Azért nem a cikkben leírt négysoros, mert próbálkozásnak ez is megteszi. Meg csak olyan van itthon, ami egybe szerelt I2C-vel. Azt meg olyan MEGA-hoz tartogatom, amin sok I/O portot kell felhasználni. Jobbra lent a billentyűzeten az a fehér kis izé a piezo, beordítja a fél falut, így, hogy csak közvetlenül egy kimeneti portra van rádugva. Az UNO baloldalán van egy kis panel, az nem tartozik a kapcsoláshoz, egy TTL/RS485 átalakító. Rá van ragasztva, nem akartam letörni.
Na, szóval. Éppen jött Kínából néhány ici-pici HF trafó. Megpróbálom illeszteni valahogy a kütyüt a RIG-hez, aztán nyomok majd valamit. Mást nem, RYRYRYRYRYRYRYRYRY-t, mert azt adja folyamatosan.
Tud valaki hazai forrásból NJM221 FSK demodulátor IC-t?
Egyébként a billentyűzet, kijelző, hang tesztprogram fut.
- Arduino UNO,
- 16x2 LCD display,
- PS/2-es billentyűzet,
- piezo hangszóró.
Az RX/TX programot egyelőre nem töltöttem fel, mert meg kellett bizonyosodni arról, hogy a perifériák jól működnek-e. Az FLDIGI-vel teszteltem az "adást", amit dekódolt megfelel a beírt szövegnek.
Én az adott feladathoz kerestem gyorsulásérzékelőt és bejött az, amit Tóni mindig mond: jó pénzért a kínai is ad jó árut: Egyedi mérési jegyzőkönyvvel, tanusítvánnyal (kettőt vettem, nem másolat volt a jagyzőkönyv)...
Az RS485 drivert mi annak idején alapból "megtalpaltuk" egy tisztességes áramot leadni képes gyors totem-pole végfokkal...
Már kezdetben néhány alapvető dolognak rendesen aláfutottam. Csináltam egy 40 inputos adatgyűjtő programot, RS485 kommunikációval két Mega között. A soros kommunikációval nem is volt baj, egy 75m-es UTP kábellel próbáltam ki (az volt kéznél), erősen zavart ipari környezetben, 300A-es frekvenciaváltók közötti nyomvonalon. Szépen át is mentek a jelek, csak nem feleltek meg a valóságnak a vevő oldal kimenetei az adó bemeneteinek. Váltva írtam a programban HIGH és LOW szinteket.
pinMode(2, INPUT); digitalWrite(2, LOW);
A HIGH szintekkel nem is volt baj, de a LOW szintek esetlegesek voltak. Mire aztán rájöttem, hogy nem elég definiálni a szinteket, a bemeneteket kapcsolási logikától függően LOW vagy HIGH szintre kell húzni a fizikai valóságban is egy ellenállással.
Minden bemenetet LOW-ra húztam, ezután már kitisztult a kép a vevőnél is.
Az RS485-ről annyit, hogy míg minden oldalon azt írták, hogy oda-vissza kommunikációhoz elég egy-egy átalakító, ez nem igaz. Ha duplex kell, akkor 2-2-re van szükség. Persze ehhez sem találtam segítséget, megamtól kellett rájönnöm. Csak azért, mert nekem is furcsa volt.
Aztán addig fajultam, hogy kisebb összetűzésbe keveredtem a főnökeimmel, annak okán, hogy a relés időterv vezérléshez való szinkronmotoros programkapcsolókat már nem gyártják és mind elfogyott.
Nosza, csináltam egy prototípust UNO-val.
