"Edith és Francois_Bernard Huyghe, VILÁGKÉPEK című könyvének (Európa Bp. 2000)"
Szoval neked ez a szakirodalom? Nem csoda, hogy ennyi suletlenseget irsz.
"Hipparkhosz Rhodosz és Számosz egét figyelte meg i.e.161 és 127 között. Mintegy ezer csillag helyzetét határozta meg, és megmérte a napéjegyenlőségek precesszióját."
Ne mondd. Aruld mar el, hogy _merte_ meg a precessziot? Tudod egyaltalan, hogy az mit jelent?
"Érdekes módon az Almageszttel kapcsolatban nem írja, hogy Ptolemaiosz újból megmérte, vagy átszámolta volna azokat a csillaghelyzeteket..."
Na es? Semmi jelentosege nincs annak, hogy egy ismeretterjeszto konyv mit ir.
Olvastad?
BZoltán összevonásra ajánlott...
Most amikor Ptoli kapcsán is igazolódott a kétszáz év. Azért két évre visszamenőleg is ki fogjuk tudni majd deriteni, hogy ki volt az a moderátor, aki a világraszoló magyar tudományos erdményeket akadályozta. A kitalált középkor összevonója, már szerintem szánja bánja művét, bár hivatalosan még nem kért bocsánatot...
"AD 40-et emlegettünk."
Edith és Francois_Bernard Huyghe, VILÁGKÉPEK című könyvének (Európa Bp. 2000) 181. oldalán a következőket wrója:
"Hipparkhosz Rhodosz és Számosz egét figyelte meg i.e.161 és 127 között. Mintegy ezer csillag helyzetét határozta meg, és megmérte a napéjegyenlőségek precesszióját."
Érdekes módon az Almageszttel kapcsolatban nem írja, hogy Ptolemaiosz újból megmérte, vagy átszámolta volna azokat a csillaghelyzeteket...
Szóval új helyzet van. A durva Hungár naptár alapján (200 év) Hipparkhosz AD 39 és AD 73 között mér és jegyzetel. Ha a Hungár naptár alcímét is figyelembe vesszük (Jézus Krisztus Kr. u. 194-ben született,) akkor ez az idő finomítható 6 évvel. Akkor AD 33 és AD 67 a feltételezett időpont. Pécsi Hungár naptár Központ szerint az AD 60 jobb.
Összességében én meg vagyok elégedve a pontossággal.
Lehet, hogy csak valakik, a középkori fordítások, másolások során felreértették Ptolemaioszt? Belemagyarázták, hogy ő is mért?
Fogadni mernék, hogy Robert R, Newton panasza - "más esetekben viszont a napéjegyenlőség és napforduló kiszámításában több mint egy napos [kevesebb mint kettő] eltérés mutatható ki." - is ebben az irányban fog megoldódni
equinox to the 25-th march =5360
24-th= 4110
23-th= 108!
Ezt átnéztem egyetlen adat foglalkozik Jézus idejéből a tavaszponttal, azt 25-re teszi...
22-th=85
21-th=114
Ha tudsz jobb megközelítést, szívesen meghallgatom.
equinox to the 25-th march =5360
24-th= 4110
23-th= 108!
Ezt átnéztem egyetlen adat foglalkozik a jézus idejéből a tavaszponttal, azt 25-re teszi...
22-th=85
21-th=114
Ha tudsz jobb megközelítést, szívesen meghallgatom.
Nem hiszed, hogy a Hungár naptár 59-60, oldalain idézett részletek igazak?
Te ügyes kereső vagy. Egy angol márc.25-re és Caesarra hány találat jönne be? 24-re? 23-ra? 21-re?
"a Lexikonok márc. 25-jét (2047 évvel ezelőttre) szép csendesen már átusztatták márc. 23-ra"
Ha már lexikonokat emlegetsz, nézzük meg.
Pallas:
"Juliáni és Gergely-féle (keresztény) naptár
A tropikus év átlagos hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46,17 másodperc, ennélfogva a 365 1/4 napos év 11 perc 14 másodperccel hosszabb; a rómaiak éve azonban - négy év 4355+22+23 (1465 nap lévén - 3661/4 napos volt és igy a kelet körülbelül 65 évenkint 1-1 nappal visszamaradt. Ehhez járult, hogy - különösen a decemvirek utáni időkben - a pontifexek nagyon önkényüen iktatták közbe mercedoniust, ugy hogy a római N. teljesen összezavarodott és Kr. e. 47. a mercedonius 23 napján tul még 67 napot tért el a tropikus évtől. Ekkor Julius Caesar Sosigenes alexandriai csillagász és M. Flavius scriba közreműködésével bevezette a 3651/4 napos luniszolár évet, a város építése utáni 708-ik (Kr. e. 46.) évet pedig febr. 23-ika után 23 és 67 nappal egészítette ki (annus confusus). Igy január 1-eje a téli napfordulat utáni újholdra esett és a tavaszi napéjegyenlőség márc. 24-ikre jutott. Egyben Julius Caesar elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden 4-ik évben a február 23-ika után 1 nap iktattatik közbe, ezért hivták a szökőévet bisextilis-nek, mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt március kalendáitól számítva és ezt kettőztették. Ez volt a juliáni N., melyet a kereszténység is elfogadott, sőt nagy részben ma is követ.
