A paradicsomot kb 50cm-es tőtávval és méteres sortrávval elültetjük. Elmegyünk a tüzépre, veszünk 3 szál 6 méteres tetőlécet, drága tüzép esetén 1800 ft-ért. Vágunk 4db 2,5m hosszút, a maradék 2x1m-t meg 2felé vágjuk 50cm-es darabokra. A 4 darab 2,5 méterest leütjük egymástól 2 méterre, a két sor közepén, majd a tetejére rátesszük az egyben maradt szálat. A 4 db 50 centist leütjük a sarkokra, és madzaggal kikötjük hozzájuk a támot, A betű alakban. Ezután a paradicsomok szárára teszünk egy laza hurkot, majd a madzag másik végét felkötjük a támhoz, szintén A betű alakban. Ezzel a módszerrel 26db faparadicsomot nevelhetünk 1800 ft-os tám mellett kb 3 évig. Aki kicsit bártabb és a pénztárcája is vastagabb, megcsinálhatja ezt 3/4-es fekete vascsőből is, annak az ára 1800ft körül jár / szál, vagyis 5400ft-ból jön ki a 26 paradicsomhoz való tám, de ez persze 20 évig jó.
Minden évben fel van szedve, nincs betonba, a talaj homokos laza. Nyáron igen nagy a terhelés rajta, még soha nem volt vele semmi baj, pedig 20 év alatt volt egy pár komoly szél.
Nekem 60-70 éves akác szőlőkarók vannak paradicsomkarónak, ezt lehet a legolcsóbban beszerezni. A vasanyag drága, de érdemes körülnézni MÉH telepen. Én is csináltam már 16-os bordázott betonvasból szőlőlugast, jó mert nem csúszkál el rajta a kötés. Hátránya hogy a betonvas hajladozik a szélben, cső vagy szögvas sokkal merevebb.
Vannak mobil oszlopjaim is, úgy vettem használtan darabját 1000 Ft-ért. 2,5m 40x40-es T vas egyik végére beton van öntve. A beton mérete 10x15x65 cm. Leállításkor odaviszem a paradicsom vagy uborka sor végére, szőlőfúróval fúrok egy lyukat a földbe és beleállítom ez kb 5 perc, kiszedéskor egy kicsit megmozgatom és kihúzom (1 perc) Az oszlopok között drótokat húzok ki és erre kötözöm a paradicsomot vagy az uborkahálót de a paradicsomtövek mellé leszúrok 1-1 szőlőkarót és ezt is hozzákötöm a drótokhoz. Így a súlyt a szőlőkaró tartja, de a viharok sem tudják kidönteni mert tartják az oszlopok.
Nem. Csak úgy használom, mintha fa lenne. Amikor a paradicsom kellő méretű, akkor a vasakat kalapáccsal belekopácsolom a földbe, aztán az idény végén kihúzgálom.
A hosszmérete miatt tavasz végén létrát igényel... ;-)
Nem rossz ötlet a betonos verzió sem, de eddig még nem gondoltam rá, hogy több évig állandó helyen legyen a paradicsom.
Átmérő? Mélység? Nem tudom. Ha betonoznám, úgy agyalnék, hogy ne nagyon tudjon kifordulni a földből (viszont akkor már lehet, hogy kissé vastagabb vasakat is raknék - talán).
Érzésre mondjuk kb. legalább arasznyi átmérővel és legalább 40 cm mélységgel.
De ez még lehet, hogy kevés is (bár ha arra gondolok, hogy a beton nélküli verzió is működik mindenféle kiborulás nélkül, akkor talán mégis elég.. - nem olyan helyen van, ahol akadálytalanul fújja a szél!!).
Egy ideig én is fűrészelt akáckarót használtam a paradicsomnál (amit a szomszéd faluból tudtam beszerezni, kb. 5×5 cm-es oldalmérettel, kifejezetten alkalmas a kertészeti célokra, azóta is használom itt-ott - most pl. az uborkaháló karójaként), de aztán áttértem a betonvasra. Egy-két éve az van a paradicsomnál. Az általatok írt "vékonyka" mérettel az a baj, hogy szerintem egy idő után elgörbül, lehet váltani, újabb kiadás, aztán egy-két év után megint. A betonvas meg örökös, és mindig egyenes.
És talán könnyebben, egyszerűbben beszerezhető azoknak, akik nem laknak "akáckarós" helyhez közel, cm-pontossággal beállítható a hossza is. Nekem bevált.
Az erdőből, utak mellől származó karókról most ne tegyünk említést, az sajnos nem jó, hamar tönkre megy. Azzal kezdtem, de rövid úton kiderült, hogy váltani kell, akkor jött a fűrészelt.
Köszi hogy szóltál, majd bele-belenézek, de minél hamarabb kell szereznem, mert így is óhatatlan, hogy ne sértsem meg a gyökérzetüket. Gondolom azért az nem okoz nekik túl nagy problémát?
Köszi Nora a figyelmeztetést! Szereztem ma 7 darab 180 cm magas karókat. Kb 20-25×20-25 mm kocka keresztmetszeűek. Elég az a 180? Mennyi cm kell egy általános determinált, féldeterminált paradicsomnak?
