Nem, Tihany eleinte sziget volt, (ahogyan te is mondod), majd később az északi parttal volt összekötve. Déli parti összekötésről nem tudni, (fizikailag valószínűtlenebb is). Ennek a valószínűséghez, elfogadottsághoz sok köze nincsen.
A Tihanyi-félsziget pedig a Balaton déli partján van. Értelemszerűen a derékszögű kanyarulatot sem hiányolhatod ebből, ha más, alapvető térképészeti pontatlanságokkal is bír a térkép.
Akkor bontsuk ketté a kérdést, mert megint elterelted a választ:
Hol folyt a Bécsi út alatt/mentén/helyett a Duna?
(A Nagykörút ilyen szempontból indifferens, ott egy Duna-holtág volt, amit feltöltöttek, és bármily meglepő, az itt végzett kutatások XIX. századi betöltést hoztak napvilágra, (ahol megtörténtek).
Nekem előzetes koncepcióm nincs, az neked van, a Bécsi út kapcsán, én bizonyítékokból indulok ki, neked egyelőre feltevéseid vannak. Mivel az ásatások azt mutatják, hogy a római kor óta a Bécsi út helyén semmilyen nagy Duna méretű folyam nem folyt, ezért erről kellene végre mondanod valamit.
Tehát hol folyt a Bécsi út helyén a Duna? (És ha lehet ezúttal ne tereld el a kérdést).
Sajnos nem hagyhatom szó nélkül azokat, amit mondasz rólam, ráadásul a saját butaságodba ágyazva.
Józan paraszti eszed lehet hogy van, de ezt te a saját PREKONCEPCIÓBÓL kiindulva használod. Ezzel el is buktad mindazt az előnyt, amit a magadról feltételezett józan paraszti észnek tulajdonítottál. Ezért sajnos nem tudnád, hiszen a szövegedből kitűnik, hogy még írásban sem tudsz különbséget tenni a mondanivaló között. A Bécsi út helyén nem volt Duna ág, mert nem találtak erre utaló nyomokat a történeti korokban. Ez stimmt? Ha vannak ilyen nyomok, mutasd be, ellenkező esetben be kellene látnod, hogy nincs igazad. (Tudom, ezt te eddig soha nem tetted meg, mert akkor sérülne a saját magadról, mint felülmúlhatatlan nyelvészről, és őstörténet-kutatóról kialakult nimbuszod).
Rétegződések egyébként a római kultúrrétegek alatt is vannak, csak mellesleg megjegyzem...
Egyébiránt nem hagy nyugodni az alábbi gondolat, tehát egy vízügyesnek midenképpen tovább kellene gondolnia, és mint mondtam: modelleznie:
A Ráckevei (Soroksári)-Duna mai arculatát az 1910-1926 évek között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el.
Ezt megelőzően a Gellérthegy fölötti szakaszon a Duna-meder szélessége 300 m volt. A hegy alatt minden átmenet nélkül 1000 m-re szélesedett ki és szakadt két ágra: a budafokira és a soroksárira. Bár kisebb-nagyobb árvízvédelmi töltéseket már akkoriban is építettek elődeink, de maga a folyómeder szabályozatlan volt. 1730 és 1830 között a mai Budapest alacsonyabban fekvő részeit 12 nagy árvíz pusztította.
Nem akarok különösebben aggályoskodni, de azért a vázoltak nem egészen meggyőzőek.
Mert teszem azt, ha nem tudnánk, hogy a NAGYKÖRÚT helye voltaképpen egy régi DUNAÁG, és bizony kezdetben voltak olyan tervek, hogy VÍZIútként kellene hasznosítani ---, akkor a mostani ásatások mit bizonyítanának a nagykörút kapcsán ?
Gyanítom hogy nem a volt Dunaágat, hiszen olyan rétegű FÖLTÖLTÉS történt, hogy az ásatás messze nem menne e réteg alá, maximum komoly mélyrétegi fúrásokkal, ha valamely MÁS KONCEPCIÓ elvárása lenne.
No de ha valaminek nincs koncepciója--- előző föltevése --, akkor ahhoz nyilván nem is történnek meg az igazoló kutatások.... ( Mint moziga pár gondolatban meg is érintette ezt a témát....)
Ezzel ugyan egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy a teljes Bécsi utat hosszában föltöltötték, de ahol komoly használatra szánták, semmi nem zárja ki annak lehetőségét.
