Természetesen zavar, hogy nem úgy eszik a gyerek ahogy elvileg "kellene", ezért is írtam a topikba, hogy kikérjem a véleményedet erről. Az anyósom hozzászólásai pedig nem elbizonytalanítanak, hanem inkább már falra mászom tőlük, valahányszor szóba hozza ezt a témát, idegesít amikor okoskodik. Magamról annyit, hogy teljesen normális testalkatú vagyok, az evéssel soha nem volt problémám, bár állítólag én is elég vézna kisgyerek voltam, de legalább nem voltam válogatós. Köszönöm a többiek véleményét és tanácsát is! Üdv. Nnik
Nem akadály az örökbefogadásnál, ha már van valakinek vérszerinti, vagy örökbefogadott gyermeke. Ha már egyszer be vannak adva a papírok, és nem jelenthezetek le az örökbefogadási listáról, autómatikusan benne vagytok a rendszerben. Kérdeznék valamit, ha gondolod válaszolj. Látsz összfüggést aközött, hogy amikor beadtátok a papirokat az örökbefogadáshoz, akkor estél 10 év után teherbe?
Abszolút megértem, hogy kimerült vagy. Az anyaság az egyik legkimerítőbb, legembertpróbálóbb dolog a világon, ugyanis állandó figyelmet és önátadást igényel. Irtó nagy felelőség és fizikai strapa is. Nem lehet 10 percre kikapcsolni a gyereket, mint amikor az iskolában kicsengetnek, vagy mikor pihi szünet van a munkahelyen. Ezért tartom nagyon fontosnak, egy körülbelüli napirend kidolgozását, hogy legalább legyen, hogyan öszpontosítani az energáidat. Nyilván nem lehet óramű pontossággal lefektetni a gyereket, de hasznos a kb. ugyanabban az időben történő délutáni alvás, mert az legalább egy fix idő, amivel te rendelkezhetsz. Ugyanígy az esti lefektetést is jó időben elkezdeni, így elcsíphetsz magadnak egy kis estét is a napból. Jó, ha vannak hadra fogható nagymamák, nagypapák, egyéb rokonok, akiknek ki lehet utalni egy - egy fix időpontot a héten, amikor ők vigyáznak Lucára. Az se baj, ha egy alkalommal csak 1 órát érnek rá, de azt rendszeresen, így tudsz rá számítani. Én nem vagyok az egésznapos bölcsi híve. Szerintem 3 éves kor alatt a személyiségfejlődés alakulásában még meghatározó szerepet kell kapnia a szülőknek. Ez nem azt jelenti, hogyha mégis bölcsibe kerül egy gyerek, mert mondjuk a szülőknek muszály dolgozniuk, mert olyan az anyagi körülményük, vagy senki sem tud segíteni, nem lehet megoldani másképp, hogy az anya terhei csökkenjenek, a gyerek visszafordíthatatlan károsodást fog szenvedni a fejlődésben. Nem! De nagyobb biztonságban, lelki harmóniában és komfortosabban fogja magát érezni, ha az első lépéseket a társadalomba vezető úton, a szocializáció felé, szülői támogatással teszi meg. Vannak ma már napos bölcsik, ahol fizetni kell ugyan, kb. 2000-3000 Forint, de akár egy napra a héten is be lehet adni a gyereket. Így láthatod majd, hogy, hogyan éli meg a bölcsödét. Az első időben úgyis sokat betegeskednek a közösségbe adott gyerekek, ami teljesen normálisnak mondható, úgyhogy elképzelhető, hogy amúgy sem sokat járna bölcsibe. Ha van rá egy kis anyagi keret 650-1000 Forint /óra bérért lehet babysittert fogadni, akár pár órára egy nap. Szóval én azt javaslom, feltétlenűl szervezd meg magadnak hogy legyen időd és módod felszusszani egy kicsit a gyereknevelés terhe alól, és, ha az órrod már kint van a vízból, mérlegelni is könnyebb lesz, hogy bölcsi vagy nem bölcsi! üdv:J.
