Biztos hogy anyagcsere gond, csak kérdés hogy csak a hideg miatt, vagy... Mindenesetre kaptak most egy kis mikroelemest. Mellesleg a fajtái: mobil, kecskeméti jubileum.
Nem hinném hogy hiánytünet, pont a szinek miatt. Ugye lehetne foszfor ha csak lila lenne, sárga ha csak nitrogén, stb. Palánta korban rendszeresen kaptak mikroelemes műtrágyát, kiültetés előtt is, a földlabda ezt vitte magával. Az ültetőgödrök alatt, kb 20cm mélységben, kaptak NPK-t amit a gyökértől kb 10 cm föld választ el. A korábban kiültetetteknek kutya baja. Én is a hidegre gyanakszom, és hajnalba elég furcsa harmat volt, szinte fehér, de a nap már sütött, kb fél hatkor voltam kint, nem lepődnék meg ha 4 körül lett volna talajmenti fagy is.
A mini balkonpariknak 20-25 cm átmérőjű cserepet írnak, folytonnövő paradicsomokat pedig illetékes helyeken valóságos dézsákban szoktam látni, de szerintem egy 10 literes vödör minimum kell nekik. Ebből kiindulva a determináltaknak szerintem olyan 30 centi ideális, de hát ugye minél nagyobbat tudunk biztosítani, annál jobb. Annyi szent, hogy így rengeteg vizet használnak.
Lunni: Természetesen nem vegyszerezek, ha nem szükséges, és előnyben részesítem az ilyen bio/öko dolgokat, mint pl. a Trifender is. Fedett helyen pedig ugyebár nem tényező a növények megázása sem. Műtrágyát meg azért nem kell használnom, mert van saját trágyánk. De most megkérdeztem édesanyámat, mi a gond vele, válasz: "Az üvegházban ablakok által szűrt fényt kapnak a növények, és más lesz bennük az ásványi anyagok összetétele, például felhalmozódik bennük a nitrát, mint a paradicsomban is, egyszerűen mérgezőek lesznek". No, ez. Hát minden bizonnyal itthon leszek még, legalább 7 évig. Hiszen 2 év múlva indul legközelebb a kívánt szak az egyetemen, a sikeres felvételi esélye pedig csekély, úgyhogy lehet, hogy még több lesz az, az egész képzés pedig 5 éves. Annak a végéig pedig semmiképp sem szándékszom költözni, de talán utána sem nagyon, minek...
Ez abszolút attól függ, hogy van-e fertőzési góc a közelben. Magyarországon sem volt ám mindig paradicsomvész, 50-70 éve az emberek többsége azt sem tudta, mi fán terem. Ma is vannak még helyek, ahol nincs, és az ilyen helyen élők - most nem az itteniekre gondolok - gyakran szeretik hangoztatni ezt, aminek okán a paradicsomait permetező ismerőst meg ostoba kemikália-hívőnek tarthatják. De valaki már itt a fórumon is mesélte egyszer, hogy húsz évig nála sem volt semmi, aztán egyszer csak lett, és onnantól fogva minden évben van, permeteznie kell. Na meg ha megfelelő a permetezés, akkor sem fordul elő. De mondjuk a vész ellen, azt hiszem, elég volna a 2-3 éves forgó is (ami már csak az optimális tápanyag-kihasználás miatt sem árt, függetlenül mindenféle betegségtől), ilyen hosszú a vírusok ellen kell, ami megmarad a talajban maradó növénymaradványokon, pl. a gyökereken. Ezért emeli ki minden tankönyv például, hogy a tökféléket 5 évig ne vessük ugyanarra a parcellára, mert a CMV, ZYMV meg társaik csak azután tűnnek el biztonsággal a talajból, sőt a paradicsom magtermesztésénél kikötik, hogy uborka után sem lehet vetni. Persze ezek a vírusok sincsenek mindenhol, de az én kertem már az ideköltözésünk előtt egy valóságos növénykórtani mintaintézet lehetett volna: mikor én elkezdtem itt bármit is csinálni, akkor már volt minden, amit el lehet képzelni...
Lunni: Régen már mondtam, hogy nem vágom, azért írtam, hogy "üvegházellenes hívő" - anno 20 éve olvasott valami reformkajás könyvet, amiben óva intettek az üvegházas zöldségektől. Ennyi, a véleménye megmásíthatatlan eztán. Persze ha volna helyem rá, akkor azért összeraknék valami pár négyzetméterest azokból az ablakokból, amit két éve egy lomtalanításon begyűjtöttünk, ha máshogy nem, palántázó melegágy címén, de hát nincs egy sarok, ahol még fény lenne, vagy ahol öt év múlva is fény lesz, mert a fák azok nőnek és nőnek, a cseresznyefák pedig még fognak is jó soká.
