Helló! Ha már térkép..., biztos érdekel valakit: 1943, 1:50ezer, M. Kir. Honv. Térk. Int. 1926, 1:75ezer, M. Kir. Áll. Térk. Baja és Bajától délre, illetve délre/keletre lévő területek. http://rapidshare.com/files/338319190/1.zip (48 megabájt) Ha valaki szeret elszuttyogni a gép előtt :-)) akkor a Gugli Földre is lehet tetszőleges képeket feszíteni, nem igazán térinformatika, de jó móka. hozzáadás >> lefedő kép >> megnyitás, utána baloldalt megjelenik a "helyek" listában, később a "tulajdonságokra" kattintva lehet forgatni, torzítani, átlátszóságot módosítani. A gugli térképre leszúrok pár jellegzetes pontot, amiről fel lehet tételezni, hogy régebben is ott volt, utána a képet addig torzítom, hogy a pontok a képen is a helyükön legyenek. (a pontok minddig láthatóak) A mellékelt képen a garai, baracskai, bajai központokat jelöltem ki először a Gugli térképen, az egyik említett térkép éppen félig átlátszik. Utána jön a móka, összevetni a régi térképen lévő objektumokat a mai űrfotóval, vagy akár a régi vasutak nyomvonalát követni.
Kedves Fórumtársak! Asszem ezt a forrást itt még nem említettem (hátha valakit érdekel).
A Második Katonai Felmérés térképei a neten. Az Arcanum kiadó honlapján van egy érdekes térképi forrás. Összefésülték a Második Katonai Felmérés Magyarország térképét a google mai térképével. Az egymásra ill. egymás mellé tett térképeknél van valamennyi csúszás. Valamennyire lehet nagyítani. A bajai szelvény 1858-ban készült.
"Az MTI megnyitotta archívumainak egy részét a nagyközönség számára. A kormányzati támogatással megvalósult digitalizálási program révén ezentúl ingyenesen elérhető és adatbázisban kereshető többek között az MTI által a két világháború között kiadott teljes híranyag, a 2001 és 2005 közötti MTI-fotókiadásba pedig a Fotómozaik képarchívum kínál betekintést. - "
Nos kipróbáltam, és nagyon érdekes az adatbázis. Javaslom az IE böngésző használatát, mert azon kezelhetőbb. Az MTI kezdőlapján az "Archívumok" menüben található. A régieket pdf-formátumban lehet megnézni, és elolvasni, ill. elmenteni.
MTI 1911. júl. 8. Bajáról jelentik a Magyar Távirati Irodának: 2 óra 4 perckor ma hajnalban 30-40 másodpercig tartó északdéli földrengés volt észlelhető. A hullámszerű földrengés következtében az ingó tárgyak elmozdultak helyükről. A lakosság fölébredt és az utcára menekült. A földrengést a Baja környékén lévő összes helységekben érezték. Erős földalatti zúgás is kísérte a földlökéseket.
-----------
1911. aug. 10. Bajáról jelentik: kedden délután a Baja melletti Bajaszentistván községben tűz ütött ki és három ház s egy szárazmalom a melléképületekkel együtt leégett. A bajaszentistváni tűzoltóság segítségére jött a bajai tűzoltóság és a nagy szél dacára sikerült megfeszített munka után a tüzet lokalizálni. ---------------
1923. nov. 18. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Baja törvényhatósági város törvényhatósága november 21-én, vasárnap délelőtt 1/2 11 órakor Pest vármegye székházának tanácstermében közgyűlést tart. A közgyűlésen egyebek közözz tárgyalják a városi tanács jelentését a szerb atrocitások orvoslása, valamint a város kiürítése tárgyában tett újabb intézkedésekről. --------
Ehhez hasonló az MTI és az Arcanum közös vállalkozása, amelyben az "MTI kőnyomatos" híreket tették közzé ugyanilyen formátumban. Itt javaslom a csillaggal csonkolt keresést, mert a régi gépírás miatt nehezen ismeri fel a karaktereket a program. Pl. Érsekcsanádra így kerestem rá: *rsekcs* IE bőngészővel jobb.