Azonban a már említett 11 perc 14 másodpercnyi eltérés miatt 129 évben már 1 napot eltért a Nap járásától és Kr. u. 325. a niceai zsinatkor a tavaszi napéjegyenlőség már március 21-ikére esett. Tudvalevőleg ezt a keltet fogadta el a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőségre a husvét meghatározásánál, de már néhány század mulva megint korábbra esett, minek az okát, t. i., hogy az év kelleténél hosszabb, azonban csak később ismerték és a XV. sz.-ban d'ailly P. és Cusa Miklós biboros ajánlották először, hogy a juliáni N.-ból többnapot ki kellene hagyni, hogy az equinokcium ismét márc. 21-ikére essék. Már 1474. IV. Sixtus pápa Regiomontanust (l. o.) meg is bizta a N. javításával, de Regiomontanus hirtelen halála folytán ekkor elmaradt a N. javítása, melyet csak egy századdal később vitt keresztül XIII. Gergely pápa. Lilius Alajos kalabriai csillagász, Clavius matematikus, Ciaconus, Danti és másokból álló bizottságot hivott össze és az elsőnek javaslatát elfogadva, 1582 febr. 14. kelt bullájával rendezte a keresztény N.-t. A niceai zsinat óta ismét 10 nappal ment vissza a tavaszi napéjegyenlőség; Julius Caesar óta - mert kevés hija 13-szor 129 év mult el közben - összesen már 13 nappal. Hogy tehát a tavaszi napéjegyenlőség ismét márc. 21-én legyen, Gergely elrendelte, hogy 1582-ben okt. 4-ike után okt. 15-ikét irjanak és egyúttal az év hosszát az Alfonz-féle táblák (l. o.) alapján 365 nap 5 óra 49 perc 16 másodpercnek vette fel és ehhez mérte a használandó év hosszát."
"Ezért egy "műkedvelő" jelző azért dukált Hetesi Zsolttól."
"Csak a Hungár Naptár 200 éve meglegyen valahogy."
Naptárilag nem sikerült megcáfolnod, a Lexikonok márc. 25-jét (2047 évvel ezelőttre) szép csendesen már átusztatták márc. 23-ra. Ezzel kezdődött a Hungár naptár. Ezért egy "műkedvelő" jelző azért dukált Hetesi Zsolttól.
Azt mondjátok itt többen, mintha Ptolemaiosz adatai egy AD 80-at támasztanának alá.
Ha Hipparkhosz mért, ahogy mért BC 130 környékén, és Ptolemaiosz Hadriánusz császár idején csak egyszerűen átmásolja, ez elképzelhető?
Mert az éppen 200 év!
Hadriánus a Hungár naptár szerint AD 317-338 között uralkodik.
Hipparkhosz átszámitva Hungár naptárra AD 20-75 táján élt...
Mintha ezt megbeszéltük volna, azt mondtad, hogy tévedtem. (Hipparkhosz kapcsán)
"Basel. 1538 (persze ez is humanista hamisítvány)"
Mindig is érdekeltek az olyan művek, vagy kommentárral ellátott művek, amelyeket állítólag a 2. vagy a 4. században írtak, majd kommentáltak, majd legközelebb a 15. században tűnnek fel.
Theon mester a Suda Lexikonban tűnik fel, az ókori Lexikon szerint Suidas görög lexikográfusnak a 10. században kellett élnie, annak ellenére, hogy személye ismeretlen.
Az alapproblémám folyamatosan az, hogy miért kellett a "Megále Szüntaxisnak" Almagesztre változnia, ha állítólag folyamatosan ismert a mű, ráadásul Sziciliában a 12. században görögből fordítják latinra. (A Suda Lexikon nagyon rossz hírű mű, képes olyanokat irni, hogy Suetonius könyvet írt a római évről.)
Ha jól tudom valamikor a 15. században Párizsban került elő. Igaz korábban mint a "Bíborbanszületett". mert az csak a 17. században...
"Tippelek mint, mindenki. Biztos magyarázat nincs méréseire."
Ezen mit értesz pontosan? Azt nem tudod, hogy hogyan észlelt, vagy azt, hogy hogyan keletkeztek a hibák?
"Azért furcsa hogy egy ilyen nagy csillagász nem tudja leolvasni az asztrolábiumot, vagy az évsarokpontok kiszámításban több mint egy napos eltérés mutatható ki."
Javaslom a következő cikket, ami ezzel a kérdéssel is foglalkozik.
Owen Gingerich: Was Ptolemy a Fraud?, Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society, Vol. 21, p. 253-266, 1980.
Megtalálhatod az ADS honlapon: adswww.harvard.edu (még sok egyéb hasznos cikk is van ott).
