Nemsokára újra lesz fotóbörze. Itt nemrégiben volt aki árult ilyen tömítőanyagokat. Csak előtte jól meg kell vizslatni a cuccaidat, hogy neked mire van szükséged. De végül is a Csurgó Laci is jó tipp, biztosan sok ilyet javított már. húsz-98165-harminckilenc
Nem vagyok tömítés szakértő. Merre laksz? Ha Pesten jársz adhatok Néked egy darab fekete bársony hátteret. Ennek egyik fele bársony, a másik oldala fólia. Kb. 0.3 mm vastag.
Azt nem tudom melyik a poliuretán, főleg textil nyeregalátéteket láttam, de az ötlet jó. Az Sd kazettában is valami gumiperem van a zsanér alatt.
Viszont akkor az a másik kérdés, mivel lehetne jól pótolni egy kazetta letörött sarkát? Ez is rb, a motoros kazettáknak úgy néz ki valami típushibája, talán ott túl vékony a perem, minden esetre láttam a neten olyat aminek pont ott van letörve.
Múlt héten ami először a kezembe akadt, valami kisfilmes kazetta műanyag tokja, annak a tetejéből kivágtam-csiszoltam a hiányzó részt 2 rétegben, aztán a pattex nem fogta meg, és a kétkomponensű se. Utána olvastam hogy ezekkel nem lehet PE-t ragasztani, a filmes dobozon meg ott virított hogy PE. na jó.
FBS (vagy FSB?) ragasztót ajánlottak eddig műanyaghoz, de Pesten amennyi időm volt rá, ott nem találtam.
Előszedtem egy rossz Nikon vázat, az keményebb műanyag de fogalmam sincs milyen műanyag, abból tervezem a következő pótlást. VAn értelme pattex totallal vagy kétkomponensűvel próbálkozni vagy van valami jobb? ez az FBS valami akváriumragasztó elvileg.
Igen eszembe jutott lehetséges más megoldás, néhány éve egy Mamiya-szaki valamilyen fekete fonalakat ragasztott a régi kazettáimba, csak az a baj hogy nem lettek tőle fényzárók. Utána vettem SD kazettákat (meg graflexet amiben nincs semmi plusz anyag, de működik) és most az SD is (az egyik tutira) kezd rosszalkodni, kb 30 éves lehet az is.
Az a baj, úgy rosszalkodik ha nagyjából a kihúzott lemez felől érkezik fény, és ott a belsején nem valószínű hogy tudok segíteni. De nem 100% hogy onnan jön pont, de úgy néz ki. Ha sikerül oda árnyékot vetnem saját magammal mikor ki van húzva, nincs hiba, ha ezt elrontom van. Különben órákig a napon állhat hiba nélkül, úgyhogy azért valószínű.
Egyébként azt se tudom milyen anyag amit árulnak hozzá, eddig azt kihagytam.
erdemes lehet megnezni a barsonyt is, roltexben lehet kapni 5cm szeles fekete barsony szegoanyagot, metere 600ft korul van, plusz ezt felrakni ilyen ketoldalas ragasztora (padloszonyegekhez hasznaljak) utana pengevel vagy olloval lehet vagni (nem lennek meglepodve, ha lezerrel is lehetne) ha nagyon idegesit a szelerol lejovo barsony pihek, akkor en forraszto pakaval vegig szoktam menni a szelen
A gumik, szivacsok élettartamát kívülálló nem szakemberként nehéz megsaccolni. Talán ha rutinos vagy, akkor a szivacs jobb ha nem a régi ,,szivacsra" hanem inkább a poliuretán lónyereg alátétre hasonlít. Csak egy véleményt mondtam, nem vagyok vegyész. (Régen a munkahelyemen teszteltünk gumikat. Hónapokig öregítettük kemencében, előtte-utána méregettük, hogy megsaccoljuk az élettartamukat.)
Amit az RB-hez árulnak a fekete ragacsos cucc helyett (light seals kit) az is olyan porló vacak lesz pár év múlva vagy az időtállóbb mint az eredeti? (És akkor melyik? Nem tudom ugyanazt árulják-e mindenhol vagy más gyártmány?)
Egy egyszerű, a gép felé cirkuláris az 2 összeragasztott "üveg", viszont ha a magát a két összeragasztott üveget kiveszed és megfordítod, akkor lineárist kapsz a gép felé.
El kell mélyíteni a tudásomat. Nem is emlékszem a felszíni hibára, ezen a néven. Előveszem majd a régi részletes könyveket (Barabás-Gróh), de van amit még nem is költöztettem.