A térkép alatt jobbra található "ZOOMIFY" feliratra kell kattintani. Akkor előjön egy flash nagyító program, amivel szép nagyra fel lehet nagyítani a térkép részeit. Előfordulhat, hogy ez a nagyító nem minden böngészővel működik, én Mozillával próbáltam, azzal igen. A tájékozódás miatt beteszem ide a terület mai térképét. Tehát ezt a részt ábrázolja (persze a Déri sétány akkor még nem volt):
Nem győzök álmélkodni, hogy Kozma Robi kollégánk mit meg nem talál! Sajnos a térképen a betűket még nagyítóval sem tudom elolvasni. Pedig érdekes lenne. Pl. Ettlinger József pék egyik szenvedő alanya volt a korai fogyasztóvédelemnek. Elítélendő, bár valószínűleg a mainál célravezetőbb módját alkalmazták vele szemben a fogyasztóvédelemnek jó két évszázaddal ezelőtt, 1789-ben. Hibázott a cipói súlyából, ezért botot kapott a talpára.
Quits Antal megyei mérnök híres térképe lényegében a második bajai városrendezés körüli állapotokat rögzíti. (Az első I. Grassakovich Antal gróf, a második II. Antal - 1784-től herceg - idejére, 1793-ra tevődik. Mindkettőről írtam valaha. Az elsőről, rövidítve, a bajastory.info-n látható, a térképen ábrázoltról a régi Bajai Tükörben olvasható.)
A ferences atyák tiltakoztak, hogy kertjük egy részét elvegyék út létesítése céljára. A jog mellettük állt, - II. József rendeletben megtiltotta minden szerzetesi ingatlan elidegenítését -, a város érdeke viszont az új utcák megnyitását követelte. A barátok kertje egybefüggő területet képezett a kolostortól keletre egészen a Czirfusz Ferenc utcáig, mely utcához szintén vettek el egy kis területet a kertből. A Petőfi utca a kert (Déri kert) kerítéséig tartott. Az atyák kertjének közepét vágták át, és létesült a Petőfi utca új szakasza. A mai Széchenyi utca helyén egy kis girbe-gurba földes, kocsival járhatatlan földes csapás volt. A város és a megye nem sokat kukoricázott. Odarendeltek egy sereg embert a környező falvakból, akik kivágtak 50 gyümölcsfát és vagy 200 szőlőtőkét, kiirtották a bokrokat, és kidöntötték a kert kerítését.
A Magyar Digitális Képkönyvtár honlapján találtam egy érdekes bajai városrendezési térképet 1793-ból. Az OSZK Térképtárából származik. Azt ábrázolja, hogy hogyan alakították ki (mai nevén) a Petőfi és Czirfusz utcákat, illetve a Deák utcát szélesítették.
Néhány érintett telektulajdonos nevét sikerült elolvasnom. Petőfi - Tóth K. u. sarok: Nr. 24. Frantz Perger No. 23. Dominicus Kuntze No. 22. Mathias Lengenfelder No. 21. Joseph Beser No. 20. Lucas Csármann No. 19. Georg Imreffy No. 29. Leopold Pfeiselmann No. 15. L: Comitats Haus No. 16. .. Simeon Piukovits No. 17. Joseph Ettlinger No. 18. .. Michael Mihályj No. 36. Josepho Latinovits No 35. No. 34. Michael Kovatsevits alias Simok No. 33. Samu László mellette szám nélkül: Mesnyák Mihály No 32. Tomtsányi No 31. Ilia Krzsnyár No 30. Anna Piukovits No 28. ... ... alias Puskás No 27. .. Michael Mihályj No 26. Michael Mihajlevits No 25. Frantz Keintz No 13. ... Schlesinger No 12. .. Mich. Varghay No 11. Stephan Perger No 10. Georg ... No. 9. Caspar Stepanovits No 8. Ferdinand Császár N 7. Michael Kalbacher No 6. Jakob Hűss No. 5. Georg Maller No 4. Johann Csitsak Ventzl No. 3. Matan ?Sevits No 2. Frantz Romhányj No. 1. Georg Imreffy
Nekem nagyon érdekes, hogy látszik a Kenderes-patak két ága, rajta a kis hidakkal. ITT A LINK
Amihez általad hozzájutunk, az egyszerűen felbecsülhetetlen érték. Ezek a filmhiradók hű kordokumentumok, miinden bizonnyal olyan segédtudományát képezik majd a történelemnek, mint például a numizmatika vagy a címertan.
