Sziasztok! Új építésű családi ház, kb 150nm, tégla fal vakolva, gipszkarton álmennyezet készül. 2x glettelés, 2x festésre 2000/m2 árat kaptam - munkadíjra. Ez szerintetek reális lehet? Vagy hogy alakul ez mostanság?
Több réteget kell önteni, egyszerre 3-4mm. Az aljzat nem szív egyformán, vegyél még pár zsákot és három méteres vonalzóval jelöld ki a különbségeket. Aprólékos művelet. Csíszológéppel is nehéz kihozni pár milit.
Aljzatkiegyenlítő és aljazkiegyenlítő között van önterülő képességben különbség?
A házunkban több helyiséget is kiegyenlítőztem eddig Baumit Nivello Quattroval (max 10-12mm rétegvastagság kellett), és hiába van meg minden szerszámom és néztem meg 28 yt videót, azért nem állítanám, hogy tökéletesen síkra sikerült a munka. Valószínű az eltérő öntéseknél nem tudtam jól összehúzni az anyagot, és lettek területek, ahol 'billeg a vízmérték'
Segítséget abban kérnék, hogy esetleg van-e olyan anyag amivel viszonylag könnyű dolgozni 'amatőröknek' is?
Külön megnézem a 30 cm széles 90 cm mély sávalapot. A méretek nem szerencsések. Régi MSz szerint a sávalap mélysége 80 cm családiháznál, az Eurocode szerint 120 cm. 30 cm széles gödröt gyakorlatilag ilyen mélységben nem lehet kiásni. Amellett célszerűbb is a legalább 40 cm széles, később jól jöhet. A könnyűszerkezetes épületeket eredetileg 5-10 évre szánták!!!
Lakni szeretnék benne. Magamnak kellett megtervezni, sajnos nem állok olyan jól anyagilag. Hogy akkor minek vágok bele? Azért mert már nem bírom a szüleimmel való együttélést.
Építünk egy 8x4 m alapterületű könnyűszerkezetes ( amerikai faszerkezetes) kerti házat. A sávalap 90 cm mély, 30 cm széles lesz, ami kap a tetején körbe 4 db 8-as betonvasat, 6-os kengyelekkel, amik 20 cm szélesek, és 30 cm magasak. Továbbá 50 cm-enként fog kapni függőlegesen 2 db 8-as vasat, ami vissza lesz hajlítva a 6-os 150x150-es síkhálóra. Ez a szerelő vagy aljzat beton 10 cm vastag lesz, a tetején pedig fog kapni egybefüggően modifikált bitumenes lemezt. A beton alatt pedig 15 cm-es döngölt kavics lesz.
Több kérdésem is lenne ezzel kapcsolatban. Első lépésben az alapot lebetonoznánk a legmagasabban levő föld szintjéig, ahol kellene, zsalut csinálnánk neki. Erre jó ötlet lenne a 10 cm vastag szerelő betont ráhúzni, vagy mindenképpen érdemes lenne az alapot magasítani? Az alap és a beton közé is raknánk pluszba modifikált bitumenes lemez vízszigetelést.
A másik kérdésem az, hogy jó ötlet lenne e a szerelő beton alá xps szigetelést rakni, hogy kevesebb hasznos helyet foglaljon el a szigetelés?
Ebben az esetben, a vízszigetelés és az estrich beton közé is kellene rakni szigetelést? Célszerű lenne e ilyenkor az alapot 50 cm mélyig leszigetelni xps-el, elé pedig drénlemezt rakni?
ez egész ázsiára/trópukoskra jellemező. hideg falon lecsapódik a kinti meleg levegő páratartalma. ezért ott penész alakul ki.
te is hibásan fogsz építkezni:
1) ragaszkodsz az entalpiához, ami csak nehezíti a klima beltéri munkáját (többletfogyasztás). helyesen a rekupba nem kerülne páravisszaengedő réteg.