Ilyen egyszerűen nem lesz jó, be fognak dőlni a karók a paradicsom súlyától. A karókat belülről ferdén ki kell támasztani, akkor erős, jó mélyen levert karóval max. kb. 4 métert át lehet hidalni. A fenyő kitörhet, ha nehezek a növények.
Hát persze, hogy nem muszáj. Azonban e kettőt én is egyszerre használom.
Peoplex, épp oly jó a szalma is, én annak is épp úgy örlnék, csak nincs módomban beszerezni. Kaszálékot meg annyit, amennyire szükségem van.
De valamin felakadtam, nem igazán ismerem a gilisztákat, de az utóbbi időben fogadtam el őket az organikus kertész legjobb munkatársaiként. A giliszták megeszik a mulcsot? Mármint az nem baj, mert a giliszta termékenyíti a legjobban a földet, és amit megeszik, abból trágya lesz, de én csodálkozok rajta, soha nem hallottam, hogy a kész leveleket megenné. Komoly?
MSM köszi a karókról az infót, sajnos én sem arra lakom. Pedig nekem is kellen valahonnan szerválnom. Nekem tökimdegy milyen, csak strapabíró legyen, és ne egy agyonra használt, össze vissza szegelt, egyenletlen régi vacak - hogy elcsúfítsa az udvart. Én is ellátogattam egy famegmunkálási helyre, ott csak ilyen 15-20 miliméteres darabok voltak, de még nem is az a baj, hanem hogy túl kicsik voltak. Meg se mondta, hogy a kör keresztmetszetű karók azok mennyibe kerülnek, mert rávágta, hogy nem ér annyit a paradicsom. Gondoltam magamban: "ezt mindjárt gondoltam"...
Meg igazából nem is hengeres karót keresek, nekem pont hogy jó a négyzet keresztmetszetű is, csak hát...
No remélem. 180 méter alatt nem igen akarok szóba állni a karókkal.
Avagy, ha még sem sikerül beszerezni, akkor marad a madzag. Két karó a pari sor egy-egy végére és azon árthúzok egy vastagabb madzagot, majd, ahogy a paradicsom szára merőlegesen megy fel, abban a vonalban húzok le egy ugyanolyan vastag madzagot, aminek a végére ráerősítek egy valami nehezebbet, hogy húzza lefelé, és kb. úgy szolgáljon mint egy karó.
Igen, öntöző. Oldalt kilyukasztottam pár helyen, így a gyökerek mélységébe megy a víz. Töltögetni macera, de némi víz-spórolás. Ha a talajt nem öntözöm felülről, gyomosodni se gyomosodik annyira. A gombabetegségek bónusz. Idén találtam ki, meglátty.
A karókról már írtam; ugye két méteres karót vagy nem kapni, vagy drága. No hát gondoltam egyet és elmentem egy erdei fatelepre, hogy veszek akácdeszkát olcsón és egy ismerős asztalossal csíkokra vágatom, aztán tizenöt évre le van tudva a gond. De meglepetésemre volt nekik nekem kellő karójuk. 150 pénz per darab, nem sok. Ha valaki erre lakik, Piliscsév.
Ha csalánázalékolsz is, nem muszáj zöldmulcsot használni! Én szalmát hozattam tavaly is, és azzal takarok. Végülis a vízmegtartás mint előny így is megvan, csak a gilinyók nehezebben tudják kajálni a szalmát
Nálunk is elszállítják hetente. Minden háztartásba jár egy zsák,de több is ki van rakva a házak elé. Sajnos sokan majd egy hétig érlelik mire kikerül az utcára,és nem csak fű van benne. Mindenféle vackot beletesznek. A fű meg műanyag zsákban már akár másnapra is eléggé összeáll,büdösödik...
nem tudom mi tortent a kornyezo utcakban, de mindenhol zsakszamra volt kiteve a levagott fu az ut szelere. gondolom az onkormanyzat elszallitja? egybol eszembe jutottatok, jutott volna mindegyikotoknek belole ;)
A karók 2.5×2.5-esek, 2 méteresek, akác. A földből kilóg belőlük kábé 1.70, az nagyjából elég.
Hát örülök, hogy tetszik többeknek.
Eddig a nem túl korai vetésen voltam (március első fele), mert korábban vetve csak nyúlnak másfél hónapos koruk után a palánták, az meg előnyt nem jelent. Tavaly ilyen vetéssel az első koktélok június 20 felé értek, de ebbe a nem kellő naphoz szoktatás miatt leégő levelek okozta 10 napos hátrány is beleszámítandó.
Viszont a vetéstől az első termésig el kell telnie annak a fajtától függő időnek, tehát mégiscsak célszerű korán vetni. Így jutottam idénre oda, hogy viszonylag korán vetek (február vége), és a jó föld, nagy ablak, nagy cserép adta ideális körülmények között az április 20 körüli kiültetésre már nagy, virágzó bokraim vannak.
Az utolsó képen jól látszik a vetéskori 10 nap különbség hatása (bár a cherrola erős növésű, és a másik két kis koktéllal együtt korai termő).
