"A Vízmű leolvassa a főmérőt a fogyasztást kiszámlázza a társasháznak. Mondjuk 879.000 ft.."
.
Persze, de ebben az esetben nyilván a társasházzal van szerződve a vízművek, nem az egyes tulajokkal. Ilyen esetben a megosztás a társasház belső ügye, a mellékmérők leolvasása is.
Ha viszont a tulajdonosokkal van szerződve a vízművek, az olvassa le a vízórákat is (vagy neki diktálja be a tulaj, de időnként nyilván a vízművek is ellenőriz), de a főmérőn mért különbséget a társasháznak számlázza ki, mert azt valakinek nyilván ki kell fizetnie. (Vajon, ha csoda történne, és a főmérő kevesebb fogyasztást mérne, visszautalna a társasháznak? Inkább lecserélné a főmérőt, mert tuti elromlott... és valóban.)
Egyszerű. Le kell plombáztatni őket,és szerződést kötni a Vízművel a rádiós elszámolásra. Gyakorlatilag a képviselőnek rgy Excel táblát ell beküldenie,ha a lépcsőházban a vevőegységek fel vannak szerelve.
Nálunk és a környéken a társasházakban a főmérőt olvassa vízmű (Vasivíz), a lakásokat a kezelő. Fél éve rádiós mérők vannak, de mivel ezek saját tulajdonú, nem közmű által szerelt és hitelesített mérők, sem korábban nem volt, sem most nincs rajtuk plomba, ami picit necces. A különbözet itt közös költség a méretlen locsolóvízzel együtt, eddig pár tíz forint per hó per lakás. A szomszéd lépcsőház eddig valamiért méretlen lakásokból állt, ott durva visszaélések voltak a házi kutyakozmetikákkal és bejelentetlen emberekkel. De tűrték. :/
Azért azt tudni kell,hogy az országban 14 féle társulat szolgáltatja a vizet 14 féle áron és módszerrel. Van olyan megye ahol nembis lítezik számlázás a lakásnak. A Vízmű leolvassa a főmérőt a fogyasztást kiszámlázza a társasháznak. Mondjuk 879.000 ft..
A közös képviselő nyakába veszi a házat,leolvassa az órákat.kiszámolja a fogyasztást és beszedi a pénzt. Majd átutalja a Vízműnek.
Több megyében a Vízmű "elkülönitett vízhasználóként" olvassa a mellékmérőket és számlát is készít nekik. A különbözet a társasházé.
az van hogy ha nem fizetsz a vizert csatornaert nem tudnak kizarni de 1-2 ev mulva el-arverezteti a lakasod a kozos kepviselo a vizmuvekkel kozosen es bux mondjuk 10 milliot
Kérdés, kivel vannak szerződve? Minden lakás külön-külön a vízművekkel, vagy a társasház egyben, egy főórával, és a lakásokban csak költségmegosztó vízórák vannak?
Előbbi esetben a közösképviselőnek nincs sok köze a tulajdonosok és a vízművek közötti szerződéshez.
A megismételt közgyűlés lehetősége nélkül a legtöbb társasház és lakásszövetkezet folyamatosan a döntés-, és működésképtelenség állapotában vegetálhatna, mert a legtöbb esetben a tulajdonosoknak csak kisebb része érzi fontosnak, hogy a közgyűléseken résztvegyen. ha pedig a megismételt közgyűlést csak egy jóval későbbi időpontban lehetne megtartani, az alapos kicseszés lenne azokkal, akik normálisan elmennek a közgyűlésre... a semmiért.
Egy évben egyszer nem igaz, hogy nem lehet odamenni (mert jaj, éppen most nem érek rá, mert hétfő, kedd, szerda, csütörtök... nappal, felsős idő, napsütés stb. van), vagy egy rokonnak, szomszédnak, valakinek meghatalmazást adni.
. "2. A kontroll teljes hiánya!"
.
A kontrollra ott a lehetőség a törvényben, csak élni kellene vele. De ha senki nem akar ezzel foglalkozni, csak a sültglambot várja, magától nem fog önműködni, a lehetőség nyilván nem elég, ember is kell hozzá, aki odaáll. Hát, ez már csak egy ilyen dolog. A "fogjuk meg, és vigyétek" szokásos módszere itt nem hatékony.
. "3. A túl sok felhalmozott pénz!"
.
