Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A lemezes hőcserélő cseréje óta, picivel hamarabb van meleg víz a végeken, de sajnos csak ennyi a változás! -Ez a legfőbb bizonyíték arra,hogy nem sikerült jól a tisztításod a tűztér oldali tisztítószerrel és a lötypölős módszerrel.Amíg ehhez nincs megfelelő tisztítószered és tisztítóGÉPed addig egy cseppet se bánkódj,hogy megvetted az újat.
Én is erre jutottam, hátha az bennmaradt. A víz csatlakozókon nem volt, de a gázban attól még lehet.
Még arra is gondoltam, hogy a hosszabb használaton kívüliség miatt esetleg fellevegősödött a csőszakasz, de ez nem annyira esélyes szerintem, mint a dugós megoldás.
Mivel úgy fest, hogy a gázszelepet nem lehet elzárni (senki sem erősítette meg itt eddig, hogy lehet) az eddigiek a lapján a fentieket fogom megnézni az első adandó alkalommal.
Az előző munkahelyemen gáznyomáscsökkentőket cseréltek, és a bejövő középnyomású 2 collos vezeték új csapjának karját 90 fokkal elfordítva tették fel a helyére...(ránézésre nyitott állásnál volt elzárva)
A délutános kazánkezelőnek 3 órájába, meg nemkevés ősz hajszálába került, mire rájött ménincs gáz az intézményben:-)))
Tennék alá egy ilyen tartályt az nagy hülyeség lenne? A csapra meg egy műanyag csövet és 3 naponta kiengedném a szabadba a kondezvizet. Nem kell falat fúrni és nem fagy el????
Van ilyen, köszönöm szépen! Megtettem, minden elzárás után megcsinálom, mert valóban lezár. Nagyon hasznos biztonsági eszköz. A házon belüli vezetékben így van gáz.
Ha van a gázóra előtt egy nyomáscsökkentő akkor lehet hogy automatikusan elzáródott .Ha van ilyened akkor az esetek többségében van rajra egy kb 5cm átmérőjű műanyag gomb(tányér) azt húzd magad fele ütközésig
Köszönöm mindenkinek a gondolkodást! Én is erre gondoltam, de az nem szelep, hanem csap. (Persze az ilyen apróságok nem számítanak a silány /fordítású/ kézikönyvben.) De az angolban is következetesen "gas valve" -ró van szó, ami a kazánon belül van az ábrák szerint is, meg a józan ész szerint is. Szóval a kazán előtt lévő csapot kinyitottam (persze) a készülék mégis SP1, SP2-t jelez (talán SP3-at is) aztán ezek folyományaként 501. Tehát nem jut be a készülékbe a gáz. Erre az estre az a tanács, hogy nyissam ki a "gas valve"-t, ha minden egyéb OK, pl van gázszolgáltatás egyáltalán.
Az világos, hogy a fogyasztás pillanatnyi teljesítményigényéhez automatikusan alkalmazkodik, de a leírásban többször hivatkoznak a gázszelep kinyitására, elzárására mint kézi műveletre a kazán üzemen kívül helyezése ill. újbóli üzembe helyezése kapcsán. De nem írják, hogy ezt miként lehet megtenni.
Nem barkácsolásról van szó csak be akarom engedni a készülékbe a gázt, hogy tudjon mit szabályozni. :-)
Egy példa a manal-ból
"A füstcső illetve égéstermék elvezető berendezés, és annak alkatrészei közvetlen közelében végrehajtandó munkák vagy karbantartás idejére kapcsolja ki a készüléket a külső kétoldalú kapcsolóval, OFF állásba helyezve; és zárja el a gázszelepet."
A keringető "forogni látszik" elég könnyen csekkolható. Felteszed 3. fokozatba és a nagy fényes csavart kitekered. Ne ijedj meg, pár csepp víz fog kijönni, cserébe a tengelyvég látható forgása viszont egyértelművé teszi, működik-e!
az ugye nem jó "jel", ha a padlófűtés külön szivattyúja tűz forró?
Grundfoss, 25/40, 2. fokozaton.
A csövek előtte - mögötte hidegek, a szobák szintúgy. A kazán új, kondenzációs, rendben megy (kevert rendszer radiátor/padló), a szivattyú is forogni látszik, rezeg, ahogy szokott - a keverőszelep állítgatása (0-10-es fokozat között) eredménytelen. Az is normális, hogy nincs neki tól-ig ütközője, szabadon körbeforgatható, csak egy skála van rajta a mutatóval?
ESBE, nem thermosztatikus.
A kazán telepítésekor (1-2 hónapja) fél napig csak mosatták a rendszert valami nagy hordóval, vegyszerrel, szóval dugulásra nem tudok gondolni.
Nálunk is hasonló a rendszer és az épület is: földszinten (75 m2) padlófűtés, de annyi csavar van, hogy a tetőtérben (75 br. m2) nincsenek radiátorok, hanem rendszerlemezes felületfűtés lett kialakítva a gipszkarton alatt a padlásfödémen és ferde falakon. Egy-egy oszto-gyűjtő van lent és fent is, külön szivattyúkal, különböző hőmérsékletű előremenő keverés lehetőségével. Padlóban 15 cm, padlásfödémen, ferde tetőben 30 cm hőszigetelés. homlokzati hőszig. még nincs, 15+ cm-nek kialakítva a helye. Eddig elég jól egyezünk :) Leírom, hogy én mit tapasztaltam a saját rendszeremmel, aztán lehet, hogy tudsz belőle saját következtetést levonni.
