"Emiatt azt sem tudja megállapítani, hogy az adott átjáróra megvan az előírt rálátási távolság vagy sem"
Akkor gyakorlatilag mi alapján hajthat be egy autós fehér fénynél az átjáróba?
Hiszen a teljesen nyilvánvaló eseteket kivéve még azt sem tudhatja, hogy amikor ellenőrzi, hogy "nem közeledik vasúti jármű", akkor ő maga belát annyi távolságot a sínekből, hogy az áthaladás (fehér fénynél!) nem vezet balesethez.
Mivel a vörös fénynél, fehér fénynél, fény nélkül is jöhet vonat, így magának a fényjelzőnek sincs semmi értelme. Rakjatok ki egy STOP-táblát minden átjáróhoz, aztán helló. Azt legalább kevésbé drága karbantartani, mint a semmiresejó villogót.
Sajnos a streetview kép nem állítható meg pont azon a ponton, ahol az andráskereszt van, de az látszik, hogy ha valaki a járműve elejével az andráskeresztnél áll, akkor nem lát be annyit jobbkéz felé az utasvárótól, amennyi szükséges lenne egy 120 km/h-val közlekedő vonat időbeni észleléséhez.
Itt sem kell tudnia a közúti jármű vezetőjének, hogy az ív belső oldalán lévő vágányon nemigen jár vonat, és "előrébb lehet gurulni" szabálytalanul. Az Andráskeresztnél állva azonban jobbra szintén nem belátható a pálya.
és ezek csak azok, amelyeket ismerek is, nem a térképről vadásztam őket...
Gondolom, mások is ismernek még egy rakás olyan helyet, ahol a helyszín nem teszi lehetővé, hogy a közúti felhasználó akár megállással is valóban fel tudja mérni, hogy jön-e a vonat. A villogó fehér fény mellett, ugye.
Épp erről írtunk már többen is. Az autósnak ezt nem kell tudnia. Ahogy azt sem, hogy az adott átjáróra milyen előírások vonatkoznak. Emiatt azt sem tudja megállapítani, hogy az adott átjáróra megvan az előírt rálátási távolság vagy sem, mivel nincs betekintése a vizsgálati jegyzőkönyvekbe.
Én csak azt szeretném megkérdezni a vita vasutas résztvevőitől, hogy kinek, kiknek (lehet) a felelőssége az, hogy a magyarországi, fényjelzővel (is) biztosított vasúti átjáróban a fényjelző készülék fehéren villogó jelzése mellett megjelenik egy, legalább a pályasebesség felével haladó vonat?
-A mozdonyvezetőé?
-Az infrastruktúra karbantartójáé?
-Az infrastruktúra gyártójáé?
-Az infrastruktúra kiépítőjéé?
-A közúti jármű vezetőjéé?
Ha legutóbbi felelős érte, akkor miért, mit tehet ellene?
Ha a legutolsó nem felelős érte, akkor miért csakis és kizárólag az ő nyakába van varrva a felelősség a KRESZ-ben megtalálható szabályozásssal?
Honnan tudhatja egy közúti jármű vezetője, hogy amikor ő a vasúti átjáróba érkezik, az fehéren villog, körülnéz (valóban megteszi), akkor ő abban a pillanatban a vasúti pályából _valóban_ belát olyan hosszúságú részt, hogy kellő időben észrevegye a vonatot?
Hiszen arra már megneveltük a közúti jármű vezetőjét, hogy ne bízzon a fehér fényben, hiszen ennek ellenére bármikor jöhet a vonat és ezt az ő dolga kivédeni. Ha nem bízik a fehér fényben, abban miért bízzon, hogy minden körülmények között biztosítja az infrastruktúra kezelője, hogy ő a vasúti átjáró kezdete jelzőtábla előtt (akár megállva) meg tud bizonyosodni arról, hogy behaladhat az átjáróba?
Nemhogy a fehér fénynek, de bármilyen fénynek nincs így értelme az átjárón.