A társasházi törvényben én még soha nem találtam felhalmozott pénzt, pedig de jó is lenne!
. "4. A meghatalmazás!"
.
Fontos és szükséges lehetőség, amivel lehet élni, és lehet visszaélni... ha hagyják, ha a tulajdonosok egy része partner benne.
.
"5. A közösképviselok fix fizetése!"
.
Ezt nem tudom értelmezni, sem a tiszteletdíj nem fizetés, sem a vállalkozó közösképviselő piaci alapon kialkudott vállalkozási díja.
. "6. A fix közösköltség!"
.
A közösköltség megállpításának a módját a közgyűlés határozza meg és fekteti le írásban a szervezeti-működési szabályzatban.
A társasházi törvény nem ír elő "fix közösköltséget":
"A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek"
. 7. A közösképviselo ráerolteti az akaratát a tulajdonosokra!
.
A tulajdonosi közösségen múlik, mennyire érdekli őket a ház sorsa, mennyire aktívak, mennyire képesek együttműködni, és mennyire hagyják, hogy egy "Cippola" jellegű közösképviselő zsinóron rángassa őket. (Egyáltalán, rajtuk múlik, hogy egy ilyet meddig hagynak meg a poizíciójában.)
Ha pedig csak "rángatásra" hajlandók mozdulni, és magukért semmit nem tesznek, előbb-utóbb lehet, rájuk talál az, aki készségesen rángatja majd őket.
A tulajdonos felelősségteljes, önálló akarattal rendelkező személy, nem egy pisis kétéves... (Bár már egy két-hároméves gyereknek is pont kialakul az önálló akarata, amivel élni is képes.)
A tulajdonhoz felelősség is tartozik. Tessék kiállni, és törődni vele.
Ha pedig a tulajdonosi közösség csupa kezelhetetlen, lusta, együttműködésre képtelen, esetleg alapból rosszindulatú egyénből áll, onnan gyorsan el kell költözni.
Egyébként meg a megioldás a jó együttműködés a tulajdonostársak között, és az aktivitás.
. 8. Teljhatalmat ad a közösképviseloknek!
.
Nem, azt a közgyűlés adja, vagy a törődés hiánya.
. 9. Bunözoként kezeli a tulajdonosokat!
.
Hogyan? Bezárja őjket a Sing-singbe? Vagy talán csak a többi tulajdonost védi a szabályozással a notóriusan nem fizető tulajdonostárssal szemben, aki akár évekig hajlandó a többiek nyakán élősködni?
. "10. Nem veszi figyelembe a rászorult embert!"
.
Az a szociális rendszer, aminek ez lenne a feladata.
A többi tulajdonostárstól senki nem várhatja el, hogy eltartsa azt, aki nem akar, van nem tud részt vállani a ház működtetésének, fenntartásának költségeiből.
A tulajdont el lehet adni, és kisebb, olcsóbb ingatlanba költözni.
A társasházi törvény senki helyett nem fogja kifizetni a közösköltséget, és segélyt sem folyósít.
.
"11. A túlzott pénz átcsoportosítás. ( közös lónak túrós a háta! )"
.
Ezt még csak közelítőleg sem értem (a törvény semmit nem csoportosít át, az éves költségvetést a közgyűlés határozza meg, fogadja el), de annyi biztos, hogy közös lónak nem túrós, hanem túros (kidörzsölt, sebes) a háta.
.
"12. A számvizsgáló bizottság semmit sem ér !"
.
Hát akkor nem is, ha a tulajdonosok nem vállalnak benne felelősségteljes, aktív részvételt.
Apuka, anyuka, vagy a jó cár senki helyett nem fogja az érdekeit képviselni, a folyamatos ellenőrző munkát elvégezni.
A törvény keretet ad, amit a tulajdonosok vagy megtöltenek felelős odafigyeléssel, együttműködéssel, beletett munkával, vagy nem.
Utóbbi esetben érdemes nem a törvényt hibáztatni, hanem tülörbe nézni.
A törvényt lehet jobbá tenni a tapasztalatok alapján, de a sültgalamb ettől még nem fog a tulajdonosok szájába repülni, azért tenni kell, a legjobb törvény mellett is.
Én negyedévenként adok ki elszámolást,a Sz.Bizittság ellenőrzi és aláírja. Ezt követöen mindenki megkapja a postaládába. És mindenki nyugodtan alszik,legfőképpen én is.