Először is kezdjük azzal a "túrát", hogy képzeld el magadat 3 évesen, amikor jönnek az okos felnőttek, bácsik és nénik és kérdezgetik hogy,"Na mi leszel, ha nagy leszel, kislányom? Emlékszel mit válaszoltál nekik? Mi lett azóta ezzel a színésznő, űrhajós, orvos, táncosnő, szakács, óvónő (csak, hogy beindítsam a fantáziádat) stb. kislánnyal aki akkor voltál, hol lakik ő most benned? Aztán ugyanezt eljátszhatod az érettségi előtt álló Panny-val, ő mi akart lenni? Ha gondolod oszd meg velünk ezt a találkozást, hátha másnak is hasznos lehet! üdv.J.
Kedves nnik, az en lanyom is iszonyu valogatos, (most 19 honapos), bar o legalabb abbol amit szeret rengeteget meg tud enni. Amit tudok ajanlani, mert nalam bevalt: En az ebedet hasznalom a kiserletezesre, de nalad a leirt "nem szeretem" lista alapjan a reggeli is lehet az. Szoval, ebedre olyan kajat csinalok, amiben van szeretem, es nem szeretem etel is. Minden alkalommal. Nem osszekavarva, elrejtve, hanem lathatoan, pl. o (tobbek kozott) a hust nem eszi meg mar egy fel eve, igy ha husos etelt csinalok, a koretben van a rizs mellett olyan zoldseg megfozve, amit szeret. De a hust is rakok neki. De ha ott hagyja, se csinalok belole problemat. Vagy ha fozeleket csinalok, amit nem szeret, akkor olyan feltetet, amit szeret, pl fott tojast, es csak egy kanal fozeleket. (Aztan persze eloszor otthagyja a "bemazolt" darabokat, de az otodik alkalommal mar nem.) A te esetedben a reggeli vajas kenyerrel kiserleteznek. Mindig raknek neki paprikat, vagy paradicsomot, Probalnek kulonbozo szinu paprikakat, hamozott es feldarabolt paradicsomokat, vagy amit a fantaziad kiad. Ugyanigy a sajttal is lehet probalkozni. Vannak pl azok a teszta szaggatok, ami sziv, meg lepke, meg fene se tudja milyen alakuak, egy egy lapot esetleg azokkal kivagnek, hatha a masfajta alak szimpatikus lenne, de a lenyeg, hogy minden alkalommal raknek valamit, amit elvileg nem szeret. Arra meg, hogy epp pl uzsonna ido lenne, de neki nincs kedve enni, nalam tokeletes, ha en eloszedek valami etelt es elkezdem latvanyosan enni (pl almat). Akkor hirtelen neki is kell... :) Nalam szep lassan egyre tobb dolgot megeszik, meg kb egy honapban egyszer valamilyen husos etelt is elsutok, mert epp ugy tartja 'uri kedve' hogy megkostolja... :) De a nagyszuloket tenyleg ki kell iktatni. En is raszoltam minden nagyszulore, hogy ne merjenek edesseget adni, ha megis adnak, en veszem el, hogy rendben, majd kesobb, aztan valahogy 'elfelejtem', vagy en eszem meg... :)
Abban teljesen egyetértek Mikolttal, hogy, ha éhes a gyerek enni fog. Azonban, ha Te a táplálkozás körül problémát érzel, akkor ott biztos valami nem jól működik. Nem feltétlenül az, hogy nem jól eszik a gyerek, vagy, hogy túl sovány lenne. Engem inkább az gondolkoztat el, hogy miért bizonytalaníthat el ennyire az anyósod, illetve az érdekelne, hogy neked, milyen szerepe van az életedben az evésnek? Volt-e régebben problémád vele? Ha gondolod válaszolj! J.
Sajnos (nekem ugyan szerencsére) elutaztunk, csak kedden leszek újra hosszasabban internet közelben, de addíg is hátulról kezdeném a válasz adást. Kedves Panny! Amikor valaki azon gondolkozik hogy mi is szeretne lenni igazából, akkor én azt szoktam javasolni, hogy próbáljon meg visszanyúlni a kezdetekhez. Szárnyaljon szabadon a képzelete szárnyain. Képzeld el, hogy jönne egy jó tündér és minden vágyadat teljesítené, csak meg kellene mondani mi szeretnél lenni, mit mondanál neki. Mi szerettél volna lenni oviba, általánosban és középiskolában. Ebből meglátod, hogy mi az amire legbelül vágsz, aztán ezt kell összhangba hozni a realitásokkal. Mérlegelni, hogy milyen kompromisszumokat kell megtenned, ahhoz, hogy lehető legnagyobb megelégedéssel töltsön el a munkád. Szívesen segítek neked ebben a saját mgadban történő barlangi túrán. üdv:J.