Annyira szabad, mint egy elsőbbségadás kötelező tábla.
Ha az szabad, akkor az.
39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,
Tehát körül kell nézni, meg kell győződni az áthaladás biztosnságos voltáról
a) az – egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott – fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.
(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b)a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
(8) A továbbhaladást – a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett – engedélyezi
a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,
b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.
Tehát fehér = szabad. Az alábbi feltételekkel:
39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,
b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
f) vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,
g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
h) ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.
(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,
b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
c) a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad,
d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra – a (3) bekezdésben említett megállást követően – abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad,
feltéve – mindkét esetben – hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.
Ez pedig arra vonatkozik, hogy nem a 112-t kell(ene) értesíteni a KRESZ szerint elakadás esetén, hanem a "vasúti jármű vezetőjét, vagy a vasút más alkalmazottját"
39. § (7) Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.
A baj ott van, h a vasút szarik arra, h a kereszteződés belátható legyen (akkor is ha 10 éve nem jött vonat). szarik arra, h ő is hibás lehet egy általa a közút felé kiadott hibás jelzésképpel.
egyszerű a válasza: mindenben a közút a hibás.
Ez telekhatár kérdés. Az a hibás, akinek a telkén van a beláthatóságot korlátozó dolog. Az út menti fák miatt a közút kezelőjének feladata a beláthatóság biztosítása, míg a vasút mentiek gyérítése a vasúttársaság dolga. Ha pedig a láthatósági területre épületet engednek építeni, ott felmerül az építésügyben eljáró hatóság felelőssége is a telek tulajdonosán felül.
"Egyszerű autósként nem is kell tudnod. Csak egyszerűen körül kell nézned. Vagy nem kell körülnézned, de a vasúti jármű akkor is erősebb. Ahogy jónak látod, cselekedj úgy...!"
nem tudom, h mozdonyvezető vagy-e.. de senkit nem akarok megsérteni:
gyere ki ott 80-al az erdőből egy Bzmottal, és a KRESZ szerint szabályosan keresse a sofőr a keresztbe vonatot. a sofőr mögött van a teherautón 4 tonna előregyártott vasbeton gerenda.
"Egyszerű autósként nem is kell tudnod. Csak egyszerűen körül kell nézned. Vagy nem kell körülnézned, de a vasúti jármű akkor is erősebb. Ahogy jónak látod, cselekedj úgy...!"
nem tudom, h mozdonyvezető vagy-e.. és nem is akarok senkit megbántani, de akkor gyere ki ott 80-al az erdőből egy Bzmottal, és legyen ott egy vasbetongerendát szállító teherautó, aki épp szétnéz, mert a KRESZ szerint keresi, h jön-e keresztbe vonat, csak a vasút hibájából nincs meg a rálátási 3szöge...
Upsz, benéztem, melyik vonalról van szó. De mondjuk itt szerintem ötvennel se látod meg időben, azt meg az autós nem tudhatja, hogy itt most nincs forgalom (mellesleg az utcakép készítésekor elvileg még volt). Meg igazából nem a konkrét példán lett volna a hangsúly, hanem hogy kapásból eszembe jutott egy rosszul belátható átjáró, pedig messze nem tartok millió kilométernél és annak főleg az első fele nagyrészt autópálya meg Budapest, szóval az átlaghoz képest én szerintem kevés vasúti átjáróban jártam.
a példában "erdőből" jön ki a vágány. akinek nincs helyismerete, az honnan tudja h 10 éve nem jön semmi, vagy h 80-al bármikor átroboghat egy vonat?
pont ez a baj: hivatalosan vasúti kereszt, de nem belátható.
senki nem akarja h a vasútnak ne legyen elsőbbsége. senki nem akarja, h ha piros a közútnak, akkor ne álljon meg az autós. senki nem akarja, h ha valami műszer nem működik, akkor az autós ne nézzen szét alaposan, (de akkor a mozdonyvezető is tudjon róla, h ott hibás a jelzés).
