Akkor ahogy az egészet jelenleg megépíteni gondolják:
A Búza tér átépítése
Mint azt már a hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióban is elemeztük, a Búza tér korszerű átépítését csak radikális beavatkozással, és a piac átépítésével, fejlesztésével együtt lehet érdemben megoldani.
Forgalmi szempontból a tér mindig jelentős terhelésnek lesz kitéve, erre predesztinálja a város szerkezetében betöltött helye és forgalmi szerepe. Nem túlzás a város főterének tekinteni. Ezért átalakításának olyan megoldását kerestük, mely:
forgalmi szempontból kedvező kialakítást biztosít, mert folyamatos forgalomáramlást tesz lehetővé jelentős forgalmi kapacitásbővítés mellett
a tér egységes megjelenését biztosítja,
megszünteti a bódévárost,
lehetővé teszi megfelelő magasságú térfalak (legalább 4 szint) építését mindegyik térfalnál,
csökkenti a csomópontok számát,
helyet biztosít ugyan egy integrált autóbusz pályaudvarnak, de annak nagyságát, kapacitását korlátozza,
különszintű megoldást biztosít a gyalogosforgalom számára,
biztosítja az átszállási lehetőségeket az átmenő autóbuszjáratok között, valamint az átmenő buszok és a végállomás között.
Mindezen kritériumoknak egy egyirányú körpályás, forgalomtechnikai szempontból körforgalomként működő megoldás felel meg a legjobban. Ez a típusú megoldás kedvező lehetőséget biztosít nagy, ünnepélyes terek kialakítására - lásd budapesti Roosevelt tér, Baross tér - természetesen megfelelő magasságú térfalakkal kialakított térarányok mellett.
Az egyirányú körpályára a ráhajtás jelzőlámpával szabályozott, az egész körpályán összehangolt rendszerben, a kihajtás pedig szabályozás nélküli, tehát a tér folyamatos ürítését teszi lehetővé.
A csomópontok számának csökkentése érdekében két-két csatlakozó utcát összevontunk.
Lezárni tervezzük a Madarász utca csatlakozó szakaszát, melyet a Horváth Lajos utca és a Mc. Donalds és OMV töltőállomás közötti út felhasználásával tervezzük pótolni. A Szeles utca számára - csökkenő forgalmi súlyának megfelelően - a Lehel utcával közös csatlakozást terveztünk. Ugyanakkor a Zsolcai Kapu és az Ady Endre utca csatlakozását külön csatlakozássá húztuk szét.
A MOL töltőállomás megszüntetésével és a város más helyen való pótlásával számolunk, az OMV töltőállomás esetében megfelelő magasságú épület alá való beépítésével és hátsó megközelítésével számolunk.
A Madarász utca megszüntetett szakasza helyet biztosít a Plaza bejárata előtti díszburkolatos kis pihenőtér és a gyalogos aluljáró lépcsője és rámpája számára.
A tér közepén helyeztük el az autóbusz pályaudvar épületét, mely így a teret két eltérő funkciójú térrészre osztja. Tőle északra süllyesztett kialakítással biztosítottunk helyet a buszpályaudvar számára. Az öt méterrel süllyesztett, de nyitott udvar a gyalogos aluljáróból azonos szintben megközelíthető, de csak az épületen keresztül. A (...) tervezett gyalogos aluljáró rendszer többi, a pályaudvart határoló passzázsától a buszok manipulációs tere, az érkező és induló állások galériával leválaszthatók.
Az autóbusz udvar megközelítő rámpáinak és belső forgalmi rendjének sodrása megegyezik a körpályáéval.
A gyalogos aluljáró rendszert úgy terveztük, hogy a tér minden pontjáról minden pontjára mozgáskorlátozottak is át tudnak jutni, és el tudják érni az autóbusz pályaudvart is.
Az autóbusz átszálló kapcsolatok biztosítására három, egyenként kettős buszmegállót terveztünk a tér keleti oldalán, mely egyúttal közvetlen gyalogosforgalmat is biztosít a piac felé. Egy kettős megállóhely a tér nyugati oldalára kerülne az északról dél felé haladó járatok számára. A terv szerint mindegyik buszmegállónak közvetlen gyalogos aluljáró kapcsolata van.
A tér körpályán belüli területének déli felén park kialakítását terveztük. Az autóbusz mélyudvar méreteit is úgy terveztük, hogy a tér körbefásítható legyen. Így bármely irányból a térre érkezve az épülethomlokzatok fasorok felett jelenhetnek meg.