"Szóval valami nagyon nincs rendben vele."
Attól függ, mit értesz ezen. A mérései tényleg adhatnak okot gyanakodásra - ő észlelt-e vagy csak Hipparkhosz észleléseit számolta át -, de ezen kivül minden rendben van.
"Biztos vagy benne, hogy pontosan tudod, hogy zajlottak azok a mérések?"
Tippelek mint, mindenki. Biztos magyarázat nincs méréseire.
Azért furcsa hogy egy ilyen nagy csillagász nem tudja leolvasni az asztrolábiumot, vagy az évsarokpontok kiszámításban több mint egy napos eltérés mutatható ki.
Mi a bajod velük? Biztos vagy benne, hogy pontosan tudod, hogy zajlottak azok a mérések? És hogy milyen hibaforrások voltak? Ptolemaioszt egyébként nem a mérései miatt tartották - és tartják ma is - az egyik legnagyobb csillagásznak, hanem a bolygómozgás matematikai modellje miatt.
"Bezárhatjuk a botot...
Ez a Theon kifogott rajtunk."
Végre egyszer igazad van.
"De miért nem vették észre a hivatásos csillagászok, történészek?"
Nagyon szelektív memóriád van...
Idézek (54)-ből:
Kérdezed: "Miféle görög kommentárokat?"
Válaszom: "Pl. Theonis Alexandrini in Claudii Ptolemaei Magnam Constructionem Commentariorum Lib. XI, Basel, 1538 (persze ez is humanista hamisítvány :-)))
Commentaires de Pappus et de Théon d'Alexandrini sur l'Almageste, Vatican, 1931-1943."
"Theon's commentary to the Ptolemy's "Almagest"
a. "[...] the time reckoned by civil days and equinoctal hours of the exact ecliptic conjunction which have discussed, and which took place according to the Egyptian calendar in the 1112th year from the reign of Nabonassar, 2 5/6 equal or equinoctial hours after midday on the 24th of Toth, and according to the Alexandrian calendar reckoned by simple civil days in the 1112th year of the same reign, 2 5/6 equal or equinoctial hours after midday on the 22nd of Payni [...]. And moreover we observed with the greatest certainty the time of the beginning of contact, reckoned by civil and apparent time, as 2 5/6 equinoctial hours after midday, and the time of the middle of the eclipse as 3 4/5 hours, and the time of complete restoration as 4 1/2 hours approximately after the said midday on the 22nd of Payni." (Newton, 1970, p.152,154; Stephenson, p.364-365, Schove p.59)"
Ott van a Gallicán a Ptolemaios féle Kézi Táblákhoz írt Theon kommentár, a táblázatok görög számjegyekkel is ott vannak, egy korábbi vita kiegészítéséül.
Bezárhatjuk a botot...
Ez a Theon kifogott rajtunk.
De miért nem vették észre a hivatásos csillagászok, történészek?
Ez a Theon (elég sok van belőlük) órára pontosan megadta a 364 jun. 16-i napfogyatkozást. (Persze szkoliumokat is írt Ptoli Kézi Tábláihoz)
Ráadásul nem találod ki, hogy Alexandriában, ahol a julián naptár, már divatban van 380 éve, ez a Theon az ujján kiszámolta, hogy Nabonassar óta éppen 1112 év telt el. A hónap nappal természetesen volt némi gondja, úgy gondolta, hogy egyiptomi naptár kapcsán a legszakszerűbb a Toth-ot emlegetni. Igy lett a dátum Thot 24...
Az igazi az Payni 24, de ez részletkérdés. A lényeg az, hogy meg van a SZINKRONIZÁCIÓ az egyiptomi és a julián naptár között!
Szólni kellene David Rohlnak, hogy ne izzadjon tovább!
Bezárhatjuk a botot...
Ez a Theon kifogott rájtunk.
De miért nem vették észre a hivatásos csillagászok, történészek?
Ez a Theon (elég sok van belőlük) órára pontosan megadta a 364 jun. 16-i napfogyatkozást. (Persze szkoliumokat is írt Ptoli Kézi Tábláihoz)
Ráadásul nem találod ki, hogy Alexandriában, ahol a julián naptár, már divatban van 380 éve, ez a Theon az ujján kiszámolta, hogy Nabonassar óta éppen 1112 év telt el. A hónap nappal természetesen volt némi gondja, úgy gondolta, hogy egyiptomi naptár kapcsán a legszakszerűbb a Toth-ot emlegetni. Igy lett a dátum Thot 24...
Az igazi az Payni 24, de ez részletkérdés. A lényeg az, hogy meg van a SZINKRONIZÁCIÓ az egyiptomi és a julián naptár között!
Szólni kellene David Rohlnak, hogy ne izzadjon tovább!
Nem csak ő.
Az alexandriai Theon (meghalt 405 körül) három könyvet írt Ptolemaios két művéről.
Pappus (meghalt 350 körül) szintén írt egy művet az Almagestről.
