:)))) Nálunk is mindig megy a huzavona:))) Képviselő úr, innen 2 háznyira, mindig úgy intézi, övé legyen a legnagyobb füzér:))) Mióta köztünk új a szomszéd, versengenek. Láttam tavaly olyat, hogy a sokágú antenna szövevényt is betekerték.
Szerintem nem gond, még egy hét, és többen lemásolnak. :))
Nekem is tetszik ám a színes:) Anyukámnál az áttérés a piros-aranyra azt jelenti, hogy ha új díszt vesz, akkor az olyan színű. De minden évben felcsempészi pl. a kicsit töröttkopott pingvint, amit tőlem kapott, meg egyebeket:)))) De most már ezek nagyon elkoptak (azaz törtek, a macska kisebb korában ugyanis elintézte párszor a fát...)
... én meg még egy évben se bírtam megállni, hogy ne vegyek néhány új díszt... közben meg azok a legkedvesebbek, amikre még gyerekkoromból emléxem... jó kopottak, némelyik itt-ott hiányos-törött, de "élete" van, ha értitek, mire gondolok...
mintahogy én se, mikor Anyukámmal és Hugommal sikítoztunk mert reggelre a melegben kikelt a fáról többszáz apró pók és útnak indult szerte meg szét:)
mi már kétgyermekes családként magunk teremtjük ezeket a sztorikat:))))
bizony nálunk is lógnak esztétikailag csufi díszek, de érzelmileg magas töltettel:)
épp ezért nálunk is szines a fa, hogy minden sk. dísz is ott lóghasson, mert hát egy nagyon harmonikusan megtervezett szinkompozícióba nehezen lenne beilleszthető a sok papír, meg sólisztgyurma bigyó, viszont két éve bevásároltam sok-sok rongyból készült figurát, télapó, hóember, mackó, rénszarvas stb és ettől olyan country style lett, a telekre ahol karácsonyozunk pont jó, és mennek hozzá a gyerek készítette díszek is.
Örülök, hogy nem csak nekem tetszik a színes karácsonyfa:)
Valóban régen nagyon jó volt együtt díszíteni a fát, és emlékszem anyukám egyszer rakott a fára sok színes csillogó talán celofán szerű csíkokat, ami az első csillagszóró meggyújtásakor azonnal lángra kapott és már éget is a fa. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy apukám azonnal felkapta a szőnyeget és eloltotta a fát. Hát az a Szenteste kicsit kormosra sikerült.
Régen az volt jó a karácsonyban, hogy együtt díszítettük a fát. Mindenkinek meg volt a dolga. Először az izzok (az volt apu dolga), aztán a szaloncukrok (azt anyu kötözte) aztán mi gyerekek a díszekkel :) Rengeteg olyan dísz került a fára amiket mi csináltuk sk. Persze ezek nem voltak nagyon szépek, de a szüleimnek kincs volt :)
Rengeteget ügyeskedtünk otthon. Anyu mindig próbált valami ügyeset kitalálni, hogy el legyünk foglalva. Így sikerült szörnyübbnél szörnyűbb díszeket csinálnunk :)))))
Az én szüleim fája is az utóbbi években pirosodott be:) Pontosabban piros-arany. Nekem volt már kék-ezüst, vett angyalkákkal (de akkor az ajtófélfa körüli díszítés piros-arany). Meg mézeskalács. Meg sk. angyalkás. De minden évben rajta volt a néhány kerámi angyalka. Szóval nálam általában 'egyszínű'....nagyjából:)
Én a színesre szavazok. Lehet azért, mert nálunk is mindig színes volt a fa. Bár az utolsó pár évben apukámnál piros volt. Az sem volt rossz, de mégis a színes a befutó :))
Szeretném megkérdezni a véleményeteket a karácsonyfa "színéről"?
Vagyis, hogy van aki kékbe öltözteti a fát, van aki csak pirosba stb. (attól függően mi a trendi szín abban az évben) Nekem valahogy mindig a színes tetszett (talán mert gyerekkoromban is ilyen volt) és most is mindig sok-sok színt teszek a fára. Kíváncsian várom véleményeteket.
Tavaly karácsonyra kaptunk egy puzzle-t amin a párommal együtt voltunk/vagyunk. Nagyon öttletes ajándék. Kikeresel egy aranyos képet a kiszemelt áldozatról és megcsináltatod. Állítólag nem drága (bár még nem jártam utána). Össze volt keverve és kérték rakjuk ki. Kb 50-60 darabból állt így nem esett nehezünkre. Mikor kiraktuk volt nagy meglepi :))
Részemről a karácsonyból csak a készülődést kedvelem: végre ok a szöszmötölésre:))
Tőlem egy mézes-recept, ha így készíted, rögtön fogyasztható, nem kopog, nem reccsen. A díszítése is rögtön szárad, nem kell pakolgatni, meg szárítgatni...
Míra-mézes:
75 dkg liszt,
35 dkg porcukor,
5 dkg vaj/marg.,
4 tojás,
4 evőkanál méz,
4 teáskanál szódabikarbóna,
2 kávéskanál őrölt fahéj,
1 kk őrölt szegfűszeg, (nem elírás, ennyi kell, és ennyi jó bele)
csipet só.