Nem, hanem kombó lenne, egyesített pu. Sokáig ki akarták tenni a belvárosból, de aztán rájöttek, hogy ezzel is csak leszoktatnák a jónépet a közösségi közlekedésről. Az új elképzelés tehát az, hogy az északról jövő járatok csak megállnak itt, és délen lesz a nekik dedikált buszpu., míg a déli járatok továbbra is itt (északabbra) végállomásoznak. A keletiek jó része is itt marad. Még az is lehet, hogy idővel nem két céges lesz a helyi és helyközi közlekedés, hanem egy, vagy három, vagy több, tehát a rendszert tekintve sem tartható a mai teljes szeparáció.
Ja, és, ha valahogy megemelnénk a villamosvonalat, és a pályaudvar is 0./1. szinteken lenne, akkor megmaradna a földalatti szint, amit esetleg fel lehetne használni másra. Aluljárók pölö...
Sztem Ali írásából az derül ki, hogy a második villamosvonal átmenne a téren. El is kezdtem gondolkozni, hogy akkor mi lenne, ha mégis a körforgalom belsejébe kerülne a pályaudvar, nem süllyesztve-nulladixinten, hanem ráépítve a kiszolgálóépületet, és akkor, nagyon ravaszul, a villamosvonalat valahogy megemelni, hogy a kiszolgálóépület szintjében legyen a megállója. De ez valszín nagyon nem fog menni, "városképileg" se, meg praktice se... tudni kéne pölö, hogy akik itt leszállnának erről a vonalról, azok leginkább miért szállnak le itt. Ha kiderülne, hogy a pályaudvar miatt, akkor már nem is lenne akkora hülyeség talán... Persze, nyilván a piac miatt is szállnának le/fel itt jópáran, de, ha abból az irányból jönne a villamos, akkor össze lehetne kötni a szellemeset a hasznossal, és a piac bejáratát a téri oldaláról áthelyezve (már, ha most ott van...), a villamosnak lehetne csinálni egy megállót a piac bejáratánál is... De mindez, persze, csak brainstorming, mert sok adatot nem tudok.
A villamosnak keresztül KELL mennie ezen a téren, mert a város egyik legfontosabb pontja, amire sok utast kell vinni, nem pedig százmétereket gyalogoltatni velük, mint pl. Kelenföld pu.-nál.
A villamos süllyesztésén nem érdemes gondolkodni, mert nincs elég hely a rámpának dél felől, ahonnan kiágazna, ráadásul ha a rámpát erőltetjük, az esetben jóval nagyobb lenne a tervezési terület, rántaná magával a belváros keleti szektorát. Azt még hozzáteszem, hogy míg az átmenő forgalom egy részét a várost elkerülő út elviszi (majd ha kész a második negyed is), addig a belvárosból további forgalmat szándékoznak kiszorítani, amelynek egy része itt jelenne meg és a városon belül járműállomány is növekszik.
Azon gondolkodom, mégiscsak beidézem, amit erről a koncepció mond, bár eredetileg úgy gondoltam, majd ha kitaláltatok valamit, akkor vetjük össze. Nekem ugyanis van néhány kifogásom is a jelenleg hivatalos elképzeléssel szemben. No, hogyan legyen?
A piac a tér irányában nyitott, gyakorlailag az út melletti járda már a piac, ennek egyik részét egy ronda kőfallal lezárták, de ott olyan szűk a hely, hogy az út mellett közvetlen van a fal, még járda se maradt, tehát gyalogosan vagy a piacon át közelíted meg dél felől a Volán pu.-t, vagy a másik buszpu. járdaszigetein és busztárolóin át, illetve teljesen körbekirándulva a teret a főút szmogját beszívva a Plaza felől. Tehát van déli bejutási lehetőség is a csarnok felől a piacra, de a fő forgalmat a busszal érkező vásárlók keltik. (Ez a rendezetlenség is fokozza a balkáni hangulatot ott). Azt a fantáziátokra bízom, hogy egy ködös téli napon a piacon a kirakott portékától hány méterre füstölnek a kivénhedt buszok...
Kérdés még: a piacra merről van a bejárat? Ha a pályaudvar felől, akkor az áthelyezhető-e másik oldalra? Mert nem lenne rossz a piac in/outputját szátválasztani a pályaudvarétól...
Ami meg a pénzt illeti, nincs az a pénz, amit ne lehetne jogosan elkölteni abban a régióban... sajna nagy a lemaradás.
