Erre épeszű ember nem ad érdemi választ neked (remélem). Mert van annyi esze, hogy nem kockáztatja meg a felelősségi körbe belépést.
Veled ellentétben... Akinek felnőtt emberként sincs annyi esze, hogy: NE piszkálja azt amihez nem ért kellően. Pláne, ha akár ÉLET/vagyon VESZÉLYT is okozhat vele !
----- Csak van egy villanyszaki ismerősöd... -----
DE, ha még elérhető. Akkor alapban annak kéne kijavítani ingyen aki ferakta. Mert nyilvánvalóan HIBÁS teljesítés történt.
Nemrég beszereltek egy duppla konnektort, de elég görbén lett sajnos. Leszedtem a burkolatot, kb vagy 5 x csavartam ki be, így nagyjából egyenes is lett (határ eset, jobbra nem sikerült eredetileg sokkal rosszabb volt). Végül a karmos megoldás helyett csavarral rögzítettem oda. Nem húztam ki a konnektort a szerelvény dobozból, csak amennyire magatól kijött annyira ugrott ki, úgy mozgattam a hellyére. Leellenőríztem a vezeték rögzítő csavarokat mindegyik feszes, meg se moccan (ez a szerelő érdeme gondolom) Kell e még valami figyelni ilyenkor, ha megigazítok egy konnektort?
Azért ez a géptelepítési project nem ördögtöl való.
Először is kell egy villamos terv.
Utána kell gépenként vagy gépcsoportonként egy elosztó szekrény, amibe benne van a védelem az elosztás, meg ami még kell.
Utána meg megtápláljuk a gépeket az elosztóból. Ez lehet földben, függesztett kábeltálcán, kábelcsatornában, járható padlócsatornában, sőt 40cm magasan telepített tálcán.
Ezt a tervező mondja meg, mert a gép és munkaterület dönt a megvalósításról.
Példa: A kezelőszemély felöli megtáplálás nem lehet olyan, hogy az akadályt képezzen a munkavégzésben. Azaz föld alatti, vagy felső táplálás lehet.
Energiaoszlopot ilyen helyen nem, vagy csak nagyon ritkán alkalmaznak, méghozzá a segéd, vagy ideiglenes gépek táplálásához. Inkább megy a fali kombinációs doboz.
azért terjedt el a szerelhető energiaoszlop, mert ahhoz nem kell előre fixen megmondani, h hol milyen gép lesz, és nem kell utólag felvágni a padlót ha valami módosul.
nem vagyok villanyos/munkavédelmis, de a földre ledobott kábel kb. azonos a levegőből lógó kábellal. a lényeg szerintem a mechanikailag védett nyomvonal (akár padló alatt, akár padlón/oszlopon/falon mechanikai védelemmel)
Azért én a helyedben utánamennék ennek a kérdésnek, viszonylag jól látható, hogy senkinek nincs tapasztalata ezen a téren.
Pár netes fotó és egy feltételezés mentén nem csinálnék egy potenciális sokmilliós tévedést.
Megkeresnék valami tényleg komoly munkavédelmis céget és valami olyan tervezőirodát, villamos kivitelező céget, akiknek van tapasztalata üzemek tervezésében. Ezek után döntenék.
Értem! Akkor lehet így is! Ennek örülök. Engem félrevezettek azon a helyen, ahol kérdeztem, hogy miért van a beton felvágva. A válasz az volt, mert ez a szabvány. Akkor ez nem szabvány, csak így egyszerűbb volt megtáplálniuk. Meg egy körfűrésznél lehet zavaró, hogy felülről lóg be egy kábel.
A lényeg szerintem az, hogy nem szabad a földön fetrengenie a kábelnek, kb. ennyi lehet benne.
Az tiszta, hogy szaktervező szükséges a tervezéshez. Csak a tapasztalatom az, hogy pl. az elektromos erőátviteli terv, vagy fő áramköri rajzok az elektromos szakembereknek készülnek. Sosem tapasztaltam azt, hogy ezek a tervek egy százalékban is figyelembe vették volna az építész kialakítást.
A bekötés módja érdekel engem. Ezek a gépek egy tonna körüli 5-10 kW-os gépek. Fix helyük van. Ha a padlóba kell rakni a betápját, gégecsőbe vezetve (vagy védőcsőben - sosem tudom, hogy melyik a helyes), akkor nagyon nem mindegy, hogy egy 15 m2-t foglaló gépet (lapszabász körfűrész) hova teszek egy 180 m2-es helyiségben. Ha lehet lengő vezetékezni, akkor nincs ezzel gondom. Oda húzom a vezetéket, ahova jól esik. De tudomásom szerint ezt nem lehet. Kiviteleztem kis gyártócsarnokot, ott a födémről volt lógatva a betáp a kisebb gépeknek, a nagy (100 kW-os ) megmunkálók bekötését sem a betonba raktuk. Ez 2017-ben volt. Ezért nem világos, hogy mi ennek az előírása most.
A gépkönyvek sokat nem segítenek. Majd az összes gépemhez van könyvem, talán egyben van elektromos bekötés (de az is a régi csillag-delta kézi kapcsolás, de azóta tetettem sokba Pilz motorfék modult, meg mágneskapcsolós csillag-delta motorindítót, hogy kicsit modernebb legyen).
Az elszívás kialakításán is gondolkodtam már, de az más téma. Ott még nem tartok. A lényeg az, hogyha hivatalossá akarom a műhelyt tenni, akkor ilyen földön fekvő hosszabbítók láttán sarkonforulnak az illetékes hatóságok :) Tehát nem partizánban akarom megoldani a bekötést.
Ehhez villamos tervező is szükséges lessz.Mert a milyen műhely , gyártmányok, gépek kérdése?
Alapja;i --Gépek önállóan csoportosan és együtt leválaszthatóak legyenek (főkapcsoló, vészkapcsolók, 2 kezes inditás )
A szellőztetés bekapcsolása/elszivás nélkül ne indulhassanak el. A vonalas tűzjelző meg kapcsolja le a műhelyt ill a füstjelző, szálló por érzékelő állitsa le.
Itt van pár gépkönyv a 91 -es sorozataban , minden géphez megvannak az előirások is.
Egy olyan kérdéssel fordulok felétek, hogy egy asztalosműhely gépeit előírás szerint hogyan kell a hálózatra csatlakoztatni?
Az asztalosműhelyt előírások szerint szeretném kivitelezni és úgy alakítanám ki a szerkezetet is, hogy a gépeknek a betápjai meg lennének tervezve benne.
Ez nem hobbi műhely, ahol egyfázisú kisgépek fognak dolgozni.
Melyik szabvány foglalkozik azzal, hogy háromfázisú ipari gépeket milyen mód kell a hálózatra csatlakoztatni.
Amit láttam eddig, ott mindenhol a padlóba vezetett kábelon keresztül direkbe kötve voltak a körfűrészek, gyaluk, élzárók stb. Sehol sem használtak már földön felkvő vezetéket és dugvillát. De a plafonból belógatott betáplálást sem látok már sehol. Gondolom ezt mondja ki az előírás.
Azért lenne fontos, mert az építész tervezővel már úgy alakítanánk ki a gépek diszpozícióját, hogy azokat évekig nem fogjuk mozgatni onnan.
Jó, és ezzel számszerűsítve mennyivel lesz olcsóbb a költség? Gondolom nem 20ezer forint az érvéghüvely darabja és akkor abból a regszerelő legalább olyat hoz, amilyen kell.
Ezt nem tudom, minek másoltad nekem be. Gondolod, úgy írtam a témáról, hogy nem is ismerem ezt a rendeletet? Írásom lényege az, hogy nincs a rendeletben "szerelői" szó, meg olyan felsorolás sincs, ami azokat a tevékenységeket fedné, melyek a fogalom alá tartoztak. Erre mondják a vakagyúak, hogy a szerelői ellenőrzés megszűnt.
Szerelői ellenőrzés jelenleg a 10/2016 NGM-ben van említve, de az, ha akarjuk, nem érvényes lakóépületekre, másrészt meg nincs tartalma (mondjuk a megjelenés pillanatában nem is kellett, mert akkor még a KLÉSZ-ben szerepelt, amely KLÉSZ utalt az általam említett MSZ 172-re).
Rokongyerek-villanyász (nem regszerelő) úgy szokta megoldani. hogy Oda van készítve az új vezeték. Az előírt hosszú érvéghüvellyel és pluszban egy behúzó szállal az elején.
Félperc alatt behúzható a csőbe a plombabontásor. A szolgáltatói szaki/regszerelő az újat köti be és ennyi.
eladáskor, vagy bérbeadáskor a szerződést megelőzően a tulajnak VBF vizsgálatot kell az ingatlanban végezni. Ez el van bagatellizálva, de ha az uj bérlőt vagy tulajt villamos kár éri, perelhet nyugodtan.
Igaz ez 2024.01.29 én lépett hatályba, az eset meg előtte történt, de azért jó tudni:
ebből idézve:
1.6. * A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell
a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);
b) rendkívüli eseményt követően;
c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt;
d) időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal és
e) bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az 1. pont 1.13.2. alpont f) alpontjában meghatározott esetekben.
1.7. * Az 1.6. pont a), d)és e) alpontja szerinti esetben az ellenőrzésnek a teljes villamos berendezésre ki kell terjednie, míg a többi esetben elegendő a berendezésnek arra a részére elvégezni, amelynek biztonságos voltát a meghibásodás vagy a javítás, bővítés, átalakítás érintette.
1.8. * Az ellenőrzés elvégeztetése az 1.6. pont a)és c) alpontjai szerinti esetben a kivitelező, a b), d)és e) alpontok szerinti esetben az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.
Bár ez régi dolog, és van itt marha, aki szerint nem szabad régi dolgokról írni, de emlékezzünk rá, hogy volt egy halálos baleset az ellenőrzés elmulasztásából, mellyel kapcsolatban azzal érveltek az érintett szerelők, hogy nincs a szabványban ilyenről szó. És itt meg is állt a bírósági eljárás, hosszú időre, ha jól emlékszem másfél évet ültek vizsgálatiban, és ezzel letudottnak is tekintették a büntetést. Eredménye egy szabványmódosítás lett az MSZ 172-ben, kikerült a hatásossági ellenőrzés, és bekerült a szerelői ellenőrzés.
Most már megint nincs "'rendes" szerelői ellenőrzés, és ez egyeseknek (felülvizsgálótól olvastam a véleményt, tehát lehet akár egy igazságügyi műszaki szakértő véleménye is) azt jelenti, hogy a szerelői ellenőrzés megszűnt, és így megint lehet ügyvédkedni (nem, mintha ez a pancser meg lett volna azzal vádolható, hogy szakképzett, de a bíróság a szakmai szabályokhoz nyúl).
Nálam az egyik helyen egy 2000 körül rakott Hensel szekrény van: 72203-0 (30x30 külméret).
Azt mondta a szerelő - akit ismerős ajánlott - hogy "nem jó", kell majd egy keskenyebb.
+ fel kell húzni a pincéből védőföldet, mert az nincs felhúzva, és a lakásba se bekötve.
A 32A miatt valszeg cseréltették volna a 10-s alut rézre a pincéből, a bejövő betáptól (függőlegesen kb 10 m) de itt megállt a történet, az illetőt azóta nem értem el.
(az EON-nak a papírokat én adtam be, mondtam, hogy kifizetek neki mindent, csak mondjon már valami költségbecslést + időpontot).
Mivel a 25 A így is megvolt, így elengedtem, de tényleg nem értem, hogy miért nem foglalkozott vele.
Szerintem tök sima ügy lett volna, 1x kimegy max ellenőrizni (kb 20-25 fényképet kapott, tehát nagyjából látszott rajta minden is), majd később szerelni 2-3(?) órát.
