Ha megnézed, hogy a park nyitásakor hány Csörgő és Szergej volt Szombathelyen, simán szét lehet lehetett volna dobni a felújításhoz szükséges összeget az üzemelő gépek között, ez is volt a terv.
Annak idején a "Bölcsek Kövére" gépészeti vezető megbízásából készült is egy jelentés, ami a gép felélesztésének műszaki és anyagi vonzatait szedte össze.
Ez így csak félig igaz... Már elkezdték, (jé, volt miből... ;-) ) a motor kidaruzását, meglévő cuccainak a bevizsgálását, előkerült innen-onnan pár alkatrész is, amikor le lett állítva a folyamat. Ha hagyják, hogy csinálják, akkor (ha a felélesztésig nem is, de) ahhoz sokkal közelebbi állapotban lenne gépészetileg, mint ma!
Mert a gépészeti vezetés azt vállalta be, hogy kilakatolják és lefestik a kiállításra kerülő járműveket. Az más kérdés, hogy ezt valakik továbbgondolták helyi szinten. Nem lett volna forrás a felélesztésre. Össz- vissz 200 millió volt a komplett park létrehozásra és ebben a Gizikétől a gőzekéig benne volt minden, tehát az építkezéstől a járművek lefestéséig bezáróan minden. Ezért történt az, hogy jónéhány jármű a '89 előtti régi időket idézően "szocialista felajánlás" szintjén lett lefestve, tehát a valós munkabér és anyagköltségek nem lettek kiszámlázva, mert igy 400 millió lett volna a valós beruházási összeg...
Amikor a gép az Északiból lekerült Szombathelyre, úgy álltak hozzá, hogy saját lábán menjen fel az akkor nyíló Parkba. Csak fentebb ezt megtudták, és közölték a fűtőházzal, hogy ha bármit csinálnak vele a festésen kívül, repül a vezetés.
Ugye azzal te jól láthatóan nem vagy tisztában, hogy 30-35 éve milyen viszonyok voltak. Hogy egy ilyen tömegű gép, mint az M63 megmenekülhessen, ugyanannyi tömegű "vasat" le kellett volna adni helyette (a selejtezett járművek után kötelező alkatrész vissznyereményezés, hulladékvas vissznyereményezés volt), de mivel ennyi ócskavasat még a MÁV berkein belül se lehetett csak úgy összekaparni, volt a másik út, az oktatási modellé átminősítés. Igy maradt meg egy.
Gyakran az állásukkal játszottak azok, akik egy-egy ilyen járműmentési akcióban részt vettek.
Persze könnyű 2018-ból okoskodni, igaz?
A nosztalgiaforgalom beindítása nélkül nem lett volna forrás azoknak a járműveknek az üzemképessé tételére amik nagyrészt ma is üzemelnek. Erre hatalmas pénzeket áldozott a MÁV, az általad lesajnált HB munkája nyomán, és azzal hogy üzemeltek ezek a járművek, bizonyították, hogy van létjogosultsága az ilyen helyreállításoknak. Ugyanis ebben sokan kételkedtek akkoriban.
És igen, nem mellesleg kemény valutát is termeltek (a külföldiek csak schillingért, márkáért és dollárért utazhattak). Akik azért jöttek kis hazánkba hogy gőzmozdonnyal vontatott nosztalgiakocsikon utazhassanak. Ez volt egy különlegesség, mert külföldön a mozdonyok helyreállítására költöttek, de régi kocsikra zömmel nem. Ezáltal jött létre a 100 éves vonat, a Déli Vasút gyorsvonata. Aztán ez a folyamat elakadt 1989 után. Kissé nem volt ilyesmire forrás.
Ha már külföld: dízeleket ott se nagyon használtak nosztalgiacélra 35 éve, mert akkor, ott még azok is a mindennapok részei voltak, alig 25-30 év üzemi múlttal tehát felesleges aprítani több évtizeddel ezelőtti hazai döntéseket.