És mi lenne ha -csak amikor amúgy is fényképezel- zsebre tennél még egy polárt és megnéznéd puszta kíváncsiságból hogy látsz-e ilyesmit?
Külön csak a kipróbálásra mindenféle szűrővel nekem se jön össze könnyen, amikor összejöhetne akkor 3 kisgyerek társaságában ami ellehetetleníti az egészet. Kb 1,5-2 éve hogy ez feltűnt, azóta ha nem felejtem el figyelem, de a közelmúltban előástam még egy régi hama nevű polárt, és pár napja rátekertem azt egy RB 100-200 optikára meg egy sokkal újabb hoyát, nem láttam semmi eltérést egyiknél se. közben lehet az is amit pár napja csak viccből írtam, hogy egy Hoya ténleg hamisítvány, elég drága és sokat adnak el belőle hogy érdemes legyen. A Hama meg sose volt egy márka, de az sincs kizárva hogy régen a németek még becsületesen megcsinálták. Bármi lehet hamis, már nem tudom mi az amit újan vettem mi az ami jött valami használt optikával stb. Viszont ha nem heliopannal láttam volna, inkább arra gyanakodnék az összes hamis.
Az optikai síkok különben nem voltak direkt nagyon elmozgatva, de lehet hogy egy kicsit igen.
Szóval nincs kedved megnézni valamivel? olyan 300 körül
Ugye van a felszíni hiba, ami nagy területen oszlik el a filmen. Legyen csak egy vékony rétegű valami, ami szabad szemmel fel sem tűnik. A másik a mélységélesség. Ugye a távolság adja a mélységélességet ami azonos témánál/kivágásnál leica esetében adhat egy extra biztonságot, míg síkfilmnél azt nehezebb kompenzálni. Csak agyalok, mert síkfilmet még nem polároztam. De valahol a sok optikai sík nem párhuzamossága, vagy tökéletlensége lehet a ludas.
Nem nagy dolog, nem is lesz meg egyhamar, de igazolja régi sejtésünket, hogy a Bayer szenzor színérzékelésén van mit javítani.
Amikor például az ember szinte reménytelenül küzd egy-egy épületbelső színeinek helyre igazításán, akkor a fényforrás domináns hullámhossza valószínűleg a szenzor egymást részben átfedő színérzékelője közé talál be.
Mármint az üveg egy réteg ezekben a cirkulár szűrőkben ami nekem van, nem az egyik elfordul a másik fölött. Hogy azon belül hány réteg fogalmam sincs, de az nem tegnap óta van hogy többszörös réteggel csinálnak mindent.
Kölönben a Heliopan aminél az egészet észrevettem az egy cirkuláris egyrétegű, most megnéztem.
Én meg a fejlesztéseket nem követtem, úgyhogy pont azon csodálkoztam még régebben mikor a p-rontás miatt közelebbről megnéztem, mert úgy képzeltem 2 rétegű kéne legyen az is. Közben szerintem már az összes egyrétegű ami nekem van, de ez nem biztos.
Egyszer valami sinar polártartót vettem ebayen, és abban volt egy úgy szétment régi polár, mintha hullámosan szeparációs hiba lenne az egész felület. Az ilyen régi volt biztos, de nem lehetett rajta átlátni se. Annak a helyébe vettem a BW-t, ami -most nézem- szintén cirkulár egyrétegű. Az az, amelyikkel a 65-ösnél nem láttam a rontást. Valamikor a közeljövőben akarok egy képet a 9/480-assal (majdnem ma lett de fátyolfelhős lesz úgy néz ki) , akkor újra megnézem egy Hoyával és ezzel a BW-vel.
És ez a szűrő mérete kicsi a film méretéhez képest dolog szakirodalomban kb milyen fejezeteknél fogalmazódik meg? Az a baj hogy a matekhoz hülye vagyok, így azokat a részeket ahol nagyon elmegy a magyarázat matek-fizika irányba (képletekkel általában) ritkán nézem.
Az hogy a polár miatt sötétebb a keresőkép nem számít, ez olyan különbség volt 9/300-nál nyitott blendén hogy szabad szemmel láttam, állításhoz meg egy 10x lupét használok, ami viszont tényleg kínai (és madzagon lóg a nyakamban).
Szerintem jobb mint a gyáriak (nem a minősége), mert azokat csak derékszögben tudom a mattüvegre tapasztani és az néha nem elég.
A sinar kihajtható szűrőtartója pont azért van hogy ezt megkönnyítse (a sötétebb keresőt, különben is mattüvegen alig látni a polár hatását), és épp ezért nem értem hogy a saját kiadású könyveikben (inkább alkatrészreklámok mint szakkönyvek) sincs szó erről sehol. Ok, azt szinte mindenütt írják hogy a beállítások végén ellenőrizd az élességet, de a poláros fejezetnél pont nem. Ez a régi szakiknak valahol evidens kellett hogy legyen. De ezzel az erővel a könyvek felét ki lehetne húzni.