A baj ott van, h a vasút szarik arra, h a kereszteződés belátható legyen (akkor is ha 10 éve nem jött vonat). szarik arra, h ő is hibás lehet egy általa a közút felé kiadott hibás jelzésképpel.
egyszerű a válasza: mindenben a közút a hibás.
és a konkrét válaszom: nem tudsz körbenézni, mert nincs meg a rálátási 3szög. mire belátod a pályát, már a síneken vagy.
Egyszerű autósként nem is kell tudnod. Csak egyszerűen körül kell nézned. Vagy nem kell körülnézned, de a vasúti jármű akkor is erősebb. Ahogy jónak látod, cselekedj úgy...!
"Hogy ezen a pályán nem jön 100-zal vonat, arra mérget vehetsz. Egyrészt ez egy mellékvonal, amin biztosan kicsi a sebesség, másrészt személyforgalom nincs, de valószínűleg teherforgalom sincs, mert már ezen a 2021. augusztusi képen is tiszta rozsda a sín."
ezt honnan tudja az egyszerű autós? és hol van a KRESZ-ben vagy a vasút saját előírásaiban az, szemmel láthatóan nem használt vasúti kereszteződésben nem kell szétnézni ill. ehhez a beláthatóságot biztosítani? (jó példa a budaörsi lámpás kereszt, aminek nem volt már tovább vágánya, csak a közúton, lámpával).
én csak olyat ismerek, h "vasúti kereszteződés", amiben Mo-on jellemzően 120 km/h-ig lehet bármire számítani (de szerintem ez a 120 sincs sehol leírva a KRESZ-ben)
Hogy ezen a pályán nem jön 100-zal vonat, arra mérget vehetsz. Egyrészt ez egy mellékvonal, amin biztosan kicsi a sebesség, másrészt személyforgalom nincs, de valószínűleg teherforgalom sincs, mert már ezen a 2021. augusztusi képen is tiszta rozsda a sín.
(De számomra kérdés, hogy ha kocsival vagyok, akkor hol van az a pont, ahol nem lóg be a kocsi eleje az űrszelvénybe, és ott mennyit látok a pályából. Viszont ez akkor lenne releváns kérdés, ha működő lenne a pálya.)
2018-ban még elég jól rá lehetett látni arra a pályára:
De való igaz, nem a legszerencsésebb pontból látsz rá a vágányra; persze a másik irányba való benézés miatt is jócskán kell figyelned, mert a vágánnyal párhuzamosan érkezel az átjáróhoz.
"esélye sincs egy csomó helyen olyan távolságba ellátni, ahonnan egy 120-szal érkező vonatot érdemben le lehet reagálni"
Hány ilyen hely van? Kb. 1.000.000 km-rel a hátam mögött, nem emlékszem ilyen átjáróra. Pedig ennek a döntő többségét itthon vezettem.
"Jó hogy nem majd minden autós egyesével ki fog szállni az autóból és gyalog nézelődni."
Ugye ezt viccnek szántad? Olyat, ahol ki kéne szállni az autóból, egyetlen egyet sem láttam, pedig közel 40 éve vezetek.
Olyan viszont volt a cófalvai (keressed meg!) átjáróban 1985-ben, hogy a gyalázatos minőségű átjáró miatt kellett lassítanom, és ez volt a nagy szerencsém, mert az átjáró után egy részeg feküdt sötét ruhában a biciklije mellett. (Akkoriban odát közvilágítás gyakorlatilag nem volt.) Cimborámmal biciklistül begurítottuk a faszit az árokba, nehogy más fasírtot csináljon belőle. De azért futkosott a hátamon a hideg, mert ha én gázolok át rajta, Ceausescu bandája - pláne mint magyart, sokáig sittre zárt volna. Na, az volt az egyetlen eset, amikor átjárónál ki kellett szállnom, de itt is csak utána, és nem a növényzet miatt.