Házipénztár nincs minden oénzmozgás bankon keresztűl megy. Ennyi.
27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
...
A közgyűlés 28. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz: ... d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról; e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról; f) a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről; ...
(3) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő - intézőbizottság esetén annak elnöke - a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését.
...
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
...
A számvizsgáló bizottság 51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
Kösz! Tehát akkor szerinted sincs semmiféle jogszabály, amire hivatkozva kötelező lenne kiadni.
Készült egyébként hangfelvétel, ezt a lakók előzetesen egyöntetűen, ellenvetés nélkül megszavazták. Most erre hivatkozva kéri az egyik lakó, hogy megkapja, mert ezt ő is megszavazta. Egy személyes kis vitája volt a Közgyűlésen egy másik lakóval, amit most utólag akar a másik orrához dörgölni. Nem egy konkrét Közgyűlési témát szeretne vitatni.
A jegyzőkönyv amúgy rendben elkészült, minden napirendi pontot, és felmerült témát sikeresen lezártunk.
Sokszor találkozhatunk azzal, hogy az ügyfélszolgálatok rögzítik a telefonbeszélgetést, de előfordulhat az is, hogy egy társasházi vagy céges közgyülésen elhangzottakat kívánják rögzíteni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. májusában kiadott legújabb tájékoztatójából megtudhatjuk, hogyan kell mindezt jogszerüen tenni. A hang és a hangfelvétel személyes adatnak minõsül, ezért kezelni csak az adatvédelmi jogszabályok betartásával lehet. Ezen kívül figyelembe kell venni a személyiségi jogokra irányadó szabályozást is, mivel a képmáshoz és hangfelvételhez való jog egyben személyiségi jog is. Hozzájárulás vagy törvényi felhatalmazás szükséges A hang rögzítése és felhasználása akkor lehetséges, ha ahhoz beszerezzük az érintett személy elözetes, önkéntes hozzájárulását vagy ha törvény felhatalmazást ad az adatkezelésre. Bizonyos törvények ugyanis elõírják hangfelvétel készítését például egyes telefonos ügyfélszolgálatok számára vagy bankok, biztosítók telefonos panaszkezelésére. Ilyen esetben nem szükséges az érintett hozzájáulása a hangrögzítéséhez. Aká hozzájárulás, akár törvény alapján történik a hangfelvétel készítése, a rögzítés nem lehet titkos, vagyis arról elözetesen tájékoztatni kell az érintettet. A megfelelő hozzájárulás beszerzése Törvényi alapú hangrögzítés esetén az adatkezelés részleteit maga a törvény határozza meg. Ilyenkor elegendö, ha az adatkezelő a törvény felhatalmazására hivatkozik akkor, amikor tájékoztatja az érintettet a hangfelvétel készítéséröl. Ha viszont hozzájárulás alapú az adatkezelés, akkor a hangfelvétel készítése elött részletesen tájểkoztatni kell az érintettet aról, hogy miként kezelik a hangfelvételt, így például arról, hogy milyen célból kerüil sor a rögzítésre, mennyi ideig tárolják a felvételt, mire használják és kik férnek hozzá. A tájékoztatást követõen pedig lehetöséget kell biztosítani arra, hogy az érintett önként eldönthesse, hogy hozzájárule a beszélgetés rögzítéséhez vagy nem. Fontos megjegyezni, hogy a hozzájárulás alapú hangfelvétel készítése is lehet jogszerütlen, ha annak nincs igazolható és jogszerü célja. Jogszerű cél lehet például a telefonon kötött szerzõdés rögzítése késöbbi bizonyíthatóság céljából. 1121 Budapest, Zugligeti út 41. T +361 2752785 F +3612752784 W www.krs.hu Közgyűlésen elhangzottak rögzítése Nemcsak a telefonos ügyfélszolgálatok esetén találkozhatunk hangfelvétellel: egy másik tipikus eset, ha a tásasházi közgyülésen elhangzottakat kívánják rögzíteni. A NAIH tájékoztatója alapján igazolható és jogszerü cél lehet ilyen esetben a késöbbi jegyzőkönyvkészítés. Ha nem járul hozzá minden jelenlévõ a hangfelvétel készítéséhez, akkor csak azoknak a személyeknek a hangját lehet rögzíteni, akik hozzájárulásukat adták a hangfelvétel készítéséhez, a többiek hozzászólásait pedig kizárólag az írott jegyzökönyvbe lehet feljegyezni. Fontos, hogy az írásbeli jegyzökönyv elkészültét, illetve az ezzel kapcsolatos jogorvoslati határidök eltelt követöen a hangfelvétel kerüljön megsemmisítésre, hiszen a jegyzökönyv elkészítésével megszűnik az a cél, aminek érdekében hangfelvételt készítettük. Visszahallgatáshoz és másolathoz való jog Amennyiben rögzítésre kerül egy beszélgetés vagy egy esemény, akkor az érintettnek joga van arra, hogy kérje a hangfelvétel visszahallgatását. Bár a másolat kiadásához való kötelezettséget nem szabályozzák minden esetben a vonatkozó törvények, a Hatóság rámutatott arra, hogy az érintett kérése esetén a másolat kiadásának a kötelezettsége a tisztességes adatkezelés alapelvéböl vezethetö le.