Nem gondolnám a cirkuláris polárszűrőt visszalépésnek. Egy szűk technikai probléma hozta létre, ami viszonylag rövid ideig létezett, azaz az egyes korai autofókusz rendszerek téveszthettek, ha csak egy síkban rezgő, azaz poláros fényt kaptak. Ezért a polárszűrő által átengedett fény rezgéssíkját újból összekavarták, azaz a polárosra szűrt fényből lett újra kevert rezgéssíkú fény. Hogy azt hogyan csinálták, egy plusz réteggel, vagy a szűrő anyagában, azt nem tudom, de abban majdnem száz százalékig biztos vagyok, hogy nem különböző szűrőfóliák ragasztgatásával. Szóval visszalépésnek éppen nem nevezném.
Az más kérdés, hogy manapság értelme már nem sok van, maximum annyi, hogy szemmel láthatóan drágábban lehet eladni a cirkuláris polárt, mint a hagyományos lineárist. Pedig csak a korai AF rendszerek egyik-másik technikai megoldásával okozott zavart a lineáris polár, de olyan AF-t már nem csinálnak. Amúgy én is csak olvastam meg hallottam róla, mert soha egyik polárszűrővel sem volt gond amióta AF-t használok, pedig lehet, hogy nincs is cirkulárisom. Merthogy nem láttam indokoltnak a drágábbat venni. De az is lehet, hogy valamelyik méretben van, csak éppen annyira nincs jelentősége, hogy számon tartsam.
Azt viszont igencsak indokoltnak látom, hogy abból a kevésből amit használ az ember, a legjobbat kell venni. Egy ócska üveg, vagy egy korábban neves, de vacak bevonatos szűrő igencsak meg tudja tréfálni az embert. Persze nem a szobában, ellenőrzött körülmények között, hanem kinn a tájban, ahol mindenféle ellenfények, leveleken, vízcseppeken csillogások, ilyesmik vannak. Na ilyennel előfordult már, hogy szívtam mint a torkosborz.
A cirkulár bonyolultabb, mert abban két szűrő réteg van. Egy lineár polár es egy circulár. Ez utóbbi a digitális gépek fénymérése vagy élességállítás miatt volt szükséges. Szóval nem igaz, hogy a fejlődés egyirányú. Itt egy technológiai kényszer pont az ellenkező irányba vitte a dolgokat.
És akkor azon is elkezdhetsz tűnődni, hogy miként is épül fel egy polárszűrő. A régi darabokban két síküveg közé volt beszorítva egy polár fólia, és az üvegeken (összesen 4 felület) nyilván nem volt tükrözésmentesítő bevonat. Legalábbis azokon amiket láttam, nem volt.
A mai polárszűrők ennél lényegesen egyszerűbbek, egy lapból állnak, de hogy annak az anyagában van-e polárszűrő tulajdonsága, vagy valami felületi bevonat van rajta, és üveg-e, vagy műanyag azt nem tudom. De az eredmény szempontjából végülis tökmindegy. Szét kéne szedni egyet, aztán megkarcolni itt-ott, de azért meg kár lenne.
Egy dologban viszont biztos lehetsz. Egy régi polárszűrő (de nemcsak az) biztosan nem jobb, mint egy új tervezésű. Márcsak azért sem, mert egyik gyártó sem visszafelé fejleszt. Alighanem egyszerűsíthetnek a kidolgozottságon, a mechanikai felépítésen, több a műanyag, de az optikai tulajdonságon biztosan nem rontanak, mert akkor nem tudnák eladni. Az más kérdés persze, hogy a markecing rizsát illik igen alaposan megrostálni, hogy a hasbaakasztást ki lehessen szűrni.
De egyébként minden elméleti okoskodás helyett/mellett tegyél már föl arra a szerencsétlen objektívre egy igazán jó szűrőt, mondjuk egy többrétegű bevonattal ellátott Hoya-val már nem nagyon lehet melléfogni. Régen HMC, meg HMC Super fantázianéven futottak, valószínűleg az újaknak már más a neve. Ha azzal is látsz hibát, akkor ott más a probléma. Esetleg az, hogy a polár magában levehet valami 1,5-2 fényértéket, és ezért nem látod jól az élességet a mattüvegen.