Mondanom sem kell, hogy minden teszten átesett. Volt ez iszonyat porban, egy frekiváltó szekrényben a fojtó mellett 10 centire, ott nagy a meleg is. Mindegyik teszt 24 órás volt és a program egy végtelen ciklusban ismétlődött. Aztán a végtelen ciklust átírtam és a valós alkalmazásnak megfelelően bemenetről indítva rengetegszer lepróbáltam. Persze jöttek az újabb igények, legyen egy ilyenben az összes (14db) szállítószalag programja. Lett! DIP kapcsolóval beállítható, de, hogy ne kelljen leírást használni hozzá egy kis OLED kijelző mutatja a kiválasztott szalag számát. A vége az lett, hogy (mivel nincs PLC), ideiglenes megoldásnak elfogadták arra az esetre, ha valamelyik régi motoros kiszáll a sorból. Egyébként nem gáncsoskodtak, nem kötekedtek. Nyilvál olyan megoldás kell, amit mindenki tud kezelni és már bevált. Ha másra nem is volt jó, de most már lesz PLC.
Persze van még sok minden a tarsolyban, készül még néhány meglepi. :-))
Hát akkor készülj fel a legrosszabbakra, főleg, ha profizmusra törekszel! Márpedig fogsz!
Kétfrontos harcot kell vívnod magaddal a magánéletedért. :-))
Mert olyan nincs, hogy csak rádióamatőr vagy csak Arduino-mániás. Mindkettőt űzni fogod.
Arra is készülj fel, hogy segítőid kies honunkban nem lesznek, csak gáncsoskodók vagy irigykedők. Ha valami nem sikerül, vagy valamit nem értesz, már kezdetben külföldi fórumokon keresd a válaszokat!
Az sem szégyen, ha nem vagy profi c-ben vagy c++-ban (Arduino nyelvezet alapja), akkor kezdetben, de lehet, hogy később is lopnod kell a szoftvereket. Mert ezeket főleg külföldi oldalakon szívesen megosztják.
Látogass el a GitHubra, ott remek, tesztelt könyvtárak vannak minden témában.
Arról nem is beszélve, hogy nem fogsz megállni a költekezésben, bár ne mondom, hogy anyagilag megrendítő tételek lennének, de sok kicsi sokra megy! Az ibéjen rengeteg jó kiegészítő található és én még a kínaiakban sem csalódtam.
Igaz, ez egyelőre RTTY, de szerintem találok majd mást is, pl. BPSK-t, SSTV-t.
Egyébként ennek a csak adni tudó változatát egyszer már megcsináltam kétsoros kijelzővel. Még a PS/2-es billentyűzet is megvan - hátha jó lesz valamire! -, most majd jó lesz. Régebben is felvetődött a kérdés, miért kell ezt Arduinoval eljátszani, amikor van laptop is a világon, meg különféle modem szoftverek. Akkor sem tudtam megmagyarázni. Mert csak. Mert játék. Mert sikerélmény.
Azt már nem is említem, hogy a sok kísérletezéssel eszméletlen sokat lehet megtanulni a programozás és a mikrokontroller környezetének kiépítéséhez. Ma ott tartok, hogy néhány Arduinoval, azok soros kommunikációjával meglehetésen bonyolult relés rendszert ki tudok váltani (esetenként több száz reléről van szó). Értelme mi? Van egy távvezérelt időterv vezérléses félautomata rendszer, amelynek a felelőse vagyok. Nyilván felmértem és tudom, milyen tartalékaink vannak egy romboló üzemzavar elhárítására. Nem sok, amivel hamar ki lehet váltani, üzembe lehet helyezni. Persze nem egy ipari kütyü az Arduino - bár van egyedi vezérlést ellátó ipari kivitele -, de ha és ameddig a beszerzés tart és nem áll napokig a rendszer, akkor ideiglenesen is bevethető bármi, bármilyen ötlet, főleg, ha az ugyanúgy tudja az előző működését.
Elkalandoztam. De ettől a hobbitól kaptam már olyan dolgokat, amit a munkahelyemen fel tudtam használni. Csak egy példa, gyorsulásérzékelők beépítése adagolók működésének ellenőrzésére, később a rezgésamplitúdó mérésére.