Ha jól tudom, Te a "Mi legyek?" kérdés megoldásában is tudsz segíteni.
Szóval, Egerben végeztem 2000-ben angol-szociálpedagógia szakon, majd levelezõn megcsináltam az idegenforgalom és szálloda szakot.
3 évig angolt tanítottam, most pedig egy diákcsereprogram szervezetnél vagyok. Ezt a munkát lényegében élvezem, de persze a munkahely nem biztos és a fizu sem túl jó. Így ismételten felmerült bennem a gyötrõ kérdés, mi a nekem való munka, amiben jól érzem magam és meg is tudok belõle élni.
Tudom, erre így elég nehéz bármit is mondani, de a lényeget felvázoltam, jöhetnek a kérdések. :)
az etkezes azert van, hogy ne haljunk ehen, legyen uzemanyag a motornak, azaz a testunknek. ha a gyerek "mukodik", azaz el, megkapja a szukseges energiat, azaz nem kell aggodni. nem eszik? ne egyen. legyen mindennap reggeli-tizorai-ebed-uzsonna-vacsora, akkor megkinalod, eszik, amit eszik, aztan kovetkezo etkezesig semmi. ha idegeskedsz, ra is atragad es meginkabb nem fog enni. anyost ki kell kapcsolni, nem az o gyereke. en meg olyan gyereket amugy nem lattam, aki onszantabol a teritett asztal elott ehenhalt volna.
20 hónapos a kisfiam és az a problémám, hogy nagyon "rosszul" (azaz válogat és keveset) eszik. Az még talán nem zavarna annyira, hogy nem eszik sokat, mert hát istenem, ha egyszer nem éhes... Sajnos azonban olyan ételeket nem tudok neki adni, ami szerintem fontos lenne a fejlődéséhez: zöldségek, gyümölcsök, stb. Gyümölcsök közül maximum a banánt eszi meg. Szegény enné az epret is, de attól meg kiütést kap... Zöldségek közül nyersen semmit, főve pedig esetleg a főzelékeket, de nem eszik paprikát, paradicsomot. Tojást, sajtot, túrót még véletlenül sem, kivéve ha rudi, azt enné halomszámra, de azt meg nem nagyon adok neki. Kap helyette joghurtot, meg müzliszeletet. Bezzeg az anyósom! Suttyomban adogatja neki a túrórudit mondván, hogy annyi kell neki. Nagyon sokat vitatkoztunk már ezért vele a férjem meg én, de nem igazán használ. Neki tiszta a lelkiismerete, mert ő mindig megmondja, hogy mit adott neki amíg mi távol voltunk - utólag. Ráadásul még rossz anyának is érzem magam amiért nem eszik rendesen a gyerekem, mert mindig megkapom, hogy nem úgy etetem, ahogy kéne. Rendszertelenül és nem úgy, ahogy neki annak idején a gyerekorvos javasolta. Ő tudja mi kell egy gyereknek, mert két gyereket felnevelt. (Az egyik 29, a másik 38 éves.) Megpróbálom én úgy etetni, ahogy a nagy könyvben meg van írva (5ször egy nap), van mikor sikerül (időnként egész szépen eszik), van mikor nem, de mit csináljak, ha egyszer nem éhes, nincs étvágya akkor, amikor szerintem ennie kéne? Nem tömhetem meg akarata ellenére! Pedig kisebb korában szinte mindent megevett, aztán egyre válogatósabb lett. Nem tudom miért. Most kap vasat meg multivitamint, de nem igazán történt változás étvágy terén. Egyébként egészséges a gyerek és szerintem nagyon formás is. Nem olyan dundi, mint csecsemőkorában, de ez normális. Az anyósom szerint viszont nagyon sovány. Mit gondolsz, várható változás? Van ok az aggódalomra, vagy semmi gond? Köszi előre is! Niki