„Legyen kőtáblád vagy jegyzőkönyved, melyet éjjel-nappal veled hordozz, melyre, ha mi olyas dolog eszedbe jut éjszaka, jegyezd le és reggel ágyadból felkelvén, írd jobban le, hasonlóképpen, ha erdőn, mezőn jársz is. – Apáczai Csere János„
Én mint jegyzőkönyvvezető néha rá szoktam mondani a "szalagra" jogy anyád az a púpos!
Elvileg a közgyűlés jegyzőkönyvét a helyszínen kell(ene) vezetni,s a hitelesutőknek a helyszinen aláírni. Ez már szinte sehol sincs igy a diktafonok korában.
.
Jogszerűen: a közgyűlés hozzájárul a jegyzőkönyv hangfelvétel útján történő rögzítéséhez,ilyenkor 60+8 napig meg kell őrizned a hangfelvételt. Ha szereted az utólagos macerát.
Ha nem: a közgyűlés megválaszt téged levezető elnöknek és a jegyzőkönyv vezetésére. Ezt követően egy papíron rögzited a közgyűlés határozatképességét, m2 % . Néha firkálsz rá valamit. A határozatokat meg a "nehezebb" (ügydöntőnek látszó) felszólalásokat meg rögzíted diktafonnal.
Másnap megírod a jegyzőkönyvet és aláíratod a hitelesitőkkel.
Én egyúttal mindig bedobom a közgyűlési tájékoztatót is mindenkinek.
Csak az első 1000 db jegyzőkönyv fárasztó utána belejössz.
Igen, a bank az egy különös szerzet. Nem hivatalosság, de mivel az embereknek van szüksége rájuk és nem (feltétlenül) fordítva, ezért ők diktálnak. De ők sem kapják meg alapból - pláne nem a kk-től - , hanem a tulajdonostól kérhetik be. Végülis nem hipertitkos anyag, az ingatlan birtokosa megmutathatja azt bárkinek, ha az érdeke úgy diktálja. De külső személynek alapból nincs túl sok köze hozzá szerintem. Nálunk eladáskor már előfordult, hogy a tulajdonos kérte, hogy adjak meg az érdeklődőknek bizonyos információkat/adatokat a ház működéséről. De én ilyenkor azt szoktam tenni, hogy ezeket összeírom a tulajnak és ő ezután azt tesz velük, amit jónak lát. Tőlem illetéktelenhez közvetlenül nem jut ki semmi.
Meg aztán minél régebbi egy alapító okirat, annál elavultabb tud lenni a tartalma, illetve a szövegezése - főleg a vitás kérdések kapcsán hivatkozot törvények felsorolásai. Meg aztán azt sem fedi már le jól egy régi a.o., ha az alapítás óta a helyiségszámok netán megváltoztak (mert öszenyitottak vagy épp leválaszottak szobákat a lakáson belül, vagy hozzácsapták a loggiát a nappalihoz - paneleknél bevett szokás). De mindegy is, mert úgysem a felsporolást veszik majd meg, hanem a konkrét ingatlant. Ráadásul az SZMSZ és a Házirend (ha alapos) egyébként is erősebb kontúrokat tud adni a helyi viszonyoknak mint egy alapító okirat.
De szép is az, amikor a rokon ilyen lelkesen érdeklődik a másik iránt... mondjuk jelen esetben már kicsit későn, de ki vitathatná el az önzetlen, tiszta jóindulatot? :)