Putty-al még nem próbáltam, de pár éve írtam hozzá saját terminálprogramot soros port kezeléssel, azzal beröffentettem. A TNC szépen bejelentkezik és válaszol a TNC parancsokra, híváskor világít a TX led, már csak a rádiót kéne utána akasztani. Már tudom is mire jó a két UV5R rádióm, persze majd csak ha újra meleg lesz az idő.
Teljesen vadonat újnak tűnt egyetlen karc nélkül, némi nézegetés után megkockáztattam a kérdést, hogy ez az izé mennyi, hát 1000 Ft. Megpróbálkoztam azzal a trükkös és bevált kérdéssel is, hogy "és ha kettőt veszek", de az meg 2000 Ft volt. Így most két TNC-2 vár a nem tudom mire, de tökéletesen működnek:-)
Egyáltalán még packet-rádiózik valaki amatőr? Vagy akkor cébé 24-25? A 90-es években elég sokat száguldoztam a digitális rádió-autópályán, az ósdi Standard 110-esem volt a rádió, de persze 500 méterre volt a link, HA9SB üzemeltette. Lehet kénytelen leszek önmagammal rádiózni, egyik végén én, másik végén egy szimpla mesterséges intelligencia, aztán megmérkőzünk.
Van ennek egy (élet)filozófiai része is, ugyanis ezek a dolgok (csöves rádió, magnó, videoizé, Commodore64, Maros-B, packet radio ...stb) ugyanolyan jól működnek ma is mint 20 vagy 40 évvel ezelőtt, viszont fillérekért beszerezhetők olyan cuccok, amikért valamikor több havi jövedelmünket is kifizettük volna, de kellett a pénz házra, gyerekre, autóra stb és emiatt idő is kevesebb jutott. Mindössze várni kellett és túlélni, és most itt van, minden, ami segít megérteni, hogy tulajdonképpen nem is volt ez annyira fontos. Persze akkor kérdés mi a fontos, és vannak-e "valóban fontos" dolgok az életben? És érdemes-e belebonyolódni olyan új szemfényvesztésekbe, amik aktuálisan megint csak nagy terhet jelentenek és amit velünk együtt temetnek? https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2015/10/09/a_collyer_testverek_vegzete
Köszönöm a választ! Ez is hasznos volt, de engem a DMR önmagában érdekelne, mert a kiépítési tervről tudok, csak arról nem, hogy jelenleg hol tart a folyamat. C4FM-re nincs készülékem és most nem is tudom, melyikre lenne érdemesebb inkább beruháznom.
Kipróbáltam, persze nem az éterben, csak a számítógépen. Egyelőre nem mértem semmit és nem nem demoduláltam, de hangzásra azt a streamet adja ki, amit az RH DRM állomások vételekor hallani.
Jelenleg is adott a lehetőség, hogy C4FM átjátszóról a DMR Hungary TG216 beszédcsoportba átmenj. A C4FM átjátszót a Hungary-DMR szobára kell csatlakoztatni.
Statikus linkelés azt jelenti, hogy a talkgroup vagy reflektor kapcsolata állandóan "él", tehát ha a rádiód menüjében be van programozva az a beszédcsoport vagy reflektor szám, akkor egy PTT nyomás és már hallanak is. Statikusan van linkelve a magyar TG 216 az összes magyar DMR átjátszón. Dinamikus linkeléskor csak bizonyos ideig él a kapcsolat. Ezt az átjátszó admin-ja állítja be az átjátszó CPS fájljában, általában 10-15 perc. A dinamikus kapcsolatot kettőféleképpen lehet megszakítani. Indítsz egy 4000-es hívást (reflektornál private call 4000, talkgroupnál group call 4000) vagy ha letelik a beállított idő a kapcsolat automatikusan megszakad. A kapcsolat megszakadását az átjátszó bemondja. A csatolt képen jól látszik, hogy zöld színnel a statikus talkgroupok vannak csatlakozva a kék színű pedig dinamikus kapcsolat.