2 db On/Off termosztáttal 2 zónaként kezdtük üzemeltetni a két szintet. Hamar rá kellett döbbennem, hogy a tetőtér elég kis hőmennyiséget igényel, emellett kicsi a hőtároló- és a felületek hőleadó képessége ahhoz, hogy az önállóan rendesen hosszabb működéskor is kiterhelje a kazánt a normális 35 fok körüli előremenőknél. A kazán minimum teljesítménye alatti hőleadással dolgozott volna a nagyjából 50 m2-nyi rendszerlemezes hőleadóval, tehát egy rövid "rendszerátmelegedési" időszak után a kazán kapcsolgatós üzemmódra váltott, pont mint nálad! Azt kitapasztaltam, hogy nagyjából 40+ fokos előremenőkkel lett volna akkora a hőleadófelületek teljesítménye, hogy biztosan ne jelentezzen a kapcsolgatás. Hm, ez nem tűnik túl jónak, olyan előremenővel nam akarok fűteni egy gipszkartonos felületfűtést.
Eközben a földszinten is tesztelődött a fűtés, ami elég gyorsan produkálta azt a jelenséget, hogy még 0,1 K-es hiszterézisre is hosszú felfűtési és lehűlési periódusok adódtak a padlófűtés nagy hőtároló tömege miatt. Ezzel együtt hosszú időre volt "hideg" a padló. Nem utolsó sorban sok-sok órás folyamatos üzem mellett, amikor a teljes padló átmelegedett, kialakult a hőmérsékleti egyensúly, a hőleadó képesség itt is a kazán minimum teljesítményének határára tudott süllyedni.
Közben (és azóta is) a fűtéskörbe telepített hőmennyiségmérővel mérem a hűtésre betáplált hőmennyiséget, amiből az adódik, hogy -15 °C-on nagyjából 8 kW a ház hőigénye, 0 fok körül ennek a fele, mostani időkben pedig 1-2 kW közötti.
Az lett az ötletem, hogy visszaállok 1 termosztátos üzemre, amit a tetőtéri legjobban hűlő szobában helyezek el (felnőtt háló). Ebben az esetben az összes hőleadó már bőven rendesen kiterheli a kazánt. A külön előremenő hőmérsékleteket és az osztókat úgy állítgattam egy darabig, míg a két szinten az elvárt helyiséghőmérsékletek alakultak ki egy termosztát mellett is. Ez nem két nap volt, inkább azt mondom, hogy egy teljes szezon. Az aktuális beálítással egy napi folyamatos üzem után beállt egyensúlyban nagyjából 7 kW-ot tud leadni az összes hőeadó egyben immár elég alacsony előremenő hőmérséletekkel. A kazánt is bekorlátoztam 10 kW teljesítmény környékére, semmi szükség nagyobbra a bekapcsolás utáni "felfűtési" időszakban sem.
Amit nyertem:
- a kazán minden körümények között a minimum teljesítménye felett dolgozik, biztosan nem fog kapcsolgatni
- az emelet kis hőtároló tömege miatt gyorsabban hűl és melegszik, az ott elhelyezett termosztát több ciklusban kapcsol ki-be, így a padlófűtéses alsó szint is gyarabban kap rövidebb szakaszos fűtést, amitől a padló már nem hűl ki teljesen két kapcsolási ciklus között. (kvázi-PID-es logika mentén rá-rá fűt a kazán, persze nem óránkénti 3-6 ciklusban, ahogy azt egy PID-es termosztát jelére tenné, hanem jóval ritkábban) Úgy látom, hogy ezzel a beálítással kb. 2-3-szer rövidebb ciklusok vannak, mint amikor a padlókörnek önáló termosztátja volt.
- egyszerűbb vezérlés
Amit vesztettem:
- nincs független hőmérsékletszabályzás a két szint között, extra hőforrások eltolhatják a két szint hőmérsékletét egymástól (ez a valóságban nem igazán történnik meg)
Egész nap azonos 21,5-22 fokos hőmérsékletet tartunk, amit annyival bolondítottam meg, hogy reggel 5-6 között és este 18-20 között fixen fél fokkal többet kérek, amitől a reggeli ébredéskor (6 óra után) és a fürdési időszakban (19-21 óra) biztosan melegek a felületek (a fürdőkben van némi falfűtés is). Ez elég jól növeli a komfortot, de nem jár nagy többletköltséggel.
Nekünk ez így bevált.
Azon szerintem nagyon ne aggódj, hogy a padlófűtés miatt a kazánba visszatérő hőmérséklete nagyon alacsony. Sőt! Attól csak még jobb lesz a kondenzációs hatásfok a magas előremenő hőmérséklet dacára! Ha csak a padlófűtéses termosztátra támaszkodnátok, akkor az emelet valószínűleg nagyobb hőingadozás fog kialakulni, mint amit szertnél. Ha vannak fent termofejek, akkor túlfűtés nem valószínű, de a hosszű állás miatt túlhűlés annál inkább. Saját tapasztalatomból kiindulva én azt javaslatom, hogy a fenti legjobban hűlő (ez nem feltételnül a leghidegebb egyébként) szobában elhelyezett termosztát indítsa a lenti padlófűtést is, de eltart egy darabig, amíg az előremenő hőfokokat összelővi az ember. Jó szórakozást! :)
Már szeretném látni kíváncsiságból annak a kazánnak az összes beállítását 2.x-től végig. Abból már talán el lehetne indulni. De így csepegtetve az infókat szanaszét, nehéz és idegőrlő ügy lesz, és még 100 komment.