Nekem csak 8 hónapos a gyerekem, de néha én is a falat kaparom a kimerültségtől. Pedíg nagyon szeretjük a kisasszonyt. Én már kétszer egy héten lejárok edzést tartani, akkor a nagyi vigyáz rá. Ha nem lenne ez a két nap, hát én se tudom, hogy bírnám. Érdekes, ez valahogy sehol nincs megírva, de lehet, hgy csak én nem találkoztam vele. Mindeni csak arról beszél, hogy, szoptatni kell a gyereket minél tovabb, ha nem teszed, akkor rossz anya vagy. 3 évig otthon kell maradni, ha bölcsibe adod, gazember vagy. Ez nekem egy kicsit durva. Én szeretem a gyerekemet, de nem vagyok rabszolga! Én is biztos bölcsiba adom, ha 2 éves lesz, de lehet, hogy hamarabb! Kitartást kívánok neked! Szup
Most másfél éves a kisfiunk, aki akkor fogant, amikor már teljesen lemontunk arról, hogy legyen közös gyerekünk a férjemmel. Már az összes papirunk be volt adva az örökbefogadáshoz. Most azon gondolkozunk, hogy lassan kéne egy tesó is, de mivel már mindeketten benne vagyunk a korban, nincs időnk újabb 10 évet várni, míg összejön. Úgyhogy úgy gondotuk, most jó időben badnánk a papirokat. MIt gondol, van esélyünk az örükbefogadásra, ha van már egy saját vérszerinti gyermekünk? köszönettel: J.
Luca lassan másfél éves. Decemberben lesz 2. Szeptembertől szeretném bölcsibe adni, de nem tudom, nem korai-e még. Szépen fejlődik, mindent eszik, beszélni is elkezdett már, picit félek, hogy vissza fog fejlődni. Viszont nekem már nagyon kéne dolgoznom. Egyrészt a pénz miatt, másrészt megzöldülök már itthon. Mi a véleményed, van valami ötleted?
Pontosan a fix napi összeget nem tudom megmondani, de azt tudom, hogy a 70%-ból lejön 8,5% nyugdíj előleg+adózni is kell belőle, a megfelelő sávnak megfelelően, de a kisgyermekek után járó családi adókedvezmény is igénybevehető. A Gyed összege 83.000 Forintban van maximálva, ennél többet nem lehet kapni. A pontos összeget a munkahelyeden a bérszámfejtő tudná kiszámolni. üdv: Judit
Kisbabát várok, és az lenne a kérdésem mennyi GYED-re számíthatok. 16éve dolgozom a napi átlagkeresetem 9600,-- Ft. Azt tudom hogy ennek a 70%-a a GYED, de azt nem ebből milyen levonások vannak.
Itt az út, hármas út, mint a mesében. Vajon merre menjek? Mi lesz velem, ha ezt lépem, nem lenne-e jobb arra menni? Nekem valahogy így jön le amit írtál.Félelmeid teljesen érthetőek, sajnos, vagy inkább szerencsére, nincs előre forgatókönyvben leiírva, hogy hova visznek minket azok a bizonyos utak, lépések. Vagy, ha le is vannak írva, nem lehet benne előre lapozni! Ezért aztán nincs más hátra, mint meghallani azt a belső hangot, amelyik mindenkinél jobban tudja, hogy mit kell tenned. Ahhoz azonban, hogy meghalld ezt a hangot, belső csendességre van szükséged. Lehet, hogy ezért hagnyagolod most el a dolgaidat. Talán szükséged van egy kis belső csöndre! Én nem hiszem, hogy csak egyfajta lángoló szerelem létezik. Minden működő képes kapcsolatnak meg van a maga vonzása, csak tudni kell meglátni, hogy mi az. Néha a lángoló szerelmek csúmya véget érnek, és a barátságból és emberi bizalomból szerelmek szövődnek. Talán végíg kellene gondolnod, hogy miért lett vége a nagy szerelemnek és mit látsz vonzónak az új kapcsolatodban? Mi hiányzik az életedből? Hova lett a szenvedély belőled? Vajon csak a lángoló szerelemben lakik? Most ezek a kérdések jutottak eszembe. Nem feltétlenül várom, hogy írásban válaszlj rájuk, ha gondolod gondold végíg őket, kérdezz bátran vissza, ha valami nem világos! üdv: J.