Minden hozzávalót összegyúrni.
Nem érzékeny, ha nincs időd "elvan" a hűtőben sokáig.
Nagyon sok lesz belőle.
180 fokon süss egy pár próba darabot kb. 5-10 percig. (enyém sütőben ez hat perc közepes fokozaton)
Majd látni fogod, hogy mennyire barnul. Világosra kell sütni, mert a méztől hamar megbarnul, és meg is keseredik.
Amikor kiveszed várj vele egy kicsit, mert lehet, hogy nagyon puhának találod és nem tudod leszedni a tepsiről. Ahogy hűl, keményedik, jobban lejön. Aztán majd újra megpuhul. (Na, ez az a nagyon fontos pont. Ha ezt nem írja le a kedves topiktársunk anno, akkor betonra sütöm a cuccot. És valóban el kell hinni, hogy a nagyon puha puszedli megszilárdul, és mégsem lesz kemény, pár perc után puha lesz ismét)
Törd ketté és látod a közepén, hogy megsült-e.
Ha száraz süsd kevesebb ideig, ha nyersnek gondolod, vagy süsd tovább vagy süsd magasabb hőfokon. (ez csak az első sütésnél macera, ha megvan a hőfok, meg a perc, akkor nagyon haladós)
Írókázás:
1 tojásfehérje és annyi porcukor, amennyit fel tud venni (rengeteg), sokáig verni.
Nem kell rásütni, szinte rögtön rászárad.
De az ételfestékes valami miatt tovább szárad, de ha nincsen benne ételfesték, akkor nagyon szép fehér lesz a máz. A habot felvered és ebbe kevered a porcukrot. A cukrot legalább háromszor szitáld át, mert különben eltömítheti a zacskót-írókát. Tényleg hihetetlen mennyiségű cukrot felvesz...
Sima sütőpapírra teszem őket (az Alu-fix vált be), egyszerre több tepsit töltök meg sütés előtt, mert a sütése nagyon haladós. Rendesen terpeszkednek sülés közben, nem szabad sűrűn rakni.
Fém sütisdobozban tartom őket, akkor nem száradnak ki a fűtés miatti száraz levegőtől.
Díszítés:
Magos díszítés:
a magocskákat fogpiszkálóval, a tojás sárgájával ragasztjuk fel.
Karcolás:
a formákat lekenjük t.sárgával, majd fogpiszkálóval/saslikpálcával mintát karcolunk bele. Ahol megkarcoltuk, ott matt lesz a mintánk, míg a tojásos felületen szép fényes.
Plasztikus díszítés:
a tésztánkból kicsi hurkákat sodrunk, ezt ragasztjuk fel t.sárgával a mézesekre.
Nyomódúcban való formázás:
nyilván nem tart mindenki otthon mintázófát, nyomódúcot, nekem ezt a kölyöktől ellopott gyurmaforma helyettesíti (visza sem kapta szegény). Belenyomkodtam a formába a tésztát, így lett nekem aranyos kakasom, mackóm...
És természetesen díszítés a fenti tojásfehérje+porcukorral való írókázás, ill. a tojás sárgájával való lekenés, akkor szép fényes formákat kapunk. Írókának én nem zacskót használok, hanem vettem egy matricafesték-kontúrozót, sokkal szebben lehet azzal "rajzolni".
Ha a nyomódúcos formázást választjuk, akkor csökkentsük felére a kelesztőszerünk mennyiségét, mert ettől a mennyiségtől nagyon megnő a formánk, és nem marad felismerhető a mintánk.
Nem díszítem mindegyik kalácsot, mert nálunk ez kedvenc téli eledel, és iszonyat mennyiség fogy belőle. Ha "csak" fogyasztásra szánom, derelyevágóval, vagy pizzavágóval rombuszokra vagdalom. Ilyenkor, amikor nem a szépsége a fontos, kb félcentisre nyújtom csupán, ha a fára szánom, akkor nagyon vékonyra, szinte átlátszóra, úgy lesz kecses a forma.
azt kell végig gondolnod, hogy lesz-e mosva avagy se?:))
mert plextolos megoldás nem szereti a vizet, csak így jó, mint ez a télapó zsák amit ugye nem igazán mos ki az ember
ha olyat szeretnél ami óvatos mosást kibír, akkor textilhez való decoupage ragasztót kell venned, ez is minden hobbi boltban kapható, perzse ez se bírja ám, akármit is mondanak a folyamatos használatot, pl. asztalterítő, törölköző stb... hanem csak ritka, langyosvizes kézi tisztítást,
próbáltam már mosógépben kézmeleg vízben kimosni így felhelyezett darabot, hát egyből a széle felpöndörödött:( szóval mosógépbe ez se mosható
de ha csak ilyen mondjuk extrább szép csomagolásnak zsákot készítesz arra jó a plextol,
amivel aztán ha már otthon van lehet zsákhoz passzoló mintával gipszmécsestartót díszíteni pl. szerintem ha még nem csináltál ilyet jó kiindulási pont, most hirtelen nem találtam karácsonyi mintásat belőle, de valami ilyenre gondoltam:
