Padlófűtésre szabad tenni szalagparkettát? Egyes gyártók szerint igen, mások szerint nem, mert a hőt nem bírja vagy túlságosan jól hőszigetel. Hol az igazság?
Valóban tudja helyettesíteni a betonban a vasat a fiber szál? Kocsibehajtó lenne az utcáról 15 cm vastagságban, csak személygépkocsik mennek rajta Tapasztalatok érdekelnének. Köszönöm.
Üdv ! Igen minden víz oda fröccsen ,szélcserépről,falról ! Ha nem szándékozol beszigetelni az egész oldalt(az lenne a legkorrektebb,de legdrágább megoldás) ,akkor alul egy kb 60 cm magas xps felragasztását javasolnám minuszosra besülyesztve a falba ,és persze egy kb 20 cm mélyre is leengedném ,persze ha az alap engedni !:-)
Fal alá is kell ha nincs. A fal melletti terep lejtése olyan legyen, hogy elviszi a vizet. Ha ez kevés lehet mindenféle szigeteléssel próbálkozni. Ha valahol kimarad egy rész akkor semmit sem ér.
Az elektromos közszolgálati szerződésben benne van,hogy idegen telekre nem szabad átvinni a vezetéket. Fizetés ellenében. Nagy valószínűséggel nincs időkorlát,így rövid időre megteheted.
én ugy tudom, h hivatalosan tilos telekhatáron átvinni az áramot (szerződés kizárja).
veszel villanyórát, meg vízórát (akár használtat), telekhatáron ráteszed mindkettőt. együtt matricázzátok, aláírjátok.. aztán elszámoltok egymással feketén. villanynál tiéd a rezsilimit fölötti ár, ha átlépi az elszámolási évében. csak ne lehessen látni az utcáról az átvezetést!!!
Érdeklődnék, hogy van-e itt olyan aki építkezés során kért áramot / vizet a szomszédjától úgy, hogy külön mérőórát rakatott fel?
Jelen állás szerint még nem lesz meg a közművesítés az építkezésem megkezdése előtt viszont a szomszéd áthidalható távolságban lenne tőlem mind víz, mind áram szempontjából.
Elsődlegesen a célom az lenne, hogy felrakatnék egy külön mérőórát áram és víz szempontjából a szomszédhoz így nem kellene számolgatni, hogy ki mennyit fizessen, egyértelmű lenne minden.
Csinált már ilyet valaki? Mi ennek az eljárásnak a menete?
Szia! Nem, nem kaptam...Spamben is néztem, nincs. Én el tudtam küldeni neked és folyamatosan jönnek a mailek-másoktól. Biztos, hogy a tamas.toth8009@gmail.com címre írtál?
Nagyon nem akarja a rendszer, hogy kommunikáljunk :)
Igen az a koszorú végülis, egy db gerendával együtt kiöntve. (de majd ezt lehet megvizsgálom jobban, alulról piszkáltam kicsit és a gerenda tükörsima beton talpát ( vagy egy jól bedolgozott koszorúbetont) találtam, és a béléstesteket is megtaláltam.
Biztos, hogy nincs fel beton mert pár éve jártam fent amikor a tető újjáépült és fényképem is van.
A rések természetesen ki vannak öntve, jó hogy mondod a betonacél mert az gondolom a támaszok közelében van, így valóban célszerű elhagyni mondjuk egy métert a támasztól, hogy ne a vasnál bontsam meg.
Az attika falat nem bontanám meg, oda kerülne egy kis konzol az erkély fölé tetőnek. Ennek az előtetőnek a felfogatását akarom átmenő menetes szárral megoldani, ezért akarok felmenni oda.
a szélső (homlokzati) az nem E gerenda, hanem monolit vasbeton koszorú, ugye?
mindent ugy irok, h a szélső az monolit vasbeton (koszorúgerenda):
ha a szélső is E gerenda, akkor el se olvasd az alábbiakat:
nézd meg neten, h a béléstestnek milyen a keresztmetszete és a nagy üregeknél vágd/vésd, ne a függőleges merevítőnél.
ha nincs felbeton, akkor is ki kellett önteni a gerenda-béléstest közti kis rést a szélső részeken koszorúba befogott betonacélokkal.