2) időszakosan használod a házat, mégis vastag belső (tömeg)falakat építesz, aztán sírsz, h mennyibe kerül azt a tömeget havonta újra és újra lehűteni, de felteszel feleslegesen vastag 20cm hősziget, miközben nincs akkora hőlépcső ami ezt indokolná. helyesen könnyűszerkezetes házat építenél, ahol csak a benti levegőt, pilléreket, födémet kellene visszahűtened. erre írtál is példát a szomszédban szendvicspaneles építkezésekkel: én ezt csinálnám.
statikus terveidről: valszeg kialakult koncepcio nélkül kaptál valami terveket egy műszaki rajzolótól, h "ne sírj". aki fejben felépíti a házat, az ilyen sok hülyeséget már nem rajzolna. thaifoldon is vannak felhőkarcolok, km hosszú autópályahidak, alagutak, magasvasút, stb.. szóval van helyi statikus. a főépítészed/rajzolód valószínűleg nem az. cseréld le. a te pénzed, a te házad
de repednek össze vissza, több helyen, különböző okokból... láttam jó párat sajnos, ezen a mostani házon is volt repedés javítás. Volt amit a megsüllyedés (mi más lehetne) okozott a előregyártott vasbeton falon... Vagy például: most láttam egy új építésnél nemrég, hogy vakolás után a festés még meg sem volt, de a repedéseket már javítani kellett és úgy nézett ki az épület mindehol, mint amire pókhálót / villámokat festettek. ebből néhány még ki/megmagyarázható, de voltak olyanok is amik már veszélyes dolgokra utaltak... de a festék majd "ápol és eltakar"... stb.
Meg penészesednek mintha muszáj lenne, "Nem tudom" :-) mi lehet az oka, de a penészedés sokszor a külső oldalon van. Van jónéhány ház itt a lakóparkban is, ahol a földszint és az emelet közötti födém magasságában, kívülről már szinte fullon fekete az a rész. És ezek relatív fiatalok még, 3-5 év. Az öregebbeknél meg sokszor a lábazat is, a tetőnél is, sőt néha szinte mindenhol feketedik...
"ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők "
Igen, az készül itt, És így van, igazad van ebben is.
Még a pontos módszert nem tudom, hogy melyik lesz ezekből, de a nem végleges tervek alapján már sejthető.
"ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki"
Szintén csak sejteni lehet, hogy mi lehetett a tervező fejében, amikor azokat odarakta (C3 és D3):
Pl. a lépcsőház melletti 20 cm-es fal (C3-C4 vonalában) jelentős súlya ne csak a vasalt aljzatra terheljen.
plusz még ugye ott lesz a lépcső a közelében, azaz közvetlen mellette, ami standard (legtöbb esetben alkalmazott) építési rendszerében saját, direkt ahhoz készített külön falon fekszik fel, ami szintén többlet súly terhelés.
Ehhez pedig már komoly erősítés kellene a vasalt aljzatba a szerkezet alá. pótvasak + vastagítás / hasonlók.
És ezt összehozta egy szerkezetbe, az az leegyszerűsítve egyenlőre berakott oda gerendát.
Ugyanígy rakott gerendát a földszinti bal oldali 2 hálószoba válaszfala alá és a konyha / fürdő válaszfalai alá is. Ezek 15 cm.
Így tehát ebben az esetben már kérdéses, hogy elhagyható-e a C3-es C4 alaptest a gerendák alól.
Majd meglátjuk mit hoz össze a statikus/főépítész...
és hogy alaptestet vagy alaptestet és felmenő pillért is vissza rakja-e a B2 és B3 pontokra.
Eddig csak egy alkalommal volt megbeszélésem személyesen direktben vele, egy óra hosszan kb., a legelső alkalomnál, amikor elvállalta a munkát.
Nem szeretek rosszat mondani senkiről, de nagyon flegma és beképzelt volt. Ahogy ott ült a forgószékében pökhendi módon, rosszul voltam tőle.
De a feleségem mondta, hogy nincs sok választásunk a hivatali hierarchia miatt (ez nem korrupciós téma most, ilyen a rendszer) és egyéb okok miatt. Túl hosszú, ezért nem részletezném.
"az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják"
erről például még semmilyen használható információm sincs...
Az eddig kiadott tervek ilyen téren még használhatatlanok, értelmezhetetlenek, legalábbis nekem.
"vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell."
Mivel ők alapból a pillérvázas rendszerhez - vázkitöltő falakkal, teherhordó falak nélküli rendszerhez vannak hozzászokva,
így ebben az esetben falmerevítésről nem beszélhetünk.
Elsőnek elkészül az alapozás, és ami ahhoz kell, utána a pillérek, majd a tető és csak ezután jön a falazás.
Nálam előbb fognak elkészülni a falak, és csak utána a pillérek/födém/koszorú, így már teherhordó fal lesz. Vagy tévedek?
Fal kimerevítésről ők olyankor beszélnek általában, amikor az általuk megszokott 7,5 cm vastag vázkitöltő fal mérete (hossz/magasság) nagy, ilyenkor viccesen vékony beton-inakkal merevítik falazás közben.