Sutam, ha belőled egyszer szakmabeli válik (kívánom!), akkor a közlekedési vállalatok rajongni fognak érted, az önkormányzat pénzügyi vonala viszont a halál f*szára fog kívánni :))))
A négy említett főút (2x2 sáv + kanyarodósávok szükség szerint) közül három országos, egy pedig városi, nagyságrendileg azonos nagyságú, gyakorlatilag csúcsban telített forgalommal. A gond az, hogy ezek a tér oldalán összefonódnak, még nagyobb forgalmat okozva és a fonódó szakaszon is két köztes jelzőlámpás csomópont van.
A gyalogos forgalom számára most a tér bal alsó sarkában (térkép, a fénykép fordított tájolású!) három ágú aluljáró van, a bal felső sarokban több zebra, a köztes területen a főút a kereskedelmi egységek felé elzárja az átjárást (pangó területté vált), míg a buszpu. területén kaotikus, megy ki merre lát az orra után összevissza a buszok közt. A piac mellette hasonló.
A tér és a buszpu. szerencsétlen kialakítása miatt egyes buszállásokból csak egészen hosszú úton lehet most egyes irányokba kivergődni, azaz előbb végig a gyalogosok közt a téren, majd a főúton ellenkező irányban végigvárni a három-négy lámpán a zöldet...
A buszpu.-ra két elképzelés látott eddig napvilágot, az egyik a tér átépítését nem vette figyelembe, 0. szinten lett volna az összes indítóállás, felette +1-ben a tároló; a másik jelzőlámpás nagy körforgalommá építené át a teret s abba süllyesztett buszpu.-t álmodik, a körforgalmat gyalogos aluljárókkal kerestezve, ugyanakkor helyhiány miatt egy plusz buszpu.-val számol a város másik részében. Az egyik tehát igazából csak a gondok kisebb részét oldja meg, a másik meg drága és ha félig valósul meg, nagyedét se éri.
A város Miskolc. Jelenleg nagy reményekkel várja az EU-s fejlesztési pénzeket (100Mrd), de 3x annyit is el tudna költeni az elmaradásainak felszámolására, tehát költséghatékonynak kell lenni. Nem olcsónak, hanem hatékonynak.
Egy észak-déli (második gerinc) villamosvonalra szükség lenne, de egyelőre nem számolnak vele. A helyét viszont nem kellene elépíteni.
A körforgalom nekem nem igazán jutott eszembe, talán mert már mondtátok. Viszont az, hogy abba bele kellene rakni a buszpu-t, hát nekem nagyon teccik. Igaz, hogy iszonyat költséges már így is, de ha a hely engedi, akkor nem lehetne az, hogy a körforg. minden útja felé vezetne egy aluljáró a pu-ról? Így a buszoknak abszolut zavarmentesen lehetne ki ill. bejutni, no, meg nem akadájoznák a forgalmat a körforgalomban. De ugye ebben a pénz a bajos.
Ja, és akkor most ez konkrétan miskolc? OK, tom, hogy a feladat szempontjából lényegtelen (amúgy sztem nem, mert az, hogy melyik település, meghatárrozhatja a költségvetést, ugyebár...), de érdekel :)
Jól látom, hogy aluljáró nincs kialakítva a tér alatt? Sehol sem látok fel/lejáratokat a képen.
Amúgy érdekes kérdés, hogy meddig elég az embernek a lelekesedés/érdeklődésből fakadó tapasztalat/ötletesség, és hol van a határ, amit nem lehet átlépni képzettség nélkül. Azért kérdezem, mert hihetetlen, de nekem is rögtön a körforgalom jutott eszembe, de pár halovány elképzelésen túl semmi konkrétig nem jutotottam, mert nem értek hozzá :((( Végig próbáltam szem előtt tartani, hogy valszín nem a bahreini szultán pénzeli az átalakítást, úgyhogy nekem ilyen többszintes pályaudvarok eszembe se jutottak, mondjuk kár :))). azon elgondolkodtam, hogy esetleg lesüllyeszteni az állomás egy részét, de az pénzben még több is, mint a megemelés, gondolom (nemtom, barátném apja építész, mintha ő mondta volna egyszer, hogy költségesebb lefelé egy szint mint fölfelé. Nem értettem, miért... Vagy csak rosszul értettem???)...
Támadt egy vad ötletem is, mert a körforgalom ötlete után nekem is a köríven belülre kívánkozott a buszpu, hogy esetleg sugarasan lehetne a kocsiállásokat elhelyezni, de ahhoz nagyon kicsinek látszik a hely. Ekkor gondolatban a köríven kívülre helyeztem a páylaudvart, de ettől nem látszott nagyobbnak a hely, viszont drámaian lekicsinyült a tér :)
Attól az ötlettől nem tudok szabadulni, hogy a kocsiállások és a kiszolgálóépület egy alapterületet kéne, hogy elfgolaljon, vagy a kocsik alul, és akkor fölé az épület egy földszinti-félemeleti váró/jegypénztárral, vagy fölül a kocsiállások, és alá lesüllyesztve az épület. De ez nagyon zaccosnak tűnik.