Síkfilmnél a szűrő negatív hatása adódhat abból, hogy az objektív átmérője kicsi a film méretéhez képest. Míg egy leica méretű alapobi átmérője közel azonos a filmével, addig síkfilmnél hatványozottan kisebb. A szűrő felületi hibája komolyabban jelentkezhet.
Színes síkfilmet nem használok, ez a polár-rontás téma is 6x12-nél került a szemem elé.
A fotós rulett most más kérdés (lejárt film), ha a mattüvegen látom. Az is hiányzik néha (tehát a lejárt filmes rulett), de mennyi értelmetlenséget csinál az ember?
Abból a szempontból lényegtelen (a digitális és síkfilm, vagy új és régi szűrők közti) különbség hogy a régi könyvek sem említik ezt a dolgot, ha rosszabbak voltak a szűrők annál inkább bennük kéne hogy legyen.
Elvi különbség meg nincs köztük a cirkuláristól eltekintve, de itt szó sincs af-ról.
A polárszűrőkről szóló részeket néztem mindenhol különben, de lehet hogy máshol van valami elrejtve.
A mai műszaki optikák a motmen-féle hátfalahoz vannakj kitalálva, 4x5-re a többségükkel nem is lehet fényképezni, 6x9-re inkább, de azt hiszem az a maximum.
Egy régi ronar arra amire kitalálták, ma is pont olyan jó mint 60-70 éve, különösen mert abban nincs ragasztott felület, még szeparációs hiba se fordulhat elő.
Most ezek megint kicsit más kérdések, ami magát a polár-rontást illeti, kb 1% esélyt adtam annak hogy lesz valami megoldás, de azt az 1%-ot még nem adtam fel.
Vagy elvileg az is elképzelhető, hogy ha szereznék egy korban hozzá illő polárt azzal nem lenne ez? Nem valószínű.
Na most nagyon törekedtem, de szerintem a lényegi része az előzőknek is érthető volt.
Lehet hogy ennek az elmebajos Firefoxnak nem tetszik, hogy már vagy tizenkétezredszer utasítom vissza a frissítési javaslatát?
Őszintén szólva már az első tucat frissítési javaslat visszautasítása után rájöhettek volna a hogy ezt én nem kérem. Mesterséges (un)intelligencia. Franc a belükbe. A folytatást kipontozom, mert szalonképtelen........................ Pont.
Tényleg nehéz Néked válaszolni. Valóban törekedj rá, hogy a mondataidnak legyen eleje és vége, legyen benne alany, állítmány. Ezenkívül mielőtt elküldöd, olvasd át még egyszer, vagy akár kétszer is. Különben én is így szoktam tenni.
Úgy látszik más hajóban utazunk. A síkfilmes fényképezés és a mai óriás pixelszámú digitális világ nagyon távol áll egymástól. Nincsenek síkfilmes tapasztalataim, talán egyszer-kétszer próbálkoztam síkfilmmel, egyenlőre nem az én világom. Amikor síkfilmet használsz, valószínű régi 50-60 éves objektíveket használsz. Vannak persze maiak is, de az más árkategória. Polárszűrő tekintetében szerintem újakat, vagy legalábbis ez évezredbélit keresnék. Régebben is voltak persze jó polárok, de azokat lámpással kellett keresni. Nekem nehéz elképzelnem, hogy valaki síkfilmezik, mikor egy tekercs rollfilm 3-7 ezer forint. A régi talált lejárt filmek használata (mire kipróbálod, belövöd, rájössz hogy nagyon lejárt) már el is fogyott az anyag, jöhet a következő lomizott tétel.
Izé, hogy is mondjam csak: nem tudnál szabályos mondatokat írni, mondatkezdő nagybetűkkel, illetve a mondatok végén és a tagmondatok között írásjelekkel? Lehet, hogy ez a betűhalmazpakolás most trendinek számít, de a gyakorlatban olvashatatlan és értelmezhetetlen.