Első megtekintésre számomra különösen érdekes a Columbus bemutatásáról szóló. A mindannyiunk által közkedvelt Millunov Dani hozott nekem egy plakátot néhány éve a Columbus bajai előadásáról. Ezzel adta a késztetést. Írtam a történetről a Petőfi Népébe. Megvolt a legutolsó napokig - vagy 50 más a téma mellett - Lőrinczi Csaba barátom bajastory.info-ján is. A hajdani szereplők leszármazottai örömmel ismerték fel elődeiket.
Sajnos, az írásokkal is úgy van, hogy akinek nincs pénze, nem nagoyn maradhatnak meg a munkái. Például a nemrég rendezett igen színvonalas Kecskeméti X. Levéltári Napon meglepetéssel hallottam egy előadást a Bajai Liszt Ferenc Körről. Milyen véletlen! A bajai református gyülekezet 200 évével foglalkozva kezembe került egy Koszta István tudós nagytiszteletű úr által megőrzött Petőfi Népe újságkivágás. Ez szerint 1984. április 18-án tartottam előadást a Kör történetéről, majd számtalan helyen megírtam. (Petőfi Népe, Honismeret, bajastory.info, szakdolgozat) A Kodály Intézetben pályadíját is elnyertem vele.
Visszatérve a Columbusra. A drámát nem olvastam, így megítélni nem tudom. De ez mindig egy-egy kor megítélésének kérdése. Békés István 1962-ben megjelent Új magyar anekdotakincs c. könyvében a Columbus szerzőjét, dr. József Ferencet, "dühödt drámaírónak" nevezi. (Ez a minősítések között a legenyhébb.) A korabeli tudósítás viszont igen jónak tartja a drámát is, az előadást is.
Szeretettel üdvözöllek, és köszönöm, hogy ilyen nagyszerű leletekkel örvendeztetsz meg bennünket:
Kedves listatársak! Felkerült a netre mintegy 5000 órányi filmhíradó az 1930-as és 1940-es évekből. Közülük 2 darab bajai témájút találtam (eddig). Megpróbálom belinkelni az elérhetőségeket:
Nagyon nagy ügyességgel jártál el. Hihetetlen gyorsan, profi módon kiderítetted az egész történetet. Valami tévedésre én is gyanakodtam, mert sehogyan sem tudtam egyik bajai templommal sem egyeztetni az 1938-as évszámot.
A dolog kiderítésével és gyors megírásával nagy jót tettél nekem is, mert bevallom, annyira motoszkált bennem a dolog, hogy alig tudtam tegnap elaludni.
Köszönöm és szeretettel üdvözöllek: Gál Zoltán
U. i. Többször kaptam szemrehányást, hogy ide írom a nevemet, és hogy ez a netikettel ellenkezik. Érdekes, hogy egyszer valaki azt írta az internetre, hogy ez a gyávaság jele. Nos, a magyarázat a Bajai régió Mijó bajai klubja Muszáj-e rettegésben élni Baján 32. számú bejegyzésében található.
Mivel engem is érdekel a dolog, inkább felhívtam őket, hogy nézzék meg, milyen felirat van a hátulján. A cég munkatársa szerint NEHEZEN OLVASHATÓ kézírással ez van ráírva: "Új harangok, Böde plébános, Baja 1938." Megnéztem a Kalocsai Érseki Levéltár fondjegyzékében a Perszonális iratok között, és ott van egy Böde József nevű plébános. Csak ő nem Baján szolgált, hanem BAJSÁN. Beírtam a plébános nevét a gugliba, és kiadta ezt az oldalt, valamint ezt is: "Templomunknak felszentelése óta, 1816-tól 1898-ig csak egy harangja volt, fa harangállványon. 1898. augusztus 17-én 3 acélharang (476 kg, 138 kg és 57 kg) érkezett Bajáról, Bodicsi Sándor harangönt mhelyébl, vas haranglábbal együtt. Ezután 4 harang „lakott” templomunk tornyában egészen 1915. szeptember 15-ig, amikor egy miniszteri rendelet alapján a templom harangjait az orgona 21 homlokzati sípjaival együtt hadi célokra át kellett adni. Csak egy harang maradhatott a helyén. Az elkobzott harangok pótlása céljából 1924 októberében a szabadkai FERRUM öntödében két kis harang készült templomunk részére, de már bronzból (75-80 % réz + 20-25 % ón). 1930 októberében megrepedt az 1898-ban felszerelt acélharang. Hét évig gyjtötték a pénzt új harangokra, majd a zágrábi Quirin Lebiš harangönt mester megvásárolta a repedt acélharangot, és helyettük két nagyobb bronzharangot készített, melyek felszentlését Hegeds Lénárd bajmoki esperes, Barsy Viktor topolyai és Böde József bajsai plébánosok végezték 1938. március 12-én. A virágokkal és szalagokkal felékesített harangokat a Tűzoltó Testület emberei húzták fel a toronyba. A harangöntő munkájára 15 év garanciát vállalt. Munkája minőségét bizonyítja a tény, hogy 66 év után még mindig használhatók harangjaink. " (Gondoltam, mielőtt valaki licitálna a 9500 Ft-os képre, tisztázzuk a dolgot.)