"a helyi előírás miatt kell"
Ilyen vagy nincs, vagy nem tudok róla, senkitől nem hallottam eddig ilyen jellegű előírásról.
ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők. a terepszint közelében lévő gerendák is "födémgerendák", és a számításokban ugyanugy csak a pontalapokra terhelnek.
ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki, és a rendes főrasztereket pillérezném. ahol pillér van. oda alaptest is kell.
az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják, vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell.
"Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá.'
valamit kihagytam, de fontos lehet.
Az alaptest kellene szerintem is a B2 és B3 pontokra a gerenda alá a viszonylag egyenletes alátámasztási fesztávok/hosszok eléréséhez a gerendarácsban. És Persze a nagy teher miatt.
Viszont az onnan falban a "tetőig" végig felfutó vb. pillér viszont már egy másik kérdéses dolog. Az már nem biztos, hogy kellene.
A 2 nem kötelező együtt legyen, lehet alaptest rajta gerendarács, és az néhol felfutó pillér nélkül is.
"a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek"
Igen úgy. És ebben talán én sem voltam elég részletes és egyértelmű. Bocsánat.
A gerendák három mezőben lesznek kiosztva, letéve, 3 méter, 4,5 méter, és 3 méter. plusz persze a 2 végén felfekvések hossza.
1-2 majd 2-3 és 3-4 mezők között.
Összedobtam Paintben marha gyorsan, egy kellően csúnya rajzot és ott piros szín a 3 méteres, kék szín a 4,5 méteres gerendák "helye". azaz azokból egy párat rajzoltam csak be.
"akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is."
Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá. Ezért is lett a kérdés.
A 8,4 is, de még a 6,4 méteres is szinte már túl nagy fesztáv.
Főleg úgy, hogy a 2 belső főfal, ami az A2-B2 között és az A3-D2 között van, az ebben a hosszban (8,4 és 6,4) terhelve lesz mindkét oldaláról 3 és 4,5 méteres födémpallók végével/felfekvésével.
Ami így ugye elég komoly terheket fog átadni annak a nyomorult gerendának.
"ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek."
Ezt sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudom, de azt igen, hogy ezekre az 5 centis előre gyártott vasbeton pallókra 5 centis felbeton kerül, elég gyenge vasalással, és ez így már a komplett födém szerkezet. erre már a burkolat jön. Thai módszerrel.
A vasalás első látásra nekem sem volt szimpi, ezért is került bele a kérdésbe.
"ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez"
A statikus még nem nyilatkozott. Amint kapok tőle rajzokat, akkor meg fogom osztani.
Ezeket a verziókat. amiket eddig mellékeltek, azt a (szerintem) polcról leakasztott techikával a tervező készítette, szúrta be a tervekhez.
a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek.
akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is.
kihagyhatóak, de akkor lesz 8m-es fesztávod. ami így távolról elég sok egy ilyen építési kultúránál.
ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek.
B1-B2 keresztmetszet csak a pilléreknél helyes (mármint, hogy fent van a több vas), pillérek között (középen) pont fordítva kellene lenniük (alul a több vas). nálunk hosszmetszetet is illik rajzolni pont ezek miatt, nehogy elrontsák.
ha kimarad a B2 B3 pillér akkor teljesen más vaskiosztás kell az 1-2-3-4 tengelyen lévő gerendákba.
ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez
Statikusokhoz is lenne 1 konkrétabb kérdésem, kérlek adjatok tanácsot.
Olyan emberhez szól a kérdés, aki ezen a szakkterületen kellő gyakorlattal és ismerettel rendelkezik a válaszhoz.
És ismétlem önmagam, a tervek még nincsenek teljesen készen, a statikus ellenőrzés/számítás sincs meg.
A tervező az első verziós terveken a B2 és B3 pozíciókban is tett alapozást, és pilléreket.
Az egyeztetések során azt mondta, lehet hogy nem lesz szükség a felmenő vb. pillérekre, így kivette, de vele együtt kivette a 2 alapozási pontot is alóla. Így pl. az A2 és D2 pontok közötti gerenda hossza jelentős, 8,4 méter. Az A3 és C3 pedig 6,4 m.
A vasalás elsődleges terve is látható a képeken. Bár a terven most még szereplő vasalási tervek is kb. olyan: "kész, levettem a polcról, mert eddig bevált" jellegűek.
A kérdés:
Mennyire lenne indokolt a gerendarács alá alapot tenni a B2 és B3 pontokra?