ok, akkor is optikai elem, tulajdonképpen a meleg levegő is optikai elem, nyáron sínek fölött kitűnően látszik
ezt pl nem tudtam, hogy nagylátónál elvileg jobban látszik a szűrő rontása (ez így rögtön milyen ezozizi, szinte meg is magyaráztam), de azokat az ég miatt szinte mindig szűrővel használtam, főleg naranccsal, de kisfilmes képeken ezt nem is hasonlítgattam és nem is tűnt fel
az most más kérdés hogy a polár és a nagylátó más miatt nem jól jön ki a képen általában
kisfilmnél (most a méret a lényeg) eleve nem is tűnhet fel a polár eltolása, olyan fényerők és olyan keresők vannak hogy értelmetlen szűrő nélkül élességet állítani és utána feltekerni
ezt konkrétan vagy a 9/240 g-claronnál vagy a 9/300 ronarnál vettem észre amik nem telék hanem makrók, és a tökjó rajzuk mellett kb maroknyi egy 9/300-as 1-es zárban
kevesebbet lehet őket mozgatni mint egy symmart, cserébe kicsik
hogy melyik milyen vastag (szűrő) azt csak úgy tudnám meg ha szétszedem, a polárokat régen még jelölték néha római számokkal erősség szerint , asszem valamelyik könyv is ezt írta, de nem tudom a vastagsághoz volt-e ennek köze
és ez az eltolás olyan volt, hogy ránéztem a mattüvegre és 9-es fényerőnél szemmel láttam hogy életlen
sőt lehet hogy 11-nél mert a 300 nem saját zárjában van
lényeg hogy ha csak szimplán k.szar a szűrő, azt azért egy keresőben még nem látnám szerintem
de valamelyik nap kitaláltam hogy ha egyszer ráérek, kipróbálom ezt az egészet újra egy asztalra rögzített vonalzóval 150-essel, ott nem lesz előfeltételezés mert azzal ilyet még nem csináltam
élesre állítom valahova, aztán ahány polárt találok megnézem lesz-e eltérés és mennyi
közelire talán jobban is látszik, de nem akarok az anomáliába rögtön egy légből kapott összefüggést is állítani
vagy kipróbálja egyszer más is, vagy valaki megmondja mi nincs a könyvekben, vagy marad a rontás
de a legidegesítőbb benne nem is a könyvek, hanem az öregebb generációból ezreket nem zavart vagy nem tudom mi lehetett másmilyen, pl még nem néztem hogy ezek milyen polárok, (lineár is lehet közte, de szerintem cirkulár mind) de elvileg az most tök mindegy kéne hogy legyen
vagy nem?
vagy ténleg kínai vagyok vagy még az is lehet hogy maga a háttérhatalom munkálkodik már megint
ezek a lufis és egyéb dolgok érdekesek
különben a japánok a 2.világháborúban kezdték ezt, a magasságot valahogy akkor is be tudták állítani hol menjen, és a megfigyelt légáramlatra bízták a lufit, egy időzített gyújtóbombát vitt, és volt amelyik ténleg elérte amerikát, felgyújtott valami szántóföldet kb.
városban a villanydrótokat pl nem tudom kikerülné-e egy drón? olvastam múltkor hogy milyen szuperek már, kikerülnek ezt-azt, de a drót(ok) lehet határeset
+ van egy veszélye, ha nekimegy valaminek, elromlik, leesik, kire esik?
még lehet hogy nem volt ilyen de a kreszt se az első autóval együtt találták ki
szerintem a drónosok nagy része mindenféle egyeztetés nélkül repteti, a Balatonnál pl elég sok a kisrepülő, sárkányrepülő, akármi, bár lehet hogy azok se jelentik be merre akarnak menni, tök mindegy, ha a kisrepülő fény felé repül simán eltrafálhat hátulról egy drónt ami nem hiszem hogy hátrafelé is lát
ha házakra esik hatványozódik a probléma, sőt elvileg fölfelé talán 100m-ig tart egy telekhatár? van valami meghatározása a rend kedvéért
ez már jogi eset
nem mennek túl magasan, a katonai repülők/helikopterek láthatóan pont azt szeretik néha ha alig valamivel mennek át egy hegygerinc fölött
ezért kb a fák feletti magasságig elég lenne ha felmegy a képzeletbeli drón, és igen, kell rá fölülre egy szép jelzőlufi de nem mikiegeres hanem valami rettenetes sasos nehogy a madarak kiszúrják de föntről piros, és persze a jó öreg madzag hogy ne menjen följebb
tulajdonképpen nem is kell drón, elég egy nagy lufi ha alulról 3 madzag megfeszíti
eddig csak azért néztek hülyének a falusi fruskák mert felmegyek egy hátizsákkal és 2-3 órával később jövök is le
igazán egy nagy sasos lufi még jól jönne, rá is kötném rögtön a hátizsákot hogy az vigye, sőt ez a megoldás az önjáró állványra is
és a legizgalmasabb része hogy milyen hosszú a leghosszabb exponálózsinór, kár hogy a levegő összenyomható de ez a légpumpás dolog eddig kimaradt
vízzel kell feltölteni a légpumpás zsinórt és többet összekapcsolni valahogy
tulajdonképpen ezt meg is lehetne csinálni
amilyen hülyén néz ki, olyan esetleges, de lehet hogy működne
kivéve hogy a fák között nem lehet felvinni egy elég méretes lufit, ha olyan nagy kell