én inkább a tégla térdfalba vésnék búvónyílást. az a zöld hullám, ugyis megszűnik. itt semmi problémát nem okozhatsz (ha nem vasbeton pillért ütsz ki).
látatlanban senki nem mond biztosat, tehát én sem adtam rá felelősséggel engedélyt.
de nem zárkóznék el a kibontástól (nem is a legszélsőket bontanám, de semmiképp sem a nyílás közepén lévőket. 1/4-3/4, vagy 1/5-4/5)
először csinálj alulról egy fúrást 5cm-ént bejelölt fúrószárral: akkor kiderül, h biztos nincs felbeton (semmilyen emlékbe ne bízz)
E gerendás födémnél béléstestet ki lehet bontani? Úgy alakult hogy fel kellene mennem a padlásra és csak béléstest bontással tudom megoldani ( vagy más bontással de jelenleg ez a legegyszerűbb)
6 méteres fesztáv van 6 méteres gerendákkal, ez egy zárófödém egy lapostetős házon (attika falak között alacsony hajlású félnyereg tető), felbeton nincs rajta.
A szélső gerenda melletti béléstestet tudnám kibontani. Ezen gerendán viszont van egy 1,4 méter magas B30 as fal szóval azért van ott terhelés is.
Nyilván nem támaszközépen hanem a gerenda végeinél vágnék ki két, vagy max három béléstestet és úgy már szinte kényelmesen beférek. (EB 60/19 béléstestek)
Én úgy gondolom ha nem vésem, hanem kivágom akkor nem lehet nagy probléma, de hátha van valakinek ilyesmivel tapasztalata.
Ha jól értem, akkor a műhely egy fémből készült tatószekezettel készült, 10x6-os alapterülettel, 2 méter magass falakkal és 5 méter magas gerincszelemennel, a tető nyílása 6 méter.
Ebből le szeretnél választani valamennyit, a 10méteres hosszába merőlegesen.
A fűteni kell, akkor falakat , a padlót, a tetőt is le kell szigetelni. Másképp nagyon gyenge lesz fűtése hatása.
A vascső vázas szerkezet hőhidas.
Azt kivülrő kéne leszigetelni, legalább 10cm vastag 80-as EPS-el.
A belső leválasztást úgy kell megoldani, hogy a faváz felmenjen a tetőig, lefúrsz a padlóra egy 10-es pallót, a tető ferde síkjaíra is és élére állított pallókat építesz be közéjük.
A függőleges tartók közé beépítesz 40cm-ként egy colos deszkát, vízszintesen. Ezek közé beépitesz 10cm vastag EPS polisztirolt és kivülről még egy 3-as, amit halózól és lefested.
Belülről meg gipszkartont, vízállót. A tető síkjára a szarvazatra merőlegesen be kell építeni vízszintes tartókat, oda betenni 10cm vastag táblás kőzetgyapottot- 40kg-köböst, rátűzni egy párazáró fóliát és gipszkartonal burkolni. A padlót meg kell emelni 10cm két réteg 5 cm xps polisztirénnel és arra rászerelni egy deszka burkoltot. Talán jó lenne késziteni egy 60x60-as colos deszka vázat, élére állitva a padlónak.
Enyvezéshez, préseléshez és festéshez-szárításhoz egy asztalosműhelyben min. 22 fok kéne a téli időszakba. Be kéne épiteni a fűtött térbe a falakba egy 250-es ipari ventillátort (hőcserélőst) és egy ugyanakkora szellőzőnyilást, hogy vigye ki a párát a teremből.
30 éve van asztalosműhely a cégnél (2000nm), elég sokat vesződünk a termeléssel a téli időszakba. A festődében, a szárítóban és a présteremben, télen meleg kell legyen.
Eddigi olvasgatásaim alapján a tekercses puha gyapotok nem ajánlottak függőleges falakba, mert összecsúsznak. A táblás eps/xps nehezen igazítható a vázhoz, hajlamosabb a hőhidasodásra, már amennyire itt számít, de ott kicsapódik a pára, azt meg a gipszkarton nem szereti nagy mennyiségben. Én a táblás kőzetgyapotot javasolnám.
A többi jó lehet, de majd jönnek akik értenek is hozzá, én csak amatőr kezdő vagyok.
Asztalos műhelyem vascső vázas, 2 réteg ponyva között 5cm hőszigetelés a borítása.
Lerekesztenék belőle kisebb fűthető/hűthető részeket favázas gipszkarton fallal, mert túl nagy. 6x10m alapterületű, az oldalain 2m magas, az ívek tetején 5m.
A mostani borítástól 10cm-el beljebb készülnének a gipszkarton falak, 5cm-es favázra.
Kívül belül fóliázva, a két fólia között a hőszigetelés, belső felére a gipszkarton.
A hőszigetelőből melyiket válasszam? Kétféle üveggyapotot találtam jó árban, nem tudom melyik lenne a megfelelőbb,
Vagy a kicsit drágább xps jobb lenne? Minden tanácsot, ötletet szívesen fogadok!