És talán még ez: a vasalás mennyisége, elrendezése megfelelő-e?
Ezzel nem tudom mire gondolsz igazán, még soha nem hallottam olyat, hogy a födémpalló megrepedt.
Hát nem is a palló fog megrepedni... De gondolom nem 1 palló = 1 helyiség lesz a kiosztás. Márpedig ha több palló kerül egyetlen helyiség fölé, akkor közöttük bizony lesznek rések. Na ott fogod látni a repedéseket, ahogy az egyes pallók egymáshoz képest elmozdulnak (a jelenség nem Ytong-specifikus, a "classic" BVM beton födémelemek pont ugyanígy produkálják).
Persze le lehet gipszkartonozni/álmennyezetezni az egészet, és akkor majd nem látod.
És néhány érdekes megjegyzést is tennék hozzá. És egy (2) kérdést is!
"Ezt amúgy muszáj?" Nem, semmi nem az.
De mindenki eldöntheti, hogy kinek mi a fontosabb: gyorsaság a minőség/tartósság vagy az ár, vagy ezekből több is egyszerre.
Nekem mindegyik.
"ráadásul nem kell majd pár évente a repedéseket tömögetni/nézegetni."
Ezzel nem tudom mire gondolsz igazán, még soha nem hallottam olyat, hogy a födémpalló megrepedt.
Oké, ez falra vonatkozik, de azért ide másolom, mert a neten nem találtam semmit a palló repedéssel kapcsolatban, csak ezt, és nem is hallottam még ilyenről.
"Az, hogy az Ytong hajlamos a repedezésre megint csak többször visszaköszön, pedig a többi modern téglafalra ez ugyanúgy jellemző. A repedés alapvetően egy-két dologból adódik:
1. valamilyen kivitelezési hibából, esetleg a rosszul megválasztott vakolatból
2. vagy abból, hogy egy újonnan épült épület még legalább 2-3, de talajtól függően akár 4-5 évig is süllyedhet és a falak, de főleg a vakolat ezt a mozgást mintázza le
Ennek viszont semmi köze az építőanyaghoz, és persze attól sem kell tartanunk, hogy a fejünkre dől a ház. "
"Nem lehetne inkább valami arrafelé is bevett megoldást használni" De, lehetne, de időben több, és a végére pénzben sem sokkal olcsóbb, stb. A másik válasznál ott lesz több részlet.
"Ha olcsó a (betonozós/zsaluzós) munkaerő"
Mihez képest. Szerintem nem igazán.
"akkor nyilván a monolit födémekkel is tapasztaltaknak kell lenniük"
Nem mondhatnám. Pontosabban az olyan monolit vasbeton födémet, amit otthon rendszeresen használnak, itt én olyat még nem láttam egy háznál sem.
A pillér vázas épületekhez a legelterjedtebb födém típus amit használnak (más födémet családi háznál még nem is láttam itt):
A vasalás elég gyengécske... 4 es vas, 20x20 -as kiosztással
Igen, ilyen a födém, ezt a technikát alkalmazzák a földszinten és a az emeleti födémek esetében is.
(Ez kap még 5 cm vasalt felbetont majd)
A tervezőm által kiadott nem végleges terven is szerepel ez a fajta megoldás "Section PS" megjelöléssel, bár a terveken még nem alkalmazta.
A fürdőszoba az egyetlen kivétel ez alól, az pedig a csőáttörések miatt.
Ha a fürdőszoba a földszinten van (emelet esetén most nem tudom biztosan), akkor oda készül egyedül 10 cm monolit vasbeton lemez, de ide csak ezt használnak, semmi mást.
"Section S1"
És hogy feltehessek egy kérdést is:
Mi a véleményetek az itt Thaiföldön szokásosan (legtöbbször) alkalmazott vasalt aljzat elhelyezési módszerről?
Most nem az esztrich beton rétegre gondolok, mint sokan tennék elsőre!
"Section GS"
A tervező elsőre ilyet használ minden helyiségnél a földszinten, kivéve a fürdőt persze.
2. képen egy google fordításos szöveg, amit egy nagy építőanyagkereskedő cég publikált szöveggel. De máshol is látni ilyeneket. Hihetetlen...
Én személy szerint, a fürdőszobában használt módszert alkalmaznám mindenhol, a teljes földszinten, csak nem10 hanem 15 cm betonnal.
Nos, mi a véleményetek? Ezek közül ti melyik módszert használnátok, és hol, és milyen betonvastagságokkal? Melyiket tartjátok kellően megbízhatónak és tartósnak?
