Az 1864-es esztenidő kapcsán még egy fontos dolog eszembe jutott:
Alfred Sully tábornok katonai expedíciója a Dakota Territóriumban, amelyre a nyári hónapokban került sor.
Fő célja úgymond az volt, hogy az 1862-1863-as dakota háború (más néven dakota felkelés) nyugatra menekült dakota csoportjait "megbüntesse".
Több szantí és yankton dakota csoport a levert felkelés után az amerikai hatóságok és katonaság bosszúhadjáratától jogosan tartva nyugatra, a Nagy Iszapos Vízhez, a Missouri folyóhoz menekült vagy még azon is túl nyugatra, ahol rokonaik, a lakoták fogadták be őket.
Ezek ellen indított felsőbb rendelkezésre büntetőhadjáratot Alfred Sully tábornok egy összességében - civilekkel és indián felderítőkkel - kb. 2.200 főt számláló óriási hadoszlop élén.
Ennek a büntetőhadjáratnak vagy expedíciónak két csatája volt, az egyik a Szarvasölő-hegységben (Battle of Killdeer Mountain), a másik pedig a Rosszföldeken (Battle of the Badlands).
Mindkét csata a hatalmas technikai és számbeli túlerőben lévő amerikai csapatok fölényes győzelmével végződött, de a dakota-lakota ellenállás gerincét nem tudták megtörni, a lakoták és a velük tartó dakoták nyugatabbra húzódtak a hadsereg elől, a Szent Fekete Hegyek és a Vadjuh-hegység (Bighorn Mountains) között elterülő végtelen prérividékre.
Ez a Vályogfalak (Adobe Walls) egy régi, 1864-ben már elhagyott kereskedelmi állomás volt a texasi Serpenyőnyél területén, a Kanadai-folyó (Canadian River) völgyétől nem messze.
Még 1835-ben alapították amerikai (jenki) kereskedők, a Bent, St. Vrain és Társai társaság.
A környéken élő síksági indiánokkal kereskedtek.
1845-ig csak gerendaház volt, ekkor átépítették vályogtéglákból, erről kapta a Vályogfalak nevet.
Az 1864-es esztenidőben két másik nagy csata is volt.
Az egyik még januárban Navahóföldön, a Chelly-kanyonban, Carson őrnagy 1863-1864. évi navahó hadjáratának záró akkordjaként.
A másik pedig mindössze 4 nappal a Homok-patak melletti tömegmészárlás előtt, november 25-én a Vályogfalaknál, texasi Serpenyőnyél területén.
Ez volt az Első Csata a Vályogfalaknál (First Battle of Adobe Walls).
Cristopher "Kit" Carson, ekkor már ezredesként egy nagy hadoszlop élén benyomult a kajovák és északi komancsok területének mélyére, hogy "megbüntesse" a lázadó, portyázó síksági indiánokat.
Elpusztította egy kajova csoport téli táborát, de miután a kajovák és a velük szöbetséges komancsok kemény ellentámadásba mentek át, feladta a csatamezőn a harcállásait és rendezett formában visszavonult az oszlopával Új-Mexikóba.
Ez azért is nagyon visszataszító volt, mert Fekete Üst főnök békés sájen - arapáhó csoportja ( közel 200 tipi, összesen kb. 1.100 - 1.200 fő össznépesség) nem sokkal korábban aláírt egy szerződést, amelyben kiutaltak számukra egy kis rezervátumot a Colorado Territórium délkeleti részén, a Nagy Homok-patak völgyében.Vadászni ugyan vadászhattak a rezervátumon kívül is, de a szerződésben vállalták, hogy a fejér telepesseket nem háborgatják.
A mészárlás idején a rezervátumon belül éltek, hivatalosan az E. Á. védnöksége, protektorátusa alatt.
A falu elleni támadás hajnalán Fekete Üst főnök tipijének tetején büszkén ott lobogott a csillagos-sávos egyesült jenki lobogó...:-(
Továbbá nem elfelejteni, hogy származásukat, hagyományos kultúrájukat és nyelvüket tekintve tkp. a navahók is apacsok, bár mára már etnikailag és politikailag elkülönültek a navahók és az apacsok.