Mint ahogy látszólag a PILIS és a VISEGRÁDI hegység összetartozó, alkotórészében az egyik a Dunántúli Röghegységhez, a másik pedig az Északi Középhegységhez tartozik......
De ez mind EMBERI besorolás, hiszen a természet nem tesz efajta megkülönböztetéseket: egész egyszerűen MŰKÖDIK, a fizika és a kémia szabályai szerint.
Ad 1) "A Bécsi út, és környékének ásatásakor nem akadtak olyan nyomokra, amelyek azt mutatták volna, hogy pl. a helyi római kultúrréteg felett a Duna folyt volna"
Ad 2) "A víznek pedig, állításoddal ellentétben, maradt nyoma, látszik, hogy még soha nem jártál sem geológiai feltáráson, sem pedig régészeti ásatáson. Tehát a Bécsi út mentén a Duna a történeti korokban soha nem folyt, mert ennek nyoma lett volna. A földtörténeti korokban ellenben ez nem kizárt."
Miért kellett volna járnom a magam józan szeles parasztnyi eszével? Persze én úgy tudom, hogy egy régészeti feltárás a tárgyakra koncentrál szintről szintre és nem éppen a környék egyéb geológiai rétegeire. Ha odaménnék tudnám oszt kész. Vennék a széles környéken, különösen itt az áradásos KM-ben furatmintákat jó nagy területről. Csak reménykedni merek, hogy ezt nyilván meg is teszik. Még egy kertbe is bekéredzkednék ezért, mert sokat sejdíthet. Szerintem csak elbaszólgatunk egymás mellett.
Tehát áradásnyomok mégiscsak vannak. Ez ott teljesen természetes. Rétegződések a római leletek alatt nincsenek.(Kutatták kútba ásva?? NEM!!!!!!!!!) Ez lenne a nyoma az elnéptelenedésnek mellesleg. Nem védekeznek az itt leginkább fenyegető áradások ellen. De ez a cucc nem innen indulna elvileg, hanem túl korai időpontról az Árpád korától. Már ha érted.
A kérdés a következő ős- - ós-, és újbuda eredeti helyszíne. Térjünk vissza ide!! Kérlek?!?! Na!?!? Sokakat érdekelne az igazság. Olyan legendát is hallottam, hogy a legősb budai magaslatot nevezték valaha Pestnek.
Ez kétségtelenül így van, de ettől még a Duna nem folyt a történeti időben a Bécsi út helyén. Erre nincs semmilyen bizonyíték, az ellenkezőjére viszont elég sok.
Igen, vizsgálták. Nyisd ki a Budapest Régiségei nevű folyóiratot, és majdnem minden második számában találsz a Bécsi út mentén római emlékeket. A víznek pedig, állításoddal ellentétben, maradt nyoma, látszik, hogy még soha nem jártál sem geológiai feltáráson, sem pedig régészeti ásatáson. Tehát a Bécsi út mentén a Duna a történeti korokban soha nem folyt, mert ennek nyoma lett volna. A földtörténeti korokban ellenben ez nem kizárt.
A helyzet az hogy rettenetesen (írástudó) farizeusok vagyunk. És nem látjuk, vesszuk észre azokat a szembeszökő írásokat amit ma is fel lehet fedezni a másfajta írásokból. Mert kérdezném én és joggal. Mondjuk be van kattegórizálva az idő. Nézzük már meg, hogy az ún. ókor előtti időkből (még őskor) merre és hol a legtöbb lelet? Oszt majd onnan folytathatjuk. Szegény Naddeo prof. :-((
"amelyek azt mutatták volna, hogy pl. a helyi római kultúrréteg felett a Duna folyt volna"
Forrás? Vizslatták ezt? Esetleg lehettek-e ilyenek? Na akkor nézzük a vallósságot! Ha valamit árvíz gyanánt elönt a Duna, mit tesznek a maiak? Gondolom a víz visszamegy és eltűntetik az erről árulkodó rétegeket. Gátolják a víz útját. Azaz nem marad nyoma. Ha valaha ott Duna mellék-, vagy holtág lehetett, akkor ahhoz mélyebbre kellett volna ásni. Mellelsleg régészként énnekem eszembe se jutna,, ha beazonosítottam egy római kori leletet, hogy tovább furikálkodjak mélyebbre. Miért is? Mert ugye a mi jelenlegi hazánk írott őstörténete, a rómaiakkal és Pannóniával kezdődött. Ma is simán ki lehetne mutatni a római rétegek alatti hordalékrétegeket, csak ugye pont ott a gond, hogy ez igaz Mo. ma mu nagyrészére. :-((
A Duna az nem egy mikrovilág, ahogy egy hód sem tudja a Dunát elterelni. :)
A Bécsi út, és környékének ásatásakor nem akadtak olyan nyomokra, amelyek azt mutatták volna, hogy pl. a helyi római kultúrréteg felett a Duna folyt volna, és aztán afölött pedig a népvándorláskor jött.
