CSak lassul. Ugyanis a bacik egy része (amik a savanyodást adják) hidegbe szaporodnak és zabálják a tejcukrot. Máskor olyan kultúrát keress ami nem hajlamos az utósavanyodásra.
Még egyszer szeretném megköszönni ezt a vákuumos ötletet, ez nagy segítség, se kiszáradás, se penész. Pár hét és remélem kóstolható.
Csak az érdekelne még, hogy fog-e sárgulni valamelyest, vmi sajt szín ? Mert 2-3 hetesen inkább fehér, állaga jónak tűnik, sötétben van, az nem tudom számít-e.
Ha nézted a képet, van egy ki be kapcsoló gomb és kettő gomb ami a hőfok beállítására szolgál. + és -. Jobb oldalon az összetekert vezeték végén az a fényes rész a hőérzékelő. Egy bibije van ezeknek, hogy egyen 12 voltról működnek. Kimenetük már tudja a 220 volt 2 Ampert kapcsolni. A beállított hőfokot KB. 0,1 fok hiszterézissel tartják, de sok fajta van. Mondjuk, beállítva 10 fok. 10.1-nél kikapcsol, 9.9 foknál bekapcsol.
Hátul jelölve a 12 volt. A k1 és K2 a nagyáramú kapcsoló kimenet, ami a motort kapcsolgatja. Általába jár vele egy bekötési rajz és kis ismertető leginkább Kínai és Angol nyelven.
Léteznek olyanok is amik eleve hálózati feszültségről üzemelnek, de azok lényegesen drágábbak.
Ennél a tipusnál a Hiszterézis is állítható. Vagyis a Ki-Be kapcsolási határ.
Digitális hőfokszabályzó termosztát -20...+110 Celsius közötti mérési tartománnyal, hűtő/fűtő üzemmóddal.
Tápfeszültség: 12V DC Hőmérséklet mérési tartomány: -20...+110 Celsius Mérési/kijelzési felbontás: 0,1 Celsius (-9,9...+99,9 C között) Szabályozási pontosság: 0,1 Celsius Hiszterézis tartomány: 0,1...50 Celsius Hőérzékelő: NTC ellenállás kb. 100 cm vezetékhosszal vízálló fejjel. Kijelző színe: piros Méretek: 55X38X32 mm Besüllyesztési nyílás mérete:46X34 mm A kimeneti relé terhelhetősége: max. 2A 230V AC esetén.
A szabályzó un. ON-OFF szabályzó, a kimeneten egy potenciálfüggetlen relé záró (NO) érintkezővel.
Esztétikus műanyag tokozásaal amely előlapba besüllyeszthető kivitel így szinte bármilyen dobozba szépen elhelyezhető.
Az alapjel 0,1 Celsiusos lépésekben állítható és a hiszterézis szintén ami azt jelenti, hogy a szabályozást is gyakorlatilag 0,1 Celsius fokos pontossággal tudja tartani: Beállítható hűtő vagy fűtő üzemmódra, hűtés üzemmódban programozható a kompresszor kikapcsolás késleltetési ideje 0...9 mp között.
Nagyon kompakt és praktikus kis műszer. Felhasználható többek között keltetőgépekben, villanybojlereknél, akvárium fűtés szabályozásnál stb.
Menüpontok:
P0.................Hűtés/fűtés üzemmód beállítása P1.................Hiszterézis beállítása 0,1...50 C között P2.................Hőérzékelő kompenzálás (pl.vezeték hosszabbítás esetén) -9,9...+9,9 C között P3.................Hűtés üzemmód esetén a kimenet bekapcsolási késleltetés 0...9 mp között A beállításokat az előlapon lévő 3 nyomógom segítségével lehet elérni.
Máris megoldódott:-) A kedves párom a hűtő termosztátját lecserélte egy sima digitális szobai termosztátra. A részletekbe sajnos nem tudok belemenni mert nem értek hozzá de szuperül működik. Ellenőrizni tudom a hőfokot .Nagyon köszönöm a segítséget!!!!!
És ez hogy működik a gyakorlatban? Teljesen analfabéta vagyok az ilyenekhez, ha elmondanád egy dedós szintjén! Megnéztem a képeket, de nem áll össze! Köszi X előre is!