Igen valóban a változások idejét élem. Mind a munkám terén mind a magánéletemben. A munkámban, amit igazán szeretek mintha 1 kicsit elfáradtam volna. Vágyom némi könnyebbségre, de sajnos mintha csak egyre nehezebb lenne. A dolgaim elhanyagolásán azt értem, hogy tudom mit kellene tennem ahoz, hogy menjenek a dolgok de egy belső gyomorgörcs meggátol benne. Néha erőre kapok és megváltom a világot de aztán ismét elfáradok....
A Kedvesemmel 1 éve vagyunk eggyütt. Már Ő is és én is túl vagyunk a nagy szerelmen amit sajnos mással éltünk át. Egy megbízható kedves ember Ő, olyan akiről mindenki álmodik. Jóképű, udvarias, stb stb..... harmonikus a kapcsolatunk...... de sajnos ennyi.....
Néha azt gondolom jó lesz ha összeköltözünk néha pedig azt hogy nem akarom. Lakást is úgy keresek, hogy mindkettőnknek legyen majd egy saját kis zuga ahol elbújhat ha akar. Szeretnék hozzá tartozni, de félek, hogy mi lesz, ha a régi nagy szerelem visszaköszön és én már nem tudom tartani magam.....
Először is hagy gratuláljak a nicknév választásodért! Jót derültem rajta. Valóban nehéz volt egy pillanatra átlátnom a helyzetet, de azt hiszem egy pár kérdés erejére legalábbis sikerült! Szóval a döntésedhez a következőket kéne mérlegelned: 1. Mennyi pénzt jelent a Gyed számodra, ellenben a minimálbérrel?2. Valamint azt, hogy mennyit kell még fizetned az egyetemért? 3.Hány éves a kisfiad? 4.Hány évig tart még a GYed-ed? Azt tudod, hogy GYed-et egyszer meg lehet szakítani, és aztán újra lehet igényelni. Szóval, ha a bölcsiben feltétlenül ragaszkodnak a munkáltatói igazoláshoz, akár 1 hónapra is vissza lehet menni dolgozni, vagy akár 2 hétre is, és újra visszatérni a GYED-re. Aztán, ha már felvették a kisfiadat a böcsibe, senkinek semmi köze hozzá , hogy te mit csinálsz! Ugye érted?! üdv: Judit
Kisfiam szeptemberben megy bölcsibe. Én még gyeden vagyok és mellette egyetemre járok. Most végzem az utolsó évemet, de néhány órám még hiányzik ezért túlfutó leszek. Mivel gyeden vagyok ez nem gond, mert nem kell érte fizetni. Viszont a bölcsiben le kell mondani a gyedről és munkáltatói igazolást kell vinni. Én kültag vagyok egy bt.-ben és van rá mód, hogy oda minimálbérre bejelentsenek, de akkor le kell mondani a gyedről ergo fizetnem kell az egyetemért. Lehet, hogy én bonyolítom túl a dolgot?
Ahogy látom elég nagy változás előtt állsz. Új lakás, tervek stb. Ezek gondolom némi feszültséggel is járnak. Általában félúton lenni pszichésen a legmegterhelőbb. Nem tudom, hogy te hogy vagy vele? Kérdésem, hogy mit jelent az, hogy elhanyagolod a dolgaidat? Nem lehet, hogy amit TE elhanyagolásnak gondolsz, az inkább azt jelzi, hogy változóban vagy, és ami eddíg kitöltötte az életedet egy kicsit más szerepet kap? Nem lehet, hogy rád fér egy kis átrendeződés? Lehet, hogyha ezt elfogadnád, vagy ezen meditálnál, oldódna a feszültséged is, és kevesebb energiád menne kárba, talán többet megengednél magadnak? Nem tudom, csak tapogatózom. Még mindíg túl kevés infóm van rólad. Pl. mit jelent az, hogy "nem a leglángolóbb szerelem", Azért kérdezem, mert most költöztök új lakásba. Feltételezem együtt. Vannak talán terveitek? Ha van kedved válaszolj!
