Minden, ami nagyformátum: fa- kardán- és műszaki gépek; tájkép és portré; lyukak a harmonikán, a kazettákon és a fotós magánéletén; tippek és trükkök, mit hol: nagyítógép házilag, szpotméterek, filmek, filmcserélő sátrak, zónarendszer, valamint: kit, mikor és miért néztek hülyének legutóbb (GPS koordinátákkal); meg Miért Nem egy Kamerás Mobil?
Régenjártam itt, és örömmel látom, hogy él a topic, és látom-olvasom a nekem talán uj kollegákat.
Senior fotósként, lassan vissza kapcsolok, és igy sok minden ami fontos eszköz volt munkáimhoz mamár nem segít, de más kollega számára talán hasznos lenne.
Nem nagyon vagyok a sok hirdetés hive, de más mód nem nagyon kívánkozik ezen termékek, eszközök "ujra hasznosítására"
Felvételi eszközök, hátterek és fényformálók, vakucsövek, Bron, Hensel,Bowens, HGMI folyamatos fény, trafók,E40 lámpák, 200,500, 1000 W, Laboreszközök, Durst 138 nagyító rudazat, lámpaház nélkül, Minitech rendszerű festmény eredeti tartó 180x180, Foba-Zsuppán 280 oszlopos mütermi stativ.
És itt az eladó kihuzatok, van eredeti és saját készítésű is. Ha nem talász eredeti kihuzatot a Linfofodra, segitek neked a kihuzat elkészítésében
Ahogy a felhők mennek, úgy lehet mérni a határértékeket és kalkulálni a nagyobb témán a zónákat. Korábban vicceltem a Föld forgásának kalkulálásával, de a beeső mérés ily módon való használhatósága kézenfekvő kellene hogy legyen.
Két újabb szerzemény. Az első egy 209mm (8.25”) f5.6 Ilex másoló obi. 53 fokos látószög. Bőven látja a 8x10-et. A második egy 360mm f9 Nikkor APO másoló obi. Az is látja a 8x10-et. A képkör valahol 310mm-nél van. A látószög 46 fok. Következő lépés egy gravitációs zár készítése az esetleges, másodpercnél rövidebb időkhöz.
Beeső mérésről van szó, amikor egy nagy területet láthatóan ugyanaz a megvilágítás éri. Nyilván, ha felhők árnyékolnak, akkor más lesz a napos és árnyékos terület megvilágítottsága.
Mondjuk ha egy hegy arnyekaban all az ember, akkor a szemkozti - a kelo Nap sugaraban tundoklo havas hegycsucs egeszen mas brillanciat produkal, mint amit az ember a volgy arnyakeban mer.
Mindenesetre a mai vilagban az okostelefonok kamerai egeszen jo kozelitest adnak, es vannak olyan ingyenes alkalmazasok, amik kepesek akar egy fokos latoszogu teruletrol kello pontossagu merest prezentalni, igy velemenyem szerint felesleges manapsag spot merobe beruhazni.
Még életemben nem kalkuláltam a Föld szögsebességével. Ha ránézek a Parlamentre a budai oldalról, és ugyanaz a fény esik rá, mint rám, mérek egy beesőt Budán, és lefotózom a pesti oldalt. Nem megyek sehová a fénymérővel.
De a fény beesési szöge más. Már 50 méternél is jelentős. De ha nincs más a Nap állásából , a valós észak irányából és a Föld szögsebességéből kiszámítható az eltérés. Ebből kikalkulálható az eltérés a két pont között amivel lehet kompenzálni. Szerintem totál megéri.
Keress fel néhány antikváriumot. A Fotólexikonból 2 kiadás is volt. Ez a topik nem kezdő amatőrök topikja. Ha magadtól akarsz megtanulni, ne itt próbálj segítséget kérni,szerezz be kezdőknek való való könyveket. Esetleg ha valakinek van ideje veled foglalkozni, csináljátok privátba. Sorry :)
Értem, köszönöm! A gyakorlatban az én esetemben a téma és a tárgy között húzódik egy árok és kb 50 méter - ami persze nem lekűzdhetetlen -, ilyenkor - beeső mérést feltételezve - otthagyom a kamerát,
elsétálok a témához és a fényképező irányába megmérem a fényt és reménykedem, hogy mire visszaérek nem változnak a fényviszonyok? Jól képzelem? Elnézést a tapasztalatlan, roppant kezdő kérdésért.
Nem kell kétféle fénymérő, bár én használom mindkettőt. Talán a felhasználási területtől függ leginkább. Jó esetben a kétféle mérési mód ugyanazt az eredményt adja. Maga a mérés, és annak a kiértékelése beeső mérés esetén egyszerűbb. A spotmérés (ha nagyon végletesek vagyunk) százalékosan pontosabb, viszont nagyobb tapasztalatot igényel, mivel szinte minden mérést korrigálni kell.
kihuzat kompenzáció (miért, mikor, milyen értékekkel)
síkfilmkazetták kezelése (van -e valami gyakorlati trükk, amire érdemes odafigyelni)
síkfilmek hívása (4x5 tank , tál, esetleg működik a paterson tank is?)
… és hát persze még nem tudom, hogy mit nem tudok - bármilyen gyakorlati tanácsot megköszönök.
( a projekt: aprólékos, részletgazdag tájképek, amelyeket tüzetesebben szemlélve, itt-ott oda nem illő idegen, alumíniumból öntött növényeket találunk. Első ránézésre azonban eek a részletek nem tűnnek fel.
Lehet van kifejezett könyv is hozzá, de a nagyformátum alapvetően nem tér el kisebbektől. A filmek ugyanúgy viselkednek nagyobb méretben is. A kamerák pedig ahány, annyiféle, több kevesebb korrekciós lehetőséggel. Mi érdekel a nagyformátumban, a műszaki gépek lehetőségei, vagy a nagyobb negatívméretben rejlő lehetőségek? Valamennyi információ kihámozható a Sevcsik-Hefelle féle Fényképészet című alapműből, illetve a Kodak kiadott egy füzetet, vagy könyvet Large Format Photography címen. Tkp. ebben a kodakos kiadványban sincsenek új dolgok, ezek az információk kis türelemmel begyűjthetők a netről is.
Érdeklődöm, hogy tudtok -e valakit, aki kihuzatot készítene Linhof Color 4x5-höz?