A Vaterán párezer forintért lehet kapni +- tartományos hőfokszabályzót átla 1 tzed pontosságúak és 2A-es relé kimenettel rendelkeznek. Gondolom a 2A elég a kompresszornak.És könnyedén tartható a kívánt hőfok.
Az enyém elég primitív megoldás. Nálam maga a hűtő működik, csak a hőérzékelője ment tönkre, szóval egyszerűen egy időkapcsolót dugtam a konnektorba és be van állítva. Nyáron sűrűbben kapcsol, télen ritkábban ahogy épp beállítom.
Az álltalad használt kulturára lassú utósavanyodás a jellemző. Ezért 18 nap körüli az eltarthatósága. Magas hőfokon oltás svanyúbb terméket eredményez. A kultúrába található bacik egy része melegebb tejben szaporodik jobban. Másik része alacsonyabb hőmérsékleten. A kívánt ízhatást a hőfok beállításával tudod testreszabni. Temperálás utánn, fogyasztás előtt kell pár óra a hűtőbe, hogy az aromák stabilizálódjanak.
A joghurt savasságát megpróbálhatod tompítani, ha alacsonyabb, 38-40 fokon kultúrázod. Az alacsonyabb hő szilárdítja az állományt, kevésbé savanyú lesz, a magasabb hő intenzívebb joghurtos ízt eredményez. Ha így sem sikerül a kívánt íz, váltani kell.
Ja, nagyon fontos, friss tejből készítsd.
Sófürdőbe csak akkor tedd a sajtot, ha kisavanyodott. Szagold meg. Nem az idő számít, hanem a kisavanyodás. Ha melegen van, előbb, ha hidegebben, később fog kisavanyodni. Ezt időre nem lehet megmondani, csak kitapasztalni.
Ha még nem késő: joghurthoz a tejet 85 fokra kell legalább melegíteni és ott tartani 30 percet. Aztán hűtés 43 fok körülire és kultúrától függően 8-12 óra ezen a hőn tartás. Nyers tejből nem lesz joghurt, a természetes tejsavakat meg kel ölni, hogy a másikak szaporodni tudjanak.
Egyik helyi kollégám volt a mostanin, igaz csak pár mondatot tudtunk váltani, de kb az volt a véleménye, hogy egymástól tanultak nagyon sokat. Mindenképpen pozitív tapasztalatokkal jött haza.
Pár mondatban majd ti is beszámolhatnátok nem csak a tanultakról, de az egész logisztikájáról, mert engem ez tartott vissza. (Hogy jutok el egyedül, hol alszom nyelvtudás nélkül, stb... -megöregedtem- :( )
Boldog Új Esztendőt Minden Fórumtársnak ,Erőt ,Egészséget jó sajtkészítést kívánok az idénre is!:)
Érdeklődnék,hogy akik voltak a kemény sajt készítő kurzuson ausztriában mit tapasztaltatok?Lehet valami információt kiadni,én lemaradtam róla ,de ha minden jól megy a félkeményen résztvevő leszek.
Ma már a különböző egészségügyi előírások miatt "megölik" a tejet. Pasztőrözés után újra fel kell építeni, kalcium klorid por, fagyasztva szárított tejsavbaktérium, és a végén kálium nitrát a különböző bacik kiölésére.
Ezek mellett ( a megfelelő nyereség elérése érdekében) a mai technológia képes magas savó (víz)-tartalmú sajt előállítására. Nézd meg, ha megolvasztasz egy darab sajtot egy kis tányéron a mikróban, semmi nem marad belőle.
Aztán még jönnek a különböző növényi zsírok amikkel pótolják a leszedett tejszínt, tejfölt.... és ki tudja még....?????
Itt biztos sokan jól értetek a sajtkészítéshez. Sok-sok éve szeretném megkérdezni egy hozzáértőtől:
Mi az oka annak, hogy 20-30 évvel ezelőtt a rántott sajt csodálatos, krémes állagú volt, bármilyen árkategóriájú sajtból is csináltam. Nagyjából a rendszerváltás óta még a dupla panírból is szétfolyik, vagy gumiszerű ehetetlenséggé válik.
Mit csinálhatnak másképpen, mi kerülhetett vagy nem kerül bele régen és most ?
Kedves Sajtkészítők! Egy hónapja vásároltam 1liter Chy Max Plus oltót, ami nekem nagyon sok. Legalább a felét átadnám, ha érdekel valakit. Siófok közelében élek.