Azért ez egy erős sarkítás. Akkoriban a járművek felújítása valamennyire szisztematikusan zajlott, komplett vonatok lettek rendbetéve. Cserébe ezek pénz termelésre is használva voltak, amiből a befolyó pénzt fel lehetett használni a többi jármű legalább szoborként való megőrzésére. (ha jól tudom)
Amúgy továbbra is az a legkomolyabb baj hogy ész nélkül szidja a "vasútbarátok" elég tág köre, a Füstit, a Nosztalgiát, miközben külföldi példákat mutogatnak. Arra viszont sose térnek ki hogy ezek a példák szinte 100%-ban magánkezdeményezések, amik 1-1 jármű köré épülnek, messze jobb anyagi körülmények közt. Természetesen ezen beszélgetések sose jutnak el odáig, hogy esetleg mi lenne ha mi is indítanánk egy ilyen válalkozást.
Mellékesen akkoriban még nem igazán alakulhatott ki az a szintű "dízelkultusz" mint ami manapság megy. Akkoriban még itthon is picit nagyobb számban üzemeltek Szergejek, Nohabok is bőven, nem voltak akkora ritkaságok már mint ma. Pluszban ehhez hozzájön az is hogy az ontopic gépek marginális létszáma, illetve elég kicsi akciórádiusza miatt nem is épülhetett fel az a szintű rajongói kör mint egy M62-es köré.
Mondjuk mellékesen nem tudom melyik részt érezted "cringe"-nek, vagy kioktatásnak.
Akkor szabad ugy fogalmazni, hogy az a gep menekul meg amibol van haszon, a maradek ami szobornak megy az meg csak oruljon, hogy meg lett mentve. Es meg veletlenul sem merul fel benned, hogy egy ilyen sztorit inkabb tagadni kellene mintsem magyarazatkent hirdetni?
Mar nem is erdekel, hogy kioktatsz csak ne lennel total cringe. :D
Neked halvány fogalmad sincs hogyan működött mindez, de gúnyolódni az megy.
Ha az általad "hisztéria" bizottságnak gúnyolt szervezet nincs, most nem arról beszélnénk, hogy miért "csak" szobor az M63, hanem legfeljebb csak régi, 30 éves, egyre fakuló fényképeket lehetne nézegetni róla.
A História Bizottság választotta ki a MÁV által amúgy szemrebbenés nélkül összevágatni kivánt járművek közül a közlekedéstörténeti értékük miatt megőrzendőket, és ehhez volt egy "trükk" hogy pl. oktatási modellé minősítették át, mint az M63-assal is történt.
A HB tagjai akkor szinte kivétel nélkül aktív vasúti vezetők voltak (vontatási főnökök, osztályvezetők, igazgatók stb.) akik tudtak diszponálni olyan összegek felett, amikből finanszirozták a járműfelújításokat.
Akkoriban a nosztalgiaforgalmat szakmailag a HB alakította ki, koordinálta, tehát ők jelölték ki melyik gép, kocsi menjen felújitásra illetve az időszakos javítások ütemezésénél melyik jármű kerüljön előrébb vagy hátrább. A Kft. egy egyszerű utazási irodaként jött létre 1993-ban, és az is volt egy évtizedig. Szakmailag minden kérdésben a HB felügyelte.
Bármilyen hihetetlen, akkoriban a nosztalgiaforgalom arra szolgált, hogy pénzt keressen a MÁV-nak. És ezzel járt, hogy mivel hazai fizetőképes kereslet erre nem volt a 2000-es évek elejéig, a német és angol vasútbarátokat a gőzmozdonyok és a 1945 előtti korszak érdekelte, és ennek megfelelő járművek helyreállítása élvezett prioritást.
Leegyszerűsítve: a nyugati vasútbarátot egy 10 példányban gyártott, még itthon is marginális, nehezen karbantartható mozdonytípus nem érdekelte. Ez a piac: azt kell eladni, amire van kereslet. Gőzmozdonyra volt igény, az M63-asra nem. Ha tetszik, ha nem így volt.
Most már kapiskálod, mi köze volt az ipari műemlék státusznak a nosztalgiaforgalomhoz?