Feladtad a leckét. Ugyanis 1938-ra az evangélikus templomban volt nagy átépítés. Meg is nagyobbították a templomot a nyugati oldalon, a mai alakjára. A tornyot viszont nem. Ezt sajnálták is, mert meg lehetett volna oldani. Így a harangokat, melyeket dr. Makray László és hitvese ajándékozott, az átépítéskor le sem vették. Itt a harangok feliratát nem látni, de az evangélikus harangokon több betű van. (Egyszer le is írtam ide a feliratokat. Egyébként amennyire nagyítóval láthatom, középütt szerintem római katolikus plébános állhat reverendában, illetve nagykabátban.
1938-ban a Józsefváros templom (a Gárdonyi utcai templom) épült. Így viszont a háttér nem érthető. Mállott vakolatú épület (nem is biztos, hogy templom) előtt munkálatokra valló talicska áll. (Bár laktam a Gárdonyi utcában, a toronyban soha nem voltam. Így a harangokra nem ismerhetek rá, hogy ott vannak-e. Érdekes lenne pontosan tudni, hogy mi van a kép hátoldalára írva. Harangszentelést biztosan nem ábrázolhat, az mindig nagy ünnepséggel egybekötött istentisztelet volt.
Kedves Robi! Amint az előbbiekből láthatod, izgat a kérdés. Ami irodalmam van, azt mindent átnéztem. Nem adtam fel, hogy megfejtsük, mit ábrázolhat a kép. Lehetnek rajta a mesterek is, de a plébánia elöljárói is, amint a plébános úr megtekinti az új harangokat, esetleg nem is a templom előtt. Ami bizonytalanná tesz, hogy a kapu olyan, mint egy templom oldalajtó vagy sekrestye felöli bejárat.
A legújabb Profila árverésen találtam ezt két régi érdekes bajai képeslapot. Nem túl sok információt tudunk róluk. Az első: harangszentelés Baján 1938-ban. A második (év nélkül): a bajai vasútállomás dolgozói. Én ezt 1910-1920 körülinek saccolom. A harangszentelés melyik templomnál lehetett? Zoli bácsi tudna ebben segíteni?
Köszönet illet az érdekes cikkekért, melyeket a vasúttal kapcsolatban mindannyiunk számára közzétettél.
Megerősít abban a szilárd meggyőződésemben, hogy a vasutat nem szabad leépíteni. Még akkor sem, ha pillanatnyilag az utasforgalom gyér egyes vonalakon. Ennek okait sokan elemezték, nagyon sok tényező váltotta ki. Változhat a helyzet, viszont a tönkrement pályákat csak nagy költséggel lehet újra üzembe állítani.
Mindjobban előtérbe kerülnek, mégpedig óhatatlanul, a máris alktulis környezetvédelmi, hosszabb távon pedig gazdasági érdekek. Nincs tisztázva, hogy a vasútnak - valamikor az ország második katonaságának nevezték - milyen szerepe van a honvédelemben.
Szomorú látni a lepusztult, nyílászárók nélküli állomásokat, a sínek mentén burjánzó gaztengert, a szörnyű állapotban levő, takarítatlan vasúti kocsikat.
Két korosztály számára - öregek és fiatalok - nem megoldás a forgalomnak közútra terelése. Számos funkciót pedig csak a kötöttpályás közlekedés képes megoldani.