Ez attól függ, hogy mit tekintesz ősinek. Földtörténeti korokban ez lehetséges volt, ugyanakkor sem a népvándorlás korában, sem pedig a középkorban a Bécsi út mentén már nem folyt a Duna.
VÍZ tekintetében ez nem ilyen egyértelmű.
Nem akarom bagatellizálni, de egy HÓD is kellően meg tudja változtatni a VÍZvilág mikrokörnyezetét, ami minden másra is kihat........
A Pannon szülött GALERIUS császár is kikényszerítette a SIÓ megépítését... saját vesztére....
Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy Árpádnak valaha is központját képezte volna a Pilis bármely területe, a lexikon valószínűleg Anonymus adatait értelmezi, tévesen.
Hacsak nem a NEVEK.
Másrészről: tudtommal ÁRPÁD nemzetségét MEGYER törzsbeliként tartják számon. A MEGYER törzs birtokolt területe pedig éppen a kérdéses terület volt. (Anonymussal vagy Anonymus nélkül.....)
"Sokszor leírják még most is, hogy Mátyás fiatal és életerős királyként érte a halál, és ezzel is kívánják erősíteni a kortársak által is felvetett mérgezési gyanút. A helyzet azonban az, hogy Mátyás élete alkonyán már súlyos beteg volt. Ehhez vélhetően több sebesülése is hozzájárult, de az egyoldalú táplálkozás, valamint a középkorban oly jellemző köszvény is felelőse lehetett a király állapota drasztikus romlásának. 1489 tavaszán Mátyás már nem tudott járni, hordszéken közlekedett, és a nyugati királyi udvarok egy részében már várták a király közelgő halálát. Mátyás azonban nyárra jobban lett, de ősszel ismét kiújult a köszvénye, állandó láz gyötörte, és lába, valamint térdei dagadni kezdtek, így nem tudott Linzben találkozni Miksa római királlyal. 1489-90 telén a király ismét egészségesebbnek tűnt, ezért orvosai megengedték, hogy Budáról Bécsbe utazzon. Útközben a visegrádi vár és a Szent Korona kulcsait átadta fiának, Corvin Jánosnak."
Ez attól függ, hogy mit tekintesz ősinek. Földtörténeti korokban ez lehetséges volt, ugyanakkor sem a népvándorlás korában, sem pedig a középkorban a Bécsi út mentén már nem folyt a Duna.
Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy Árpádnak valaha is központját képezte volna a Pilis bármely területe, a lexikon valószínűleg Anonymus adatait értelmezi, tévesen.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy jó képet tettél be, ez ugyanis erősen emlékeztet W. Dilich 1600-ban készült rézkarcára, ill. a Zimmermann-féle 1595-ös metszetre, amelynek a feliratai, illetve oldalsó betűmagyarázata majdnem pontosan ugyanez. :)
Meg van tiltva egy feltárás 2050-ig? Hol lehet erről olvasni?
Őszintén szólva kételkedem abban, hogy manapság egyetlen feltárást is megtiltanának, sokkal gyakoribb az az eset, hogy a helyi lakosok, vállalkozók stb. nem szólnak a régészeknek, és inkább szétverik a régészeti emlékeket.
Egy okleveles adat: 1373-ban Zalai Tamás óbudai polgár, és felesége elad 26 ekényi szántóföldet a klarissza kolostornak. (Az oklevél kelte 1373. aug. 24. Buda). "...In territorio Veteris Budensi existensem... inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beatae Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem..." (Noszlopi kihagyja az oklevélfüggelékében, de Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban c. munkájában megtalálható a 88. oldalon, a 82. számú oklevélként). Vagyis ez a 26 ekényi szántó az oklevél szerint a királynői kúria (curiam reginalem), a Kurszán várának nevezett objektum (castri Kurchan), egy nagy út (magna via), és a klarissza kolostor (claustrum Beatae Virginis) között terül el.
Vagyis Vetus Buda topográfiájának összeállításakor ezen objektumokkal számolni kell.