Egyébként, ha a lámpatömeg eliminálása - legalábbis zsugorítása az egyik nagy cél, akkor a körforgalom mellett mi jöhetne még szóba sztetek?
Ja, a kanyarban a nagy út (körút, vagy micsoda lehet) megemelésére azért lehet szükség, mert a rácsatlakozó két út elég forgalmas lehet, de túl messze van a buszpu-tól, és nem lehet rájuk közvetlen kijáratot építeni. Gondolom ott lámpák vannak, amik a túlzsúfolást elősegítik, és ezért érdemes volna úgy megoldani aluljárókkal, hogy a járműnek csak sávot kelljen váltani, ahhoz hogy a másik útra menjen, és a buszoknak sem kell annyit várakozni a lámpáknál. Egy a böki, a pénz.
Húúha! Ez a kérdés nekem túl szakmai, úgy nézem... . Ha az a gond, hogy túl nagy a tumultus a csomópontokban, esetleg nem lehet külön buszsávot létrehozni? A pályaudvarról minden elérhető útra lenne kijárat, esetleg a nagy út a kanyarban meg lenne emelve, és a másik kettő meg aluljáróban csatlakozna hozzá úgy, hogy ne kelljen lámpákat alkalmazni... . A kocsiállások az egyik oldalt fűrészfogas rendben lennének, így nagy heyl marad a buszoknak fordulgatni, a megfelelő kilyárat felé haladni. Költséges megoldás, de esetleg egy fentebbi szintet is lehetne emelni a pu-ra.
Most lehet hogy nem a kérdésre válaszoltam, lehet hogy alapon rosszul értettem meg, akkor elnézést kérek. Meg ezek az ötletek apszolut nem szakértőiek :-).
Ja, csak most fogtam föl a találóskérdést, meg hogy ez a téma... . Szóval gyorsan el tudjátok magyarázni (tényleg csak röviden, két szóban) hogy mi a konkrét kérdés? Legalább csak gondolkozhassak rajta :-).
Átlagos napi forgalomra nem tudok neked elérhető adatot mondani, csúcsban a csomópont (pontosabban csomópontok bokra a tér körül) telítésben van, az utak nem szélesíthetők érdemben, sőt igazán elkerülőutak is csak a városon kívül építhetők, egy szakasz félig készen is van. Ráadásul nem is feltétlenül cél forgalmat bevonzani, a legfőbb probléma ugyanis az egymást érő lámpák tömkelege, a sokirányúság miatt nem igazán jól hangolhatók össze. (Nem akartam tippet adni, de óriás-körforgalmat javasolnak ide, én azért megnézném, van-e más megoldás, illetve körforgalom esetén milyen variációk vannak. Ígérem, ha feladjátok, vagy ha elkészül egy-két megoldás, utána beidézem a jelenleg hivatalos javaslatot.)
Most olvasom az alább belinkelt műegyetemi jehyzetek közül az elővárosi vasutak c. jegyzetet, hát így határidők nélkül nagyon tetszik. A vilik meg amúgyis nagyon meg tudnak ihletni.
"Amugy a buszpalyaudvaron torom a kobakom, csak meg egy kerdes: kb. mekkora forgalomra kene meretezni?"
Ha az általam feladott feladvány érdekel, három fő irány, irányonként(!) napi 200+ városon kívüli forduló, ebből 25-35% áthelyezhető lehet a város más területére tervezett végállomásra, valamint kb. 400-450 városi forduló, a napi üzemszüneti időszak mindössze 2-2.5 óra. (Hiába, nagyváros. :) ) Csúcsban a buszpu. két kijáratánál lámpaváltásonként 2-3 csuklósbusz halad ki, sorbanállások is előfordulnak.
Megjegyezném, hogy a buszpu. önmagában nem sokat ér, a csomópont is a teljes trombózis irányába csúszik, egyre gyorsabban...
Az általad felvetett kérdéseken, én jelen pillanatban szívesen gondolkozom. Rettenet érdekelnek a közlekedési eszközök, és persze a hozzá kapcsolódó infrastruktúra (jó fogalmat használok? ez alatt az út-vasút pályát, az épületeket, ...stb.-értem). Aztán persze lehet hogy ifj. lelkesedés, de remélem hogy inkább a nehéz eset :-))))))))))))))
De félek hogy igazad lesz (általában aki benne van, az jobban tudja :-( ).