A hiszteria bizottsagnal vannak fogalmi zavarok. Mi koze van az ipari muemlek statusznak a nosztalgiahoz mint fogalomhoz? :D Ha valami ritka - de meg csak most tettem fel a polcra - az kesobb is ritka(=ertekes) marad, sot. "Ergo" ez szimplan csak egy hibas dontes volt amit nem szabadott volna meghozni. Inkabb gondolni kellett volna ra, hogy hmm... par eve selejteztek az allomanyt lehet meg alkatresz is van valahol hozza.
Nem szeretnek gonosz lenni es azt mondani, hogy ideje lenne mar, hogy nyugdijba menjen a bizottsag... Meggyozodesem, hogy nem erdemelnek nyugdijat. :D
Mintha korábban arról is lett volna szó, hogy a jármű még a helyi vontatásokat is kevéssé bírja, és az egyik siklás is ennek volt köszönhető - ez a probléma is lett orvosolva?
Ebben az esetben viszont (ha tényleg alapos meló volt) nem látom okát a lentebbi "aggódás hegyeknek". Attól, hogy pl. Szolnokon, vagy Szombathelyen valaki megnézné és írásba adná, hogy "igen, tényleg jó", nem lenék sokkal nyugodtabb, mint ma. :-) (Szóval akkor fókuszálhatna a tisztelt csapat arra, hogy az itt-ott meglévő vezérlést, egyebet visszacsempészi a gépbe. ;-) )
Nem, szokásom fogadni amúgy se, de akkor a szó szerint pár éve leselejtezett jármű nem volt "nosztalgikus" - ergo a História Bizottság nem támogatta a dolgot. Hogy mások mit akartak-kavartak az más kérdés.
A dizeljármű, mint nosztalgiajármű a Nohabok selejtezése utáni "hájp" következménye.
Eléggé valódi lakatolás volt, mert a főkerettől számított 25-30 cm magasságig lett újralemezelve az oldala. És nem, ettől alaposabban egy vasúti járműjavító se "lakatol". Ott is csak azt a részt vágják ki ahol rohadt. Amit írtam, az egy vázszerkezetet is érintő alapos átvizsgálás és felújítás volna, ami ahhoz kellene, hogy az engedélyezett maximális sebességével közlekedhessen ha netán kerülne belé motor.
Igazából én pont "ettől" féltem, amikor kiderült, hogy jön a kilakatolás... Félreértések elkerülése végett: Örülök neki és nagyra becsülöm az összes (bármit) gépért tettre kész embert! Kalapemelés előttük! De ha már (végre) nekiálltak a masinának, akkor jó lett volna nem "Patyomkin falva " módon megcsinálni, hogy messziről úgy nézzen ki, mint ha... Természetesen itt nem arról van szó, hogy működőképessé tétel, ilyesmik... Hanem arról, hogy ha már lakatolás, akkor az legyen valódi lakatolás. Tartson 5x annyi ideig, de legyen normálisan megcsinálva. Naná, hogy többe került volna, nyilvánvaló... De a jelenlegi "megcsinálásnál" jóval több értelme lett volna. (... és még mindig csak szobormozdonyról beszélnénk. De az már egy jó és biztos alapként lenne, nem pedig egy "vigyázzunk, hogy mozdítjuk meg" -féle állapotban.)
Mivel nem volt 1998-ban semmi szándék (se pénz) arra, hogy akkor üzemképesé tegyék, ez igy egy akadémikus kérdés. Mikor ez ezébe jutott valakinek, és elvileg pénz is lett rá, már 8+5 évet állt a szabadban.
Ha egyszer ebből derül ki a világot kevésbbé ismerők számára, hogy megújul a Cmn 204787.
Mi is egy másik Offtopic keskenynyomközű jármű restaurálását végezzük. Facebookon folyamatosan posztolja egyik barátunk magyarázatokkal, mi történik a géppel.
Kell egy jól kommunikáló, türelemes ember, aki viszi a hátán, és az átlagos érdeklődő információéhsége kielégülhet, és népszerűség, elfogadottság is növelhető. Trollok meg ígyis úgyis vannak. :(