Kedves Zsuzsa73! SAjnos én nem tudok ilyen listáról, de jó ötlet lenne! Továbbítani fogom az illetékeseknek! Kérdésedre azt tudom mondani, hogy minden intézmény saját maga köt szerződést a minisztériummal, így lutri, hogy melyik tanfolyam támogatott a kismamák részére, illetve milyen mértékben támogatott. Sajnos ez az egész rendelet hibásan lett megalkotva, mert csak arról szól, hogy a kismamák nem kötelezhetőek az államilag akkraditált képzésben tandíj fizetésére. Azonban ezek a képzések elég eltérő árfekvésűek. Határ a csillagos ég. Azonban az állam csak egy meghatározott összeg határig ad kompenzációt a képző intézményeknek. Szóval én azt ajánlanám Neked, hogy a kinézett képzéseket hívd fel telefonon és kérdezz rá, hogy náluk, hogy megy ez a dolog, mert sokszor az intézmények egyedi elbírálás alapján is ítélkeznek. Szóval elég kaotikus a helyzet, de sok sikert!
Kedves Sorsikaaa! Teljességgel jó helyen jársz. Kérdésed minden szempontból megértő fülekre talált. Egyrészt, mert, mint magán ember maximálisan megértelek. Pár hete én is pont így éreztem. Tudom mennyire rossz és gátló hatással van az emberre ez. Kéne egy kis elem csere. Ebben is szíversen segítek. Persze, hogy ne csak általánosságokban tudjak fogalmazni, szükségem lenne egy pár információra Rólad! Arról, hogy hogy élsz, mint élsz? Mi fárasztott el ennyire? Addíg is hagy mondjam el, hogy az általános lemerülésnek nagyon sok oka lehet, különösen így tavasszal. Ha már felismerted a tüneteket, először is gyorsan utalj ki magadnak egy kis pihit. MInden áron! Itt most nem feltétlenül anyagiakra gondolok. SEgítség, lemondás, munkahelyi hiányzás, rendetlenség hagyás, ilyesmi. Lehet, hogy ha egy kicsit távolabbról látod a dolgaidat, már jobban fogod érezni magad! Sokszor amikor az ember túl fáradt, olyan dolgokat is megoldhatatlannak vél, amiket, ha nem ilyen állapotban lenne sec-pec megcsinálna. Kimerülten egy értelmetlen vitába is hamarabb belekeveredik az ember és ez csak tovább fárasztja, leszívhatja az energiáit. Fontos, hogy ne most kezdj el az élet nagy dolgairól filózni, mert az úgysem vezet most sehova, maximum oda, hogy nem vezet sehova, de ez butaság! Remélem soraimban találtál valami használhatót, addíg is, amíg többet elárulsz magadról, és akkor célzottabban tudok segíteni neked, feltölteni a megküzdési eszköztáradat! üdv: Judit
Az az én egyre nagyobb problémám, hogy úgy érzem lemerültek az elemeim.
Alapvetően egy nagyon optimista energikus alkat vagyok. De sajnos pár hete már szinte összekaparni se tudom magam. Motiválatlan vagyok, enervált és néha még az is eszembe jut egy múlló pillantra minek folytassam tovább......
Szeretnék gyorsan kimászni a kátyúból de az eddig bevált trükkjeim most nem segítenek. Mit tehetnék?
Szeptembertől egy olyan tanfolyamot szeretnék elvégezni, amit a GYED támogat. Van ötleted, hogy hol induljak el, van -e esetleg olyan lista, ahol ezek a tanfolyamok összesítve vannak?
Kérdésedet megkonzultáltam gyermekorvos szakemberrel, ezért egész nyudodtan mondom, hogy ne izgulj, Te is nyugodj meg, biztos, hogy nincs semmi baja a kisbabádnak! Ha tegnap történt volna az eset, akkor azt javasolnák, hogy figyeld a székletét, de mivel másfél hónapja nincs semmi nyoma annak, hogy valami baja lenne a kisfiadnak, ezért biztos nem nyelte le azt a darabot!Különben műanyagot ki sem mutat a röntgen, ezért csak a széklet vizsgálat jött volna szóba! Még egyszer: No Para!