Még mindig nem értitek a lényeget. Nem arról van szó, hogy nem akar körülnézni valaki, hanem hogy esélye sincs egy csomó helyen olyan távolságba ellátni, ahonnan egy 120-szal érkező vonatot érdemben le lehet reagálni. Így a sínen-űrszelvényben való tötymörgéssel, sebességváltással csak nagyobb kockázatot vállal, mintha csak simán átgurulna. Főleg, ha fehér fényű sorompókról beszélünk. Jó hogy nem majd minden autós egyesével ki fog szállni az autóból és gyalog nézelődni.
Akkor pofázzon a máv, ha kiirtotta a bozótot a vasút környékéről. Aztán még lehet vitatkozni azon, hogy érdemes-e függést csonálni a jelzők és sorompók között mindenhol. Szerintem igen, a vasútnak is érdeke lenne, hogy ne zúzzák agyon az összes járművüket.
Én úgy látom, hogy az érvek a nagy mávvédő hangadók részéről fogytak el, aminek köszönhetően előjött már az "annak van elsőbbsége, akinek megadják", illetve a "vonat mindig erősebb, azon nincs kormány" baromságok.
Tökmindegy, hogy a közút milyen szintet biztosít, mert ott ha valaki átmegy a piroson, egyértelműen ő a felelős, láttuk, hogy még a mentőst is elítélik, ha egy drogos hülyemotoros belecsapódik az oldalába 100-zal a pesti belvárosban.
Ezzel szemben ha egy vasúti sorompó szarul működik, akkor is a gépjárművezető nyakába varrják az egészet, mert miért nem nézett szét. És így haknizik állandóan a máv-szóvivő, hogy az ő hibájukból soha semmilyen baleset nem történt 100 ezer éve. Persze, mert nem létezik olyan szituáció, ahol a szent, nagyságos, mindenkinél okosabb máv hibás bármiért is. Ráadásul azt a rohadt bozótot sehol nem képesek kiirtani, nem csak az útátjárók környékén. Az egész magyar vasúthálózat egy gazos, szemetes szarfészek, ugyanúgy zavaró ez pl. a felsővezetékre ránövő fák esetében. Ott is állandóan a viharra, vis maiorra hivatkoznak, ha a pályára dőlő fák miatt romba dől egy vonal közlekedése, de arról kussolnak, hogy eleve ők azok, akik hagyják ilyen okádék módon elburjánozni a növényzetet.
Gondolom még a sápi balesetről sem tehetnek, ott is a gépjárműlobbi erőltette rájuk, hogy 170 éves Stephenson-kori biztonsági szinten működjön egy nemzetközi fővonal.
A sorompók müködését meg mégis hogy adnánk a közút kezébe, mikor ott a behatási pontokat, azok vasúti járművekkel való kapcsolatát is kezelni kell? Ez is csak egy süket mellédumálás.
Semmiből nem tartana a - sok esetben ugye nem is létező - vasúti biztosítóberendezésbe integrálni a sorompók működését. Ha ott nincs vörös, akkor a vonatbefolyásolón az van, vagy hívójelzés. Mi olyan rohadt bonyolult ezen? Persze azzal munka van, egyszerűbb kiküldeni a szóvivőt minden baleset után hazudozni.
A vasúthálózat jelentős részén az olyan hiba, ami miatt nem zár a sorompó, ugyanúgy problémát okoz. Az ilyen esetekre vannak követendő szabályok, amelyek ekvivalensek azzal, hogy az autós nézzen körül..
"de bármilyen okból a vörös nem megy ki a fényjelzőre, az probléma, és jelenleg a berendezes fals fehér jelzésének kockázatát a közútra terheli a vasút, miközben ez az ő berendezése."
Az a probléma,hogy erőltetitek ezt az ostobaságot.Nem terhel a vasút semmit,de legyen,kapja kezelésbe a közút a sorompóberendezéseket!Ha már az útkereszteződésekben tökéletesen működik minden.
