, előbbre mennek-e…csak ebben a dögmelegben nincs kedvem hozzá. Elég volt, hogy tegnap mindet betakartam Rashel hálóval megégés ellen.
Valamikor a hajtások (hónaljhajtások) levéltőből indultak, amikor a hajtások megerősődnek és már nincs szükségük arra a levélre amelyik tövéből kinőttek, akkor a levelet kitörjük hogy szellősebb nappal jobban átsüthetőbb legyen a bokor. Ez a determináltakra és féldetermináltakra vonatkozik.Folytonnövőnél minden oldalhajtást kitörünk feltéve ha legalább 2-2,5 méteres a támrendszer mellette.
A fóliába a folytonérőim már elérték a 2 méteres magasságot feljebb nem tudnak menni de még nem érett meg az alsó fürt így nem tudom leengedni a parit. Most meghagyom az utolsó hónaljhajtást viszont lecsípem a csúcs hajtást időt nyerve az alsó fürt beérésének.Később a meghagyott oldalhajtás átveszi a csúcshajtás szerepét. Érthető?
Na, utánanéztem, ezek szerint nincs nagy különbség abban, hogy hogyan kell kacsozni a paradicsomokat. Ha a determinált paradicsomot nem kacsozzuk, több, de rosszabb minőségű bogyó lehet rajta. Szóval én azt is 2 száron nevelném. Ja, meg most jut eszembe a Korall meg a K3 is determinált, abból most van egy pár nekem is, bár ebből a K3 nem szuperál valami jól. :)
Ha a bokor kettéágazik, azt is hónaljhajtásként kell kezelni. Az egyik száron sokkal később jelenik meg virág, azt kell leszedni. De 2-3 száron is nevelhetsz paradicsomot, ha elegendő helyet hagytál köztük és úgy is szellős marad. Azt nem nagyon tudom, determinált paradicsomokkal mi a helyzet, kell-e egyáltalán kacsolni, vagy mennyire kell, nemigen szoktam olyat termelni.
